Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-20 / 41. szám
1993. február 20., szombat Riport hirdetés 7 Magyarországon túl sok a főnök - véli az osztrák szakember Tavaly szeptember óta a nartfűi sörgyárban dolgozik dr. iVerner Schneidhofer, az Austrian Breweries Intematiolal Aktiengesellschaft (AG) gazgatótanácsának tagja. (Az Üj birtokolja a sörgyár részvéteinek 70 %-át.) Schneidhofer irat azért kerestük fel, hogy negkérdezzük, hogyan látja gy Nyugatról jött szakember jz itteni életet, erényeinket és libáinkat.- Mi az ön feladata a gyár<an?- Segítséget nyújtani ahhoz, logy a martfűi sörgyárat jól veessék.- És mi kell még ahhoz, hogy 51 vezessék?- Jól működő, naprakész önyvelésre van szükség, jó öltségszámításra és jó kapcsoitokra a vevőinkkel. Azt kell ínálnunk vevőinknek, amit ők zeretnének. Megfelelő költággel kell gyártanunk. Ha ez űnd sikerül, és a vevőink kíánságait, igényeit kielégítjük, a előnyös költségek mellett tuunk gyártani és a könyvelőink naprakész, akkor azt monom, hogy sikeresnek kell lenünk. Tetszett a csárdás- Tehát az ön feladata segí•ni, hogy ez megteremtődjön?- Csak javítanom kell, hiszen >k minden már megvan itt. lyugaton azonban a konkurenia magasabb szinten áll, mert tt már évek óta piacgazdaságan dolgoznak. Bizonyos isméiteket tehát egyszerűen „át kell ózni” Magyarországra.- Milyen ismeretekre gonol?- Például arra, hogy milyen lódon lehet a költséggel takarékoskodni, gazdaságosan termelni.- Mivel néhány hónapja már Magyarországon dolgozik, biztosan van tapasztalata arról, hogy mi az, amit mi, magyarok rosszul csinálunk.- Magyarországon is nagyon gyorsan változik minden, ezekre a változásokra gyorsan kell reagálni. Mindenkinek, aki itt tevékenykedik - beleértve az osztrákokat is - tanulni kell ebből a fejlődésből, mert fontos, hogy alkalmazkodjunk. Ha naprakészek a dolgaink - van áttekintésünk, hogy menynyibe kerülnek az alapanyagok, ha reagálunk az áremelkedésekre (és minél hamarabb), akkor gyorsabban észrevesszük és kézben tudjuk tartani a folyamatokat.- Milyennek lát bennünket, magyarokat, mint embereket és mint munkaerőt? — Nagy különbségeket nem tudok megállapítani Ausztriához képest. Az emberi kapcsolatok itt kevésbé hivataloskodók. Barátibbak, bizalmasabbak. Tetszik nekem, hogy itt az emberek keresztnevükön szólítják egymást. Például, hogy úgy köszöntik egymást: „szia”. A legszebb élményeim közé tartozik az, amikor végignéztem egy csárdást.- És meg is próbálta?- Nem próbáltam, hiszen ez tanulás kérdése is. De a vidámság, a temperamentum, a jókedv, ami a csárdással jár - tetszett. Tetszett, hogy tánc közben énekeltek. A magyarok jól dolgoznak- És milyen munkaerők vagyunk?- Az a benyomásom, hogy sok szorgalom, tenniakarás van a magyarok munkája mögött. A sörgyárban például hónapról hónapra javul a munka. Bár én úgy látom, hogy régebben is jól dolgoztak itt, de ha meg akarjuk változtatni a dolgokat, akkor meg kell értenünk, hogy az időbe telik, míg megtanulják - mint a csárdást.- Ha minden ilyen remek, akkor mit kell megváltoztatni?- Hogy gyorsan felismerjük a változásokat és ahhoz igazodjunk. Például, ha hirtelen megváltozik az alapanyag ára, akkor fontos az, hogy gyorsan utánanézzünk, hogy van-e másutt olcsóbb.- És mit kellene változtatni a gépsor mellett?- A mi üzemünk viszonylag modemül fölszerelt. Változtatások csak abban lehetnének, hogy a palackozót gyorsabban vagy kevesebb energiával működtetnénk. De ez kemény munka. Fel kell kutatni azokat a lehetőségeket, amelyekkel megvalósítható. Látványos javítanivalók nincsenek. Apró dolgokon kell változtatni. Apró lehetőségeket felkutatni, hogy a piacon megálljuk a helyünket. Lesz elbocsátás- Ez azt jelenti, hogy nem lesz elbocsátás a gyárban?- Nem, nem jelenti azt. Az a kötelességünk, hogy minél kevesebb költséggel gyártsunk és ezért itt—ott - ahol helyénvaló - egyes személyeket le kell építeni. De ebben mértéket kell tartani.- Elsősorban adminisztrációs leépítésekre van szükség?- Ezt így nem lehet mondani. Minden területen meg kell valósítani, hogy a szükséges személyzet rendelkezésre álljon, de a költségeket csökkentsük, és a minőség is megmaradjon. Ez egy folyamatos feladat.- Elterjedt az a pletyka a városban, hogy 60 osztrák munkást hoznak a sörgyárba...- Ezt meg se engedhetjük magunknak.- ...megmutatni, hogy hogyan kell dolgozni.- A magyarok sokat dolgoznak, és tudják, hogy hogyan kell dolgozni. Sok olyan ember van itt, aki tehetséges és jól dolgozik.- Ón szerint mikor jut Magyarország abba a helyzetbe, hogy itt is olyan béreket fizessenek az alkalmazottaknak, mint például Ausztriában?- Ez egy nagyon komplex kérdés, egy nagyon hosszú út. Csak akkor valósulhat meg, ha az ország többet termel, ha megint növekedni kezd az ipari termelés. De közel állunk hozzá, minden hónapban azt várjuk, hogy ez megtörténjen.- Es a sörgyárban akarják közelíteni a béreket a nyugatihoz?- Mi magyarországi viszonylatban nagyon jól fizetünk. De ez is költségprobléma. Ha versenyképesek akarunk maradni, akkor figyelembe kell venni azt is, hogy a többi sörgyár mennyit fizet. Mert akkor a végén a többiek olcsóbban fognak gyártani, és a sörük olcsóbb lesz a piacon. Sajnos, nem élünk egy szigeten.- Néhány hónap alatt megismerte az itteni életet. Mi az, amit furcsának talált?- Feltűnő, hogy sokkal roszszabb az életszínvonal, mint Nyugaton. Sok ember pesszimista, mert a gazdaság fejlődése nem olyan, mint amit várna.- Más a hangulat, mint Nyugaton?- Egy kicsit pesszimistább is, de van benne reménykedés is. Az ember becsvágyó- Magyarország valóban olyan bürokratikus, mint amilyennek mi tartjuk?- Nyugaton azt a kifejezést szokták használni, hogy: lapos hierarchia. Ez azt jelenti, hogy kevesebb szint működik, kevesebb főnök van, tehát két-három vezető szint létezik csak. Magyarországon sok esetben túl nagy a hierarchia, túl sok a főnök, és aki legalul van, annak nagyon kevés a döntési lehetősége. Aki Nyugaton van legalul, annak sokkal több joga van dönteni, de döntenie is kell. Nagyobb a hatásköre, ám a felelőssége is. Meg kell tanulni a döntést is - a felelősségvállalást is. Arra kell törekedni, hogy a döntési utak rövidek legyenek. A költségek is egyre inkább erre kényszerítenek bennünket. Ez nemcsak magyarországi probléma, Ausztriában is azon dolgozunk, hogy a döntési utakat lerövidítsük. Nem szabad elfelejteni, hogy sok ember akar felelősséget vállalni, csak talán eddig nem kapott rá lehetőséget. Az emberi természetben benne van, hogy becsvágyó, fejlődni akar, és ezáltal megvalósítani önmagát. Paulina Éva Fotó: Korényi Éva O líF cn c*3 cső CO CE3 El ERVEK IS SZÓINAK A Magyar Gallup Intézet felmérése szerint előfizetőink 95%-a úgy tartja, rádiótelefon nélkül nehezebben bonyolítaná le üzleti ügyeit, 14%-uk vélekedése szerint pedig egyenesen csődbe jutott volna vállalkozásuk e telekommunikációs eszköz híján.És most egy érv tőlünk: A Westel által ajánlott lízingkonstrukcióban 4 8.5 0 0 * forint +6% ÁFA befizetésével azonnal rádiótelefonhoz és vele vonalhoz juthat.S ezzel lehetőséghez, hogy a világ bármely vezetékes vagy rádiótelefonját felhívhassa - akár már holnap. A rádiótelefonos szolgáltatás tarifái ráadásul vidékről indított távolsági hívások esetén alig magasabbak, mint a vezetékes hálózat díjai. *A távközlési összeköttetés költsége részletekben fizethető. SZOLNOK 5000 Baross utca 1. Tel.: (06) 56 372-232 Rádiótelefon: (06) 60-86000 BUDAPEST: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977, 227-3777 Rádiótelefon: (06) 60-27087, (06) 60-27088 (((f)))))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT.
