Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

8 1993. április 17., szombat Kulturális panoráma Sikeres operett Szolnokon „Mária főhadnagy győzelme” A primadonna: Németh Marika Visszahozni a komolyzene ünnepi pillanatait Beszélgetés Bozay /Attilával, a Nemzeti Filharmónia igazgatójával Nemzeti Filharmónia bérleti so­rozatának két hangversenye is, rábólintottam a körültekintő, óvatos - ugyanakkor bölcs el­képzelésre. Láttam, hogy a fel­lépők névsora fesztivál-jelle- gűvé, tehát megfelelően ünne­pivé avathatja a rendezvényso­rozatot. Újabb kérdőjelet jelentett számomra az, hogy vajon mek­kora érdeklődés mutatkozik majd a koncertek iránt.- Kapott-e erre a kétségére megnyugtató választ?- Ahogy arról a hivatalos je­lentésekből meggyőződhettem - és amit feltehetően ön is meg­erősít - a koncertek iránt fan­tasztikus érdeklődés nyilvánult meg. Úgy értesültem, hogy va­lamennyi hangverseny teltházat vonzott a Sportcsarnokba, a Szigligeti Színházba és a Belvá­rosi Nagytemplomba egyaránt. Szívből gratulálok mind­azoknak, akikben a fesztivál öt­lete megfogant - és azoknak is, akiknek annak kivitelezésében bármilyen szerep jutott. Ehe­lyütt is megköszönöm a sze­replő művészek közreműködé­sét - de úgy gondolom, hogy el­sősorban mégiscsak Szolnok­nak kell gratulálnom e szép rendezvényhez, melynek őszintén remélem - jövőre foly­tatása következik.- Az I. feszivált minden bi­zonnyal egy II. követi, mely - úgy gondolom - akkor lesz az előzőnél sikeresebb, ha a szük­séges tanulságokat levonják a szervezés munkáját végzők. Olyasmire gondolok, mint pél­dául, hogy a fesztivállal egy- időben Szolnokon megrendezett "1 jelentős hangversenyek vagy az ugyancsak ezidő alatt megtar­tott I. Nemzetközi Magánének Mesterkurzus is részévé válha­tott volna a fesztiválnak. Egye­tért velem?- Feltétlenül, sőt arra gondo­lok, hogy amennyiben valóban lesz jövőre is ilyen rendezvény, úgy a Nemzeti Filharmónia már eleve figyelembe venné ezt a tényt programjainak tervezése­kor.- Úgy gondolom mindamel­lett, hogy a Nemzeti Filharmó­nia meghatározó fontosságú szerepet játszott a fesztivál ren­dezőinek sorában, egymagában nem lett volna képes annak megrendezésére. így igaz, Jász-Nagy- kun-Szolnok Megye Önkor­mányzata, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata, az ARS-INKOM Kft. és a Nemzeti Filharmónia - így teljes a rende­zők névsora.- Felmerült bennem az a gondolat, hogy - mivel az idő­pontok szerencsésen egybees­nek - nem lenne-e érdemes a szolnoki eseményeket a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál részévé tenni?- Ez nem az én kompeten­ciám, ez az Interart Fesztivál Center döntési köréhez tartozik. A Nemzeti Filharmónia azon­ban mindenképpen támogatásá­ról, jószándékáról biztosítja a folytatás mellett lévőket. Teszi ezt azért, mert ezek a rendezvé­nyek visszahozzák a komoly zenének azokat az ünnepi' pilla­natait, melyeket a hétköznapok gyakorlatában sokszor hiá­nyoznak. Szathmáry J. Könyv Cousteau-ról Mégsem „szent” a kapitány? Jacques-Yves Cousteau tengerkutató, tengerésztiszt, az aqua­lung rendszerű búvárberendezkedés feltalálója A címszerepben Szóka Júlia, Mária főhadnagy Úgy látszik, sokan szeretik az operettet... Szerda este a szol­noki Városi Művelődési Köz­pont színháztermét zsúfolásig megtöltő közönség Huszka Jenő egyik legsikeresebb operettjét, a Mária főhadnagyot láthatta, hallhatta. Sikert aratott az édes-bús, hazaszeretettel átita­Az Új Néplap többször adott már hírt arról, hogy megyénk múzeumát bízta meg a minisz­térium egy román-magyar kuta­tás magyar részének irányításá­val. Vegyes nemzetiségű fal­vakban azt kutatjuk hogy mi­lyen a két nemzetiség viszonya, mennyire tudja megtartani nyelvét, kultúráját, tudatát, gaz­dasági és társadalmi önállóságát - mai divatos szóval szólva identitását - a két nemzetiség. Tíz-tíz fős csoportok vizsgálód­tak a romániai Remetén és Vá- rasfenesen, illetve a magyaror­szági Körösszakálon és Körösz- szegapátin. A munka most felét már túl­haladta, s Nagyváradon március 28-31-e között tanácskozást szerveztek, szembesítették az eddigi eredményeket. Magyar részről előadást tartott Nagy Molnár Miklós (a települések külső kapcsolatrendszere), Ke- ményfi Róbert (a település de­mográfiai viszonyainak alaku­lása), Szabó László (a szokások közösség összetartó ereje, az egyházak szerepe), Kókai Mag­dolna (házasodási kapcsolatok), Füvessy Anikó (a néphit jelleg­zetességei), Csíki Tamás (bir­tokviszonyok és a gazdálkodás rendszeré). Elkészült, de nem került bemutatásra Fenyvesi Mária (lakáskultúra, népviselet) és Balogh Csilla (a temetkezés rendje, szokásai) című tanul­mánya, s nem vehetett részt Örsi Julianna, az egyik munka- csoport vezetője betegsége mi­att. tott történet, amely az 1848-as szabadságharc idején játszódik. Ezen belül is egy tündéri lány* ról, illetve fiúról, Lebstück Má­riáról (Mária főhadnagy) szól, aki meg akarja mutatni a világ­nak, különösen egy magyar fiú­nak, hogy nő létére is tud (férfi­ruhában) harcolni a hazáért. A darabnak, a zenének, me­lódiáknak és valamennyi sze­replőnek méltán sikere volt. A Fővárosi Operett Színház tagja­inak legjobbjait sorakoztatta fel. A magyar operettjátszás kie­melkedő egyénisége - a prima­donna - Németh Marika kitűnő színpadi megjelenésével, gyö­nyörű hangjával, kulturált szö­vegmondásával és színészi ala­kításával óriási sikert aratott. A címszerepben Mária fő­hadnagyként a fiatal operett primadonna utánpótlás legte­hetségesebb tagját, Szóka Júliát láthatta, hallhatta a közönség. E szerepét németországi sikerso­rozata után Magyarországon, itt Szolnokon alakította először, ahol már korábban is több alka­lommal sikerrel szerepelt kü­lönböző rendezvényeken. Ének­Román kollegáink közül a csoportot irányító Sanda Lario- nescu (rokonsági rendszer), Chiriak Aurél (népszokások), Barbu Stefanescu (házasodási kapcsolatok), Nicolae Branda (a román lélek), Irina Kantos (né­pesedési viszonyok) tartottak előadást. Sajnálatos módon többen már kiestek munkahely­változtatás miatt a kutatásból, s nem is várható, hogy feldolgoz­zák anyagukat. Magyar részről minden ku­tató komoly tanulmánnyal je­lentkezett, ami azonban még több kiegészítést igényel, s így az ez évben folytatódó kutatá­sok is fontosak feltétlenül. Mindkét minisztérium anya­gilag támogatja további vizsgá­latokat, illetve a kétnyelvű, an­gol-francia kivonattal ellátott, 1994 végére kész tanulmányo­kat tartalmazó kötet megjelené­sét. A konferencia tartalmáról annyit, hogy a magyar kutatók­nak, még az egyetemista részt­vevőinek sem volt szégyen­kezni valójuk. Ellenkezőleg: igen magvas és professzionális tanulmányokról adhattak hírt. Igyekeztünk a tudományosság jegyében kizárni minden politi­kai felhangot, hisz a tudomá­nyosság az elsődleges. Volt ugyan, s nem részünkről ilyen felhang, azonban a hivatalos részt követő fogadáson, esti eszmecseréken mindezeken túl­léphettünk. A még magát Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak nevező, azóta a közgyűlés után tudása, hangjának szépsége, alakításának precizitása, kitűnő megjelenése a közönség elisme­rését vívta ki. Bozsó József, a fiatal, igen tehetséges szolnoki születésű táncos-komikus Tóbiás szere­pében kiugró sikert könyvelhe­tett el, minden porcikájában örökmozgó, kitűnő tánctudású, közvetlen, megnyerő modorú, jó humorú művész. „A bugaci határon” című vidám kettőst Kovács Zsuzsával - aki egyben a darab rendezője is - három­szor ismételték meg. Jankovics József, Marik Pé­ter, Benkóczy Zoltán és a töb­biek teljesítményéről is csak az elismerés hangján szólhatunk. A kisegyüttest, mely a zenét szolgáltatta, Félix Györgyi ve­zette. Néhány pontatlanságtól eltekintve - mely a zenekar el­helyezéséből adódott - betöl­tötte szerepét. Elismerés illeti a Városi Mű­velődési Központ vezetését, hogy az operettet szerető, ked­velő közönséget ezzel az esttel megaj ándékozta.-ASLY­nevet változtatott szervezet Tomaalján tartotta ezévi első ülését. E Putnokkal átellenes, hasonló nagyságrendű városka adott helyet művelődési házá­ban annak a konferenciának, amelynek témája régió és népi kultúra volt. Liszka József, a társaság el­nöke, Bodnár Mónika, a kettős állampolgárságú, Putnokon lakó társasági titkár és a város magyar polgármestere, Swarcz Árpád voltak a fő szervezők. T. Bereczki Ibolya, a néprajzi osz­tály vezetője, Nagy Molnár Miklós, a Túri Fazekas Mú­zeum igazgatója és jómagam vettünk részt előadással is az ülésen. T. Bereczki Ibolya Az Alföld és a Felvidék táplálkozá­sának kapcsolatrendszerérői Nagy Molnár Miklós A Felvi­dék (Gömör) és az Álföld (Me­zőtúr) kerámiájának kapcsola­tairól, s Szabó László A nyelv és kultúra váltásról tartott elő­adást, s ugyanő mondta a zár­szót is. Tartalmilag fontos, hogy ez a tanácskozás megyénkkel kap­csolatos összefüggések tisztá­zásán túl hozzájárult - emberi kapcsolatok kiépítésén túl - ah­hoz, hogy etnikai és kulturális kapcsolatokat jobban megért­sünk, s kutatásainkat nemzetkö­T. Bereczki Ibolya előadását tartja zivé szélesítsük. Igazi tavaszi tudományos nagy hét volt ez megyénk néprajzosai számára. Nem beszélve arról, hogy az expo megyei kerámiakiállításá­nak előkészületei mindkét or­szággal nagymértékben előre­haladtak az esti megbeszélése­ken. Szabó László- Igazgató úr, „rezidenciá­jába” jövet az épület minden emeletén láttam az I. Szolnoki Zenei Fesztivál eseményeit hir­dető plakátot. Most, hogy túlju­tottunk a sorozat utolsó, repre­zentatív koncertjén is, megkér­dezem: hogyan értékeli a ren­dezvényt, Szolnok zenei életének pézsdülését?:- Mint minden pezsdülésnek, ennek az önökének is szívből örülök már csak azért is, mert úgy látszik: a feltételek eddig is meglettek volna - csak az elha­tározó szándék nem volt elég erős. Szolnok az ország szívé­ben fekszik, egy igazán dinami­kusan fejlődő város; ez sem el­hanyagolható tényező a feszti­vál-alapítás szempontjából. Némikép meglepett, hogy a szervezésbe belevágtak, azon­ban amikor már láttam: hány hangversenyt terveztek, milyen résztvevőkkel, láttam azt az okos, udvarias lépést, hogy a programok között hely kapott a Folyóirat-tallózó Liget, Új Forrás A Liget idei Tavasz-számá­ban, amely a meteorológiai tava- szodást néhány nappal meg­előzve jelent meg, olvasható Lipp Tamás érdekes esszéje, amely a kiegyezés utáni félszá­zad nemzeti hibáit állítja vizsgá­lódásának középpontjába. Szel­lemes a kiindulópontja: a Jókai Mór inspirációjárá elkészült hí­res Munkácsy-festményt, Hon­foglalást, annak hamis történe­lemszemléletét bírálja, hogy ez­zel is az akkori évtizedek hibás nemzeti önszemléletére, ebből is következő tévesztett nemzetiségi politikájára mutasson rá, ellen­példaként Mocsáry Lajos tevé­kenységét mutatva fel elsősor­ban. A szerző Kölcsey kifejezé­sével élve „sujtásos nemzetnek” nevezi a magyarságot, és sok jól megválasztott idézettel mutatja be a bírálhatók a jelenhez is szólni kívánó figyelmeztetéssel. O is elfeledkezik azonban arról, hogy a történelmi magyar állam a maga soknemzetiségű volta miatt valóban mindinkább ve­szélybe került a századvégen. Az elvakult és ingerült magyarko­dás természetesen rossz válasz volt, de az is bizonyosnak te­kinthető, hogy a bölcs és kifo­gástalan nemzetiségi politika sem tudta volna megakadályozni a történelmi állam széthullását - legfeljebb a feldarabolás mérté­kén módosíthatott volna vala­mennyit. A tatabányai Új Forrás már­ciusi száma a Visszapillantások alcímet kapta, s a húszas-har­mincas évek és a jelen közti szel­lemi hidakat vizsgálja. Vekerdi László esszéjének szellemes címe egyféle választ is ad: De hol van a tavalyi hó, avagy: Jön­nek „a 20-as és/vagy 30-as évek”? Vagyis megvan a lehető­sége annak, hogy a most elmúlt negyven esztendő fölött átlé­pünk a megelőző korszak jobb - demokratikusabb - huszas évei­hez, vagy a rosszabb - mert dik­tatórikus - harmincas éveihez. S egy Krleza-regényt elemezve mond ki egy nagyon fontos fel­ismerést: „egy diktatúrának még az ellenzéke is szükségképpen diktatórikus”. Ez az írás inkább azt példázza, hogy nem tanulunk elődeink tapasztalataiból. V. G. Franciaország szent öregjét, Jacques-Yves Cousteau-t mind több bírálat éri. Néhány hónap­pal ezelőtt a környezetvédők felfedezték, hogy Marseille kö­zelében egy alumíniumot előál­lító mammutvállalat harminc éven keresztül bauxitporral szennyezte a Földközi-tengert. Állítólag Cousteau javasolta a gyáriparosoknak, hogy válasz­szák hulladéktemetőnek a mélyvizet. A 83 éves kutatóról szóló sztori abban az életrajzi kötet­ben szerepel, amely ma a fran­cia könyvpiac egyik legna­gyobb slágere. Szerzője, Bemard Violet sze­rint „Cousteau voltaképpen komédiás, aki orránál fogva ve­zeti a világot”. Felfedi például, hogyan jöttek létre a nevezetes Cousteau-filmek. A forgató- könyvek Hollywoodban készül­tek avatott szakértők tollából. A véletlennek feltüntetett drámai fordulatokat, így például egy-egy búvár „hirtelen” rosz- szul létét előre betervezték. A „váratlanul” támadó hal inger­léséről szintén előre gondoskod­tak. A franciák nehezen bocsátják meg, hogy a környezetvédelem prófétája, aki siratja a pusztuló Földközi-tengert, állítólag maga is felelős a kialakult helyzetért. Friss hírek szerint kiváló kap­csolatok fűzik az alumínium-, a vegyi- és az olajipar vezető francia cégeihez, valamint az oszág atomenergia-felügyelő­ségéhez. Felügyelőbizottsági tag az Air Liquide nevű vegy­ipari konszern leányvállalatá­nál, ráadásul a külföldi forga­lomból öt százalék az övé. Violet, a szerző azt is felrója az idős kutatónak, hogy zsar­nokként minden szálat igyek­szik a maga kezében tartani, senkinek sem enged betekintést a világot behálózó ügyleteibe. Mindent megtesz azért, hogy el­titkolja, mennyi pénzt emészte­nek fel vállalkozásai, holott ezek az összegek nem saját bankszámlájáról, hanem a szponzoroktól származnak. A népszerű „Le Párisién Li- béré” című lap, amely korábban csak áz áhitat hangján írt Cous- teau-ról, most már megkérdője­lezi akadémiai tagságát is. De talán mégsem ezek az utolsó szavak a Cousteau-legenda ügyében .. . A román-magyar kutatásokról Néprajzosok tavaszi tudományos hete Tíz-tíz fős csoportok vizsgálódtak román és magyar településeken Nagy Molnár Miklós előadása Nagyváradon Füvessy Anikó el nökletével

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents