Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-02 / 77. szám

1993. április 2., péntek

5

22 kérdés — 22 felelet a földkiadásról

Mezőgazdaság

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló, 1993. évi II. törvény már közvetlenül a hatályba lépése után számtalan kérdést és megoldhatatlannak tűnő problémát vetett fel. Noha a részarány-földtulajdonosok igénybejelentésének határideje a napokban lejárt, ennek ellenére még mindig sok a tisztázatlan részlet. Összeállításunkban éppen ezért néhány gyakorlati kérdésre igyekszünk teljes körű válasszal szolgálni. Tesszük ezt azért, mert egyedül szükebb hazánkban mintegy százezer embert, családot érint a jogszabály. A tét pedig nem csekély, hisz ezzel a törvénnyel hosszú távra eldől, hogyan néz ki majd a határ képe, és hogyan alakulnak a tulajdonviszonyok.

1. Miért volt szükség a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény megalkotására?

Az úgynevezett „átmeneti” szövetkezeti törvény a szövetkezet közös használatában lévő összes földet magántulajdonba rendelte adni, és ezáltal megszűnt a szövetkezet rendelkezési joga a földterületek fölött. A földkiadó bizottságok feladata, hogy a részaránytulajdonosok földkiadási igényét kielégítse, azaz pontosabban eldöntse vagy meghatározza, hogy a részarány-tulajdonost megillető földmennyiség mely földrészleten, illetőleg a földrészlet mely részén legyen kijelölve.

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló új törvény alapján a földkiadó bizottságok hivatottak arra, hogy a részaránytulajdonosokat megillető földterületek helyét meghatározzák, s így a részarány-tulaj- donos tulajdonjoga nemcsak elméletben létező „eszmei”, hanem tényleges tulajdon lesz.

2. Melyek a bizottság elnökének feladatai?

A földkiadó bizottság üléseit a bizottság elnöke vezeti, akit a bizottság tagjai maguk közül választják meg. Az elnök akadályoztatása esetére a bizottság köteles kijelölni azt a tagot, aki a bizottság ülésein az elnök hatáskörében jár el.

A földkiadó bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok legalább kétharmada jelen van. Határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök (az elnököt helyettesítő tag) szavazata dönt.

A földkiadó bizottságot az elnöke (az elnököt helyettesítő tag) képviseli hatósági vagy más ügyekben.

3. Ki biztosítja a bizottság működésének a feltételeit?

A bizottság (és munkacsoportja) működésének feltételeit (helyiség, felszerelés, költségek biztosítása) az érintett önkormányzatok teremtik meg, természetesen az állami költségvetés terhére.

4. Mit tesz a földkiadó bizottság a beérkezett kérelmekkel?

Ha a kérelem benyújtására biztosított törvényi határidő eltelt, a földkiadó bizottság a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve. településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.

5. Kik vannak előnyben a földkiadási kérelem teljesítése során?

A teljesítési sorrend meghatározása során a belterületi földrészletekből elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a kérelmét teljesítik, akinek az adott településen beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett a részarány-földtulajdona. A külterületi földek vonatkozásában a teljesítési sorrendet az alábbi szempontok alapul vételével kell meghatározni: A bizottság elsősorban annak a részarány-földtulajdonosnak a kérelmét teljesíti (sorolja előre), akinek a kérelemben megjelölt településen:

a) beviteli kötelezettség alapján belterületen keletkezett

részarány-földtulajdona, de a föld kiadása a belterületen nem lehetséges;

b) beviteli kötelezettség alapján belterületen is és külterületen is keletkezett

részarány-földtulajdona;

c) beviteli kötelezettség alapján, de csak külterületen keletkezett részarány-földtulajdona;

d) az úgynevezett „átmeneti” szövetkezeti törvény alapján keletkezett részarány-földtula- dona, (az ún. 20-30 Aranykoronás földalap, maradék földek).

Ha a részarány-földtulajdonos a kérelmében a földrészletet is megjelölte, amelyből földigényének kielégítését kéri, és a kérelem a teljesítési sorrend figyelembe vételével teljesíthető, a földkiadó bizottság a részarány-földtulajdonos által megjelölt földrészletet jelöli ki a földkiadás helyéül.

6. Mi történik, ha nincs elegendő földterület a földkiadási igények teljesítésére az adott településen?

Ha a földkiadási kérelmek teljesítésére az igények nagy száma miatt nincs elegendő földterület, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok részvételével

egyezség létrehozását kísérli meg. Amennyiben nem jön létre egyezség, nyilvános sorsolást kell tartani, amely annak megállapítására irányul, hogy a teljesítési sorrend szempontjából azonos csoportba tartozó kérelmek közül melyek teljesíthetők. A fennmaradó igényeket a teljesítési sorrend szerinti következő csoportba kell átsorolni, illetőle az igényt a kérelemben megjelölt következő településen kell teljesíteni.

7. Mi történik akkor, ha a kérelemben megjelölt földrészlet nem elegendő valamennyi kérelem teljesítésére?

Ha a földrészlet valamennyi kérelem teljesítésére nem elegendő, a földkiadó bizottság az érintett részarány-földtulajdonosok között egyezség létrehozását kísérli meg. Ha egyezség nem jön létre, a kérelmekről nyilvános sorsolással dönt, amelynek eredményeként kiderül, hog az adott földrészleten kik lesznek a tényleges tulajdonosok. A fennmaradó igényekre vonatkozóan a földkiadó bizottság az érintettek közötti egyezség alapján, egyezség hiányában pedig sorsolással állapítja meg, hogy mely földrészletből teljesíthető a kérelem.

8. Mi történik azt követően, hogy a földkiadó bizottság meghatározta azt a

földrészletet, amelyből a részarány-földtulajdonos földkiadási kérelme teljesíthető?

Az eddigiek során eljutottunk odáig, hogy a bizottság eljárása eredményeként ismert, hogy az adott földrészlethez mely tulajdonosok tartoznak. A tulajdonosok ezt követően:- határozhatnak úgy, hogy a földrészletet a polgári jog szerinti közös tulajdonukban tartják, azaz nem kérik a földterület szétmérését az egyes tulajdonosokat megillető AK értéknek megfelelően, vagy- kérik a földterület szétmérését.

Előfordulhat az az eset is, amikor a földtulajdonosok közül csak néhányan kérik az őket megillető föld önálló ingatlanná történő alakítását, míg a többiek fenn kívánják tartani a közös tulajdont. Ennek sincs semmi akadálya.

9. Mit tesz a földkiadó bizottság, ha a tulajdonosok nem kérik a földjük szétmérését?

Ha a földtulajdonosok nem kérik a szétmérést, a földkiadó bizottság a földrészletet az érintettek közös tulajdonába adja, és erről ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz.

10. Mit tesz a bizottság, ha a tulajdonosok kérik a földjük szétmérését?

Ha a földtulajdonosok úgy döntenek, hogy a földrészletet „szétméretik”, elsősorban meg kell egyezniük abban, hogy a földrészleten belül kinek hol helyezkedik majd el a földtulajdona. Ennek az egyezségnek a létrehozását a földkiadó bizottság hivatalból megkíséreli. Ha az egyezség nem jön létre, a már ismert gyakorlatnak megfelelően sorsolással döntik el az egyes önálló ingatlanok kialakításának helyét, illetőleg a kialakítás sorrendjét. Ha a földtulajdonosok a földkiadási kérelmükben jelezték az önálló ingatlanná alakítás iránti igényüket, a földkiadó bizottság hivatalból megrendeli az illetékes földhivatalnál az önálló ingatlanná alakítás földmérési munkáit. Az önáló ingatlanná alakítást követően az új ingatlanokat a földkiadó bizottság ingatlany- nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozattal külön-kü- lön az érintett földtulajdonosok tulajdonába adja.

11. Mi történik akkor, ha a részarány-földtulajdonos az előírt határidőben nem kéri a földtulajdona helyének meghatározását?

Ha részarány-földtulajdonos a törvény által meghatározott határidőben nem kérte a részarány-földtulajdonának megfelelő föld kiadását, a földkiadó bizottság nyilvános sorsolással, tulajdonképpen hivatalból végzi el a megelőzőek szerinti eljárást, azzal a különbséggel, hogy ez esetben az egyezségkötésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az eljárás eredményeként az egyes földrészleteken a polgári jog szerinti közös tulajdon keletkezik. A közös tulajdonba adásról - hasonlóan az előzőekhez - határozatot kell hozni.

12. Hogyan szerezheti meg a tanyatulajdonos a tanyája körül az őt megillető földeket?

A tanya körüli földek tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában a törvény alapvetően két esetre tartalmaz szabályokat:

a) a tanyatulajdonos tanyája a kárpótlásra kijelölt földalapban van, de részarány-földtulajdonra jogosult;

b) a tanyatulajdonos tanyája a részaránytulajdonok fedezetéül szolgáló földalapok valamelyikében van, de kárpótlásra jogosult.

13. Mit kérhet a tanyatulajdonos, ha csak részarány-földtulajdona, illetőleg ha csak kárpótlási jegye van?

A tanyatulajdonos kérheti, hogy a részarány-földtulajdonát a tanyája körül jelöljék ki, a második esetben pedig azt kérheti, hogy az őt megillető kárpótlási jegy 1000 Ft/Aranykorona alapulvételével számított Aranykorona értéknek megfelelő mértékű kárpótlási földalapot a tanyája körül jelöljenek ki. A kérelmet mindkét esetben a tanya fekvése szerinti földrendező bizottságnál, tehát nem a földkiadó bizottságnál kell benyújtani.

14. Mit tesz a földrendező bizottság a tanyatulajdonos kérelmével?

A földrendező bizottság a kérelemről haladéktalanul értesíti az érintett földkiadó bizottságot, és a továbbiakban a bizottságok eyüttesen járnak el. Az együttes eljárás eredményeként közös javaslatot tesznek az illetékes megyei kárrendezési hivatalnak arra, hogy a földkijelölési határozatát megfelelően módosítsa, azaz a földalapok közötti átcsoportosítást hajtsa végre.

Ezek a szabályok érvényesülnek abban az esetben is, ha a tanya a Magyar Állam tulajdonaként kijelölt táblában van és a tulajdonosa kárpótlásra jogosult, vagy részarány-földtulajdonos, illetőleg a kárpótlási I. törvény alapján az állami gazdaság dolgozójaként meghatározott mértékű föld tulajdonjogának megszerzésére jogosult.

A tanya körül kárpótlási földalapba kijelölt földet az általános szabályok szerint árverésre kell bocsátani, melynek lefolytatását követően a tanyatulajdonost elővásárlási jog illeti meg. A tanyatulajdonost megillető részarány-földtulajdonnak megfelelő földterület önálló ingatlanná alakítását követően a tulajdonba adásról a földkiadó bizottság hoz határozatot, amelynek ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmasnak kell lenni.

15. Mi történik a földrészletet terhelő költségekkel?

A földkiadó bizottság eljárása során megállapíthatják, - ide értve a tanya körüli földek vonatkozásában a földrendező bizottsággal történő együttes eljárást is - hogy a magántulajdonba kerülő földek korábbi tulajdonosai (használói) bizonyos beruházásokat hajtottak végre (meloráció, művelési ág változtatás, ültetvénytelepítés stb.). Ezeknek a beruházásoknak a költségei szerepelnek a szövetkezetek könyveiben, ezáltal megjelentek a szövetkezeti vagyonnevesítés eredményeként kiadott üzletrészekben is. Jogos tehát az igénye az érintett szervezetnek, hogy ezeket a költségeket az új tulajdonos térítse meg. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy ezek a beruházások, költségráfordítások nem minden esetben eredményeztek értéknövekedést az adott földrészleten, illetőleg a tulajdonba adás pillanatában meghatározható érték nem egyezik a könyv szerinti nyilvántartottal. Az esetleges jogsérelmek és bírósági perek elkerülése érdekében lehtő- ség van arra, hogy a földkiadó bizottság az új tulajdonos kérelmére szakhatóságok bevonásával ellenőrizze a szövetkezet vagy a korábbi használó által közölt beruházási költségeket, és a föld tulajdonba adásáról szóló határozatában megállapítsa annak tényleges összeg- szerűségét és ezzel összefüggésben természetesen annak megfizetésére kötelezi a tulajdonost.

Ez a jogosultság magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a földkiadó bizottság olyan mgállapításra jusson, miszerint a földterületen tényleges értéknövekedés nem következett be.

16. Milyen ügyekben hoz a földkiadó bizottság hatósági határozatot?

A törvény értelmében az alábbi esetekben hoz határozatot a földkiadó bizottság, amely határozat államigazgatási határozatnak minősül:

a) a részaránytulajdonnak megfelelő föld kijelölése;

b) a részaránytulajdonnak megfelelő tanya körüli föld kijelölése;

c) a földtulajdonos birtokba helyezése;

d) a részarány-földtulajdon helyének meghatározása (erre akkor kerül sor, amikor a föld- tulajdonos a hatvan napos határidőn belül nem kéri a rész- arány-földtulajonának megfelelő föld kiadását);

e) a földterület tulajdonba adása és az értéknövekedést eredményező beruházási költség megállapítása;

f) a részarány-földtulajdonok AK értékének arányos módosítása.

17. Mikor kerül sor a részarány-földtulajdonok AK értékének módosítására?

A tövény hatálybalépését követő tizenöt napon belül a földhivatal megállapítja az illetékességi területén működő szövetkezetnél a

részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok tényleges AK értékét. Ha az így megállapított AK érték eltér az átmeneti törvény szerinti jóváhagyott földkijelölésben meghatározott összes AK értéktől, a földkiadó bizottság az eltéréseknek megfelelően arányosan módosítja az egyes részarány-földtulajdonok AK értékét.

18. A földkiadó bizottság határozata ellen van-e jogorvoslatnak helye?

A földkiadó bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az nyújthat be fellebbezést, akinek a határozat jogát vagy jogos érdekét sérti. A fellebbezést a megyei földművelésügyi hivatal bírálja el, amely eljárása során csupán azt vizsgálhatja, hogy a földkiadó bizottság nem követett-e el törvénysértést a földkiadási eljárás során. E vizsgálat eredményének függvényében a földkiadó bizottságot új eljárásra utasítja, illetőleg a megalapozatlan fellebbezést elutasítja.

A megyei földművelésügyi hivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított harminc napon belül benyújtott keresettel az illetékes helyi bíróságtól kérhetik az érdekeltek a határozat felülvizsgálatát.

19. Mikor szűnik meg a szövetkezet földhasználati joga?

A részarány-földtulajdonnak

megfelelő föld kiadása esetén a szövetkezet földhasználati joga legkésőbb a kiadáskori gazdasági év végével szűnik meg. Természetesen az érdekeltek (a szövetkezet és a földtulajdonos) ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak.

Ha a részarány-földtulajdonos nem kérte a földje kiadását, és csak a részarány-földtulajdona helyének meghatározására került sor, a szövetkezet föld- használati joga a földrészlet kijelölésével szűnik meg, illetőleg alakul át haszonbérleti joggá.E haszonbérlet legfeljebb a gazdasági év végéig tarthat. Ha a haszonbér összegében a felek nem állapodnak meg, annak megállapítását bármelyikük a bíróságtól kérheti.

20. Mely esetekben jár el a földrendező bizottság a földkiadó bizottsággal együttesen?

A földrendező bizottságok megalakítását a kárpótlási jegy termőföld tulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. tövény rendelte el, és javaslattételi joggal ruházta fel a megyei kárrendezési hivatalok felé a kárpótlási árverezések ütemezésére, illetőleg az árverésre kerülő földek kijelölésére vonatkozóan. A földrendező bizottságok javaslattételi joga az új törvény alapján kiegészül a tanya körüli földek tulajdonba adásával összefüggésben az egyes földalapok átcsoportosítására vonatkozó javaslattételi lehetőséggel, továbbá álalában a földalapok közötti átcsoportosításra vonatkozó javaslattételi lehetőséggel.

Ez utóbbi javaslatokat azonban az érintett földkiadó bizottsággal közösen kell előterjeszteni a megyei kárrendezési hivatalhoz.

21. Milyen esetekre terjed ki a földrendező bizottság önálló javaslattételi joga?

Az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat (dűlőutak kialakítása), visszaállítása érdekében még az árverések meghirdetés előtt javaslatot tehet a terület felosztására, az utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére is. Ezt a javaslatát egyeztetnie kell az önkormányzat jegyzőjével, a területileg illetékes közúti igazgatósággal és közlekedési felügyelettel, valamint a megyei kárpótlási hivatallal is. A javaslatról az ön- kormányzat képviselő testületé dönt, s amnnyiben azt jóváhagyta, az illetékes körzeti földhivatal elvégzi a tervezést és a helyszíni kitűzést.

A földrendező bizottság javaslatot tehet a megyei kárrendezési hivatal felé az árverésre kerülő földrészleteket terhelő, a korábbi tulajdonos (használó) által közölt, a termőföld AK értékében ki nem fejezett tényleges értéknövekedést eredményező, az érintett gazdálkodó szervezet részére megtérítendő költségek felülvizsgálatára is. A hivatal a közölt költségeket - szükség szerint - szakhatóságok bevonásával vizsgálja felül.

22. Ki biztosítja a földrendező bizottság működésével összefüggő költségeket?

A földrendező bizottságok felállítását elrendelő jogszabály nem rendelekezett arról, hogy a bizottságok működésének feltételeit, így annak költségeit is ki fedezi. Erre vonatkozóan az új törvény már egyértelmű szabályt tartalmaz, mely szerint a bizottság működési feltételeit a helyi önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére.