Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-08 / 6. szám

'2 Hetvenezer délszláv fogoly _______________ W ashington. A volt Jugoszlá­via területén legalább 70 ezer embert tartanak fogolytáborok­ban, köztük sok embert olyan tá­borokban, amelyekről nincs tu­domása a Nemzetközi Vöröske­resztnek. Ezt Richard Bucher amerikai külügyi szóvivő közöl­te, hangsúlyozva, hogy az ameri­kai kormányzat legújabb becslé­se jócskán meghaladja a koráb­biakat. A szóvivő nem bocsátko­zott részletekbe arra vonatkozó­an, hogy a hadban álló felek kö­zül ki hány fogolyt tart táborok­ban, de a Reuter jelentésében megemlíti, hogy a foglyok több­ségét szerb táborokban őrzik. A Vöröskereszt december végi je­lentése szerint viszont a szerve­zet által hivatalosan regisztrált - bosnyák, horvát, illetve szerb tá­borokban lévő - foglyok száma nem haladja meg a háromezret. Cobrákat is bevetettek Mogadishuban Mogadishu. Az amerikai ten­gerészgyalogság csütörtökön tá­madást intézett Mogadishu egyik kerületében az egyik fegy­veres vezető, Mohamed Farad Aidid fegyver- és lőszerraktára ellen. Az akcióban harckocsik és Cobra típusú helikopterek is részt vettek. A támadás során le­romboltak több mint két tucat épületet a város délnyugati ré­szén. Az amerikai katonák ellen­őrzésük alá vonták ezt a területet. Véres harcok Angolában Luanda. Több mint ezer em­ber vesztette életét eddig Bengu- ela város körül az angolai kormá­nyerők és az ellenzéki UNIT A nevű szervezet fegyveresei kö­zött napok óta dúló harcokban. Ezt a luandai rádióra hivatkozva csütörtökön jelentette a BBC. Az UNITA szóvivője katasztrofális­nak minősítette a helyzetet. El­mondta, hogy elkeseredett har­cok folynak az UNITA főhadi­szállásának számító Huambo vá­ros körül. Diplomáciai források szerint a kormány csapatok a fon­tosabb városokban megpróbál­ják felmorzsolni az UNITA erő­it. Német fegyverek szovjet utódállamoknak Bonn. A Berliner Zeitung csü­törtöki számában megjelent in­formáció szerint a bonni kor­mány azt tervezi, hogy az egyko­ri keletnémet hadsereg készlete­iből feleslegessé vált hadfelsze­relést ad át szovjet utódállamok­nak. Elsősorban Észtország, Lettország és Litvánia részesül­ne a leadandó mennyiségből, a szövetségi Biztonsági Tanács közeli jövőben hoz döntést. A berlini lapértesülés szerint kato­nai szállítógépek jönnek számí­tásba, a „Kondor” és az „Osa” osztályba tartozó „részben demi- litarizált” parti őrhajók, ame­lyekből még vagy egy tucat hor­gonyoz keleti tengeri kikötők­ben, valamint híradós felszerelé­sek, s távközlési technika. Személycsere Oroszországban Moszkva. Az orosz elnök Ju- rij Petrov helyett Szergej Fila- tovra bízta az államfői apparátus irányítását - erősítették meg csü­törtökön Moszkvában. Az erről szóló utasítás értelmében a sze­mélycsere hivatalosan két hét múlva történik meg. Körkép 1993. JANUÁR 8. Kormányszóvivői tájékoztató Kritikus a hivatásos katonák helyzete Vélemények a médiaháborúról „A lemondás igazi hátterét nem ismerjük” (Folytatás az 1. oldalról) Miként a közlemény megálla­pítja: ez a magatartás világosan igazolja, hogy a rádióról és a te­levízióról szóló törvény elfoga­dását csak a kormány és a koalí­ció akarta. Amikor ugyanis elérhető kö­zelségbe került a törevény elfo­gadása, a társadalmat irritáló „médiaháború” befejezése, az ellenzék mindent megtett ennek megakadályozására. Mivel a Magyar Rádió, a Ma­gyar Televízió és a Magyar Táv­irati Iroda jogállására, valamint felügyeletére vonatkozó szabá­lyozás nem változott meg, a kor­mány alkotmányos kötelezettsé­geinek eleget téve, mindenben a hatályos jogszabályoknak meg­felelően fog továbbra is eljárni - szögezi le a dokumentum. A kabinet, jelentette be ezután a szóvivő, két pontban kiegészí­tette a közalkalmazottak jogállá­sáról szóló törvényt. Ennek értel­mében az eddig a törvény hatálya alá nem tartozó kulturális, neve­lési, oktatási, szociális és egész­ségügyi, valamint család- illető­leg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet ellátó munkálta­tók dolgozóira a kollektív szerző­dés rendelkezései szerint kell a törvény szabályait alkalmazni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben például az egyházi működtetésű intézmények a köz- tisztviselői törvényben meghatá­rozott bérkategóriánál magasabb összeget tudnak dolgozóiknak fi­zetni, akkor azt a kollektív szer­ződés alapján megtehetik; az egyházi munkavállalók tehát nem kerülnek hátrányba az álla­mi fenntartású intézmények dol­gozóihoz képest. A másik tör­vénykiegészítés pedig kimondja, hogy a munkaviszony teljes idő­tartamát figyelembe kell venni a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor, függet­lenül attól, hogy a dolgozónak az állam vagy az egyház a munkál­tatója. A Magyar Honvédség szemé­lyi állományának helyzetével és a megoldásra váró feladatokkal ugyancsak behatóan foglalkozott csütörtöki ülésén a kabinet. A szóvivői tájékoztató vendége­ként Lőrincz Kálmán vezérezre­des, a Honvédség parancsnoka beszámolt arról, hogy a honvéd­ség - a két évvel ezelőtt megkez­dett szervezeti reform nyomán - a védelmi igényeknek megfelelő­en, nagyságában, szervezetében és területi elhelyezésében egya­ránt átalakult. A konfliktusoktól sem mentes változások azonban nagy terhet róttak a személyi ál­lományra, elsősorban a hivatásos katonákra. A parancsnok különösen kriti­kusnak minősítette a csapatoknál szolgáló fiatal tisztek és tiszthe­lyettesek helyzetét. Rámutatott, hogy a tavalyi intézkedések elle­nére a hivatásos állomány több mint egyharmada a létminimum alatt él. Ennek eredményeként még mindig magas a pályaelhagyók száma, minek következtében pe­dig a csapatok súlyos létszámhi­ánnyal küzdenek. Eltorzultak a honvédségen belüli belső ará­nyok is - folytatta Lőrincz Kál­mán -, minthogy a tisztek száma jóval meghaladja az altisztekét. Jelenleg több mint 13 ezer tiszt és csupán 8500 tiszthelyettes szol­gál hivatásosként a honvédség­ben. A sorállományú katonák szin­tén jelentős gondokkal küzde­nek: egyre nagyobb hányaduk halmozottan hátrányos helyzet­ből, súlyos egzisztenciális prob­lémákkal vonul be. Lőrincz Kál­mán e téma kapcsán figyelemre méltó adatot közölt: a jelenleg hadköteles korú fiatalok 40 szá­zaléka nem hívható be sorkatonai szolgálatra egészségügyi, szociá­lis, tanulmányi vagy éppen bün­tetőjogi okok miatt. A honvédelmi tárca az említet­tek alapján legsürgősebben meg­oldandó feladatnak a szakember­kiáramlás megállítását, a létmini­mum alatt élők jövedelmi viszo­nyainak rendezését, a tisztikar társadalmi megbecsülésének erő­sítését tekinti. Mindez ugyanis szerintük elengedhetetlen feltéte­le a honvédség technikai korsze­rűsítése megkezdésének. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Czobor Sándor kisújszállási népművelő, képzőművész be­vallja, hogy nem foglalkozik ugyan politikával, mégis felka­varta a két elnök lemondása. Fáj­lalja, hogy nincs elég ismeretünk a dolog valódi hátteréről. Illetve Hankiss Elemér és Gombár Csa­ba felsorolta az okokat, de nem tudjuk a másik fél, a kormány indokait. Úgy véli, jelen pilla­natban nem az a legfontosabb most az országban, hogy ki a rádió, s a televízió elnöke - az emberek közül sokan azt sem tudják, mit jelent a média szó - hiszen nagyon sokan nyomorog­nak, a kukákból élnek, az ő éle­tüket kellene megváltoztatni. Ez utóbbit erősítette meg Sán­ta Mihály, szolnoki műszerész is. „Az átlagpolgárt az érdekli, hogy ki tud-e jönni a fizetéséből egyik hónaptól a másikig - mondja - s ez az egész médiaügy csak arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet az ország súlyos gond­jairól. Én nagyon fontosnak tar­tom, hogy a kormány ne szólhas­son bele a rádió, a televízió irá­nyításába, hiszen tapasz­talhattuk több évtizeden át, hogy ez hová vezet.” Kövér Béla és Mészáros András villanyszerelők Jászbe­rényben a Hűtőgépgyárban.- Szerintem Hankiss egy ko­moly, nagy tudású ember - véle­kedik Kövér Béla. - Nem igazán érzékeltem, hogy akár ő, akár Gombár Csaba rosszul dolgozott volna. Szerintem a lemondás igazi hátterét nem is ismerjük. Az egyszerű embereket nem avatják be ezekbe a dolgokba. A médiaügy helyett pedig lesz má­sik ügy, amivel a kormány „el­szórakozik”. Az életszínvona­lunk viszont csökken, az áreme­léseket mi szenvedjük meg. Eze­ken a dolgokon kellene javítani, nem pedig áldatlan vitákat kreál­ni. Mészáros András még ehhez hozzáteszi: a médiaügy a kor­mány szégyene. A hatalmi pozí­cióinak megtartásán dolgozik, s ez most Hankiss és Gombár le­mondásával úgy látszik, sikerült is. Hiába tesz Göncz Árpád az elnökök javára bármilyen lépést, azt Antall József megkontrázza. A köztük feszülő ellentétben vi­szont nem lehet országot vezet­ni. Illetve lehet, csak úgy, ahogy most az életszínvonal zuhanásá­val, az elszegényedéssel, a mun­kanélküliség növekedésével. A jászberényi munkások véle­ményét szinte túllicitálta a tisza­füredi Vasvill Kft. néhány dol­gozója.- Először is azt kellene megír­ni, hogy ha ez a kormány így folytatja, lassan nem lesz „me- lós” Füreden. Ha ez így megy tovább, szégyen lesz a fizikai munka - mondja Király András lakatos.- Ez a kormány egy „MEKK ELEK” kormány. Belefognak mindenbe, de - véli Kurucz And­rás villanyszerelő - semmi sem sikerül nekik. Igazuk van a lét­minimum alatt élőknek, hogy aláírást gyűjtenek. A kisember nem fontos ma Magyarországon. Ez a médiaügy felért egy jó ka­baréval. Fehér László, lakatos már pontokba foglalja a véleményét.- Először is minden elismeré­sem a rádió és televízió elnöké­nek. Igaza volt Göncz Árpádnak, amikor megköszönte kétéves munkájukat. Függetlenek voltak és objektiven irányították az in­tézményeket, senki sem tudta volna jobban csinálni. - A máso­dik az, hogy ez a kormány kez­detben saját egzisztenciájával volt elfoglalva. Közben tönkre­ment az ipar, a mezőgazdaság és még sorolhatnám. A melós em­ber a perifériára került. Ez a mé­diaügy egy alkotmányos demok­rácia csődjét jelenti. A kormány médiumai vagyunk. Úgy érzik, a kisemberrel mindent meg lehet csinálni. Mi jöhet még ezután? A közvélemény szerint a nő­ket nem igen érdeklik a közü­gyek, a politika. Erre cáfol rá Hajdú Sándomé, újszászi virág- kereskedő, aki határozottan állít­ja, hogy Hankiss Elemér, Gom­bár Csaba és Göncz Árpád mel­lett áll a médiaháborúban. Meg volt elégedve a televízió és a rá­dió műsoraival. A TV Híradó, a Hét, a filmsorozatok a kedven­cei, a rádióban pedig a 168 órát hallgatja a legszívesebben. A politikai műsorokat nézi szívesen Stuchlik László, a Já­szapáti Jász Vendéglő üzletve­zetője is. S mint mondja, nem tapasztal bennük elfogultságot sem az ellenzék sem a kormány mellett. Véleménye szerint mindkét média objektívan tük­rözi a mai magyar valóságot. Dr. Szűcs Sándor, a Hetényi Géza Kórház gyermekintenzív osztályának főorvosa sajnálja, hogy nem tudta megnézni január 6-án este a TV vitát az elnökök lemondásáról, hiszen éppen sú­lyos beteg gyerekeket ápolt. S amúgy sem ér rá mostanában, minden szabad idejét arra fordít­ja, hogy pénzt szerezzen az osz­tály tárgyi feltételeinek fejlesz­tésére.- Elkeserítő - mondja -, hogy amikor ilyen súlyos gondokkal küszködik az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a gazdaság, a kormánynak hosszú ideje az a legfőbb gondja, hogy ki legyen a TV és a rádió elnöke. Úgy érzi, aki eddig nem szim­patizált Hankiss Elemérrel és Gombár Csabával, most az is melléjük áll, hiszen becsü­letesen, elszántan állták a harcot a tisztességtelen módszerekkel szemben. S ebben a háborúban, amely tulajdonképpen egy kon­cepciós pernek is felfogható, a kormányt érte presz­tízsveszteség. S végül hogyan vélekedik az ügyről egy kolléga, Szőke György, a Magyar Rádió Szol­noki Stúdiójának szerkesztő ri­portere? - Gombár Csaba veze­tése alatt nem tapasztaltam sem­miféle politikai vagy szakmai nyomást a munkánkra. Nem zá­rom persze ki a szubjektív téve­dés lehetőségét, de aki igazán élethivatásának tekinti az újságí­rást, az mindig az objektív tájé­koztatásra törekszik, hiszen másképpen hitelét veszti. S meg­győződésem, hogy aki nem eb­ben a szellemben dolgozik, el- őbb-utóbb kiszorul a pályáról. T.G. - K.E. - P.M. Készüljünk az adóbevallásra s Uj papíripari cég alakult (Folytatás az 1. oldalról) Az igazolásnak tartalmaznia kell többek között a foglalkozta­tottnak kifizetett éves jövedelem összegét és azt, hogy a munkál­tató mennyi adóelőleget fizetett be ebből az összegből az adóha­tóságnak. Amint az az eddigi gyakorlatnak is megfelel to­vábbra sem kell bevallást készí­teniük azoknak, akik helyett ezt a kötelezettséget munkáltatójuk végzi el. Ennek feltétele, hogy az állampolgárnak csak egy mun­káltatótól származzon a jövedel­me. A munkahelyeket és az egyéb adatszolgáltatókat ugyan a tör­vény kötelezi az igazolások ki­adására, azonban nem árt megfo­gadni az adóhatóság jó tanácsát: ne várjunk ölhetett kézzel, jár­junk utána, hogy mihamarabb meg is kapjuk ezt az igazolást. E jó tanács főleg azok számára le­het fontos, akik az éves adóel­számolás alapján visszaigény­lésre jogosultak. A visszatérítést az APEH-nek a bevallás beérke­zésétől számított 30 napon belül teljesítenie kell és már január 1- jétől benyújtható az adóbevallás. (MTI) Példás gyorsasággal talált partnerre a decentralizált pri­vatizációs program keretében a Nova-Pack Csomagoló­anyaggyár papírfeldolgozó részlege. A november közepén lezá­rult pályázat eredményeként már decemberben megalakul­hatott a belga-magyar vegyes­vállalat, amely ma már hazai piaci részesedésének megdup­lázását, a kapacitások bővítését tervezi. Teheti ezt azért, mert az élel­miszeriparban használatos haj­lékony falú csomagolóanya­gok gyártásával foglalkozó cé­get nem sújtja a papíriparban az olcsó import papírtermékek miatt kialakult válság. Mint a vállalkozás illetékese az MTI-nek elmondta: a ve­gyes vállalatot 30 százalékos belga tulajdonnal hozták létre, a brüsszeli székhelyű UCB azonban 30 napra opciós jogot kapott a további tulajdonhá­nyad megvásárlására. Ézzel él­ve jelenleg már 100 százalékig külföldi kézben van a cég. A vállalat alaptőkéje az MTI in­formációi szerint mintegy 650 millió forint. A Nova-Pack Teve utcai üzeme, amely a társaság szék­helye, 3-5 éves berendezései­vel viszonylag modem gyár­nak számít, az új tulajdonos azonban a kapacitás bővítése érdekében 3 éven belül jelen­tős beruházásokat tervez. A gyár jelenleg csak hazai piacra termel, később szóba jöhet, hogy a környező országokba is szállítsanak kávés- és kakaós­dobozokat, sajtok és más élel­miszerek számára szükséges csomagolóanyagokat. * (MTI) Jászkunsági Idegenforgalmi Társaság alakult (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzatok megfele­lő alapokkal látnak munkához. A megyei vállalkozás fejlesztési alapítvány például angol szakér­tők közreműködésével elkészít­tette a megye részletes, minden jelentősebb települését felölelő idegenforgalmi fejlesztési tanul­mánytervét. Ez adalékot ad ah­hoz, hogy az önkormányzatok megfelelő ismeretanyag birtoká­ban foglalkozzanak az idegen­forgalom alapjainak a megte­remtésével, a fejlesztési célok­kal. Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal támogatásával rövi­desen megjelenik Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye idegenforgalmi kiadványa. Ti­szafüreden a Tisza-tó egyik üdü­lőcentrumában a tájba illő épü­letben megkezdte működését a helyi idegenforgalmi hivatal. Ugyancsak Tiszafüreden illetve Szolnokon rövidesen létrehoz­zák a turisztikái információs központot. A vázlatos program szerint megnyitják az idegenfor­galom előtt a jászágói régészeti ásatást és kiadvány jelenik meg Jászárokszállás-Jászszentandrás értékes műemlékeiről. Lépések történnek a megye gyógyfürdő­kultúrájának intenzívebb hasz­nosítására a természeti értékek kiaknázására. E. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents