Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-20 / 91. szám

6 1993. április 20., kedd Képviselői fórum A Felső-Jászság or­szággyűlési képviselője, dr. Kis Zoltán lakossági fó­rumot tart Jászberényben április 23-án 18 órakor a Déryné Művelődési Köz­pontban. A következő té­mákról lesz szó: agrárkér­dések, a mezőgazdasági átalakulás folyamata. Tánc az iskolában Szeptembertől újdonság lesz a Bercsényi úti általá­nos iskolában a társastánc és illem oktatásának beve­zetése. Az alsótagozatos diákok Szakaiiné Móri Krisztina A-kategóriás táncostól sajátíthatják el a társastánc alapjait, a kü­lönböző társas és formá- ciós táncok lépéseit. A gyerekek mozgáskultúrá­jának fejlesztése mellett a kötelező illemszabályok elsajátítására, alapvető tár­sasági szokások, viselke­dési módok megismerésére is sor kerül ezután. Francia vendégek A Jászsági Áfész vendé­geként egyhetes magyaror­szági látogatásra érkezik az észak-picardiai Bou- logne-ból egy 58 tagú ve­gyeskar. A Székely Mihály kórus tavalyi látogatását viszonozzák most. Szolno­kon április 20-án, kedden, Jászberényben 21-én, szerdán adnak koncertet. A vendéglátók gazdag prog­ramot szerveznek Egerbe, Hollókőre, Kecskemétre és a Balatonhoz is elviszik a francia dalosokat. Választói névjegyzék A társadalombiztosítási képviselők 1993. május 21-én történő választására elkészült a választók nyil­vántartása, mely április 16—26-ig a Városháza ügy­félszolgálati irodájában (fsz. 41-es szoba) megte­kinthető. A nyilvántartás­ból való kihagyást vagy a nyilvántartásba való felvé­telt ezen időtartam alatt az önkormányzat jegyzőjénél, dr. Forgács Istvánnál lehet kérni. Radon mindenhol A Paksi Atomerőmű Rt. 1993. évi Környezetvé­delmi Diákpályázatán kö­zel 100 dolgozat közül a Lehel Vezér Gimnázium egyik pályázó csoportja „Radon itt - radon ott - ra­don mindenhol” című dol­gozatával országos máso­dik díjat nyert. A csapat tagjai Hidas Katalin, Kar­dos Orsolya, Kókai Ibolya 3/a. osztályos tanulók. Ta­náruk Csörgő Terézia. A második helyezéssel pénz- és értékes tárgyjutalmakat kaptak a tanulók. A „lehe- les” diákok szép sikere már sorrendben a harmadik az évente kiírt pályázaton. Tartalmas dolgozatot kül­dött be az idén dr. Ba- loghné Varga Éva tanárnő és Oltvölgyi Béla tanár úr csoportja is. Barkóca Törökországban A törökországi Edime- ben nemzetközi gyermek táncfesztivált rendeznek április 24. és május 1. kö­zött, melyre tizenhat or­szág ifjú táncosai kaptak meghívást. Hazánkat a jászberényi Barkóca gyer­mek táncegyüttes képvi­selheti. A fesztiválra 38 fős csapattal utaznak, immár másodízben, egyszer már jártak Törökországban. Jászsági Extra----Jászberény Il legális szennyezők veszélyben A piacgazdaság nem dotál A szépet, a tisztát szeretjük Ez már a múlté. A Sz,échenyi teret is szépen rendbetették. Aki nagyritkán Jászberénybe látogat, az lelkendezve magasz­talja a hangulatos főteret, a csendes, tiszta utcákat, a takaros házsorokat. Mi pedig, akik itt élünk, tucatjával tudjuk sorolni, hogy mennyi minden nincs jól. Hogy gondozatlanok a parkok, az utak nincsenek letisztítva, rengeteg az illegális szemétle­rakóhely, a Zagyva városi sza­kasza egy bűzlő szennycsa- toma. Az elégedetlenek, a jobbat, szebbet akarók tábora mintegy 30 ezresre tehető. Ugyanakkor egyes pesszimista vélemények szerint körülbelül ennyi a sze- metelők, az illegális szemétte­lepeket létesítők, a járdát nem seprők, a Zagyvába szennyvizet eresztők, a parkokat rongálok, a közterületen kocsit mosók, a vegyszereket az árokba enge­dők száma is. A város tisztaságáért mind­annyiunknak, egyszerű állam­polgároknak, s felelős hivata­loknak is van mit tenni. Sajnos ez az a terület, amelyre évek óta egyre kevesebb pénz jut, s az elvárások egyre nőnek. A tulaj­donosi tudat erősödése a kör­nyezet szépítésében megmutat­kozik. Csinos porták, takaros kertek, gondozott árkok, faso­rok sokfelé találhatók, melyek az ott élők munkájából „virá­goznak”. A város mintegy 90 hektáros zöldterületének rend- bentartása az önkormányzat dolga. A szeméttelep ügye mára rendeződött, a szemétszállítás rendszeres, ez naponta 4-500 köbmétert tesz ki. A város tisz­tántartása tavaly 4,3 millióba került, még akkor is, ha elége­detlenek vagyunk ezzel. A városi Zagyva a másik kulcsfontosságú kérdés egy igazi jászberényi számára. A rosszemlékű „teho” bevezeté­sekor olyan képtelen ötlettel is előállt valaki, hogy fedjék be, legyen sétáló „utca”. Szeren­csére nem ez történt. Kotrására 1989-90-ben sor került, kivéve a strand melletti részt. Itt tavaly novemberben kezdték a mun­kát, mely két ütemben történik, május végére befejeződik. A vízügyesek dolgát a partoldal burkolatának megcsúszása, a mederben „talált” telefonkábel áthelyezése lassította. Ha vé­geznek a közel 4,2 milliós munkával, a zsilipek megnyíl­hatnak, s végre víz kerülhet a belterületi szakaszra is, s akkor nem siralmas pocsolya képét fogja mutatni. A folyó vizének öntisztulása, mozgása a legjobb gyógyír sok problémára. A Zagyvával van más gond is. Télen, amikor végig befa­gyott, a szakemberek végigjár­ták a városi szakaszt. Minden kétséget kizárólag megállapítot­ták, hogy 24 helyen folyik bele szennyvíz! A csapadékvíz elve­zetését szolgáló csatornába ille­gálisan szennyvizet kötöttek va­lakik. Hogy kik? Ennek felderí­tésére már 1991-ben is történt kísérlet. Most már a vétkezők felkutatása, megbüntetése, az il­legális bekötés megszüntetése valószínűleg nem várat magára, hisz önkormányzati határozat született erről, amit május 30-ig teljesíteni kell. A vegyszeres víz a vízinövényekre serkentő hatású, ez is okozza az algáso- dást, a növények elszaporodá­sát. Meg kell tehát gondolni, mi­kor követünk el bűnt a Zagyvá­val szemben. Gondozott parkok, szép ját­szóterek, tiszta utak, ápolt, ren­dezett közterületek, a szennyvízelvezetés bűvítése, a szervezett szemétszállítás, rendszeres lomtalanítási akciók, a szabályok betartása és betarta­tása az, ami segíthet. Ezt kellene tenni annak a 30 ezer városlakónak, aki a szépet, a tisztát szereti! Hónapok óta tart a kotrás A városháza hírei Holnap 16 órától tartja e havi soros ülését a vá­rosi képviselő-testület. A beszámolók sorában első az Erzsébet Kórház. Az önkormányzati, il­letve céltámogatási keretből megvalósított fej­lesztésről, s azok hatásáról kell számot adniuk. Beszámol az egészségügyi, a gazdasági, az ifjú­sági és sportbizottság is. Az intézmények pénz­ügyi ellenőrzéseinek tapasztalatairól is szó lesz. Az új szociális törvényből adódóan újabb rendele­tek megalkotására kerül sor. Ezek az átmeneti se­gély, a közgyógyellátási igazolvány kiadása, az ápolási díjak, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása. Az előterjesztések között szó lesz az intézmények pótelőirányzati kérelmeiről, a re­formátus egyházzal kötendő megállapodásról, a jászladányi szociális otthon tulajdonjogának ren­dezéséről, egy termálszálló-komplexum megva­lósításának tanulmánytervéről. Lámpás védelem kell Jászberény lakosai hosszú harcot folytattak azért, hogy villanyrendőr védje az Apponyi téri ke­reszteződést. Évekig tartott, míg sikerült ezt kiharcolni a tanácsrendszer alatt. Az illetékes közle­kedési hatóságok ugyanis nem tartották indokoltnak a kérést, mondván nincs is ott elég forgalom. Most a banki kereszteződés - Szabadság tér, Lehel tér és a 31-es út - villanyrendőréért küzdenek. Nemrég halálos baleset is történt itt, de gyakori a kisebb koccanás. A gyermekek, az idősek, az autósok tudják, nagyobb lenne a biztonság, ha lenne lámpa. Az önkormányzat hozzá is fogott a szakhatóságokkal folytatandó tárgyalásokhoz, s a költségek egy részét is vállalják. Bár valószínű­leg a lámpás védelem csak 1994-ben valósul meg. Oda megyünk, ahol munkaerő van A „kinőtt” épületre több vevő is akadt Sok önkormányzatot nyo­maszt az egyre növekvő mun­kanélküliség. Az emberek pedig elvárják, hogy tegyenek valamit ellene: csalogassák a településre a vállalkozókat, segítsék őket, teremtsenek munkahelyet. Jól tudjuk, borzasztóan nehéz ügy ez. S ha olyat hallunk, hogy egy városból elköltözik egy munka­hely, egy cég, akkor az bizony súlyos dolog. A Jászsági Ruha­ipari Szövetkezet most épp ezt teszi. Elköltözik Jászberényből. A több mint negyvenéves szö­vetkezet eladta a Jákóhalmi úton lévő központi székházat. A szövetkezet vezetése Jászapá­tiba tette át székhelyét. Kovács István elnök mondja döntésük okáról:- A mai gazdasági viszonyok kényszerítettek bennünket erre a lépésre. Szövetkezetünk kizá­rólag tőkés exportra végez bér­munkát. A külföldi megrendelő­ink határozzák meg az árakat. Náluk nincs kétszámjegyű inf­láció, nem emelkedik az áram, a víz, az üzemanyag ára havonta. Magyarországon pedig sajnos így van. Ezeket a növekvő költ­ségeket árainkban mi nem tud­juk érvényesíteni. A bérekkel és járulékokkál takarékoskodni nem tudunk. Egyetlen lehetősé­günk van, a költségoldal „meg­fogása”. Székházunk fenntar­tása elviselhetetlen terhet jelent. Egykor két műszakban százöt­venen, ’92-ben egy műszakban száznyolcan dolgoztunk itt, most ötvenhatan vagyunk, kö­zülük 30 varrónő. Ennek az épületnek a fenntartását ennyien nem tudjuk „kitermelni”. Telje­sen gazdaságtalan ennyi em­berre fűteni, világítani. A lét­számot többször próbáltuk fel­tölteni, hisz munkánk van, kell a jó varrónő. A munkaügyi központ 70 dolgozót közvetített ki. Közülük hét vállalta a mun­kát, de már ők sincsenek köz­tünk.- Biztos kevés a fizetés.- A varrónők átlagbére 15 ezer forint teljesítménybérezés­ben. Valóban nem túl sok. Ugyanakkor minőségi munkát követelünk. Az export-köve­telményeknek meg kell felelni. A munkavállalóknak is tudomá­sul kell venni a piacgazdasági követelményeket. Minőség, precizitás, megbízhatóság nél­kül a mai munkavállalóknak nem lesz könnyű sorsuk. A székház eladásával épp az a cé­lunk, hogy a béreken javítsunk, a befolyó összeget erre fordít­juk. A központi irányítás költ­ségeit 40 százalékkal csökkent­jük így. Egyébként nem költö­zünk el teljesen a városból, negyvenötén változatlanul itt dolgoznak egy kisebb épület­ben. A szakmunkásképzésben vállalt kötelezettségünknek is eleget teszünk.- Hol találnak megfelelő munkaerőt?- Jászdózsán, Jászszentand- ráköíi, Jászapátin volt telephe­lyünk. Idén februárbán Jászbol- dogházán is nyitottunk egy var­rodát. Most Jászalsószentgyör- gyön alakítjuk ki a következőt. A volt bölcsődét vettük bérbe, s 50 embernek tudunk munkát adni. Oda megyünk, ahol van munkaerő. Munkánk van, a var­rodai kapacitást szeretnénk to­vább növelni. Keressük a meg­bízható, az export-színvonalon dolgozó és dolgozni akaró munkaerőt. Jászberényben nem találtuk őket. A piac pedig nem dotálja a felesleges kiadásain­kat, ezt kellett tennünk. Tizennégy sírt rongáltak meg Egyeseknek semmi sem szent Sajnos nem panaszkodhat­nak munka hiányára április eddig eltelt napjaiban a Jász­berényi Rendőrkapitányság munkatársai. Jászkiséren em­berölés, a Jászság fővárosá­ban szurkálás, majd egy kato­natiszt megverése és önvé­delmi fegyverének eltulajdo­nítása „színesítette” napjaikat. Becsületükre legyen mondva, keményen állják a bűnözők­kel folytatott harcot, s a gya­núsítottak gyorsan horogra kerültek. Az ember ellen irá­nyuló erőszakos cselekedetek mellett történt még valami, amire még nem volt példa Jászberényben. Április 9-én a Fehértói te­mető gondnoka fedezte fel, hogy több kriptát is megron­gáltak, feltehetőleg az éjszaka folyamán. A városban példa nélkül álló eset bizony még a nyomozókat is megdöbben­tette. Bár előttük ismert, hogy az országban „működik” né­hány olyan csapat, amely templomokat, esetenként kriptákat, sírokat foszt ki, és az így szerzett értékes tárgya­kat külföldön értékesíti. Fel­tehető, hogy Jászberényben is valamilyen értékek után ku­tattak a 14 feltört kriptában, melyek közül nem is egyben a koporsókat is összetörték. Az elkövetők tehát a halottakra sem voltak tekintettel... A nyomozók véleménye szerint lehet, hogy a példa nélkül álló eset tettesei nem is jászberényiek. Rendkívül ne­héz az ügy felderítése, mert eddig szinte egyetlen kézzel­fogható nyom vagy informá­ció sem jutott a rendőrség ke­zébe. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik - a hozzá­tartozók elmondása szerint -, hogy az elkövetők semmjt sem vittek el a feltört kripták­ból. A lakosság segítsége mindig, minden esetben jól jöhet, s mint példák bizonyít­ják, sokszor eredményesnek is bizonyul. A Jászberényi Rendőrkapitányság ezúton is kéri azokat, akik bármilyen információval rendelkeznek a kriptarongálásokkal kapcso­latban, jelentkezzenek, mond­ják el mit tudnak. Ezzel is se­gítsék elő a nyomozás minél hamarabbi sikeres befejezé­sét, hogy az esetleges újabb, hasonló cselekményeket megelőzzék. Szántai Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Sárközi János

Next

/
Thumbnails
Contents