Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

1993. április 21., szerda Hazai tükör 3 Átvilágítás, belső ellenőrzés - kívülről Egy vállalkozás sikerének nyitja FELÚJÍTJÁK A RAVATALOZÓT. Tiszaszentimrén felújítják és egyben bővítik is a rava­talozót. Amint felvételünkön is látható, egy impozáns új részt építettek a régihez, mely­nek a palázása van hátra. (Fotó: Mészáros) Kis csecsemőgondozók Karcagon- Egy kórháznak tizennyolc­millió forintot kerestünk, ne­künk félmilliót fizettek be. Mind a ketten nyertünk. Megvizsgáltuk az osztályok gazdálkodását. Mivel kívülál­lóként dolgoztak adósaink, költségvetési és számítógépes szakembereink, több átfedést fedeztünk fel. Megszünteté­sük jelentős megtakarítást je­lentett - mondotta saját ta­pasztalataira támaszkodva a tanácsadói munka néhány sa­játosságáról Czakó János, a Hexaker Kft. ügyvezető igaz­gatója. Többféleképpen próbálják meghatározni a külső szakértők legmarkánsabb jellemzőit. Mondják, egyfajta állapot-visz- szatükröző szerepük van; fel­adataikat hasonlítják az orvoso­kéhoz is, akik átvizsgálják a hozzájuk fordulókat. A Hexaker Kft. vezetője, Czakó János azt emeli ki, hogy számukra a sem­leges nézőpont, a rálátás az, ami meghatározó, így lehet a költ­ségvetési szervek gazdálkodá­sát tárgyilagosan elemezni. Mindez elfogulatlanságot és függetlenséget feltételez. A kft. egyike volt azoknak a társaságoknak, melyek először vállalkoztak intézmények gaz­dasági-pénzügyi átvilágítására, belső ellenőrzésükre. Az új szolgáltatás iránti igény és a fi­zetőképes kereslet nagyságát - és nem utolsósorban a vállalko­zók hozzáértését - jól szemlél­teti forgalmuk alakulása. Egy év alatt sokszorosára nőtt; két főállású alkalmazottal ez idő alatt húszmillió forint árbevételt könyvelhettek el. Tevékenységi körük azóta bővült. Olyannyira, hogy bevételük nagyobbik há­nyada kereskedelmi forgal­mukból származik. Megalakulásuk akár tipikus is lehet. A megyei tanács fel­bomlásával mintegy százan ke­rültek a szabad munkaerőpi­acra. A Hexaker vezetője 30 év revizori tapasztalatát és szakmai ismereteit vállalkozásban kama­toztatta; a „hexából”, vagyis a hatosból a másik öt személy tő­kéjével lépett be. A polgármesteri hivatalok belső ellenőrzésére többnyire a polgármesterek kérik fel a kft.-t. Mint kiderült, azért, mert olykor binyonytalanok: szabályszerűen gazdálkodik-e az apparátus; esetleg bizalmatlanok beosztott­jaikkal szemben. Megesik, hogy idegenkedve fogadják őket, pedig nincs ható­sági jogkörük. Rendszerint jól jár a megrendelő, mert nem kell belső revizort alkalmazniuk. A külső ellenőrzés iránti igényre jellemző, hogy 1993-ban már nem tudnak kimenni azokhoz az intézményekhez, melyek tavaly március után jelentkeztek, ke­resték meg őket. Az induláskor még ritka átvi- lágítói-belső ellenőrzési szol­gáltatás indítómotorként műkö­dött. Mozgásba hozott egy még jövedelmezőbb rendszert. A kezdeti számítógép-forgalma­zás kiegészült fénymásológé­pek, majd az összes irodaszer árusításával. A múlt hét végén Rákóczi- falván mutatták be mezőgazda- sági gépeiket. Kőtelken, Abád- szalókon és Szajolban is így mérik majd fel a kereslet nagy­ságát.- Amikor belekezdtünk a vál­lalkozásba, nem volt kereske­delmi gyakorlatom - mondja Czakó János. - Ahogy adtam néhány tanácsot, úgy elfogad­tam másét is. Az már csak raj­tunk múlott, hogy üzletfeleink visszavárnak. Szurmay Helységnévkönyv A tavaly hatályba lépett terü­letszervezési változások figye­lembevételével jelentette meg a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Köztársaság Helység­névkönyvének bővített kiadá­sát. A kiadványban a települé­sek - a főváros, a megyei jogú városok, a városok és a közsé­gek - hivatalos megnevezése, megyei beosztása a területi rész- letezettségű adatok az idén ja­nuár 1-jén fennálló állapotnak felelnek meg. Kivétel ez alól a népesség és a lakások száma, ezek az adatok az 1990. évi népszámlálás felmérésein ala­pulnak. A helységnévkönyv a települések részletes adatain kí­vül tartalmazza a köztársasági megbízottak működési területét, valamint a települések betűren­des névsorát is. Általános iskolai tanulók vá­rosi csecsemőgondozási vetél­kedőjét rendezték meg hétfőn Karcagon. Kunmadaras, Berek­fürdő és a helyi iskolák csapatai versengtek a továbbjutásért. Elméleti felkészültségükről egy szellemi totó kitöltésével adtak számot. A gyakorlati állomásokon zenére kellett közös tornát vé­gezniük. Egy babán bemutatták, hogy hogyan is kell megfür­detni egy újszülöttet, hogyan öl­töztetik fel a sétához, levegőzte­téshez, mire kell vigyázniuk nyáron és télen az öltöztetésnél. A lányok nagyon szakszerűen beszéltek a sok-sok év múlva megszületendő gyermekük he­lyes etetéséről. Mivel kell etetni, szabad-e gyógyteát adni a féléves csecsemőnek, hogyan kell egy-egy új ízzel megszeret­tetni az ételt - ezekre a kérdé­sekre is tudtak válaszolni a gye­rekek. Szó volt arról is, hogy milyen higiénés szabályokat kell betar­tani a kisgyermek táplálásánál. Ezek a lányok már biztosan nem fogják az elejtett kanalat, cumit a gyerek szájába rakni, csak ha megmosták - legalábbis most még tudják, hogy milyen veszélyeket rejt ez magában. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen jól felkészült csa­patok közül kellett kiválasztani a legjobbat, amelyik továbbjut a szolnoki döntőbe. A kialakult holtversenyt pluszfeladattal döntötték el. A kiskulcsosi is­kola csapata jutott be a szolnoki versenyre. D. E. Szovjet hadifogságban Hét év „málenkij robot” Leventéből sorcsendőr (I.) Földárverések Az elmúlt héten földárveré­seken összesen 345.749 arany­korona-értékű föld talált gaz­dára. Az árveréseken megjelent 5410 árverezőből 4283-an tá­voztak földtulajdonosként. A legtöbb árverést - összesen 18-at - Baranya megyében tar­tották. A legtöbb aranyko­rona-értékű földet azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben árverezték el: ott 496-an ju­tottak összesen mintegy 55 ezer aranykorona-értékű földhöz a kárpótlási jegyük ellenében. Az ármozgások némi emelkedést mutatnak. „Feketemunka” A „feketemunka” és a külföl­diek engedély nélküli munka- vállalásának kiszűrése céljából együttműködési szerződést kö­tött kedden Miskolcon a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Rendőr-főkapitányság, az APEH, az Országos Munkavé­delmi és Munkaügyi Felügyelő­ség, valamint a megyei munka­ügyi központ. / Árverés az autistákért Képzőművészek és segítő­kész polgárok önzetlen adomá­nyait - művészeti alkotásokat, műtárgyakat, régiségeket, régi könyveket és nyomtatványokat, dísztárgyakat - bocsát árverésre az Autizmus Alapítvány. A szervezet jótékony célú művé­szeti árverését szombaton ren­dezik meg az Iparművészeti Múzeum aulájában. Az árverésre, illetve kiárusí­tásra felajánlott tárgyakat április 21-étől tekinthetik meg az ér­deklődők az Üllői úton és a Li­cit Általános Árverőház IX. ke­rületi, Vágóhíd utcai épületé­ben. A hetvenéves, ősz hajú, Szolnokon élő férfi névtelen­séget kért tőlem. Nem mintha félne, hisz ma már nyugodtan elmondhatja, amit évtizede­ken át el kellett titkolnia. De sokfélék az emberek ... S ta­lán a reflexek? Hisz megpa­rancsolták annak idején, hogy soha, senkinek sem mond­hatja el, ami vele történt. Le­hetnek még vagy kétszázezren az országban, akik életben vannak abból az egymillió ál­lampolgárból, akiket fél év­századdal ezelőtt, lenézett ha­difoglyokként hurcoltak ki a modern rabszolgaságba, s akiknek 2, 5, 10 év után sike­rült hazavergődni. Elrablásuk körülményeiről, a szovjet bá­násmódról soha nem eshetett szó. Erről fog beszélni törté­netünk szereplője, aki 1944-ben belekerülve az ese­mények sodrásába, ugyanúgy tette a dolgát, mint sorstársai, abban a hiszemben, hogy ha­záját szolgálja.- ’44-ben soroztak be Galán- tára, a Magyar Királyi Hadse­regbe, sorcsendőrzászlóaljhoz. Előtte az akkoriban kötelező le­ventekiképzésben részesültem. A szovjet csapatok akkor már Magyarország területén voltak.- Volt-e tudomása előzőleg arról, hogy sorcsendőr alaku­lathoz kerül?- Tudomásom nem volt róla, nem mondták meg. A helyi méntelepen soroztak be, mivel megütöttem azt a magasságot - két centivel meg is haladtam -, amit ott elvártak. Október ötö­dikére hívtak be.-Mi történt Galántán?- Katonai és alaki kiképzést kaptunk, ami elég brutálisan tör­tént. A legnagyobb kibánásban volt részünk. Kötelező volt pél­dául a templomba menés. Va­sárnap ébresztő, megittuk azt a kis fekete löttyöt, aztán irány a templom. Nagyon esős, sáros idő volt. Visszafelé menetben ott fürdettek meg minket, mint a disznókat, a pocsolyában. A lak­tanyába beérve meg kiadták pa­rancsba, hogy ebédre aranytisz­tán kell megjelenni... A kikép­zés folyt annak rendje-módja szerint, gyakori légiriadók vol­tak már akkor, elsötétítések. Emlékszem, egyik ilyen alka­lommal kivonultunk. A kuko­rica töretlen volt, a répa szedet- len. No, a kúszás-mászás köz­ben én is felvettem egy répát - mert éhesek voltunk -, beleha­raptam, de meglátta a szakasz­vezetőm. Mikor bevonultunk este, parancshirdetésben elren­delte, hogy ötezerszer le kell ír­nom: A sorcsendőr gyakorlat közben nem rongálja az állam vagyonát. Pofon a faltól... Ezt kellett volna leírni, de el­sötétítés közben, ami lehetetlen volt. Reggel bevitt a szolgálati szobájába és ott pofozott, egyi­ket ő adta, másikat a fal.- A kiképzés során volt-e az­zal kapcsolatos hír, hogy befog­ják vetni a zászlóaljat a szovjet csapatok ellen?- Hogyne. Karácsony előtt két hétig teljes készültségben voltunk éjjel-nappal, hogy be­vetnek minket Budapest védel­mére. De szerencsére megjött a parancs, hogy le lehet szerelni. A szovjet csapatok körülzárták Pestet. 1945. március 30-án in­dítottak bennünket nyugatra. Velünk jöttek a németek, azok hajtottak minket. Május 10-én kiértünk Ausztriába, Capritzba, ott estünk amerikai hadifog­ságba.- Milyen benyomásai voltak erről az időszakról?- Ó, az üdülés volt a szovjet hadifogsághoz képest! Nem vol­tunk lágerben, teljesen szabadon mozoghattunk, az amerikaiak el­láttak bennünket mindennel, éle­lemmel, csokoládétól kezdve a konzervig. Nem éreztették ve­lünk, hogy foglyok vagyunk.- Az eddigiekből mintha az derülne ki, hogy nem került harci cselekménybe sem . . .- Még olyant se láttam, aki lőtt! De olyat se, akit agyonlőt­tek! Végig a hadszíntér előtt mentünk kifelé. Amerikai hadi­fogságban voltunk tehát júniu­sig. Akkor elindítottak bennün­ket azzal, hogy kísérnek Buda­pestig. Igen ám, de amikor elér­tük Ausztriában az orosz zónát, az amerikaiakat visszafordítot­ták, és ők vették át az irányítást. Betereltek minket Kleinpop- penbe, egy huszonnyolcezer fős lágerbe. Mikor odaértünk a ka­puhoz, szűzanya meztelenre vetkőztettek, mindenünkből ki­fosztottak.- Milyen személyes tárgyaitól kellett itt megválnia?- Mindentől. No, volt egy bo­rotvám, egy nyeles kés. Ezt úgy sikerült megőriznem, hogy mi­kor kiraktunk mindent a pok­rócra, én ráálltam, tehát a talpam alatt volt. Sikerült megmenteni egészen a Máramarosszigetig, addig nagyon sok motozáson átmentünk. Ott vette el egy ru­szin. Visszatérve az ausztriai lá­gerre, ott voltunk egy hónapig, akkor állították össze a szerel­vényeket. Orvosi vizsgálattal osztályozták az erőnlétünket. Három kategória volt. Az egyes a legerősebb, a kettes a közepes, a hármas a leggyengébbek ré­szére. „Minket kiloptak!” Bizottság előtt kellett végig­vonulni, azok mondták, hogy melkyik asztal elé álljunk. Itt szúrtam el, mert ha nem az egyes asztalhoz állok - ezt ugyanis nem ellenőrizték már, csak mondták a számot -i ha­nem a hármashoz, szerencsém lett volna. Később megtudtuk, hogy őket hazaengedték. Igaz, minket sem lehetett volna már kivinni fogságba, mert az 1945. évi májusi potsdami egyezmény ezt tiltotta. Minket valósággal kiloptak már akkor. Azt mond­ták, kísérnek minket Pestig, on­nan engednek haza. Constanta, Poti Igen ám, de mikor Pestet el­hagytuk, már gyanús volt. Utána beszivárogtatták a foglyok közé, hogy nem Pestről, hanem Sze­gedről mehetünk haza. Azonban Pest után nem Szeged felé, ha­nem Debrecennek tartottunk, így ment ez végig, míg Constan­tán ki nem kötöttünk. Innen vit­tek aztán tovább hajóval a Kau­kázusba.- Volt-e, aki szökési kísérlet­tel próbálkozott, hiszen egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ha­zudnak?- Hogyne. Például itt, Szol­nokon, amikor vizet vettünk fel, óriási tömeg volt, egyikőnk le­ugrott és elszaladt. Neki sike­rült. Na de helyette egy szeren­csétlen vasutast, aki ott volt szolgálatban, megfogtak, mert a létszámmal el kellett számolni. Azt dugták be közénk. Általá­ban nem mertünk szökni, fél­tünk a következményektől.- Folytassuk a történetet. Említette, hogy kifelé vitték ...- Constantán voltunk két hé­tig, majd hajóval, egy uszállyal loptak ki bennünket, ami gabo­nával, hordós italokkal volt megpakolva. Erre a túlterhelt hajóra nyomtak fel minket. Le­hettünk vagy kétezren. A szó szoros értelmében, egymás he- gyén-hátán voltunk a hordók között, ülve, fekve, ki hogy tu­dott. így telt el négy nap és négy éjjel a Fekete-tengeren. Majd kikötöttünk J*otiban. (Folytatjuk) Simon Cs. József HÍREK Mesterszállás Mindössze 30 millió fo­rintból gazdálkodik a falu ez évben. Ebből nem sok telik fejlesztésre, örülnek, ha az intézmények működtetését meg tudják oldani. Pedig égetően fontos lenne egy szeméttelep létrehozása a te­lepülésen. Tervei már elké­szültek, de a pénz még hi­ányzik hozzá, amit központi céltámogatásból igényelnek döntő többségében. Amíg ezt meg nem ítélik, addig az ideiglenes lerakót kell hasz­nálni továbbra is. * Harmincnyolc munkanél­küli van a faluban, ebből hármuknak járt le a munka­nélküli-járadék folyósítása, így az önkormányzat fizeti a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatását részükre. Ez szerencsére nem sok. A foglalkoztatás nélkül marad­tak száma egyébként az utóbbi időben nem nőtt. * A részarányföld-tulajdon iránti igényt március 24-ig 597 helybeli adta be. Hogy közülük hányán kívánják megművelni saját kezűleg a földet, még nem tudni, pedig az önkormányzat már pró­bált ez ügyben tájékozódni. Viszont ez lehetetlen, mert állandóan változnak az el­képzelések. Ha mondani kel­lene valamekkora arányt, úgy körülbelül 20 százalé­kuk fogna bele a földműve­lésbe - vélik a polgármesteri hivatalban. * A nagy hírű mezőhéki Tán­csics Mg. Szövetkezet tavaly 82 millió kiesést könyvelhetett el csak növénytermesztésből. Ennek ellenére még fizetőké­pesek, sőt egyben vannak. Az összesen 1200 tagot (ebből aktív 800) számláló szövetke­zetből mindössze ötve- nen-hatvanan váltak ki. A há­rom község (Mesterszállás, Mezőhék, Rákócziújfalu) köz- igazgatási területén fekvő, 10 ezer 500 hektáron gazdálkodó szervezet legfőbb jelenlegi gondja a nyugat-európai ál­latzárlat. Ugyanis ebben az évben természetesen még a növénytermesztésből nincs árbevételük, így az állattartás hozott valamit a konyhára. Most ez is apadóban van az intézkedés miatt. A legújabb fejlemény, hogy a zöldségszá­rító és a központi műhely má­jus elsejétől káeftévé alakul. A három kerület egyelőre meg­marad a régi formában, de elképzelhető, hogy az év so­rán valamilyen vállalkozások alakulnak ki. A vezetés szerint egy egységben akarnak ma­radni az emberek, vagyis az immár átformált kollektív gazdálkodást tekintik még mindig biztosnak a tagok. * Az iskolában készülnek a területi öttusaversenyekre. A harmadik-negyedikesek a háromtusában, az ötödik-ha­todikosok a négytusára, a hetedik-nyolcadikosok pe­dig az öttusára tréningeznek. Most leginkább a sportpálya felújítása lenne a legégetőbb feladat. A lesalakozásra mintegy 100 ezer forintra lenne szükség. A gyerekek amellett, hogy számos szak­körön vehetnek részt, újab­ban társastánctanfolyamon csiszolhatják tánctudásukat. A március végén indult és májusig tartó képzés a mű­velődési házban zajlik. * A postahivatalban meg­tudtuk, hogy hetilapként a Szabad Föld, míg napilap­ként az Új Néplap viszi a prímet. Lapunkra hetvenné­gyen fizetnek elő, emellett 10 áruspéldány fogy el. A többi napi- és hetilapra, kiadvány iránt ennél lényegesen ki­sebb az érdeklődés.

Next

/
Thumbnails
Contents