Új Néplap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-02 / 77. szám
6 Jubileum 1993. április 2., péntek Tisza-tavi hírek Tiszafüred. A város tavalyi költségvetése biztosította a kötelező és vállalt ellátási feladatok teljesítését, az üzemeltetést. Az önkormányzat igyekezett a 30 százalékos munkanélküliség és egyéb gazdasági, szociális gondok mellett a lakosság gondjait elviselhetőbbé tenni. Sajnos a munkanélküliségben még nincsenek túl a mélyponton. A kisvállalkozások száma kevés és nehezen erősödnek. A mező- gazdaságban a valós tulajdonon alapuló szövetkezeti és magángazdálkodás kialakulása, átalakulása még nagyon kezdeti stádiumban van- tűnik ki az ön- kormányzati jelentésből. A Tisza-tó a horgászok és a halászok paradicsoma, a jó fogás az egyik legfőbb idegenforgalmi vonzóerő. Képünkön: előkészítik a hálót. * Tiszaderzs. November 28 óta teljesen kicserélődött a képviselő-testület. Az új polgármester tervei között az első helyen az útépítés szerepel, mint fontos infrastruktúrális beruházás, mely nélkül a kereskedelem, az idegenforgalom fellendülése elképzelhetetlen. Ennek első lépcsőjeként az idő jobbra fordultával megkezdődnek az útépítések. A Vadász és a Táncsics utca lakosai lesznek az első szerencsések, ugyanis ezen utak burkolásával kezdik a pénzigényes munkát. Az önkormányzat tervezi a vízvezeték-hálózat bővítését, és a szennyvízhálózat kiépítését is. * Abádszalók. A helyi iskola is belépett abba az iskolaszövetségbe, amelyhez rajtuk kívül a kunma- darasi, és a kunhegyesi is csatlakozott. A három suliban járhatják ki a jelentkezők a hatosztályos gimnázium első két évfolyamát. Az iskola tanulói közül ketten jutottak be a TIT által kiírt fizikaverseny döntőjébe. A gyerekek szombaton Szolnokon versengenek a végső helyezésekért. * A megyei pedagógiai intézet által szervezett környezetvédelmi vetélkedőre kerül sor a felső évfolyamosok számára április hónapban. Ennek mintájára szervezte az iskola a negyedik osztályosoknak a környezetvédelmi vetélkedőt, melyet hagyományossá akarnak tenni a jövőben. * Tiszaderzs. Egy, a környező falvak összefogásával elkészült tervkoncepciót dolgoztak ki a lakosságot itt is oly érzékenyen érintő gázprobléma megoldására. Pályázatot nyújtottak be a települések, így Tiszaderzs gázvezetékhálózatának lefektetésére. A minisztériumi bizottság döntésére várnak, s elkezdik a munkákat, még ha ez jelentős hitelfelvétellel is fog járni. A Tisza-tó térségének helye és szerepe a magyar idegenforgalomban r I'., | o nem érdektelen, 1 dldllha a címben vázolt téma részletezését megelőzően néhány gondolatban az idegenforgalom általános helyzetéről és a gazdaságban játszott szerepéről esik szó. A fizetőképes vendégforgalom ösztönzőleg hathat a gazdaság szinte minden ágára. Nyereségtermelő képessége új munkahelyeket teremthet, és szolgálhatja egy térség, egy ország vagy egy régió általános technikai és kulturális színvonalának emelkedését. A világban egyre inkább meghatározó gazdasági szerephez jutott a turizmus. Nagyságrendjét tekintve már most is a vezető iparágak egyike, és sok szakember véleménye szerint jövőbeni első helyéhez nem fér kétség. Európa nemcsak természeti szépségei, hanem történelmi hagyományai miatt is elsőszámú idegenforgalmi célpont. Sok országban már régóta a gazdasági fejlődés motorja a szervezett vendégforgalom, és ennek eredményeit a külföldre látogató magyarok is tapasztalhatják. A Magyarországra irányuló külföldi turizmus - létszámát tekintve - elsők között volt Európában, azonban az egy főre eső fajlagos költés terén ennek ellenkezője igaz. Az alacsony költési színvonalú tömeges turizmus azonban nemcsak gazdasági, hanem környezeti ártalmakkal is jár, tehát fenntartása hosszú távon nem kívánatos. Mi lehet a megoldás? Véleményem szerint egy olyan tagolt és minőségileg is differenciált turisztikai kínálat, amelyben minden réteg mégtá- lálhatja az adott kategóriához tartozó kulturált és színvonalas szolgáltatást. Ez főként nekünk, magyaroknak igen fontos, hiszen a belföldi turizmus fenntartása nemcsak gazdasági, hanem a rekreációs jelentőségét nézve népegészségügyi kérdés is. A magyarországi idegenforgalom jelenét vizsgálva, úgy gondolom, néhány kedvezőtlen tényt mindenképp szükséges megállapítani. Az utóbbi évek európai változásai, a német újraegyesítés, a volt szocialista államok gazdasági összeomlása, a balkáni háború és még számos esemény négatívan hatott a magyar vendégforgalom alakulására. Megszűntünk „legvidámabb barakk” lenni, és viszonylagos olcsóságunk is a múlté. A belföldi turizmust sújtja a munkanélküliség, a fizetőképesség hiánya és a piacgazdaságba történő átmenet számos bizonytalansága. Az, hogy ilyen feltételek mellett a magyar idegenforgalom 1992-ben eredményes évet zárt, és több mint félmilli- árd dollár netto bevételi eredményt produkált az ország javára, jelzi azt az erőfeszítést, amelyet a szakmában dolgozók megtettek, és jelzi azt a lehetőséget, amely kedvező feltételek esetén elérhető. Alapvető állami érdek, hogy az ország imázsa - a legkisebb településtől a fővárosig - vonzó képet nyújtson az ide látogatónak. Meghatározó szerepe van az államnak a nemzetközi kapcsolatok építésében, a nemzeti propagandában, az infrastruktúra fejlesztésében is. Az állam jelenléte, irányító és koordináló szerepe - a piacgazdaság kiépítésének kezdeti szakaszában - nélkülözhetetlen a turizmus területén. Hogy félreértés ne essék, nem paternalista állami szerepvállalásról, hanem egy sor - a turizmust mint interszek- torális ágazatot érintő - koordinációs feladatról van szó. Sajnálatosnak tartom, hogy még nem született meg olyan jogszabály, amely egyértelműen rögzíti a turizmus állami jelentőségét, eszközrendszerét, jogi és szervezeti státusát. Megítélésem szerint idegenforgalmi szempontból a kis, közepes és nagy régiókban célszerű gondolkodni, amelyek mindegyike kell, hogy rendelkezzék egy-egy nemzetközi vagy országos jelentőségű vonzástényezővel. E tekintetben - függetlenül a megyehatároktól - de mindenképp a megyék aktív részvételével lenne célszerű és szükséges az adott térség turisztikai célú fejlesztése. Jó példa erre a Tisza-tó és térsége, ahol már megvalósult Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye együttműködése. Legfontosabb szerepe az idegenforgalom fogadóképességének kialakításában, a vendégbarát magatartás megteremtésében az érintett települések lakosságának és önkormányzatának van. A vállalkozói érdeklődés felkeltése, támogatása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a meglévő adottságokra hosszú távon gondolkodó és színvonalas befektetéseket létrehozó vállalkozókat lehessen megnyerni. Önmagában, a vonzástényezőt jelentő természeti, táji vagy kulturális adottság nem jelenti a turizmus fellendülését, ha az nem párosul a szükséges infrastruktúra kiépítésével, a tiszta környezet fenntartásával, a lakosság tudati felkészítésével és megnyerésével. Talán történelmi hagyomány, adottság vagy inkább sok-sok évtizedes fejlesztés-politikai döntések következménye - de mindenképp tény -, hogy a Dunától keletre eső országrészbe irányuló turizmus lényegesen elmarad a nyugati országrészhez viszonyítva. Bár számos és világviszonylatban is egyedülálló kínálati adottságokkal rendelkezik ez a vidék, hátrányos helyzetén csak nagy erőfeszítésekkel és áldozatokkal lesz képes javítani. A Keleti országrészben - a Mátra-Bükk és a Hortobágy között - húsz évvel ezelőtt létrejött egy mesterséges vízfelület, a Tisza-tó. Szakmai körökben élénk vita folyik a Tisza-tó megnevezéssel kapcsolatban, hiszen a szó szoros értelmében valóban nem tó, hanem mesterségesen, az élő Tisza folyó fel- duzzasztásával keletkezett. Mindezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mivel a Tisza-tó vízállása, vízminősége a mindenkori tiszai vízjárástól függ. Idegenforgalmi szempontból tehát hangsúlyos dolog, mert itt előfordulhat nyári főszezonban is árvíz, amely nem jellemző az ’’igazi” tavakra. Létrejött tehát egy jelenleg körülbelül 90 négyzetkilométer nagyságú vízfelület az Alföldön, és bár igaz, hogy elsősorban vízgazdálkodási, öntözési, energiatermelési céllal, de már az eredeti tervekben is szerepelt a vízparti üdülés, pihenés feltételeinek biztosítása. A Tisza mellett mindig is létezett egyfajta spontán turizmus, amely elsősorban az akkoriban még csekély létszámú horgásztáborra és az evezős víziturizmusra korlátozódott. A csend, a nyugalom és a csodálatos, galériaerdőkkel övezett folyó igazi kikapcsolódást jelentett, főként a nagyvárosokból kiránduló vendégeknek. A Tisza halbősége már évszázadokkal ezelőtt közismert volt, bár húsz évvel ezelőtt a külföldi turista legfeljebb véletlenül vetődött ide. Az 1973. évi duzzasztást, de főként az 1978-as víz- sz.intemelést követően, a Tisza-tó frissen elöntött korábbi Hűvösebb vagy esős napokon a tó környéke is nyújthat szórakozást a vendégeknek. Meleg vizű strandok, tájházak, múzeumok várják az érdeklődőket. FotótM.J. szárazulatain csodálatos szaporodási feltételeket kapott a tiszai halállomány. Évről-évre több hazai és külföldi horgász jelent meg a Tisza-tó térségében, és ez már szinte kényszerítőleg hatott a fogadókapacitás kiépítésére, a kereskedelmi vendéglátóipari ellátás bővítésére. Úgy gondolom, bátran állíthatjuk, hogy a Tisza-tónál a turizmus alapjait a kiváló horgászati lehetőségek teremtették meg. Időközben, néhány szabadvízi fürdőzésre alkalmas vízparton megjelentek a zajosabb kikapcsolódást kedvező fürdőzők és egyéb vízi- sportokat kedvelők is. A növekvő mértékű vendégforgalommal párhuzamosan - főként az utóbbi öt-hat évben - folyamatosan fejlődött a vendéglátókapacitás is. Az infrastrukturális elmaradottság ellenére néhány igen színvonalas beruházás bővítette a fogadóképességet, és számos magánvállalkozás igyekezett kihasználni a konjunktúra adta lehetőségeket a turisztikai szolgáltatás szinte minden területén. Jelenleg mérhető és becsülhető adatok alapján mintegy 700 ezer vendégnap regisztrálható a Tisza-tó menti 10 településen. E vendégforgalom jelentős része - mintegy 80-85 százaléka - a Tisza-tó Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei oldalán található, és itt is elsősorban Tiszafüredre és Abádszalókra koncentrálódik. A Heves, illetőleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei települések vendégforgalmának jelentős elmaradása - amely azonban az utóbbi néhány évben látványosan csökkent - megítélésem szerint nem a turisztikai adottságok hiányának tudható be, hanem a korábbi megyei fejlesztési szemléletnek, amely a Mátra-Bükk adottságaira koncentrált. Feltétlen meg kell említeni a Tisza II. beruházás befejezetlenségének következményeit. Jelentős nagyságrendű és a jelenlegi körülmények között drágán megvalósítható vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatot kellene végrehajtani, nemcsak a turizmus, hanem az egész térség általános területfejlesztése érdekében. A vízfelszín alatti tüskök kiszedése, a partrendezés és part- védelem, a kotrás, a túlburjánzó vízinövényzet kezelése mind-mind olyan probléma, melyek megoldása a Tisza-tó hosszú távú fenntartása érdekében feltétlen szükséges. A vízparti települések és üdülőterületek műszaki alapinfrastruktúrájának kiépítése elmaradt a beruházás során, eíéff ma a fejlesztések fő akadályát jelentik. Mindezeket azért tartottam szükségesnek elmondani, mert meggyőződésem, hogy az állam nem vonulhat ki a problémák rendezéséből, és remélem, hogy nem is szándékozik ezt tenni. Önmagukban a települési ön- kormányzatok és a vállalkozók ilyen nagyságrendben képtelenek lesznek megbirkózni e feladatokkal. Ami a Tisza-tó turisztikai lehetőségeit illeti - a jelenlegi nehézségek ellenére - én optimista vagyok. Földrajzi fekvését tekintve két olyan jelentős idegenforgalmi folyosó metszéspontjában található ez a térség, mint a Mátra-Bükk-Hor- tobágy és maga a Tisza folyó. Az M3-as autópálya Füzesabonyig történő kiépítése már az elkövetkező években realitás, és ez a lehetőség nagymértékben növelheti a térségbe irányuló idegenforgalmat. A világban tapasztalható trendek vizsgálata alapján megállapítható, hogy az emberek egyre inkább vonzódnak az úgynevezett természeti turizmushoz, közkeletű szóval a A Balatonról már kitiltottak a motorcsónakokat. A Tisza-tavon azonban még kedvükre száguldozhatnak Fotó:Mészáros szoft-turizmus kínálta lehetőségekhez. A Tisza-tó és térsége ebből a szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik. Jól elkülöníthető és egymást nem zavaró körülmények biztosíthatóak itt a zajos vízisportoktól kezdve a csendes, szemlélődő természetbúvárkodásig, minden idelátogató vendég számára. Kínálat- bővítő és szezonhosszabbító lehetőségeket kínál a ma még kiaknázatlan termálvízkincs. Megfelelő terep ez a vidék a fejlődő falusi és kerékpáros turizmus számára is. Van azonban lényeges dolog, amelyről úgy érzem szólni érdemes. Mint említettem korábban az ország valamennyi települése, így a Tisza-tó menti települések is kiemelten kezelik a turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek feltárását és kiaknázását. Egy olyan térségen, mint a Tisza-tó fokozottan célszerű figyelembe venni az ökológiai terhelhetőségi szintet, amely határt szab a fejlesztési elképzeléseknek. A turizmus és a környezetvédelem összhangjának fenntartása itt az idegenforgalom létérdeke. Ha tönkremegy az a vonzástényező, amelyre a vendégforgalom épült, rövid időn belül a vendégek elmaradását, ezzel együtt a kiépült kapacitás gazdasági összeomlását jelentheti. Feltétlenül szükségesnek tartom egy olyan jogszabályi érvényű regionális területfejlesztési terv mielőbbi elkészítését, amely a fenti problémát is megoldja. A másik, véleményem szerint lényeges szempont, amit érdemes figyelembe venni, az a gazdasági szerep, amelyet a turizmus a Ti- sza-tó térségében vállalhat. Hiba lenne túlértékelni1 az idet- genforgalom szerepkörét, és mellette nem foglalkozni más gazdasági ágak fejlesztésével. Megítélésem szerint ebben a térségben is egy több lábon álló gazdasági struktúra létrehozása a kívánatos cél, amelyben rendkívül fontos szerepet játszhat az idegenforgalomra épülő ellátó és szolgáltató ipar. Néhány gondolatban az 1996. évi világkiállítási rendezvényekről és a Tisza-tó ebben vállalható szerepéről kell szólnom. Mint korábban említettem, a Tisza-tó egyedülálló lehetőségeket nyújt a vízhez kötődő különböző szabadidős tevékenységek számára. A benzinüzemű motorcsónakos vízisportok (vízisí, jet-ski, stb.) részére az abádszalóki öböl, a csónakos vízitúrázáshoz és horgászathoz a sarudi és poroszlói medence, a madárvilág megismeréséhez tiszafüredi madárrezervátum kínál kiváló feltételeket. TJ Q7nn ír szinte minden Ll(XLídlIJVtelepülése és régiója keresi a világkiállítási rendezvényekhez kapcsolódás formáit és lehetőségeit. Úgy gondolom, hogy a Tisza-tó térsége e szempontból a már meglévő adottságai miatt is előnyben van. Az 1993. évi nyári szezon három fő rendezvénye a világkiállítási felkészülés jegyében szerveződik. A „Tisza-tavi. Víziparádé”, a vízicserkész-találkozó és az ornitológiái konferencia megrendezése olyan idegenforgalmi kínálatot igyekszik megvalósítani, amely - nem túlságosan nagy befektetéssel - 1996-ban egyedülálló ajánlatként propagálható a Világkiállítás vendégei számára. Befejezésként feltehető a kérdés, hová is tárt a turizmus a Tisza-tó térségében? Úgy gondolom, ha mindazok a fel vetések,,melyeket igyekeztem megfogalmazni, kedvezően oldódnak meg, olyan változások szemtanúi lehetünk a közeljövőben, amely nemcsak a Tisza-tó közvetlen környékére, hanem az egész középtiszavidéki régióra kiható pozitív gazdasági változásokat eredményezhetnek. Kerekes László
