Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
10 Aktualitások 1993. JANUÁR 7. • • Üzenetek a XXI. századból Beszélgetés Simái Mihály akadémikussal Uj távolsági luxusbuszok. Nemzetközi előírásoknak is megfelelő környezetbarát, távolsági luxusbuszokat állított forgalomba a gyöngyösi Mátra Volán. Az elmúlt idő- szakbann Ausztriában és Európában történt súlyos buszbalesetek szereplői voltak hazai buszsofőrök és nem megfelelő műszaki állapotban levő Ikarusok. A gyöngyösi Mátra Volán, mely magyarországnyi utast szállít évente a hazai és nemzetközi útvonalakon, több mint 45 millió költséggel Ikarus 396 típusú, amerikai „Cummins” dízelmotor hajtotta, ABS fékrendszerrel rendelkező, környzetbarát luxusbuszokat állított forgalomba a nemzetközi járataira. A „pilótákat” úgy válogatták ki, hogy megfelelő hegyivezetési jártassággal rendelkezzenek, s a kihasználtság érdekében az „Inter City” járatokban is részt vesznek. (MTI-fotó) T örténelem(át)írás Nagy-Britanniában Amióta ember él a Földön, mindig szerette volna megtudni a sorsát, ám a jövő rejtélyes titok maradt. A próféciák, jóslások eleddig nem lebbentették fel a sűrű fátylat, ami a holnapokat eltakarja a szemünk elől. Napjainkban azonban új és megbízható lehetőségek vannak a jövő megismerésére; ez a tudományos jövőkutatás, amelynek segítségével megrajzolható a jövő képe. E tudomány világszerte ismert hazai művelője Simái Mihály akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a tokiói ENSZ Egyetem Tanácsának elnöke. Vele beszélgetünk azokról a nyugtalanító és az emberiség létét fenyegető veszélyekről, amelyeket a tudomány segítségével értelmezni és prognosztizálni lehet.- Az ezredfordulóhoz közeledve ismét szárnyra kaptak a világvégével kapcsolatos jövendölések. Komolyan veszi őket a tudomány?- A katasztrófaérzet, sőt a világvégétől való félelem nem újkeletű. Az ezred és századfordulók idején vissza-visszatér az emberiség történetében e tömeges és pánikszerű rettegés. Ezek a szorongások és félelmek, amelyek a nagy dátumokhoz fűződnek, alaptalanok - válaszol Simái professzor. - Először is tudomásul kell venni, hogy ebben az időszámításban, amiben mi élünk, nem az egész emberiség gondolkozik: a mohamedán világ időszámítása egészen más, csakúgy, mint a zsidóságé. Ezeknek a népeknek tehát nem jelent semmiféle megrázkódtatást az ezredforduló, s tudják, hogy nem a dátumok okozták eddigi történelmükben a bajokat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Föld lakóira nem leselkednek veszélyek és nem keletkezhetnek katasztrofális helyzetek.- A tudományos kutatások alapján mire lehet számítani?- Rengeteg olyan gond van már ma is, amelyek az emberiség jövőjét veszélyeztetik. Ezekkel számolni kell, mert ha nem cselekszünk időben, súlyos válságok, katasztrófák következhetnek be. Például annak következtében, hogy az ember gátlástalanul folytatja a Föld többi élőlényének a kiirtását s ennek Fantik, a 155 kilogrammos indiai elefántkölyök otthonosan, de nem kellőképpen óvatosan mozog új otthonában: egy lerobbant odesszai lakásban. Az elefántbébi az ukrán város állatkertjében látta meg nemrégen a napvilágot. Anyja azonban eltaszította magától: születése után elkezdte verni kicsinyét, s az csak a gondozók közbelépésének köszönhetően maradt életben. „Ha mi nem mentjük meg Fantikot, akkor az anyja valószínűleg megölte volna” - meséli az 52 éves Ludmilla Popova állatkerti alkalmazott, akit eközben lakásának nappalijában négy hónapos pártfogoltja ormányával cirógat. „Az állatkertben nincsenek megfelelő viszonyok egy elefántbébi felneveléséhez, ezért kötelességemnek éreztem, hogy hazahozzam Fantikot, és itthon gondoskodjam róla” - fűzi hozzá mintegy magyarázatképp. Bármennyire is otthon érzi magát Fantik a lakásban, egyszerűen nincsen számára elég hatására bolygónk biológiai egyensúlya vészesen kezd meg- bomlani. Ez beláthatatlan gondokat okozhat csakúgy, mint azok, amik az egész világot érintik: a demográfiai helyzetalakulása, a nyomor és a népek létfeltétele közti egyenlőtlenségek tragikus növekedése, amelyek odavezethetnek, hogy a szegény és gazdag országok között súlyos konfliktusok robbanhatnak ki. A világon most érdekes változások tanúi vagyunk. Az úgynevezett szocialista térség megszűnt, nem létezik a régi értelemben vett első, második és harmadik világ. Ma már egyre inkább két világról: a fejlett és a fejlődő világról beszélhetünk. A volt szocialista térség, beleértve az egykori Szovjetuniót is, gyakorlatilag a fejlett, Kína pedig a fejlődő világ része lett. Ily módon a kelet-nyugati konfrontáció megszűnt és előtérbe kerültek az észak-déli konfrontációhoz vezető feszültségek.- Mivel fenyeget az így kialakult helyzet?- Ennek a következő évtizedekben beláthatatlan következményei lehetnek, ha nem oldódnak meg, vagy nem enyhülnek a fejlődő országok belső és külső feszültségei. Azt senki sem tudja megmondani, hogy tíz, húsz vagy harminc év múlva milyen események fognak bekövetkezni. Ez a jóslás birodalma. Ám az egyértelműen megfogalmazható és a jövőkutatás ilyen kérdésekkel foglalkozik, hogy hat-, hét- vagy nyolcmilliárd embernek mennyi élelemre lesz szüksége, és ahhoz, hogy ezt előteremtse az emberiség, mit kell tennie, mert ha nem teszi, éhínség lesz. Azt is többé-kevésbé egyértelműen meg lehet mondani, hogy ennek a népességnek olyan lesz a korösszetétele, amiben növekvő a munkaképes korba kerülők aránya, ezért rengeteg munkahelyre lesz szükség ahhoz, hogy a példátlan arányú munkanélküliség ne váljék fenyegető veszéllyé.- Milyen konfliktusok rejtőznek ebben a folyamatban?- Országok és térségek válhatnak kormányozhatatlanná, s ez destabilizálná a nemzetközi rendszert. Ezen túlmenően vannak azonban más típusú konfliktusveszélyek is. A túlnépesedés, mozgástér sem a piciny konyhában, sem a nappaliban, ahol egy karácsonyfa is áll már, sem pedig a hálószobában. Helyváltoztatása során az elefántkölyök átgázol a bútorokon, és a konyhában ormányát beledugja minden edénybe. Ä nappali ajtaja már korábban leszakadt a testes családtag közlekedése miatt. A Po- pov-család apraja-nagyja állandóan Fantik nyomában jár egy vödörrel, hogy azonnal eltakarítsák az áldozatul esett tárgyakat. „A legnagyobb gond a térhiány. Fantik egyszerűen nem tud megfordulni a lakásban, ha mégis megpróbálja, akkor mindig összetör egy-két berendezési tárgyat. Ilyen hidegben pedig nem lehet kiengedni őt a szabadba” - magyarázza Popova. A vadon élő elefántok között egy anyja által eltaszított borjút a csorda többi tehene gondozásába venne. Fantiknak egyelőre nincsen senkije Popován kívül, neki azonban az egész napját lefoglalja. És az egész éjszakáját az éhség és a munkanélküliség következtében óriási tömegek vándorolhatnak a fejlődő világból a délieknél kisebb népsűrűségű országok felé. Ezek az országok azonban nem rendelkeznek semmi olyan érdemi eszközzel, amivel megállíthatnák a déli részekről beáramló tízvagy százmilliós tömeget. Ha ez bekövetkezne, olyan tömeges elégedetlenséggel kellene számolni, amely rendszerek összeomlásával, a kormányok egész sorának bukásával járhat együtt. Ám azt is el kell mondanom, hogy a jövőkutatásnak nemcsak az a feladata, hogy a veszélyeket vázolja fel, hanem az is, hogy megpróbálja azokat a potenciális konfliktusokat felvázolni, amelyek megoldása érdekében már a jelen nemzedéknek is sürgős tennivalói vannak. A tudománynak segítenie kell e veszélyek elhárításában. Ilyen tervek ma csak fejlett nemzetközi együttműködéssel valósíthatók meg, ezért a segítségbe beleértem az Egyesült Nemzetek Szervezetének modernizálását, reformjának támogatását is. A civilizációt fenyegető veszélyek is globálisak, a megoldásuk is csak ilyen alapokon lehetséges. Erre kell minden döntéshozót rádöbbenteni és cselekvésre késztetni.- Mindezek után Ön milyennek látja a jövő képét?- A hidegháború befejeztével azok a problémák, amelyek az emberiség jövőjét beárnyékolhatják, nem szűnnek meg automatikusan. A nemzetközi viszonyokban egyidejűleg jelennek meg pozitív és negatív tendenciák. Ma azonban a feltételek megfelelnek a közös cselekvés és az összefogás kialakulásához. Én ezért vagyok a jövőt illetően - a világ tudósainak nagy többségével együtt - optimista! Joggal bízom abban, hogy az emberiség meg fogja találni az utat a közös cselekvéshez. A történelem azt igazolja, hogy az ember hosszú távon mindig reálisan cselekedett, elkerülvén a megsemmisülését, pusztulását. Az emberiség most is megtalálja ezt az utat, amely nemcsak a fennmaradásához vezet el, hanem egy jobb, elfogadhatóbb élethez is. (MTI-Press) is, hiszen az elefántbébi a nap huszonnégy órájában pontosan kétóránként egy liternyi tejes zabkását fogyaszt el. „Mostanában már az édességre is rákapott, és egyre gyakrabban megeszik más ételeket - kekszet és almát - is” - mondja Popova. Ám friss ételeket elég nehéz beszerezni a Szovjetunióból egy évvel ezelőtt kivált Ukrajnában. Kieven, a fővároson kívül minden városban hosszú sorok kígyóznak a tejtermékekért. Popova ezért kénytelen volt egy tehenet venni mintegy 40.000 ukrán kuponért (50 dollárért, a havi átlagkereset tízszereséért), amelyet az állatkertben tartanak, hogy napi 12 literes tejhozamával hozzájáruljon Fantik 20 literes tejszükségletének fedezéséhez. Fantik jövője egyelőre bizonytalan. Az odesszai állatkertben nincs hely számára, ezért valószínűleg egy másik állatkertbe kerül majd. (MTI-Panoráma) Hideg idő Európában Európa-szerte továbbra is súlyos gondokat okoz a hideg időjárás. A DP A jelentése szerint Olaszországban a negyedik napja tartó erős fagy miatt kilenc ember vesztette életét, és további öten haltak meg autóbalesetek következtében Szardínián. Az ország déli részén fekvő Calabriában a külvilágtól a hó miatt elzárt falvakban az élelem és a takarmány éppen csak fedezi a szükségleteket. Hétfőn 1500 turistát kellett kimenteni a terület egyik üdülőfalujából, amelyet másfél méteres hótorlasz zárt el a külvilágtól. Bari repülőterének pályáit vastag jégtakaró borítja, a létesítményt az elmúlt 24 óra folyamán többször le kellett zárni. Súlyos fennakadások vannak a gépkocsi- és vasútforgalomban is. Az ITAR-TASZSZ a félhivatalos Anadolu hírügynökséget idéző jelentése szerint az elmúlt héten Törökországban a lavinák miatt nyolc ember vesztette életét, az ország délkeleti részén a hótakaró vastagsága helyenként eléri a két métert is. Ötven év óta az idén a legszigorúbb a tél Törökországban. A szomszédos Görögország északi részén a hóesés miatt több száz hegyi falut nem lehet megközelíteni. A helyi sajtó beszámolt arról, hogy ezekre a területekre már második hete nem jut el élelem. Megszűnt az áramszolgáltatás és megszakadt a telefonösszeköttetés is. (MTI) Az angol történelemátírási kedv legújabb szenzációs terméke dr. John Charmley, a University of East Anglia professzora „Churchill: A dicsőség vége” című könyve. A sajtóban, sőt kormánykörökben is nagy feltűnést keltett új mű nem kevesebbet állít, mint hogy Churchill, a második világ- háborús miniszterelnök, a közelmúlt történelmének egyik megdönthetetlennek hitt bálványa valójában súlyos hibát követett el: megnyerte ugyan a második világháborút, de elvesztette a brit birodalmat, és ezt elkerülhette volna, ha idejében békét köt Hitlerrel. Dr. Charmley úgy nyilatkozott, hogy 37 éves tudós lévén, azt a nemzedéket képviseli, amely már tárgyilagosan szemlélheti Churchill szerepét, nem kell szent borzadállyal fordulnia alakja felé. Következtetését a napokban újságcikkben támogatta Alan Clark, aki a nyolcvanas években egy ideig védelmi miniszter volt, és ez már kihívta a tudományos közvélemény válaszát. Hétfőn két avatott történetíró szakértő, Lord Bullock és Donald Cameron Watt válaszolt a The Daily Telegraph hasábjain. Egyszerű szavakkal mutattak rá, hogy az efféle történelmi találgatásnak, „mi lett volna, ha...” elmélkedésnek eleve sincs sok értelme. Másfelől, aki ismerte Hitlert és a nácikat, annak nem lehetett kétsége afelől, hogy semmiféle békejobb nem oszlathatta el hódító szándékaikat. Csak éppen Nagy-Britanniának is, az Egyesült Államoknak is sokkal erősebb Németországgal kellett volna szembenézniük később, ha a nyugati békével a zsebében Hitler zavartlanabbul kebelezhette volna be Európát - írták. - Nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy békét hagyott volna nekünk, ha átengedjük neki Európát. Ez csupán Hitler ígérgetése volt - mutatott rá Donald Cameron Watt. A felújuló Churchill-vita a hagyományos brit önmarcango- lás része: Európában van-e Nagy-Britannia helye, vagy azon kívül? Most azonban az Európai Közösség vajúdása, a Maastricht-vita idején nagyobb feltűnést keltenek az ilyen, kizárólag tudományosnak látszó művek is. Miközben a brit kormány minden erővel Európába igyekszik, az elszigetelődés hívei lelkesen üdvözlik még az ördög ügyvédjét is: ezúttal Charmley professzort, aki azon sajnálkozik, hogy Churchill nem barátkozott össze Hitlerrel a különállás reményében. (MTI-Panoráma) „Élő Buddhák” Pekingben A napokban több tucat „élő Buddha” lépett ki a pekingi Huang Si templom kapuján, s Kína legnagyobb acélműve felé vette az irányt. Forró kazánok, olvadó fém és számítógép vezényelte formázógépek távol állnak azoktól az ősrégi rítusoktól, amelyek a tibeti Buddhizmus megszentelt papjainak életét betöltik, de nem állnak távol a jövőnek ezektől az előfutáraitól.- Azt akarjuk, hogy tanítványaink megértsék a modem világot - mondotta Cső Hszi, Kína Buddhista Főiskolájának helyettes elnöke a Reuter brit hírügynökség tudósítójának. - Amikor majd visszatérnek monostoraikba, valamit magukkal visznek megszerzett tudásukból. Üzemlátogatások, a nemzetközi eseményekről szóló előadások és politikai eligazítások - mindezek részét képezik a Kína modem lámáit képző intézetnek, amelyet, bármilyen furcsán hangzik is, az ateista kínai kormány tart fenn. A pekingi Buddhista Főiskolán tanulnak a tibeti vallás vezető papjai, akiket „élő Buddháknak” neveznek, mert a hívők azt tartják, hogy az isteni lélek megtestesítői. Számukat egész Kínában mintegy ezerre becsülik. Már gyermekkoruk óta a tibeti elithez tartoznak. Azelőtt a Himalája eldugott völgyeiben és Közép-Ázsia síkságain épült monostorokban tanultak. Most azonban a legkiválóbbak a kommunista Pekingben végzik tanulmányaikat. - Azt hisszük, ez a legjobb hely, ahol kulturális és oktatásügyi tudásuk színvonalát növelhetik - jegyezte meg Cső Hszi. Á pekingi főiskolát 1987- ben alapították a Pancsen Láma utasítására. A Pancsen Láma, mint ismeretes, rangsorban rögtön a számkivetésben élő Dalai Láma után következett. A Pancsen Láma 1989-ben bekövetkezett haláláig a kínaitibeti együttműködés szószólója volt. (MTI-Panoráma) Tehenet is kellett venni Fantik, az elefántbébi „otthon” van
