Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-20 / 66. szám

1993. március 20., szombat Szabadidőben----családi körben íi Beszéljük meg együtt! Hétköznapi agresszivitás Minél feszesebb, annál ingerlőbb Varrjon magának talpas nadrágot Rohanó életünkben ritkán van lehetőség arra, hogy sétál­junk, ritkán figyelünk fel a kö­rülöttünk történő eseményekre, főleg egy parkban. Néhány nappal ezelőtt mégis megáll­tam, és a látottak-hallottak en­gem is elgondolkoztattak. Fiatalok csoportja - lányok, fiúk - egy parki pádon gyüle­kezett. Egyesek lábukkal a pá­don, a támlán ülve, mások sé­tálgatva fel-alá hangosan éne­keltek, nevettek. A jókedv tető­fokára hágott. Az a „féktelen­ség” nagyon zavart egy újságot olvasó úriembert, aki hozzájuk közeledve felháborodottan, emelt hangon mondta el véle­ményét.- Micsoda világ, nyomorú­ság, háború, infláció és még ezek is itt. Engem is meglepett az úri­ember kitörése, de a fiatalok éppen nem tudták mire vélni, és következtek a kommentá­rok.- Mit csodálkoztok, a legfej­lettebb állat az ember, miért ne lehetne a legagresszívebb is? - kérdezte egy fiú, aki nyilván nem értette: miért rontják el az ő jókedvét.- Tényleg agresszívek va­gyunk? - jött még egy kérdés.- Az én kiskutyám olyan szelíd, aranyos, nem tudna bán­tani senkit. Igaz, a farkas, tig­ris, oroszlán egészen más - el­mélkedett egy kedves arcú kis­lány.- De vajon az állatok igazán agresszívek, vagy csak egysze­rűen élni akarnak? - repült még egy kérdés.- Ha úgy nézzük, akkor az ember, aki disznót hizlal, az­után leöli és megeszi, agresszív - vagy nem? - újabb téma.- Hát igen. Vajon minden erőszakos cselekedetünk ag­resszivitás? - filozofált egy nyurga srác, akihez első látásra jobban illett a foci, mint a filo­zófia. Véleményem szerint az em­beri faj nem is olyan agresszív, talán nem is vagyunk olyan rosszak. Olvastam valahol, hogy egy szelíd erdei nyúl na­gyon megijedt a váratlanul megjelent vadásztól, arcába ugrott és összekarmolta. Ag­resszív volt a nyuszi, vagy ijed­tében támadással védekezett? Az előbb még hangoskodó, másokat esetleg zavaró kis csoport komoly problémával találta magát szembe. Mi is hát az agresszivitás? Mi a különbség az erőszakos cselekedet és az agresszivitás között? Szeretne élni erőszak nélkül is? Ez a téma engem is régóta foglalkoztat, biztosan Önök is így vannak vele. Ezért gondol­tam - beszéljük meg együtt. Kérem, írják meg vélemé­nyüket, meglátásaikat. Minket minden érdekel. Dr. Cherechianu Aurel Ha nem is egyeduralkodója, de mindenképp egyik slágere az idei divatnak a talpas nadrág. Sokféle változatát hordják a hölgyek: a szolid párhuzamos, a golf- és lovagló stílusú, a lo­­bogó-bőségű egyaránt nép­szerű. Anyaguk is többféle le­het: kártolt szövet, bőr, bársony, kordbársony, kötött és dzsörzé anyag egyaránt. Utóbbi, a tig­rismintás gyapjúdzsörzé való­ban a divatszezon „nagy száma”. Ahogy a rajzon (1.) látható, a testhez-lábhoz tapadó, sokat sejtető forma azzal érhető el, hogy a nadrág lefelé szűkül. A talppánt lehúzza a bőséget, fe­szessé teszi a sziluettet - minél szűkebb, annál szexisebb. Aki némileg jártas a varrás­ban, annak nem okoz gondot a kivitelezés. Duplaszéles anyag­ból egyszer kell a hossza (talpig mérve), s kell egy 18 cm-es zip­­zár. Ha a talppántot gumisza­lagból készítjük, szükséges egy 40 cm hosszú, 3 cm széles gu­micsík is. Elkészítés (165 cm-es test­­magasságot, 94 cm-es csípőbő­séget véve): A szabásmintát (2. rajz) 10x10 cm-es négyzetháló segítségével csomagolópapírra Március 27-ig levélben várjuk olvasóink észrevételeit, melyek a témához kapcsolódnak. Beszámolhatnak olyan megtörtént esetekről, melyek a levélíróval vagy környezeté­ben estek meg a váratlan agresszivitás megdöbbentő pél­dájaként. A beérkező levelekből rovatunk összeállítást kö­zöl. Leveleiket az Új Néplap címére, 5001 Szolnok, Posta­­fiók: 105. várjuk. A borítékra kérjük ráírni: „Beszéljük meg együtt!” a Szerkesztő Nyers sárgarépa-saláta Attól függően, hogy hány személyre készítjük a salátát, és milyen nagy a sárgarépa, négy-öt répát kis lyukú resze­­lőn lereszelünk, üvegtálba tesz­­szük, adunk hozzá egy darab, vékony szeletekre vágott lila­hagymát, kevés étolajat csepeg­tetünk rá, és leöntjük salátalé­vel. A tetejét meghintjük kevés törött borssal vagy diétás fű­szerkeverékkel és apróra vag­dalt petrezselyemzölddel. A veszélyes „VII. faktor” a vérben Aki zsíros ételeket fo­gyaszt vacsorára, növeli a másnap reggeli szívroham veszélyét, közölte a minap dr. George J. Miller, a lon­doni Orvosi Kutató Intézet munkatársa az amerikai szívgyógyászok kongresz­­szusán. Szerinte a zsíros étel 6-7 órán belül a vért alvadásra hajlamos állapotba hozza, s ezáltal növekszik az arté­riák elzáródásának veszé­lye. Dr. George J. Miller el­méletét a 40-59 éves férfi­akkal végzett vizsgálatra alapozza: azoknál a kísérleti személyeknél, akik a leg­több zsiradékot fogyasztot­ták, a véralvadást okozó „VII. faktor” értéke 12 szá­zalékkal magasabb volt azokénál, akik zsírszegény ételeket ettek. A vizsgálat kimutatta azt is, hogy azoknál volt a leg­nagyobb a szívmegbetege­dés kockázata, akiknél a véralvadást okozó VII. fak­tor magas értékeket muta­tott. Ferenczy Europress Első a vizespohár, utolsó a fazék Mosogatni csak pontosan, szépen... A Szabadidőben - családi körben oldalakat Rónai Erzsébet szerkesztette Móra Ferencné, a jeles író felesége korának elismert konyhai tekintélye volt. Sza­kácskönyvében az egyik leg­népszerűtlenebb háziasszonyi foglalatosságról, a mosogatás­ról azt az egyszerű igazságot vetette papírra, hogy „a tiszta mosogatás titka a forró víz bő­séges használata”. Ez mindmáig érvényes, ám az egyre borsosabb közüzemi díjak már-már fényűzés kate­góriájába sorolják a folyó me­leg vízzel való mosogatást. Ezért olvasóinknak is azt ajánl­juk, hogy ha van kétrészes mo­sogatójuk, egyiket töltsék meg meleg vízzel, és a másikat használják öblítésre. (Ha nincs ilyen „szerelvényünk”, érde­mes két nagyobb méretű mű­anyag tálat beszerezni.) Mosogatás előtt a tányérok­ból az ételmaradékot kaparjuk össze, öntsük ki, a leülepedett zsírt pedig használt papírszal­vétával távolítsuk el. Érdemes megszívlelni Mó­­ráné asszony másik intelmét is: a mosatlan edényt fajta és nagyság szerint is csoportosít­suk. Először a kevésbé piszkosa­kat, a vizespoharakat, kávés­csészéket, tányérokat, evőesz­közöket mosogassuk el, és csak ezután lássunk hozzá a faze­kak, lábosok, nagyobb edények megtisztításához. A mosószerek frontján az utóbbi időben nagyot fordult a 2. Tálpaí mdmo felnagyítjuk. Jelek: E.K.= eleje közepe H.K.= háta közepe. Szabásnál a hosszanti varrá­sokra 2 cm-t, a többire I cm-t hagyjunk rá. A szálirányra vi­gyázzunk. Először összegépeljük a nad­rág szárait, a szűkítő varrásokat, majd a középvarrást. Beállítjuk a zipzárt az oldalvarrásba, az előre elkészített derékpántot pedig rágépeljük a derékvo­nalra. Ha a talppántot egybe­szabjuk a nadrággal, akkor azt a rászabott pánttal dolgozzuk el. (Szélességét szaggatott vonal jelzi a szabásmintán.) Mielőtt összevarrjuk a nadrágot, fércel­­jük össze és próbáljuk fel. Aki szereti a testhez tapadó formát, a nadrágot a vonalak mentén jobban szűkítse le. Meglevő régi dzsörné-nadrá­­got is „áramvonalasíthatunk”, ha jól leszűkítjük és gumiszala­got varrunk rá talppántnak. Be­vágott zseb készítését azonban csak profi varrónőknek ajánl­juk. Záhonyi Lujza (Ferenczy Europress) Figyelem, megdőlt a régi szabály! Ideális az Ön testsúlya? Megdőlt az a régi sza­bály, amely szerint az ideá­lis testsúlyt úgy számíthat­juk ki, hogy a centiben kife­jezett magasság értékéből levonunk 100-at. Egyesült államokbeli tudósok megál­lapították, hogy az ideális testsúlyok életkorok szerint határozhatók meg. Mivel nem lenne igazsá­gos, hogy az alacsony nö­vésű és a hórihorgas ember­től egyaránt ugyanolyan súlyt várjanak el, a höl­gyeknél 1,65 m-es átlagos magasságot, az uraknál pe­dig 1,78 m-t vettek figye­lembe. Az ideális súly nőknél: 39 alatt 64 kg, 49-ig 65 kg, 59-ig 69 kg, 60 fölött 74 kg. Férfiaknál: 39 alatt 69 kg, 49-ig 73 kg, 59-ig 82 kg, 60 fölött 85 kg. Aki a mérlegre lépve el­keseredne azon, hogy töb­bet nyom a megengedettnél, vigaszt meríthet a tengeren­túli kutatók másik megálla­pításából. E szerint ötven fölött semmi baj nem származhat abból, ha valaki néhány ki­lóval túllépi a megálmodott súlyhatárt, sőt, kis súlyfe­lesleggel bárki tovább él­het! -uiitNÜI» .JOIfiílliVUlÜ Z! ItiztiJ Ferenczy Europress Virágbarátoknak Óvatosan „oltsuk” szobanövényeink légszomját Lakásunk díszei, a szobanövények ugyanúgy szeretik, megkí­vánják a zárt szobalevegő cseréjét, mint mi magunk. Az igény olyannyira közös, hogy elegendő, ha a szellőztetésre annyiszor és olyan időtartamban kerítünk sort, ahogy számunkra megfe­lelő. világ: új és új „mindentudó” készítmények tucatjai között válogathatunk. A tapasztalatok szerint az olcsóbb mosogatószerek jó­részt abban különböznek drá­gább társaiktól, hogy ez utób­biaknál kevésbé kéz- és kör­nyezetkímélők. Használat előtt feltétlenül olvassuk el a ter­mékismertetőt, mert például a mind népszerűbb koncentrá­­tumokból jóval kevesebb is elegendő, mint a hagyományos mennyiség. Az új szereknek köszönhe­tően a törölgetés hovatovább fölösleges időpazarlás. Érde­mes tehát az öblítőedény köze­lében csepegtetőt kialakítani, ahol a gondosan leöblögetett tálak, poharak, lábosok rövid idő alatt szép fényesre szárad­nak. Végül két praktikus konyhai tanács. Az elszíneződő, bar­­nuló zománcozott mosogató­kagylót hypóval kenjük be, és tíz-tizenöt perc múlva alaposan mossuk ki: a zománc ettől nem sérül, de a mosogató ismét olyan fehér lesz, mint újkorá­ban. Ha műanyag tálaink átveszik az ételszagot, töltsük föl jó sűrű kávézaccos vízzel, meleg helyen hagyjuk állni, majd mossuk ki, és törlés, fedő nél­kül szárítsuk meg.- borgó - (Ferenczy Europress) A levegőztetésekor azonban tekintettel kell lennünk arra, hogy a hirtelen hőmérsék­let-változásra, az erős légmoz­gásra a növények meglehetősen érzékenyek. Ajánlatos tehát a szellőztetés kíméletes, óvatos módszereivel élni. A kemény téli hidegek idején például a virágok lakhelyét le­hetőleg a déli órákban szellőz­tessük, amikor valamelyest megenyhül az idő. Melegebb napokon viszont a reggeli, il­letve a kora esti órák legalkal­masabbak erre. De bármilyen is a kinti hőmérséklet, tekintsük szabálynak, hogy ha a helyiség­nek több ablaka van, azt tárjuk ki, amelyik növényeinktől a leg­távolabb esik. A fázékonyság és a huzatra való érzékenység miatt ablak­nyitás előtt a faredőnyt hézago­sán eresszük le, a zsalugátert húzzuk be, ha rolónk van, eresszük le és kössük ki. Ezek hiányában legalább a függönyt húzzuk az ablak elé - az is szűri, tompítja a külső levegő beáramlását. Ha csak olyan ablak van a he­lyiségben, amelynek közvetlen közelében tartjuk szobanövé­nyeinket, ne sajnáljuk a fárad­ságot, szellőztetés előtt költöz­tessük őket valamilyen huzattól, hidegtől védett helyre. A nagy termetű, nehezen mozdítható növényeket akkor hagyhatjuk helyükön, ha ablak­nyitás előtt ívpapírral vagy mű­anyag fóliával betakargatjuk őket. Mivel a túlhűlés elsősor­ban a fokozottan érzékeny gyö­kérzetet veszélyezteti, tartóedé­nyeiket szövetdarabokkal, pok­róccal borítsuk be. Az óvintéz­kedések elmulasztásának köny­­nyen levélsárgulás vagy a nö­vény elpusztulása lehet az ára. A levegőcserének egyébként legkevésbé kockázatos módja, ha közvetve, azaz valamelyik szomszédos helyiségen át szel­lőztetjük virágaink lakhelyét. Akinek tehát lakáskörülményei megengedik, feltétlenül így enyhítsék a szobanövények téli légszomját. Dr. Komiszár Lajos (Ferenczy Europress) Ablaknyitáskor terítsünk rá műanyag fóliát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents