Új Néplap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 57. (58.) szám

1993. március 10., szerda Érdekességek 5 Lányszöktetés spanyol módra Egész Spanyolország napok óta arról a botrányról beszél, amelyet a 12 éves diáklány, Nu­ria és 34 éves tanárának, Artú­rénak szökése idézett elő. A két szerelmes rövid nászútja minap este a délkelet spanyolországi Denia kikötőben ért véget - két csendőr szigorú őrizetében. Az éveinél idősebbnek lát­szó, csinos barna kislány, Nuria Socorro, aki „őrülésig belesze­retett tanárába”, a napokban szökött meg a szülői házból, az andalúziai Ayamonteből. Csu­pán néhány sort hagyott hátra szüleinek: „Inkább meghalok, semmint hogy elveszítsem Ar­­turót”. Kérte szüleit, hogy ne ri­asszák a rendőrséget, mivel nem tud Arturo nélkül élni, aki ősz óta a természettudomá­nyokra tanítja, és akivel elhatá­rozták, hogy együtt megszök­nek. A szülők - anélkül, hogy bármit is nyilatkoztak volna a sajtónak - titokban értesítették a rendőrséget, amely a szökevé­nyek nyomába eredt. A szerelmesek a Baleárokhoz tartozó Ibiza szigetén rejtőzköd­tek, s ott talált rájuk a csendőr­ség. A tanár azt állította a vizsgá­lóbíró előtt, hogy a „nászút” alatt nem létesített szexuális kapcsolatot a kislánnyal. E kije­lentése után szabadlábra helyez­ték azzal a kötelezettséggel, hogy kéthetenként jelentkezni tartozik a hatóságoknál. Nuria apja pedig visszavonta a felje­lentést. A történtek nagyon vegyes visszhangot keltettek ország­szerte. Míg egyesek „romanti­kusnak” tartják a leányszökte­­tést, addig mások megbontrán­­koztak rajta, és „morbidnak” ta­lálják az egészet. Sok lányos anya pedig a legszigorúbb elbá­nást követelt a tanárral szem­ben, aki szerintük a legteljesebb mértékben csődött mondott hi­vatásában. Nuria pedig visszatért a szü­leihez. „Csak az idő mutatja majd meg, hogy Arturo valóban a vőlegénye-e vagy sem” - nyi­latkozta a lány bátyja, Sergio. (Az AFP alapján) Nagy a keletje az egykori piros könyveknek Az egykori SZKP-pártiga­­zolványok ára az aranyéval ve­tekszik az oroszországi bolha­piacokon, s az ismertebb politi­kusok jriros könyveiért több ezer dollárt is megadnak - je­lentette a Moszkovszkij Kom­­szomolec. A lap értesülései sze­rint egy amerikai például 120.000 dollárt kínált Borisz felein valamikori párttagsági könyvéért. Mihail Gorbacsov „árfolyama” ezzel szemben mindössze 18.000 dollár. Az egykori piros könyvek gyűjtőinek körében a legvadabb rémhírek terjengenek. Egyesek úgy tudják például, hogy Borisz Jelcin tagsági könyve - a jelen­legi orosz elnök színpadias gesztussal hagyta ott az SZKP-t 1990 júliusban, a XXVIII. párt­­kongresszuson - Gorbacsov bir­tokában van. Moszkvai illetékes körök szerint Gorbacsov tagsági könyve tavaly az SZKP levéltá­rában volt található. Kitöltetlen SZKP-tagsági könyvekért - üres a fénykép és az aláírás helye - 30 dollárt (20.000 rubelt) is kínálnak. Az 1991. augusztusi puccskí­sérlet és az SZKP betiltása után gyakran lehetett nevetséges áron piros könyvet kapni a moszkvai bolhapiacokon. Milyennek tartják mások a németeket? A németek meglehetősen tü­relmetlenek, nincsen humorér­zékük, és nem képesek mások­kal együtt élni. Nagyjából ez a kép él más nemzetek fiaiban a németekről - derül ki a Focus című német magazin megbízá­sából 17 országban végzett fel­mérés eredményeiből. Ugyanakkor a 32 ezernél is több megkérdezett egybehang­zóan azon a véleményen volt, hogy a német nagy sikereket el­ért, törekvő és erős nemzet, amely Németországot a gazda­sági csoda országává és vezető exportőr-világhatalommá tette. A müncheni Racionális Pszi­chológiai Társaság által szerve­zett felmérés szerint a nem né­metek túlnyomó többsége úgy véli, hogy a 90-es évek Német­országa békeszerető, modem és demokratikus állam. Németország legigazabb ba­rátjának tekinthető az adatok szerint Japán, Oroszország és az Egyesült Államok lakossága. Szintén baráti módon viszo­nyulnak Németországhoz szomszédai: a hollandok, a dá­nok, a svájciak, a lengyelek és a belgák. A müncheni pszicholó­gusok által a népszerűség jel­lemzésére kidolgozott Reiting­­skálán, amelyen a vizsgálati or­szág 0-150 pontig terjedő érté­keket vehet fel, Németország minden ország esetében a felső harmadban helyezkedik el. A legmagasabb népszerűségi ér­ték, 137 pont, a japánok, míg a legalacsonyabb, 105 pont, az iz­raeliek részéről tapasztalható. Gondolt egyet, s erdei remete lett Litvánia legsűrűbb erdősége­inek mélyén a napokban rábuk­kantak egy magányos remetére, aki már majd harminc éve ott éli életét, távol az emberektől és a civilizációtól. A litván rendőr­ség alakulatai egy köztörvényes bűnöző után kutatva fésülték át a még szinte érintetlen erdőt, amikor a sötét rengetegben egy kunyhóra, s benne egy békés öregemberre bukkantak. Az erdei remete - közölte a Letuvosz Ritasz című lap - fia­talon egy autógyárban dolgozott technikusként. 1964-ben aztán egy szép napon beült gépkocsi­jába, és hirtelen elhatározással bevette magát az erdőbe, hogy belélegezze a tiszta, gyógyító hatású levegőt. Sétája során a fák között felfedezte a rozoga viskót, amelyet azon nyomban megjavított és otthonává tett. A remete azóta is ott él. Emberek­kel egyáltalán nem érintkezik, újságokat nem járat, rádiót nem hallgat. Az erdő gyümölcseivel táplálkozik, nyulakat tenyészt, és van néhány szárnyasa is. Ru­háját nyúlbőrből varrja magá­nak. A világ és Litvánia törté­néseiről a 64 éves „Robinson” szinte semmit sem tud. Öröm­mel tölti el, hogy nem házaso­dott meg, hiszen - mint el­mondta - ezért érzi magát sza­badnak. Elmesélte azt is, hogy szereti az erdőt, és életével elé­gedett. Arra nem is gondol, hogy visszatérjen az emberek közé. A remetét meglátogató újságírók szerint az öregember teljesen egészségesen gondol­kodik, és egészen normális em­ber benyomását kelti. Az oldalt az MTI-Panorama anyagaiból összeállította: Tóth András Felfedezték a szklerózis multiplex okozóját Felfedezték a sokaknak sú­lyos szenvedését okozó szkleró­zis multiplex okozóját. A beje­lentést a minap tették a felfede­zők, a San Diegó-i Stanford Egyetem tudósai. Ezzel minden valószínűséggel megnyílt az út a szklerózis multiplex gyógyí­tása előtt. Csupán az Egyesült Államokban több mint ne­gyedmillió ember életét keseríti meg ez a kór, amely általában a 20 és 40 év közötti embereket támad meg. A felfedezést - mint a Reuter beszámol róla - maga a stan­­fordi kutatócsoport vezetője, Lawrence Steinman professzor jelentette be a Nature magazin­ban. Steinman ugyanakkor azt is közölte, hogy a San Diegó-i Neurocrine Biosciences Inc. gyógyszergyár már el is kezdte egy fehérje alapú szer kifejlesz­tését a szklerózis leküzdésére. A Nature-ben megjelent cikk szerint a kutatócsoport a szkle­­rózisos személyek agyában lévő T-sejtek receptorgénjeit vizs­gálták meg. Magában a génben egy olyan szegmenst találtak, amely felelős azért, hogy a T- sejt megtámadja az ideget be­burkoló myelin alapproteinjét. A Neurocrine cég ugyanak­kor bejelentette, hogy kizáróla­gos felhasználási engedélye van a Stanfordban kidolgozott tech­nológiára. A gyógyszergyár szerint már kifejlesztés alatt van az a terápia, amelynek segítsé­gével egy fehérje alapú gyógy­szert át lehet juttatni az agy-ér gáton. A szer a T-sejtekre ta­padva képes megállítani a mye­lin lebontását, tehát leküzdeni a szklerózist. A tudóscsoport vezetője azt is elmondta, hogy folytatják egy olyan molekula kifejlesztésének munkálatait, amely a kóros T- sejteket vagy működésképte­lenné teszi, vagy eltávolítja a szervezetből. Lehetséges, hogy hamarosan nekiállnak annak az oltóanyag kifejlesztéséhez is, amely a támadó-kórokozó T- sejteket leblokkolja. A profesz­­szor ugyanakkor elmondta: az eljárás nem gátolja az egész szervezet immunreakcióját, csupán a szlerózist okozó jelen­ségét. A Neurocrine igazagatója a sajtónak kifejtette: már húsz éve ismert, hogy a szklerózis mul­tiplex egy autoimmun betegség, de mostanáig nem ismerték az immunreakciót okozó sejtet. A mind ez idáig rendkívül nehezen befolyásolható, több­nyire évtizedekig tartó betegség tolókocsihoz köti a szenvedő embert. Magyarországon a szklerózis multiplexben megbe­tegedettek száma tízezres nagy­ságrendű - nyilatkozta az MTI munkatársának dr. Márkus At­tila, az ELTE neurológia tanára. JANE MARCH FILMSZINÉSZNÖ. A 17 éves Jane March a sztárja Jean-Jacques Arnaud új Filmjének, a Szerető-nek. A film alkotói a világot beutazták, hogy megtalálják Filmjüknek főszereplőjét - eredménytelenül. Ekkor valamelyikük kinyitotta a londoni ifjúsági magazint, és azt mondta: Ő az! (FEB-fotó) Már ezzel is kereskednek Indul az „Abortours” Néhány nap múlva lép ha­tályba Lengyelországban qz új abortusztörvény, amely szociá­lis, gazdasági vagy családi okokból nem engedélyezi a ter­hességmegszakítást. Élelmes üzletemberek máris nyíltan a színre léptek, hogy segítsenek a gyermeküket megszülni nem akaró asszonyokon, s ugyan­akkor alaposan megszedjék magukat. Egy olsztyni cég a helyi la­pokban hirdetést adott fel, amelyben „teljes körű nőgyó­gyászati szolgáltatásokat” kínál Kalinyingrádban kétszáz dollá­rért. Ä lengyel lapok beszámo­lói szerint egyértelmű, hogy terhességmegszakításra viszik az oroszországi Kalinyingrádba a nőket, akiket ott a vasutaskór­házban az első nap megvizsgál­nak, a másodikon elvégzik a terhességmegszakítást, majd egynapi kórházi megfigyelés után hazaengedik őket. Az ország másik végén, Szi­léziában más megoldást talál­tak. A Zycie Warszawy beszá­molója szerint az ottani nőgyó­gyászok tömegesen nyitják meg magánrendelőiket a határ menti cseh városokban, ahol állítólag tárt karokkal fogadják őket, mi­vel pontosan befizetett adóikkal komoly támaszai az anyagi gondokkal küszködő helyi ön­­kormányzatoknak. A jogászok véleménye szerint a jelenlegi törvények alapján az „Aborto­urs” szervezői nem büntethetők, csupán akkor, ha ilyen értelem­ben módosítják az abortuszti­lalmi vagy a büntetőtörvénye­ket. A szakértők azonban szkep­tikusak, s úgy vélik, hogy az ügyeskedők ebben az esetben is megtalálnák a kiskapukat. Honnan van energiája? Napunk, egy rejtélyes csillag Mint a DPA német hírügy­nökség írja, egy, az NSZK- ban most megjelent könyv („Unsere Sonne - Ein rätsel­hafter Stern?” - „Napunk - egy rejtélyes csillag?”) össze­foglalja mindazokat az ismere­teket, amelyeket a kutatók a mai napig a Földünknek mele­get adó, izzó égitestről szerez­tek. Az, hogy a Nap fontosabb a földi élet szempontjából min­den más égitestnél, közhely­nek számít. Száz évvel ezelőtt azonban még megközelítőleg sem tudta senki, hogyan ter­meli melegét a saját tengelye körül 27 nap alatt megforduló Nap. S a belsejében zajló nuk­leáris folyamatokat alig 50 esz­tendővel ezelőtt kezdték meg­ismerni a tudósok. A Nap a Földhöz leközelebb eső csillag, nem számítva per­sze a bolygókat és a holdakat. A távolság, 150 millió kilomé­ter, 270 ezerszer kisebb, mint a Proxima Centaurié, amely 4,3 fényévre van tőlünk. (Egy fényév = 9,5 billió kilométer) A Nap az egyetlen csillag, amelyet a csillagászok részle­tesen tanulmányozhatnak, s ezért mintául is szolgál a Min­denségből ránk ragyogó csilla­gok megismeréséhez. A 90-es években a Nappal foglalkozó csillagászat előre­láthatólag a tudomány egyik legizgalmasabb ágazata lesz. Idáig ezen a területen csak olyan jelenségeket értékeltek, mint a kitörések vagy a „fekete lyukak”. A közeljövőben azonban az 1990 óta úton levő európai űrszonda, az Ulysses - miután 1994 májusában körül­repüli a Jupitert - elhalad a Nap sarkvidékei mellett. A tu­dósok ettől teljesen új értesülé­seket várnak. A kutatók mindeddig olyasmiről szereztek ismerete­ket, mint a napfoltok 11 éves ciklusának és a mágneses me­zőknek a Föld éghajlatára gya­korolt hatása, vagy a napszél­vész néven ismert részecskeá­ramlás az égitest felületén. A Nap belsejében lejátszódó nukleáris folyamatokat számí­tógépes modelleken tanulmá­nyozták, s a többi között meg­állapították, hogy az izzó égi­test 8 milliárd év múlva felfor­ralja majd a földi tengereket, és minden életet megsemmisít. Ezután a Nap sem kerülheti el sorsát, a csillagrobbanást. Taxiháború Londonban A Londoban mindenütt jelen levő fekete taxik vezetői elkese­redett harcot vívnak engedély nélkül fuvarozó autósokkal, akik taxizással akarják megke­resni kenyerüket. Mióta a har­mincas évek óta leghosszabb gazdasági pangás során minden tizedik londoni dolgozó mun­kanélkülivé vált, sokan tűnnek fel kocsijukkal késő éjjel a színházak és a lokálok előtt, s fuvart kínálnak. Richard Masset, a londoni taxisszövetség vezetője elpana­szolta a Reuter brit hírügynök­ségnek, hogy sok száz illegális autós foglalkozik szállítással, s éjszakánként incidensekre kerül sor úgyszólván minden londoni klub és színház előtt. Becslése szerint a fekete taxik vezetőinek jövedelme a múlt évben 25-30 százalékkal csökkent, részben az illegális konkurencia miatt. A feldühödött „fekete taxisok” rendszeresen igyekeznek kiszo­rítani a betolakodókat úgy, hogy kocsijukkal akadályozzák őket a jó helyek elfoglalásában. - Nincs joguk viteldíjat kérni - mondta Masset -, s vannak köz­tük olyanok is, akik rablást és nemi erőszakot követnek el. A londoni taxisok Európa egyik legutolsó céhét alkotják. Korlátozzák a létszámot, s két­három éves gyakorlatot köve­telnek meg a jelöltektől. A ta­xisjelölt kis motorkerékpáron járja az óriási várost, kezében térképpel, hogy megismerje London minden zugát. A 22 ezer londoni taxis a rendőrség­től kapja az engedélyt, miután utánanéztek, hogy nem bünte­tett előéletű-e, és letette-e a kö­telező vizsgát. A jelenlegi rossz gazdasági helyzetben mind ke­vesebb londoni hajlandó megfi­zetni a magas fuvardíjat. Sok vállalat szerződést köt úgyne­vezett minitaxi-cégekkel, ame­lyek a fekete taxik díjszabásá­nak csak felét vagy kétharmadát számítják fel. London közép­pontjától Heathrow repülőtérig 30 fontot (43 dollárt) is felszá­mít egy fekete taxi vezetője, míg egyes minitaxi-társaságok ugyanezért az útért csak 15 fon­tot kémek. A minitaxi-társasá­gok egyébként ugyanúgy harag­szanak az illegális fuvarozókra, mint a fekete taxik vezetői. „Higyje el - mondta a Reuter munkatársának Lester Stuart, az egyik minitaxi-vállalat igazga­tója -, mi ugyanúgy szeretnénk az illegális cowboyoknak a háta közepét látni, mint a fekete ta­xik vezetői.” A londoni taxihá­ború még sokáig elhúzódhat - mondják illetékesek. Rákinvázió A Karácsony-szigetre meg­érkezett a monszun, s két héten át 130 millió tengeri rák lepi el a települések utcáit. A gépko­csik is eltűnnek az áradat alatt, amikor a héjas állatkák elhagy­ják őserdei lakhelyüket, és a tenger felé igyekeznek, hogy nászt üljenek. Az Indonéziától 360 kilomé­terre délre fekvő, 1400 lakosú kis szigeten egyedülálló termé­szeti jelenség figyelhető meg. Már maga az a tény is különle­ges, hogy rákok dzsungelben élnek és növényekkel táplál­koznak. A sok millió év során a szigeten megtelepedett vörös rákoknak tüdejük fejlődött ki, s alkalmazkodtak a foszfátban gazdag terület erdeihez. Leve­leket és gyümölcsöt esznek, lyukakat fúrnak maguknak az őserdő talaján. A száraz év­szakban ágakkal takarják be he­lyüket, hogy a nedvesség ne pá­rologjon el, és az esőzés után ol­lójukkal vizet gyűjtenek össze. Amikor a monszun megérke­zik, a sok millió hím megindul a tenger felé. A hímek a part menti sziklákra másznak fel, ott üregeket vájnak ki, és várják a nőstényeket. Amikor azok megérkeznek, az üregekben megtörténik a párzás. Három héttel később, éjszaka, áradás idején a nőstények egyenként 100.000 tojást raknak le. Ké­sőbb a tojások a tengerbe kerül­nek, ahol lárvákká fejlődnek. Közben tengeri planktonnal táp­lálkoznak. A tengernek a par­tokhoz közeli része ilyenkor tej­fehérré változik. Amikor eléggé fejlettek ahhoz, hogy járni tud­janak, a kis állatok milliói meg­kezdik vándorlásukat az őserdő felé. Milliók pusztulnak el: el­mossa őket a tengeri vihar, fel­falják a halak és a madarak, el­gázolják a gépkocsik. Lehetet­len elkerülni őket. Az erdészek igyekeznek elzárni az állatkák vonulásának főútvonalait, de minden erőfeszítésük sikertelen marad. Napokon át ellepik az utcákat, a járműveket. A Karácsony-szigetet 1888— ban Nagy-Britannia foglalta el. Először Szingapúr kormá­nyozta, majd 1958-ban Auszt­ráliának adták oda. Az 1400, kínai és maláj származású lakos most ausztrál állampolgár.

Next

/
Thumbnails
Contents