Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

1993. április 20., kedd Belpolitika — kultúra 5 Jászkunság füzetek Egy magyarul író tatár költő Rémálomból nehéz az ébrededés Bevallom, amikor kézbe vet­tem Buharaj Ravil: Vadszo­nettek koszorúja című verses­kötetét, amely a Jászkunság ki­adásában jelent meg nemrég, és elolvastam az ajánlást, misze­rint egy kiváló tatár költő ma­gyarra fordított művei mellett, magyar nyelven írott költemé­nyei is olvashatók a könyvben, meglepődtem. Meglepődtem, mert a tatár költő a szonettjei elé attól a Kosztolányi Dezsőtől idéz, aki a magyar nyelv nagy művésze­ként mondta: „Csak anyanyel­vemen lehetek igazán én.” A szonettek olvasása előtt jól teszi az olvasó, ha Zelei Miklós „Családi bevezető”-jében is­merkedik a magyarul verselő ta­tár költővel. Jól teszi, mert azon túl, hogy érdekfeszítően izgalmas bete­kintést nyerhet a Volga-parti Tatárország és fővárosa, Ka- zány történetébe, a tatár nem­zeti identitástudat - orosz ál­lamnyelv és politika okozta - zavaraiba, megértheti az 1951-ben született Buharaj Ra­vil önkéntes száműzetésének mozgató rugóit. Első verseskönyve 1977-ben jelent meg, azóta szabadúszó és világutazó. Jelenleg Angliában él. Az otthoni másodosztályú ál­lampolgárságot cserélte fel az idegen honnal. Angolul is írt verseket. Élete legnagyobb tel­jesítményének mégis azt tartja, hogy 37 évesen írta tatárul - ekkor tanulhatta csak meg anyanyelvét - az első versét. Addig oroszul író tatár költő. Vallja ugyanakkor, hogy utaz­hat ugyan nyelvből nyelvbe, ta­tár költő marad mindvégig. Buharaj Ravil magyarul írott szonettjeiben a Kosztolányi köl­tészetére jellemző dekadencia, impresszionisztikus elemek, költői képek közötti lágy áttű- nések, könnyed és csapongó verselés figyelhető meg a sze­mélyes sorsához kapcsolódó szomorúsággal, melankóliával párosulva. Itt-ott, akár Kosztolányi, ké­nyes gonddal válogatja meg a Ideológiamentes iskolákat! A hétvégén tartott Fidesz- kongresszus kisújszállási kül­dötte, Gönczi Károly, a gimná­zium tanára, az oktatás- és kul­túrpolitikai szekció munkjában vett részt.- A kormánynak három év alatt nem sikerült megalkotnia az oktatási törvény tervezetét. A Fidesznek hasonló helyzetben mennyi időre lenne szüksége ehhez? Az oktatáspolitikai koncep­ciót elfogadta a kongresszus. A jelenlegi rendszer széles skálá­ját megváltoztatná a tervezet, bízom benne, hogy ezek nem csak szavak, hanem viszonylag gyorsan végig tudja vinni a Fi­desz a folyamatot.- Mely területeken változtat­nának?- Minden területet érint a ter­vezet, óvodától egyetemig. Egyik legfontosabb tennivaló a szakképzési rendszer átalakí­tása, hiszen a szakmunkástanu­lók jó része eleve munkanélküli a képzés lezárása után. Megol­dás lehet a piac és az oktatás együttműködése. A főiskolai és egyetemi rendszer is átalakulna. Két év előfőiskola után külön­böző vizsgaszintekre készül­hetnének fel a hallgatók. Maga­sabb számban kell lehetőséget adni a fiataloknak a felsőfokú oktatásban való részvé­telre.Szükség lenne egy felső­fokú oktatási intézményre a Nagykunságban, hiszen Szol­nok megye adja a legtöbb ér­telmiségit az országnak, viszont itt dolgozik a legkevesebb dip­lomás. Az oktatást a szakembe­rekre fogjuk bízni, a politikát, a vallást és más ideológiákat ki kell küszöbölni a rendszerből.-S.O.­jelzőket: „Szeretem Karcagot, de inkább télen:! kristály ha­rangszó hófelhőkig érj amíg a templom alján nyugszik szépen/ a behavazott és árva Kossuth tér... ” Szépek a szonettek ezekkel a jelzős szerkezetekkel: ezüst orgonafüst. gyöngyös fürt, kábítás kertjeid, a szó is átlát­szó, stb. Az ősz vissza-vissza- térő motívum - őszi kert, Ősz asszony, őszi szerelmem -, amely megadja a szonettek alaphangulatát. Az ötödik szonettben megin- dítóan szép vallomás olvasható a tatár haza iránti szeretetről: „ami vagyok, mint mindig, se Üzenet Mátyás király váro­sából címmel rendez irodalmi estet a Budapesti Székely Kör április 19-én, 17 órakor a< Lítea. könyvesboltban. A rendezvé­nyen a nehéz napokat átélő er­délyi Korunk című folyóirat szerkesztősége mutatkozik be. Az irodalmi esten részt vesz a- Az szolnoki zenei fesztivál végei ért; a hangversenyszezon vége felé közeledvén tartogat-e még valamit a tarsolyában a Szolnoki Szimfonikus Zenekar?- Tartogat bizony, mi még nagyon sok mindent tervezünk a következő hetekre.- Úgy tudom, hogy április 18-án koncertet kívántak adni a megyeházán.- Valóban így van. Ezt a hangversenyt előre nem látható nehézségek miatt nem tartottuk meg; erősen remélem azonban, hogy egy későbbi időpontban sikerül megörvendeztetni vele a szolnoki zenebarátokat.- Mire készül még együttesé­vel a közeljövőben?- Amint arról már értesülhet­tek az Új Néplap olvasói, május 2-án a Szigligeti Színházban operaestet adunk neves szólis­ták közreműködésével. Ezt követően május 15-én és 16-án templomi hangversenye­ken működik közre a zenekar: 15-én a törökszentmiklósi re­formátus templomban, 16-án pedig a szolnoki Belvárosi Nagytemplomban lépünk szép műsorral a közönség elé. Bellini és Donizetti oboaversenyeinek szólistájaként a már korábban Szolnokon debütált olasz ven­dégművész: Andrea Frances- chelli játékában gyönyörködhe­tünk. Mozart: C-dúr koronázási miséje szerepel még a hangver­seny műsorán, melynek érde­kességét ez alkalommal az je­lenti, hogy a közreműködők so­rában üdvözölhetjük a Jászbe­rényi Palotásy János Vegyes­eleven,/ se holt, bolyong, akár a kísértetJ A magyar szél fúj a telkemen át,/ bennem is veti fáj­dalom magát,/ és rábeszélve, hogy ne álljak ellen,/ elkísér idegent - el innen! Nem/ azért, most szétszakítod a lelkem,/ te vadszonett, te vadvirág a kert­ben?!” Igazolás ez a kisebbségi sorsba kényszerítettek életérzé­seire, arra, hogy Buharaj Ravil magyarul is tatár költő. A Körmendi Lajos szerkesz­tette kötetet Bráda Tibornak a versek gondolatiságát kifejező illusztrációi teszik még szebbé. Simon Cs. József lap felelős szerkesztője, Cseke Péter és több munkatársa, köz­reműködik Bóér Ferenc, a ko­lozsvári színház műv^ze. Be­számolnak a Korunk működésé­ről, helyzetéről, a kolozsvári polgármester ellenük folyó „hadjáratáról” ismertetik a lap programját és ars poeticáját. kart, karigazgató Bedőné Bakki Katalin és a Budapesti Vasas Kórust, mely együttes karnagya a Szolnoki Bartók Béla Zeneis­kola hajdani növendéke, Somos Csaba. A koncert karmestere Spa­nyolországból érkezik, neve: Ernest Artal. — Van-e programajánlata a könnyebb műfajok kedvelői számára?- Igen, van, május 31-én a Szolnok Városi Művelődési és Ifjúsági Központban neves szó­Négy szép 19 éves lány, nyugodtak, kiegyensúlyozot­tak. Hogy miben különböznek a többi 19 évestől? Profi szin­ten citeráznak és énekelnek. Népdalokat. A hobbi szóra hangosan tiltakoznak. „Ez több, mint hobbi...” - mond­ják. „Ez életforma.” A véletlen műve volt? 1987-ben Szeged­ről új énektanárt kaptak az álta­lános iskolában, Cserkeszőlőn. A tanár magával hozta a népdal szeretetét - és a citerát. S a négy lány beleszeretett a cite- rázásba. Több mint 6 éve ala­kult kis csoportjuk nem bom­lott fel máig sem, pedig a kö­zépiskolát sem egy helyen vé­gezték, ma pedig az ország négy különböző helyén vannak szétszórva. Már főiskolások. Filmklub a Hadtörténeti Múzeumban Rendhagyónak mondható vállalkozást indít a Hadtörténeti Múzeum: filmklub nyílik ma a várbeli közgyűjteményben. Az áprilistól június végéig tartó rendezvénysorozaton 8 magyar és 2 szovjet játékfilmet tekint­hetnek meg az érdeklődők. A vetítések 16 órakor kezdődnek. Az első előadáson a ma már klasszikusnak számító A tizedes meg a többiek című filmet vetí­tik Sinkovits Imre és Major Tamás főszereplésével. Keleti Márton nagy sikerű filmje 1965- ben készült, operatőre Pásztor István volt. Szabó Ist­ván Redl ezredes című alkotása 27-én látható, a címszerepben Klaus Maria Brandauerrel. Az 1985-ben forgatott filmet Koltai Lajos fényképezte. Május első keddjén újabb Szabó-alkotással folytatódik a filmklub. Az Apa című filmet 1966-ban rögzítet­ték celluloidszalagra. A lírai já­tékot Rózsa János kamerája örökítette meg. Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr című 1956- ban forgatott filmjét 11-én játsszák. Nyúl tanár úr történe­tét Szécsényi Ferenc kamerája örökítette meg. Szabó István Mephisto című filmjét 18-án tűzi műsorára a Hadtörténeti filmklubja. A Szabó-Kol- tai-Brandauer művészhármas munkáját 1982-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díj- jal jutalmazták. A Hideg napok című, 1966- os Kovács András-munka látható a júniusi első vetítésen, operatőre: Szécsényi Ferenc. A Bakaruhában című játékfilm 1957- ben készült. Fotográfusa: Badal József. Grigorij Csuhraj: Ballada a katonáról című filmjét 15-én tekinthetik meg az érdek­lődők. Hubay-Vass-Ránki: Egy szerelem három éjszakája című musicaljét Révész György és Somló Tamás álmodta filmvá­szonra. A negyvenegyedik című, ugyancsak Csuhraj-mun- kát vetítik utolsóként - 29-én. (MTI) listák felléptével operettestet rendezünk.- Évadzáró koncertjüket mi­korra tervezik? — Június 17-én és 18-án Haydn Nelson miséjének elő­adásával köszönünk el kedves közönségünktől, a közremű­ködő kórus a finnországi Häm- menlimóból érkezik hozzánk. Őszintén reméljük, hogy tavaszi koncertjeink szépszámú zene­barátot vonzanak majd a hang­versenytermekbe. Szathmáry Judit Zenekaruk megyei és országos minősítésekre járt, s onnan mindig aranyéremmel vagy ezüstéremmel jött haza. Az ő hatásuk vagy sem, Cserkesző­lőn ma már négy citerazenekar létezik. „Nem ismerik el a cite­rát” - mondják, s nem fogadják el őket sem igazán a hasonló korú fiatalok. A Ki Mit Tud '93 versenyén, fellépésük előtt az öltözőben beszélgettünk, s egy kis bemutatót is rögtönöztek. Lenyűgöző érettséggel játszot­ták, énekelték a dalokat. Bú­csúzóul sok sikert kívántam Varga Orsolyának, Kálmán Anitának, Tálas Máriának, Győré Annának. És ilyen hitet az élethez, a munkához to­vábbra is. Császiné Csáti Réka A minap, betérve kedvenc vendéglőmbe, egy hatalmas adag sztrapacskát kebeleztem be, füstölt csülökkel. A gyom­romat sajnos annak ellenére megfeküdte, hogy utánaküld- tem egy korsó sört is. Lefekvés után meg is lett az eredménye. Azt álmodtam ugyanis, hogy amerikai AWACS felderítő- és segélyszállító gépek repdesnek felettünk. A tényt déli szomszé­dunk kommunista-fasiszta, „et­nikai tisztogatást” végző kor­mánya támadó szándéknak fogta fel. (Tette ezt annak elle­nére, hogy többek között kije­lentettük: „téves információn alapul az a tény, hogy a Vajda­ság valaha is magyar föld volt.”) Almomban tehát a szerb csapatok megindultak Magyar- ország ellen. Mivel a hadsereg főparancsnoksága (nem be­szélve a lakosságról) nem akarta elhinni, hogy ez megtör­ténhet, megelőző intézkedést sem tett annak ellenére, hogy a szerb kommunisták többször fenyegetőztek. így az ellenséges csapatokkal csak a határvédelmi egységek vették fel a harcot - kevés siker­rel. Ezután természetesen fel­gyorsultak az események. A hadsereg vezetése az alkot­mánynak megfelelően megke­reste az államfőt (aki éppen a szabadságát töltötte), a minisz­terelnök éppen külföldön tar­tózkodott, a parlamentben „csak” bizottsági munka folyt. A honvédelmi bizottság ép­pen azt az ellenzéki javaslatot vitatta, miszerint nem szüksé­ges gyors reagálású határőrvé­delmi alakulatokat felállítani, mint ahogy ezt a kormány akarja. Mire összeült a parlament, hogy engedélyezze a hadsereg bevetését, addigra a szerbek már Kecskemét környékén jár­Álmodunk akkor is, amikor nem emlékszünk vissza rá. Agyunk fáradhatatlanul dol­gozik éjszakánként. Több­nyire a velünk kapcsolatos dolgokat éljük át újra. Ezért is beszélgettünk kíváncsian Petronyák László országgyű­lési képviselővel, a Parlament Honvédelmi Bizottságának tagjával, az általa készített írás kapcsán.- Mivel indokolja, hogy or­szággyűlési képviselő létére a sajtónak szánt krokit, tréfás - ámde komoly témájú - karcola­tot írt?- Akkor, amikor ezt leírtam, úgy gondoltam, hogy ez a forma megfelelő, most már úgy érzem, hogy komolyabb formá­tumú írást is megérne. Képviselő úr! Igaz-e, hogy kisebb támadó csapatok orszá­gunkba történő váratlan betöré­sének elhárítása fegyveres erő­inkkel, belső jogi problémákat vethet fel?- Igen. A jelenlegi szabályo­zás meglehetősen bonyolult és nehézkes, az ország biztonsága szempontjából nem megfelelő. Ezt az ellentmondást igyekszik kiküszöbölni az új honvédelmi törvénytervezet, amely a kor­mány hatáskörét növelve lehe­tővé tenné a fegyveres erők al­kalmazását, mégha az jellegére tekintettel korlátozott vagy rész­leges is. A betörés, vagy táma­dás elhárítására rendelkezésre álló idő olyan rövid, hogy a fegyveres erők alkalmazását el­rendelő országgyűlési döntés meghozataláig jelentős érdeksé­relem állhat be. Indokolt ezért, hogy az ilyen halasztást nem tűrő döntést a kormány hozza meg. E hatáskörnek alkot­mánymódosítás nélküli felvé­tele a törvényjavaslatba alkot­mányossági problémát okoz­hatna. Ennek kiküszöbölését szolgálja a törvényjavaslattal együtt beterjesztett, az Alkot­mány módosításáról szóló 8984.SZ. törvényjavaslat 1.pa­tak. A magyar légierő MÍG 21-eit a szerb MÍG 29-esek fél óra alatt levadászgatták (már amelyik nem esett le magától). A páncélosok alkatrész- és üzemanyaghiány miatt csak félig-meddig voltak bevethetők. Ennek ellenére csapataink hősi­esen harcoltak, és óvatos ellen- támadásba mentek át a főváros határában. Ekkora azonban a nemzet­közi diplomáciai gépezet is be­indult. Az ENSZ BT azonnali fegyverszállítási tilalmat ren­delt el Magyarországgal szem­ben (hogy az erőegyensúly fennmaradjon - állítólag ez nö­veli a béke esélyét). A német kormány elítélte a szerb agressziót, azonban belső alkotmányossági okokra hivat­kozva egyéb segítséget nem nyújthatott. A franciák semlegességüket hangsúlyozták, de valójában csendben a szerbeket támogat­ták, ugyanis az ottani kormány­ban többen beszélnek franciául, mint a miénkben! (És egyéb­ként is, Trianon miatt sárosak voltak a magyar közvélemény előtt.) Az orosz kormány a hor- vát, bocsánat magyar ellentá­madási kísérletet keményen el­ítélte, és ezt a béke elleni csele­kedetnek minősítette. Ekkorra azonban - szeren­csére - már teljesen leizzadva felébredtem, és egyúttal meg is nyugodtam. Anglia és az USA bizonyára helytállásra buzdító táviratot küldene, „mint ’56-ban”, és a levegőből ne­künk is dobálnának tejporos zacskókat, no és az AWACS-okat is áttelepítenék Ausztriába. Bízom benne, hogy mindez valóban csak egy nehéz vacsora rémálva volt és az is marad! Petronyák László országgyűlési képviselő (MDF) ragrafusa. A törvényjavaslat szerint is külső, fegyveres csa­patok tevékenységének elhárí­tása elsősorban a határőrség fel­adata. E célból a honvédség erői csak korlátozottan - legfeljebb két dandámyi erőig - vonhatók be.- Az ellenzék ezt a javaslatot nem támogatja?- Egyes ellenzéki pártok job­ban félnek attól, hogy a kor­mány esetlegesen aktuálpoliti- kai célokra használja fel az em­lített két dandámyi erőt, mint­sem attól, hogy az ország egy külső támadást nem tud kellő hatékonysággal elhárítani.- Valóban olyan korszerűtlen a légierőnk - mint írja, nyilván kissé túlozva —, hogy leesnek a földre a repülőgépeink?- Az írásomban kicsit túloz­tam ugyan, de a légierő, illetve a légvédelem valóban tragikus helyzetben van. A korábbi kommunista kormányok nem csak az ország gazdaságát ha­nyagolták el, hanem a hadsereg fejlesztését is. A szárazföldi csapatok azonban nincsenek ennyire rossz helyzetben.- Írása harmadik részében a nagyhatalmak magatartását elemzi egy esetleges magyar­szerb konfliktus esetén. Ez utóbbinak van realitása?- Ha kicsi is, de sajnos igen, noha a magyar fél mindent meg­tett annak érdekében, hogy a két ország „beszélő” viszonyban maradjon. Zárójelben jegyzem meg, kevés állam tűmé el olyan provokációt, mint például a barcsi bombázás. Nem csak a magyar féltől függ, hogyan ala­kul a két ország kapcsolata. Ha például a Vajdaságban is olyan helyzet alakul ki mint most Boszniában ... ennek követ­kezményei beláthatalanok.- Hogyan reagálnának erre a nagyhatalmak?- Minden esélyünk megvan, hogy ugyanúgy, mint Boszniá­val kapcsolatban... S. Cs. J. Operaest, templomi hangversenyek Beszélgetés Báli József karmesterrel a Szolnoki Szimfonikus Zenekar tavaszi programjáról Bemutatkozik a Korunk Budapesten Az öltözőből jelentem „A dallam a lényeg.. Bemutatkozott a Pántlika citerazenekar „Tragikus helyzetben a légierőnk”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents