Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

10 Szabadidőben----családi körben 1 993. április 17., szombat Kinek ingyenes a tévé-műsor A tévé előfizetési-díj emelése meglehetősen érzékenyen érinti a kispénzű és nyugdíjas csalá­dokat; a havi 300 forintot nehe­zen tudják kigazdálkodni az amúgy is szűkös keretekből. Érthető, hogy sokan érdeklőd­nek arról: kik mentesülhetnek az előfizetési kötelezettség alól. Az 1991 óta érvényes pénz­ügyminisztériumi rendelet sze­rint mentességet élveznek az egyedül élő 70 éven felüliek, az önálló háztartásban élő 70-en felüli házaspárok, illetve élet- társak. Ugyanebben a kedvez­ményben részesülhetnek azok az egy nyugdíjból élő párok, amelyeknek egyik tagja már túl van a hetvenen. Nem kell tévé-díjat fizetniük azoknak a 70-en felülieknek sem, akik önlló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem ren­delkező közeli hozzátartozójuk ellátásáról gondoskodnak. Kimondja a jogszabály, hogy nem kell tévé-díjat fizetniük a 100 százalékos hadirokkantak­nak, az I. és II. csoportba tar­tozó rokkantaknak, illetve a sú­lyos látás- és hallássérülteknek. A mentesség azonban nem automatikus; az állandó lakhely szerint illetékes postahivatalnál kérelmezni kell. Ehhez egy formanyomtatványt kell kitöl­teni, mellékelve hozzá a legu­tolsó tévé-előfizetési nyugtát, s bemutatva a személyazonossági igazolványt. A rokkantsági já­radékosoknak a nyugdíjfolyó­sító igazgatóság adja ki a men­tességhez szükséges igazolást. Mint a posta illetékesei el­mondták, a kérelmet gyorsan, minden bürokrácia nélkül intézik, s például a mozgásképteleneknek a kézbesítők segítenek legbonyo­lítani a kérelem célbajuttatását. - borgó ­Az oldalt szerkesztette: Rónai Erzsébet Szőkék előnyben - 40.000 hajszállal Konyhai furfangok Bőrgyógyász a tavaszi hajfogyatkozásról Ezekben a hetekben sokan aggódva figyelik kabátjuk haj­tókáját, a fésű fogait, ahol a szokásosnál több szál jelzi a hajzat fogyatkozását. A ritkulás, a kopaszodás vélt vagy valódi veszélyének latolgatása előtt azonban érdemes képet alkotni arról, mik az általános jellemzői fejünk haj-takarójának. Az egészséges hajzatnak négy fő ismérve van: sűrű nö­vésű, selymes tapintású, rugal­mas és puha, tompán fénylik. Kevesen tudják, hogy az ere­deti hajszín egyben meghatá­rozza, illetve alapvetően befo­lyásolja a sűrűséget. Legdúsabb üstökkel, mintegy 150.000 haj­szállal a szőkék rendelkeznek, utánuk a barnák következnek 110.000-rel, míg a vöröshajúak átlagos készlete „csak” 90.000 szál. Hajunk hossza naponta átlag 0.2-0.4 milliméterrel gyarap­szik, s egy-egy szál élettartama - mialatt folyamatosan nő - 2-6 év. Ha pedig az idő elszáll a szál fölött, leválik alapjáról, meg­szűnik kapcsolata a szőrtüsző­vel. Még 2-3 hónapig ugyan a tüszőben marad, de tovább nem nő - végül kihullik. Ez az úgy­nevezett haj váltás természetes folyamata. A kisfokú hajhullás tehát semmiféle aggodalomra nem ad okot. Azt pedig, hogy kóros tü­netről vagy pusztán hajváltásról van szó, ki-ki maga is ellenő­rizheti. Fiatal korban ugyanis az egészséges hajzatból, a váltás jegyében naponta mintegy 40-50, később pedig 100 szál válik ki. Ritkulásról, kóros hul­lásról akkor beszélhetünk tehát, ha naponta száznál több hajszál­tól kell búcsút vennünk. Fontos kérdés, hogy mi áll a hajhullás hátterében? Az okok szerteágazóak lehetnek, s ma még a teljes, mindenre kiterjedő választ nem tudjuk. Az biztos, hogy a nőknél kóros hajhullás Lucy - azaz Sarleton Tiltone, a Dallas-sorozat egyik sztárja - nemcsak dús idomaival, hanem dús (legalább 150.000 hajszál­ból formált) hajkoronájával is vonzza a férfiszemeket. ritkán fordul elő, s akkor is többnyire csupán átmeneti je­lenségként. Tény az is, hogy ta­vasszal és ősszel a haj váltás mi­att mindenképp fokozottabb hajhullásra kell számítani. A tapasztalatok szerint egyenletes (diffúz) hullás léphet föl fertőző betegségek - például influenza, orbánc - lezajlása után, hormonális, gyógyszer­hatására. Vérszegénység, vas­hiány, cukorbaj, továbbá gyógyszer (pl. A-vitamin) túla­dagolása szintén előidézheti a ritkulást, csakúgy mint nőknél a terhesség és a szoptatás. Az egyenletes hajhullás azonban - lezajlását tekintve - jóindulatú, mert az okok meg­szűnése után a veszteséget a szervezet rendszerint önmaga pótolja, vagyis a haj visszanő. Dr. Fehér Gabriella bőrgyógyász Ferenczy Europress Az öreg tyúkot kenegessük meg ... A sütés-főzés tudományának sok régi fölfedezése feledésbe merült - pedig a hajdani házi­asszonyok jótanácsait megszív­lelve számos konyhai feladat könnyebben, gyorsabban meg­oldható. A burgonya-főzés egyik buk­tatója, hogy a kisebb és a na­gyobb szemek nem egyszerre puhulnak meg. Ha azonban egy kötőtűvel a nagyobbakat meg- szurkáljuk, biztos, hogy egyide­jűleg főnek puhára. A főzést egyébként ne szakítsuk félbe, mert a szünetben a krumpli is­mét megkeményedik, s utóbb hiába forraljuk alatta a vizet, már nem enged ki. Még egy praktikus tanács: a héjában főtt burgonya nem reped föl, ha a főzővízbe sót teszünk. A krumplisütés gyorsításá­nak két módja is van. Az egyik, hogy a szemek mindkét végén egy-egy vékony szeletkét levá­gunk. A másik: alumínium szö­get szúrunk a szemekbe - így a szokásosnál 15 perccel hama­rabb sülnek meg. Gyakran okoz bosszúságot, hogy lassan, nehe­zen puhul, rágós marad a hús. Az öreg tyúkon azonban „ki­foghatunk”, ha főzés előtt ala­posan megkenegetjük ecettel: olyan lesz a húsa, mint fiatal csirkéé ... Az öregebb állatok - a marha, a liba, a nyúl, az őz, stb. - húsát általában érdemes „előkezelni”, azaz néhány napra olajos vagy ecetes-zöldséges páclébe tenni, így omlós, por- hanyós lesz. Baromfi esetében ugyanezt az eredményt érhetjük el, ha a sütés, főzés előtt citromlével lo­csoljuk meg. A leveshús akkor puhul iga­zán jól és gyorsan, ha főzővi­zébe egy evőkanál ecetet te­szünk. A kemény, rágós sültet vagy húst pedig úgy lehet meg­szelídíteni, ha elsőként erőle­vesben felfőzzük, kihűtjük, majd pedig a lében néhány órát állni hagyjuk.- bóta - Ferenczy Europress Ecet és ecset - csak ennyi kell az öreg tyúk megpuhításához. S ha még egy kis majoránnával vagy „szárnyasok füszerkeveré- kével” is fölszerelkezünk, biztos a siker Pedagógia hétköznapjai AZ ISKOLA AZT ÜZENTE .. . Az iskolás gyerek tanulmányi munkájának, szorgalmának és magatartásának tükre az elle­nőrző könyv. A beírt jó jegye­ket, pirosbetűs dicséreteket per­sze könnyű szívvel aláírja, tu­domásul veszi a szülő, de ho­gyan reagáljon a „kellemetlen” hírekre: intőre, rovóra, magatar­tási kisiklásokra? A legfontosabb szabály: ve­gyük komolyan a beírásokat, ilyen szempontból ne tegyünk különbséget kis- és nagy ügyek között. Elsőként az próbáljuk tisztázni, hogy pontosan mi is történik; nyugodtan, harag nél­kül hallgassuk meg az ügy fő­szereplőjét, a gyereket. Győz­zük meg, hogy nem ítélkezni, hanem támogatni akarjuk, mel­lette állunk akkor is, ha rosszal­juk, amit tett. Ha már többé-kevésbé hiteles képet tudtunk alkotni az értesítő könyvbéli bejegyzés előzmé­nyeiről és hátteréről, még min­dig tartózkodjunk az „ítélethir­detéstől”, kivált ha úgy tűnik. nem pusztán szokványos gye­rekcsínyről, kisebb „szabálysér­tésről” van szó. Ilyenkor hasz­nos külön is szót váltani az „üzenetküldő” tanárral, osztály­főnökkel, s közösen gondol­kodva összehangolni a pedagó­giai tennivalókat. Bonyolultabb a helyzet, ha tájékozódásunk alapján túra a következtetésre jutunk, hogy az intőkönyvi rosszalásra vagy megrovásra nem szolgált rá gyerekünk - végre is a pedagó­gusok sem tévedhetetlenek. Csakhogy az iskola meghazud- tolása vagy a tanár előtti minő­sítése nem járható út! (Tessék csak arra gondolni, hogy a ket­tős nevelés - amikor ugyanarról mást hall a gyerek az iskolában, mást a szülői házban - mennyi negatív erkölcsi, lelki követ­kezménnyel jár.) Ilyen esetek­ben valóban nagy tapintatra, diplomáciai érzékre van szük­ség. Gyerekünkkel meg kell ér­tetnünk: előfordul, hogy olyas­miért is hibáztatják az embert, amiben vétlen; s a legjobb szándék mellett is megesik, hogy kárára tévednek... Az értesítőkönyvi iskolai üze­net aláírását ne „profilírozzuk” csak az édesanyára vagy csak az édesapára! Nagyon lényeges, hogy a tanári észrevételekről - akár jók, rosszak - egyidejűleg mindkét szülő tudjon. Legjobb a tanulságokat és a következményt is együttesen megfogalmazni, hogy ebben se alakuljon ki ket­tősség. Csemetéink ugyanis ki­tűnő megfigyelők, s egyhamar rá­jönnek, mit érdemes „csak” az anyukával, mit az apukával tu­datni és megbeszélni... Ugyanígy a büntetés - legyen az csupán enyhe fejmosás vagy akár szigorú retorzió - se kötőd­jék pusztán az egyik szülőhöz. Az iskolai fegyelemsértést, a ta­nulás, a lecke elhanyagolását le­hetőleg közösen, tegyük hozzá: egyforma súllyal ítélje meg a csa­lád minden felnőtt tagja. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress „Illatos” meglepetés Beküldendő április 23-ig a vicc poénje, melyet az 1. és 2. számú fősorokban rejtettünk el. - Modern telefon című, április 3.-i rejtvényünk helyes megfejtése: „Ebéd, vacsora a hűtőben, a kutyát vidd le sétálni!” - Könyvet nyertek: Csömör Tamás Jászárokszállás, Gaál István Tiszasűly és Tuza Edina Szolnok (a könyveket postán küldjük el).

Next

/
Thumbnails
Contents