Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
4 Gazdasági tájoló 1993. március 31., szerda Hol áll megyénk a lakossági jövedelmek nagyságában? A lakosság személyi jövedelemadó-bevallásaiból vizsgálható a jövedelmek térbeli eloszlása. Érdekes, hogy miként alakult ez országosan, és szűkebb hazánkban, megyénkben. A kellő mértékben feldolgozott 1991 évi adatok az alábbi képet mutatják. Az egy lakosra eső jövedelem összege 100 ezer lakos alatti városokban 79.800 Ft (országosan 11. hely) nagyközségekben: 56.600 Ft (országosan 12. hely) kisközségekben: 47.900 Ft (országosan 11. hely). Az elkészült tanulmányból kitűnik, hogy rangosabb helyet Budapest és a dunántúli megyék foglalnak el. Megyénknél roszszabb a helyzet s Dél-Dunántúl egyes megyéiben és^ Délkelet-Alföld, valamint Északkelet-Magyarország megyéiben. Ezek oka közismert: a munkanélküliség és a viszonylag alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági - mint napjaink válságágazata, itt a legnagyobb arányú. Megfigyelhető, hogy ezekben a térségekben a jövedelem növekedésének aránya is mérsékelt, kivéve Észak-Magyarországot, ahol az 1991-et megelőző mélypont után élénk emelkedés tapasztalható. Reméljük, hogy ez megyénkben is rövidesen jellemző lesz. (Rövid írásom forrása a Pénzügyi szemle 1993 év februári száma volt.) T. I. Magyar baromfi Angliában Angol befektető, a Bemard Mattheus vette meg a Sárvári Baromfiipari Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit. A cég Európa vezető baromfi-feldolgozója. Magyarországon, a Sárvári Baromfi Rt.-nél integrált baromfi-feldolgozást kíván kialakítani, azaz a tenyésztést, keltetést, nevelést és a vágást, illetőleg a feldolgozást egyetlen vertikumba tömöríteni. Az AVÜ a részvények 96,5 százalékát birtokolta, ennek névértéke 338 millió forint. Az angol befektető magyarországi jelenlétével a Dunántúlt átfogja. A sárvári cég üzleti kapcsolatai Soprontól Sümegig terjednek. A tervek szerint a későbbiekben Angliába is nagyobb mennyiségű baromfit szállítanak. (MTI) Hadat üzennek az idegenforgalmi hiénáknak A falusi vendéglátás: a jövő iparága? Nincs könnyű helyzetben a hazai idegenforgalom, még akkor sem, ha 1992-ben nem is csökkent az ágazat devizabevétele. Az idegenforgalmi aktívum - a nemzetközi túrizmusban bekövetkezett kedvezőtlen hatások ellenére - elérte a 600 millió dollárt. Dr. Kovács Jánossal, az OIH elnökhelyettesével a „hogyan tovább” kérdéséről beszélgettünk.- Nagyon sok mindenen változtatnunk kell, ha előbbre szeretnénk lépni. Véget kell vetni annak, hogy egyes vállalkozók azonnal akarjanak meggazdagodni, hogy a taxisok, a vendéglátók esetenként valósággal megsarcolják a vendégeket, hogy helyenként csapnivalók a szolgáltatások, az ételek, rossz a közbiztonság.- Az ágazat 600 millió dolláros aktívuma viszont azt mutatja, mintha minden rendben volna...- Tulajdonképpen ellentmondásos a helyzet. Nagyon sok országból elmaradtak a vendégek, uganakkor Németország egyesítése után nőtt az onnan érkező túristák száma, sokan jönnek Ausztriából, Belgiumból, Dániából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Kanadából, az Egyesült Államokból, sőt a skandináv államok és a hollandok is kezdik „felfedezni” Magyarországot. Félő azonban, hogy az előbb említett „gyengéink” rossz hírbe kevernek minket.- Mit lehet tenni ez ellen?- Legfontosabb, hogy az árak és a szolgáltatások színvonala összhangban legyen. A nyugati túristák tisztában vannak a szolgáltatások értékével. Növelni kellene az alacsonyabb kateriájú, olcsóbb szállodák számát, mert be kell látni, hogy hozzánk többnyire nem a gazdag túristák látogatnak.- Miben látja a balatoni idegenforgalom megcsappanásának okait?- A tó körül speciális helyzet alakult ki. Mindössze negyven napos a szezon, s ez sem a hazai, sem a külföldi tőket nem vonzza. Marad a fizetővendéglátás a maga cseppet sem szolid áraival.- Nem látna fantáziát a falusi túrizmus felkarolásában?- 1989 óta sokat fejlődött ez az ágazat. Nagyon sokan találnak benne kiegészítő jövedelemforrást. Fejlesztésére mind az önkormányzatok egész sora, mind a lakosság maga is sokat már eddig is áldozott. A kulcs azonban a belföldi túrizmus kezében van: akkor lesznek életképesek és alkalmasak a külföldi vendég fogadására ezek a családi „szállodák”, ha előbb a hazai „vendégeken” megtanulják a szakmát. Vannak olyan falvak, amelyek szinte érintetlenül megőrizték hagyományaikat és ezzel együtt a vonzerejüket, nem egy ezek közül a Balatonhoz közel fekszik. De ide sorolnám az Alföld, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos települését is, amelyeknek óriási lehetőségeik vannak e téren. Nagyon sok holland ezer kilométereket is szívesen autózik, csakhogy ebben a környezetben tÖltheSséti néhány napot.- Milyen segítséget kapnak az OlH-tól a falusi vendéglátók?- Mindenekelőtt az ország legszebb vidékeinek és az ottani szolgáltatásoknak a propagálásával segítünk, de rendelkezésre áll mind a kereskedelmi, mind az idegenforgalmi alap azoknak, akik valóban komolyan foglalkoznak a túrizmusnak ezzel az ágával. B. Sz. L. A hitelrendszer felülvizsgálatra szorul T anácsadó-hálózat kisvállalkozóknak Sokak szerint Magyarországon a rendszerváltozás óta „vállalkozásalapítási láz” dühöng, amely az előrejelzések szerint az idén is folytatódik. Pedig a gazdaság pang, sok a hitel, kevés az igénylő, a vállalkozások mégis pénzügyi gondokkal küzdenek. Miért? - kérdeztük dr. Arvay Zoltánt, az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda elnökét.- Nagyon nehéz fehéren-feketén megfogalmazni az okokat, de tény, hogy a gazdaság anyagi gondokkal küzd, miközben megfelelő a hitelkínálat. Véleményem szerint az a legnagyobb baj, hogy mind a nemzetközi szerződések nyújtotta hitelforrások, mind a hazai banki lehetőségek elérhetetlenek a kisvállalkozók számára. Nagyon remélem, hogy a kormány érvényt szerez az egyik tavalyi döntésének, és felülvizsgálja az összes hitelkonstrukciót.- Milyen szerepe lehet ebben az irodának?- Mi kormányzati keretek között működünk, és az a feladatunk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítsük a vállalkozókat. Hozzánk bárki bekopoghat, rendszeres vendégei vagyunk a vidéki vállalkozói fórumoknak, sőt még kiadványokkal is segítjük a rászorulókat. Minden megyében létrehoztuk a JOINFO Vállalkozóházak Klubját, s ennek keretében ma már több mint félszáz vállalkozásfejlesztő központ működik szerte az országban.- Tapasztalatai szerint az ország melyik táján a legélénkebb a vállalkozói kedv?- Információink szeint nagyon aktívak az alföldi régió lakói, de ugyanez elmondható Nyíregyháza, Ózd, Szeged, Szolnok körzetéről is, ezzel szemben a Dunántúlon kisebb érdeklődést tapasztalunk. A kormány számos vállalkozásélénkítő akciót indított útjára, úgy tűnik, ezek végre az idén meghozzák gyümölcsüket. B. Sz. L. (Ferenczy Europress) Az oldalt összeállította: Túróczi Imre Gazdasági prognózis 1993-1994-re A nemzetközi vizsgálatok következtetése szerint az elkövetkezendő években világgazdasági szintű megélénkülés várható. Ez a magyar termékek iránti keresletre is kedvező hatást gyakorolhat. Nyugat-Európában stabil, mérsékelt konjunktúrával lehet számolni, míg Kelet-Közép-Európában piacszélesedésre alig gondolhatunk. A tendenciák következtében a magyar export a következő két évben várhatóan 5 százalékos volumennövekedést tud elérni. Ehhez megfelelő minőségi javulás és struktúraváltás szükséges. Várható, hogy 1993-ban a belső kereslet csökkenése leáll, és mintegy 5 százalékos beruházásbővülés is bekövetkezhet. A fogyasztás 1 százalékkal emelkedhet. Érezhető javulást hozhat a várt világkiállítás. Beruházásnövelő hatása 1994-ben 6-9 százalékos, ez a külső változások mellett lényeges élénkítést jelenthet. Jövő évtől az ipari termelés 2-4 százalékkal emelkedhet. Ezen belül az élelmiszer-gazdaság termelése 1993- ban még mérséklődik, 1994- től mérsékelt növekedés várható. Ez évben a munkanélküliek számát 900 ezer-1 millió közöttire jósolják, elérve ezzel csúcspontját. Az inflációt 1993-ra 16-19 százalékban, 1994-ben 11-13 százalékban várhatjuk. Pusztul az erdő! - hangzik újra és újra a segélykiáltás. Miközben világszerte egyre nagyobb figyelemmel kíséri a közvélemény az erdők sorsának alakulását, addig itthon legtöbbször csak a szakmai viták utolsó hulláma jut el a szélesebb nyilvánossághoz. A hazai környezetvédők akcióit és kiáltványait pedig mint afféle rakoncátlan kiskorú véleménynyilvánítását, vajmi kevéssé veszik figyelembe a hatóságok. Márpedig a zöldek és a szakmai egyesületek jelzéseiből egyértelműen kirajzolódik, hogy a hazai erdőgazdálkodás helyzete jelenleg rendkívül bizonytalan, s ennek az utánunk következő generációk is kárát látják. A jelenlegi rendezetlen tulajdonviszonyok miatt az erdő senkié és mindenkié. Az eddigi téesz tulajdonban lévő erdőkből a környéken lakók folyamatosan vágják ki a fát, s a mai tulajdó'riosfiak' már nett fáj emiatt a feje, a holnapi tulajdonos meg még nem foglalkozhat a problémával. Ráadásul az egyre nehezebb körülmények között élők mint afféle „szociális juttatást” viszik haza az ingyen szerzett fát, s az erdészek jogkörének tisztázatlansága miatt nincs, aki intézkedjen a jogsértő vásárok elkövetőivel szemben. Tudunk olyan erdőgazdaságról, ahonnan évente száz feljelentés megy a hatóságokhoz az erdőt irtó ismeretlen tettesek ellen, ám a hatóságok nem foglalkoznak a kérdéssel, lévén az ilyen esetek nem tartoznak a hatáskörükbe. Közben pedig domboldalak, kisebb hegyek válnak csupasszá... A rendszerváltás változásokat hozott az erdőgazdaságok működésében csakúgy, mint az agrárágazat más területein. Mivel a gazdasági átalakulás alapvetően megváltoztatta a tulajdonviszonyokat a rendszerváltással járó törvényalkotási és végrehajtási feladatok újabb problémákat vetnek fel az erdőgazdálkodási szakemberek számára a múlt rendszerből örökölt terhek mellett. Különösen fontos ezek között az erdőfelújítási munkák felhalmozódása a rendezetlen vadkárkérdések megoldására, az Erdőfenntartási Alap szabályozatlan pénzügyi ellenőrizhetősége és a forráshiány. Az elmúlt évtizedekben az erdőgazdálkodás elsődleges feladatának tekintette a fakitermelést, melyet az Erdőszervezé'sí 'HiVdfaTtíz évre élőié rtiőéfögalmazótt ütemterve afápjáti éves ciklusokra bontva hajtottak végre az ország 19 állami erdőgazdaságában. Ez a tervezet írta elő, hogy az adott erdőfelületen az erdő pillanatnyi állapota szerint milyen mukálatokra - ritkításra, ültetésre - van szükség ahhoz, hogy a tízéves periódus végén a tervezetben előirányzott vágás alapján a kívánt nyereséget elérje a gazdálkodó szervezet. A külföldi példák azt igazolják, hogy ideje változtatni az erdőkkel szemben támasztott követelményeken. Első helyre kell tenni az erdő és környezetvédelmi szempontokat. Ezt követheti a színvonalas és jövedelmező fakitermelés. A rendszerváltásig a hazai 1 694 546 hektáros erdőfelület hetven százaléka állami, kevesebb mint harminc százaléka szövetkezeti, a fennmaradó mintegy fél százalék pedig egyéb, azaz honvédségi tulajdonban volt. Erdőt adni-venni nem lehetett. Ma az erdő hasonlóan a földhöz, licit tárgyát képezheti. A kárpótlási törvény erdő esetében is a föld aranykorona értékét veszi számításba, így fordulhat elő, hogy az, aki két hold szántóra jogosult, a kárpótlási jegyével akár három-négyszeres erdőterületet is igényelhet. A területen lévő fa értékét nem veszi figyelembe a törvény. Sőt, az új tulajdonos az eddig államilag jóváhagyott erdőgazdálkodási tervektől függetlenül akár ki is vághatja az erdőt, legyen szó akár százötven éves tölgyesről is. így a negatív licit során 550 forint aranykorona értékkel olykor többmilliós, fel nem értékelt vagyonra tehet szert az ügyes licitáló. Mindez visszaélésekre is lehetőséget ad, hisz a téeszek által kárpótlásra kijelölt erdőkre könnyű szerrel rátehetik a kezüket azok a tűzhöz közel állók, akik a biztos információk birtokában időben felvásárolják a kárpótlási jegyeket napi áron. Nem így állna a helyzet, ha időben megszületett volna az erdő- és vadászati törvény, melyre az ágazati szakemberek 1990 óta várnak. Weininger Andrea A pénz bajjal jár! A piacgazdaság folyamatos kiépítésével együtt jár, hogy meg kell tanulnunk bizonyos bank- és pénzügyi műveleteket. Ha például van tartalékot jelentő tőkénk, azt nem célszerű otthon a széfben, ládafiában, még kevésbé a dunyhába varrva őrizni - sokkal helyesebb, ha befektetjük. így akkor is fial a pénzünk, amíg nem vásárolunk érte magunknak, családunknak valamit. A befektetőnek viszont szintén számos új ismeretet érdemes elsajátítania. Ezek közül alapvetően azt: hogyan fektethető be pénzünk a legnagyobb biztonsággal? Egy-egy befektetőnek - akár magánszemélyről, akár vállalatról van is szó - egy adott évben időközönként szabadulnak fel pénzeszközei. Ezeket rendszeresen - mondjuk kéthavonta - fekteti be valamilyen formában, azzal a céllal, hogy a tőke kamatot hozzon. Ekkor lehet azt tenni, hogy a pénzt alkalmanként mindig más módon és lehetőleg mindig más pénzintézetnél fektetjük be. Hogy mi ennek a látszólagos tőkefelaprózódásnak a jelentősége? Nem kell pénzembernek lenni a felismeréshez: még a gazdasszonyok is tudják, hogy a tojásokat nem célszerű egyetlen kosárban szállítani. Jó, ha legalább háromfelé osztjuk a termék mennyiségét, hiszen így ha véletlenül leejtjük valamelyik kosarat, csak egyharmadnyi lehet a káruk, szemben az elővigyázatlan szállítóval, akinek minden tyúktojása összetörhet egy balesetnél. Gyakorlatilag ezt valósítják meg a portfoliókezelésnél, amikor hatféle befektetést hatféle pénzintézetnél eszközlünk. Tudjuk, már a hazai pénzintézetben is voltak olyan bankok, amelyek tönkrementek, és ezzel a befektetőiknek, a vállalkozóknak igencsak megnehezítették, hogy visszakapják a pénzüket. Az ilyen ügy - még ha nem is mindig jár tőkénk elvesztésével - igen sok kellemetlenséget okoz, amit el lehet kerülni, ha az emberek - mielőtt döntenének - kissé szétnéznek a pénzpiacon. Az időlegesen felszabaduló pénzeszközeiket vizsgálják meg abból a szempontból, hogy mikor akarják meghatározott célra felhasználni. Ha például egy-kétszáz ezer forintot egy új gép megvásárlására szánnak, ám a gép csak fél év múlva lesz kapható, vagy csak akkor kívánják majd megvenni, akkor addig érdemes egy adott kereskedelmi bankhoz lekötve, viszonylag magas kamatra befektetni. Az olyan pénzt azonban, amelyről nem tudni előre, hogy mikor fogjuk elkölteni - mondjuk bútorvásárlásra szánjuk, ha majd találunk megfelelő garnitúrát - akkor ne az előbbi megoldást válasszuk. Helyezzük olyan folyószámlára, amiről bármikor ki tudjuk váltani. Van, akinek olcsó az energia Évente 12-15 milliárd forint kárt okoz az államnak az, hogy mind többen használják a lényegesen olcsóbb háztartási tüzelőolajat a gázolaj helyett. A háztartási tüzelőolaj illetéktelen felhasználásának véget kell vetni - mondotta Szűcs István ipari államtitkár-helyettes azon a „rendhagyó órán”, amelyet a Veszprémi Egyetem Mérnök Kara rendezett nemrég diákjainak. Az előadó aktuális energiapolitikai kérdések kapcsán röviden szólt az energiapolitikai, a bányászati és készletezési törvénytervezetről. Emellett előkészítés alatt áll a gázszolgáltatásról, a villamos energiáról, az energiatakarékosságról, az atomenergia módosításáról és az energetikai keretszabályozásról szóló törvény. Mindezekkel összefüggésben még kilenc kormányrendelet is készül. Ezek közül vélhetően nagy társadalmi visszhangot vált ki a villamos energia tarifarendszerének tervezett korszerűsítése. Ennek lényege: újabb árkategóriát terveznek, hogy a kedvezmények csak a rászorultakat illessék meg. Elfogadhatatlan, hogy 30-35 ezer kisvállalkozó lakossági díjkedvezményeket vegyen igénybe iparűzési tevékenysége során. (MTI)
