Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
Egy vonaljegy: 22 forint A legutóbbi képviselő-testületi ülésen tizenkét napirendi pont szerepelt. Közülük említést érdemel az, amelyik a helyi autóbusz-közlekedés új díjait szabályozta. Január elsejétől egy vonaljegy Kisújszálláson huszonkét forintba kerül, az egyvonalas bérletért négyszázkilencvenet, a tanuló- és nyugdíjasbérletért százhatvanat, az összvonalasért pedig hatszáznegyvenet kell fizetni havonta. Ugyanitt elhangzott az is, hogy a tavalyi városi költségvetés módosult, hiszen a pályázatok révén ez az összeg 508 millióra emelkedett. Arról is határoztak, hogy a kevi Afit utódjának, a mostani Kuntrans- nak átutaltatnak 2,8 milliót, mivel közösen üzemeltetik a tanulók gyakorlati szakoktatását biztosító műhelyt, nem beszélve arról, hogy a tizenévesek nyolcvan százaléka kisújszállási. Szintén sok diákot, gyereket, családot érintenek az új élelmezési nyersanyagnormák, amelyek az év első napjától érvényesek. A bölcsődében az apróságok ötven forintot fizetnek naponta, az általános iskolákban pedig 42 az ebéd, 11 az uzsonna. Ami a még nagyobbakat illeti, a közép- iskolások egész napos élelmezése 96 forintba kerül. Ebből a reggeli 16, a tízórai 8, az ebéd 42, a vacsora pedig 30 forint. Ehhez a kiadáshoz a lehetőségekhez mérten az önkormányzat is hozzájárul azon diákoknak, akiknek az állandó bejelentett lakhelye ez a nagykun település. Mégpedig napi tizenhárom forinttal, a szakmunkástanulók esetében pedig kilenccel. Túlélni az idei évet Alig egy hónapja új elnöke van a Tisza II. Mezőgazdasági Szövetkezetnek Guba Mihály személyében. Eredetileg szolnoki, de 1960 óta itt él, és 1967- től pedig a jogelőd szövetkezetben dolgozott. 1974 óta a téesz termelési elnökhelyettese, akit a legutóbbi közgyűlésen az igazgatóság elnökének választottak.- Mit mondhatnék még magamról? Több mint hétezer hektáron gazdálkodtunk eddig, amelyből 3 ezer 800 hektárt kárpótlásra jelöltek ki. Úgy tűnik, ez a terület kikerül a tulajdonunkból, ugyanakkor - ha sikerül megállapodnunk a leendő gazdákkal - szeretnénk tovább művelni ezeket a táblákat is. A legjobb földek esetében aranykoronánként 15 kiló búzát, a közepeseknél 10-et, a gyengéknél 5-öt adnánk, vagy annak a forintösszegét. Sajnos most még nem tudjuk, tulajdonképpen mennyi földre számíthatunk.- Hány tagúk vált ki?- A vagyonszétosztás után huszonhét, akik kivitték az össz- vagyon 3,8 százalékát. így egy kombájnt, azután 11 traktort, pótkocsikkal.- Milyen évet zártak?- Negyven-ötvenmilliós a mínuszunk, és ez kivétel nélkül az aszálykár következménye.- Tervei, elképzelései?- Nem csak az enyém, nyugodtan beszélhetek a többiek nevében is. Elvégre a 650 tagunkból 380 az aktív dolgozó. Ennyi embernek kellene munkát, megélhetést biztosítani, még akkor is, ha az időszakos munkanélküliek száma nálunk 120 körül te- téződik. Éppen ezért nincs más célunk, mint túlélni az idei, nagyon nehéznek ígérkező évet: akár olymódon is, hogy összébb húzzuk a nadrágszíjat... Foglalkozása: csipkeverő Nézni kevés, megtanulni pedig sok-sok gyakorlással lehet Kolozsi József né, Erzsiké néni a hetvenedik esztendejébe lépett, és már tizenöt éves kora óta veri a csipkét. Egykoron a szomszédja, Soltész Margit tanítgatta a művelet ábécéjére, bár sokáig ugyan nem foglalkozott vele, hiszen pár nap után már önállóan dolgozott. Nyáron markot szedett, kapált, mikor mit hozott a kényszer, télen pedig nekikezdett ennek a mozgékony ujjakat követelő babramunkának. Mert türelemjáték ez a javából, amikor tíz pár orsót kell pergetni, ráadásul nem mindegy, milyen sorban. Igaz, neki olykor elkalandozhat a tekintete, hiszen mint korábban említettem, több mint fél évszázada, hogy elkészítette a legelső csipkeremekét. Valamikor ebben a városban is húszán „csipkéztek”, de mára már egyedül maradt. A többiek vagy meghaltak, vagy megöregedtek, fiatalok pedig nincsenek. Elvégre ezzel aligha lehet meggazdagodni, de még megélni sem belőle. Akármilyen boszorkányosán pörgeti az orsókat, nyolc-tíz forintos órabérnél több aligha jön ki. Pedig Kiváló Dolgozó, Sztahanovista volt, és ha kell, ma is leül a kisszékre. Csipkét verni, hiszen egyedül él, az idejéből is kitelik. És ameddig az egészsége engedi... A Móricz Zsigmond Gimnáziumban és Közgazdasági Szak- középiskolában tavaly öt első osztály kezdett. így a nyolcosztályos gimnázium tízévesei, akik itt az ötödiket, jobban mondva az elsőt végzik. Azután volt úgynevezett tagozatos gimnáziumi osztály, amelyben a diákok választása szerint - idegen nyelvből vagy matematikából - emelt szintű az oktatás. A szakközépiskolai tagozaton három osztály indult, legrégebbi a számítástechnikai, programozó ágazat, itt az idén már érettségiznek a végzősök. Azután van egy vállalkozási-ügyintézői osztály is, amelynek a tantervét a testület szerkesztette, állította össze, és jelenleg már tíz követő iskola van belőle. Népszerű a külkereskedelmi ügyintéző osztály is, ahol az első idegen nyelv a német. Ezek a tavalyi osztályok kivétel nélkül az idén ősztől is indulnak, de lesz egy jelentős változás. Mégpedig az, hogy a vállalkozási és külkereskedelmi tagozatot integrálják. Magyarul, mindkét osztályban két évig azonos lesz a képzés, a diákoknak utána kell dönteniük, ki melyik ágazaton folytatja a tanulmányait. Választási lehetőségek: üzleti ügyintéző, gazdasági, illetve vállalkozási ügyintéző. Ami a nyolcosztályos gimnáziumot illeti, ide szóbeli, írásbeli felvételi után kerülhetnek a diákok, a szakközépiskolai osztályokba pedig szakmai alkalmasság alapján, míg a gimnáziumba a tanulmányi eredmény szerint juthatnak be a legjobbak. Aki akár helyből, akár vidékről ennél többet szeretne tudni a nagymúltú itnézmény elképzeléseiről, teheti, mert január9-én, szombaton a gimiben nyílt napot rendeznek, ahová délelőtt kilenctől tizenegyig várják az ide jelentkező diákokat, illetve szüleiket. Képünkön: Thomas Schwi- eters, az amerikai békeszolgálat vendégtanára angolórát tart a 2.d. osztályban Szilveszterrel befejezte Ősszel megint öt osztály kezd Monoki István, vagy ahogy városszerte ismerik, Pista bácsi december 31-gyei végleg befejezte tűzoltó pályafutását. Pedig hosszú ideig kitartott mellette, hiszen 1950-ben már állami tűzoltó volt, majd a forradalom után önkéntes tűzoltó lett. Korábban Szolnokon, Szegeden is dolgozott, és jó néhány nevezetes kár megfékezésén szorgoskodott, így amikor kigyulladt a nagylaki kendergyár, vagy a szegedi textilfonó. Adódtak humorosabb esetek is, hiszen előfordult: azért riasztották őket, mert egy emeletes ház tetejéről a macskát kellett lehozni. Máskor pedig egy öregasszony ugrott a kútba, és végtelen szerencséjére térdig süly- lyedt az iszapba, mert víz kevés volt benne. Szolnokon szakácskodott, főzögetett, és innen a hízóvágó, birkafőző tudománya. Igaz, korábban Otthon is befogták, és a Pista bácsi szerint a világon a kecskének van a legjobb teje hatodikat befejezve más gyapjast vágott, tizennyolc évesen pedig malacot. Nem csoda, Kisújszálláson sok jeles eseménykor ő állt a bogrács mellett. Mellesleg nevezetes vőfély is, hiszen 81, erre az alkalomra megfelelő lakodalmi verset tud. Tulajdonképpen már nyugdíjasként járt el évekig dolgozni, de most ennek vége, mivel hovatovább a hatvannyolcadikat tapossa. így marad a hobbi: a horgászás, a húsz család méh, az otthoni jószágtartás, amely legújabban kecskékkel is bővült. Azért ha nagyon szükséges és hívják, a jó ismerősökhöz, rokonokhoz még ritkán el-elmegy. Hízót vágni, igazi jó birkapörköltet főzni, vagy egy-egy lakodalomba. Bár lassanként már az unokáiéra készülhet... Uj vezető A Kisújszállási Víz- és Csatornamű intézménye az idei esztendő első napjától önálló. A városháza a vezetői posztra pályázatot íratott ki, amelyre nyolcán jelentkeztek. A képviselő-testület döntése értelmében a létesítmény irányításával a pályázók közül Nagy István vízgazdálkodási szakmérnököt bízták meg, 1997. december 31-ig. A vízmű huszonegy dolgozóját az önkormányzat átvette, fizeti, sőt szó van arról is, hogy esetleg néhány embert még felvesznek. Ami a megyei céggel a további együttműködést illeti, az megmaradt, sőt szeretnék, ha a vízmű teljes rekonstrukciója a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Rt. szakembereinek a közreműködésével fejeződne be. Túljelentkezés Úgy tűnik, a városban hallatlanul népszerű a crossbar rendszerű telefonrendszer. Már korábban is hírt adtunk róla, hogy háromszázötven szabad vonal még maradt. Ennél több jelentkező volt, ezért a pályázók közül végül sorsolás döntött. A szerencsés háromszázötvennek a bekötés, illetve a készülék nem olcsó, hiszen az óhaj negyvennyolcezerbe kerül. Ezt olymódon kell fizetni, hogy előlegként négy-ezret, a hiányzó összeget pedig két részletben. A vonalakat június 30-ig bekötik, és a kedvezmény tulajdonképpen az az egészben, hogy az ösz- szeg, a bekötési díj felét két éven belül le lehet telefonálni. Ez huszonnégyezret jelent, és úgy gondolom, az év második felében sisteregnek ezek a vonalak. Elvégre a havi ezer forintért esetenként már csevegni is lehet. Igaz, módjával, mert a beszélgetés, azaz a tarifa díjai sem kimondottan csökkenő irányzatúak. Közhírré tétetik Bizony, nem volt felesleges dolog a hajdani kisbírórend- szer, amikor a kalapos, csizmás atyafiak minden jelentősebb útkereszteződésben megverték a dobot, majd érces hangon adták tudtára a köréjük gyülekezőknek a legújabb helyi tudnivalókat. Szóval, ha dobos emberek nem is lesznek, a hónap derekán megjelenik helyette a Hírlevél. Ugyanis a különböző lakossági fórumokon sokan kifogásolták, hogy az őket érintő hírekről későn értesülnek, sőt olykor nem is tudnak. Ezért döntött úgy a képviselő-testület, hogy minden ülés után kiadnak egy kétlapos hírlevelet, mégpedig kétezer példányban. A közlemény alakja, nagysága hasonló a Szuperinfóhoz, és az elképzelések szerint tartalmazza a fontosabb, önkormányzati döntéseket, a városi rendezvények helyét, idejét, de közhíre- li a kultúra, a sport eseményeit, eredményeit is. Az évi tizenkétszer megjelenő Hírlevél az előzetes elképzelések szerint mintegy félmillió forintba kerül. Lesz negyedik árverés is Eddig a városban három földárverést, licitálást tartottak. November 30-án a Törökszentmiklósi AMG csorbái kerületében, december 1 -jén a Tisza II. és december 2-án pedig a Nagykun Szövetkezetben. Ami az aranykoronánkénti értékeket illeti, a földek átlagosan ötszáz forintért keltek, bár volt néhány parcella, ahol ezeregyszázig emelkedett a licit. Hogy ki mennyit kapott? Eltérő a nagyság, hiszen akadt, aki egy-két holdat, míg volt, aki százat. Egy tény: az eddigi árverések során 106 igénylő, tulajdonos jutott földhöz. A következő, negyedik árverést várhatóan februárban tartják, és az időpontot előtte az erre vonat1993. JANUAR 7. Kunsági Extra—Kisújszállás írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János
