Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-08 / 6. szám
1993. JANUAR 8. Hazai tükör 3 MERRE TOVÁBB, VÉGZŐSÖK? Pályaválasztás előtt Lassan eljön az a nap a végzős diákpk Metében, amikor válaszolniuk kell a „mi leszek, ha nagy leszek? ’ ^ kérdésre. A válasszal ez időre már sokan készen vannak - sok vagy kevés töprengés után. Aztán vannak, akik még gondolkodnak, bár sok idejük már nincs erre. Mi a Tiszaparti Gimnáziumban szólítottunk meg néhány végzős diákot: merre tovább az érettségi után? Szabó Zsuzsanna: - Én eleve úgy jöttem ide hogy nem fogok továbbtanulni. Az egészségügyi tagozatra járok, és majd ápolónőként szeretnék dolgozni az érettségi után. Úgy néz ki, hogy az elhelyezkedéssel sem lesznek gondjaim. Néhány nyáron már dolgoztam a Hetényi Géza Kórház baleseti sebészetén. Nagyon tetszett a munka és abban egyeztünk meg, hogy az iskola befejezése után ott lesz helyem. Tudom, hogy az ápolónők nem keresnek valami jól, de nekem mégis ehhez a munkához van kedvem. Véglegesen persze nem mondtam le a tanulásról - a munka mellett szeretnék majd szakápolói képesítést szerezni. Egyébként az osztályunkból többen gondolkodnak úgy, mint én. A társaságnak csak kb. fele tanul tovább. Pál Bernadett: - Biztosan meglepő a választásom: rendőr- tiszti főiskolán szeretnék majd továbbtanulni. Már nyolcadikos koromban azt terveztem, hogy katonai szakközépiskolába megyek, de lányokat oda nem vesznek fel. Az egyenruhás pályák iránti vonzalmam azóta sem csökkent. Talán a rend, a szigorúság, a fegyelem az, ami számomra szimpatikussá teszi őket. Szüleim, osztálytársaim kicsit meglepődtek a különös választásomon, de most már napirendre tértek fölötte. Egyébként vámigazgatási szakra szeretnék jelentkezni. A gond egyelőre ott van, hogy a főiskolára inkább a belső állományból veszik fel a hallgatókat, tehát egy évig dolgoznom kell a területen. Valószínű, hogy sikerül is addig elhelyezkednem. Urbán Gábor: - Végső soron majd csillagász szeretnék lenni. Az ELTE matematika-fizika szakára jelentkeztem, majd a hatodik félévtől szakosodnék csillagászatra. A pályaválasztásnál elsősorban azt vettem figyelembe, hogy mi érdekel. Tehát arra még nem gondolok, hogy mi lesz, ha sikerül az álmom és csillagász leszek, akikből nagyon kevésre van szükség. Egyébként a hagyományos felsőoktatási intézményekben gondolkodtam mindig, az újakat - pl. magánegyetemek - különösebben nem ismerem. Ami a felvételi esélyeimet illeti, túlzottan nem vagyok optimista. Matematikából, fizikából jó vagyok, de a többi tárgyból már gyengébbek az eredményeim. Második, harmadik helyre olyan intézményt jelölök meg, ahol a matematika, fizika a fő tantárgy. Kollarics Gábor: - Közgazdaság-tudományi egyetemre fogok jelentkezni, de még nem döntöttem el, hogy Budapestre vagy Miskolcra. Tulajdonképpen már régen döntöttem az iskolatípusban, csak az említett dolog még kérdéses. Nálam az elsődleges szempont a választásnál az volt, hogy mi érdekel, ehhez melyik iskola illik. A történelemhez, a matematikához a közgazdaságtudomány illik - az említett tantárgyak jól mennek. Tanári pályára nem akartam menni. A közgazdaság érdekel, és úgy gondolom, ez a jövő. Azt hiszem, hogy később sok közgazdászra lesz szükség - tehát a pályaválasztásnál az is szempontom volt, hogy a végzés után el tudjak majd helyezkedni. Lehet, hogy szerénytelenségnek tűnik, de úgy érzem, hogy jó esélyekkel vágok neki a felvételinek, elsősorban talán Miskolcon. Mit kívánhatunk a végzős diákoknak? Teljesüljenek álmaik! BI. Kevés a használható frekvencia A nemzetközi egyezmények alapján Magyarországon mindössze három országos hatósugarú televíziós adáshoz biztosítható frekvencia, vagyis a meglévő két közszolgálati csatorna mellett már csak egyetlen egy új országos adás indítható - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Nemcsics Elek frekvencia-gazdálkodási igazgató. Mint a szakember elmondta: a jó minőségű URH rádiózás tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, itt három országos sugárzásra alkalmas frekvenciát lehet kiosztani. Ezzel szemben a televízió esetében 18, a rádiónál pedig 25 országos adásra szóló frekvenciaigényt tartanak nyilván. Az igazgató szerint tehát a bővítés útja a jövőben csak a műholdas megoldás, illetve a digitális rádiózás elterjedése lehet, amire viszont még éveket kell várni. Az egész országot lefedő rádióadások helyzetét tovább bonyolítja, hogy Magyarország két URH sávot is használ, melyek ugyanazzal a vevőkészülékkel általában nem foghatók. A nyugati normákhoz való alkalmazkodás jegyében pedig az várható, hogy a jelenleg OIRT tartományban működő adások átkerülnek a CCIR hullámhosszokra, így viszont az újonnan jelentkező műsorokat csak a fokozatosan kiszoruló régebbi típusú vevőkészülékek tulajdonosai hallgathatják majd. Helyi és regionális műsorszolgáltatásra ezidáig 59 rádió- és 49 televízió-frekvenciához sikerült megszerezni a szomszédos országok hozzájárulását. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a frekvenciatörvény megszületése, vagy a kormány döntése után azonnal ennyi adó, illetve stúdió kezdheti meg a működését. Frekvencia- kijelölésért ugyanis csak műsor- szolgáltatói engedély birtokában lehet folyamodni, s ha mindez együtt van, akkor foghat hozzá az igénylő a megfelelő berendezések megvásárlásához. (MTI) Az év végi részvénycserék Az elmúlt év utolsó hónapjában négy részvénytársaság papírjait cserélhették be a kárpótlási jegy-tulajdonosok a brókercégeknél - tájékoztatta a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. illetékese csütörtökön az MTI-t. Lezárult az OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Rt. papírjainak cseréje. A befektetők ebből a papírból a teljes csereidőszak alatt csupán 345 ezer forint névértékű részvényt cseréltek be. A legnagyobb érdeklődés a Julius Meinl papírok iránt nyilvánult meg, amelyekből 178 millió 960 ezer forint névértékű részvény került kárpótlási jegy- tulajdonosokhoz. Tovább folytatódik az OTP részvényeinek cseréje is. Decemberben összesen 6,68 millió forint névértékű OTP-részvényt cseréltek be 1:1 arányban kárpótlási jegyért. Az első tőzsdén forgalmazott részvény, amelyet kárpótlási jegy ellenében is meg lehetett szerezni, a Zalakerámia-papírok voltak. Habár az Állami Vagyonügynökség 63 millió forint értékű csomagot ajánlott fel a Zalakerá- mia-részvényekből, 1992 utolsó hónapjában csupán 140 ezer forint névértékűre futotta a kárpótlási jegy-tulajdonosok érdeklődéséből. (MTI) Látlelet Legalább szemernyi remény Ha akarjuk, ha nem, 1993-ban is együtt kell élnünk a szegénység nyomasztó terhével. Miközben a gazdagok gazdagodnak, s a jövedelmek differenciálódása egyre szembetűnőbb lesz, a társadalom több mint kétharmada még inkább a mindennapi megélhetés kínzó gondjaival fog küszködni. Miként megállíthatatlanul növekszik azoknak a száma is, akik a szó szoros értelmében nyomorognak. Mert a munkanélküli segélyből kikerülők csaknem félmilliós tábora számára nincs más választási lehetőség, mint az önkormányzati támogatás elfogadása. De ha már csakugyan nem lehet siettetni a gazdasági fejlődést /a piacgazdaság funkconális működéséhez nyilvánvalóan hosszú évekre van szükség/, legalább a kilábalás illúzióját nem kellene lerombolni az állampolgárokban. Merő tévedés ugyanis azt állítani, hogy az illúziórombolást csupán a „törpe luciferek” végzik szakadatlanul, vagy éppenséggel a „síránkozók”, akik az alig észrevehető változásokban legfeljebb a hibákat keresik. Csakhogy bűnbakot rendszerint könnyebb találni, mint elfogulatlanul szembenézni a válságot előidéző és fenntartó gazdasági, politikai és morális folyamatokkal. Ehhez valóban nyaktörő mutatványokra kényszerülnének a kormányzati hatalom szereplői, akik amúgy is a jövő évi választásokra készül77 *-1 ! t nek. Megtörténhetne persze az is, hogy a rendszerváltás rózsaszín korszakában á plakátokról és a tévéképernyőről elszántan mösóly.gó „kiválasztottak” tárgyilagos önértékelést végeznek, merész ábrándjaikat legalább utólag minősítve utópiának. Ám erre igen kevesen képesek. Nem valamiféle emberi gyengeségből,'haném mert a lelkiismeret szomorúságával nehéz égyüttélni. Kivételt azok jelentenek, akik az új klientúra tagjaiként gazdasági hatalomra tettek szert. Még közel másfél esztendő áll rendelkezésünkre, hogy materiális tőkéjüket gyarapítsák. Ha pedig valaki gazdag, annyi kedvezményezettet mindenképp maga köré tud gyűjteni, akik - feltehetően - az újabb kurzusváltás után sem lesznek hálátlanok. Jóllehet annak lehetősége sem kizárt, hogy a jelenlegi rendszer lojális vagy hallgatag polgárai a későbbiekben ellenzékiként tüntetik fel magukat, melyet annál inkább megtehetnek, mivel a politikai váltógazdálkodás világában a túlságos kompromittálódás többnyire elkerülhető. Mindenesetre az új esztendő küszöbén mégis érdemesebb abban reménykedni, hogy a társadalmi süllyedés megállítható; annak ellenére is, hogy a bizakodás megerősítő feltételei nagyobbrészt hiányoznak, illetve a politkai hitegetések tartalma és iránya aligha változik lényegesen. Kerékgyártó T. István Tóth Szilveszterné egyedül él Újszászon. Világéletében rengeteget dolgozott, hiszen nyolcán voltak testvérek. Parasztizált, kapált, aratott, mikor mit kellett csinálni, majd végül a Tisza Cipőgyárban helyezkedett el. Elmondása szerint a nehéz évek ellenére talán ez volt életének a legszebb időszaka. Később dolgozott Szolnokon a Rétes, a Tünde cukrászdákban, a Csemegében. Két házasságot kötött, de valahogyan egyik esetben sem mosolygott rá a szerencse. Elvált, és ma egyedül él, bár a magányt nagyon nem szereti. Főleg a községházáról. Nem beszélve arról, hogy szív, ízületi, gyomor- panaszok miatt ki tudja, hányféle orvosságot gyűr napról napra magába. Legutóbb végre valahára rá- mosolygott a szerencse. Miután kilencedik esztendeje járatja a lapunkat, az egyik sorsoláson mit ad az ég, kihúzták a nevét. Olyasmiket nyert, amije még soha, de soha nem volt. Hogy miről is van szó? Eddig például mindig kézzel mosott, de most mosógépet, centrifugát kapott. Mellé porszívót, azután olasz gyártmányú tésztakészítő gépet, A didergős napokban sokszor kötöget az unokáknak ilyenkor, amikor a zimankó miatt a négy fal közé szorul, és még a kicsike kertjében sem tud tenni-venni. Pedig a parányi portára csodaszép lugast, gyümölcsfákat „varázsolt”. Azért van, akiért éljen, hiszen két gyönyörű unokája született, akik Mátyásföldön laknak. Ezeket a gyerekeket leszámítva valahogyan olyan volt a sorsa, úgy teltek az évtizedei, hogy az élet elment mellette. Mégpedig olymódon, ahogyan ő ezt megállapította: tetszik tudni, nem vagyok én idős, csak a kor járt el. Havi 7 ezer 400 a nyugdíja, és bizony ez annyira kevés, hogy olykor segély is szükséges sőt egy magnós rádiót is. Majd felveszi az unokák csivitelését, így mindig vele lesznek, bármikor hallhatja őket, ha kinyitja a készüléket. Ottjártunkkor éppen nekik kötött pulóvert. Egyébként napjainkban a kávé jelenti az összes fényűzést, ámbár valamikor majd szeretné beköttetni a gázt is. Ez viszont sokba, nagyon sokba kerül, és mivel a nyugdíja édeskevés, két havi lottóval is próbálkozik, hátha egyszer az ő számait húzzák ki. Elvégre egyszer már rámosolyogott a szerencse, és ki tudja, hátha lesz folytatás... D. Szabó Miklós Falusi hírek Jásztelek Jásztelek önkormányzatának legfőbb munkája ezekben a napokban az 1993. évi költségvetés összeállítása. Erről a január 28-i testületi ülésen fognak dönteni. * Idén a legnagyobb beruházás az általános iskolai tornaterem építése lesz. Az iskola udvarán épülő, s egy nyaktaggal a jelenlegi épülethez kapcsolt létesítmény megoldja végre a falu régi gondját. A tornaterem 12x24 méteres lesz, s előreláthatólag 18 millióba kerül. Erre az idei költségvetésben közel 3,6 milliót tervez-- nek. A tornaterem építéséhez céltámogatásra is pályázatot készítenek. A beruházást úgy tervezik, hogy a tornatermet 1994 szeptemberében már birtokba vehessék a gyerekek. * Hosszasan elhúzódott a vízmű rekonstrukciója. Még 1989-ben kezdtek hozzá, de a munkálatok során újabb és újabb problémák merültek fel. A költségek így a tervezett 7 millióról 10 millió fölé emelkedtek. Jásztelken bíznak abban, hogy 1993-ban befejeződik a vastalánító megépítése, amihez tavaly céltámogatásból is kapott a falu pénzt. A vízmű rekonstrukciójának befejezése azért is fontos, mert az újabb beruházási lehetőségeket, az iskolai tornaterem megépítését eddig ez hátráltatta. * Megszűnik az idősek klubja, ugyanis a közel egymillió forintos költséggel fenntartott intézményt alig vették igénybe az idős emberek. Pedig Jásztelek is elöregedőben van, het- venhatan már túl vannak 80. életévükön, a klubot mégis csak 5-6 ember látogatta. Ezért a házi gondozói szolgálat létrehozását látják célszerűnek, s a költségvetésben erre csoportosítják át a pénzt. * A megszüntetett idősek klubjának épületét a felújítási keretből alakíttatja át az önkormányzat. Az iskolai, óvodai étkeztetés számára kívánnak megfelelő körülményeket teremteni, így az iskolakonyhát az idősek klubjának épületében alakítják ki. A konyha megfelelő felszereléséhez pályázat útján remélnek pénzt szerezni. A kialakítandó konyhában naponta 250 adag étel készült majd az óvodások, az általános iskolások részére. Egyszer őt is kézenfogta a szerencse
