Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30 / 25. szám
í 4 Szolnoki Extra 1993. január 30., szombat Szolnoki agglomeráció Munkahelyek és a város szerkezete A településeket az ember lakó- és munkahelye, valamint a szolgáltató intézmények térbeli együttese alkotja. Szolnokon a lakosság túlnyomó többsége helyben dolgozik, az eljárók száma nem számottevő. Jóval több a bejáró dolgozók száma, amely már 1980-ban meghaladta a 16 ezret. Szolnokon - az alföldi városoktól eltérően - már a XX. sz. elején kialakult egy összefüggő ipartestület a város déli részén. A II. világháború után a hagyományos iparágak mellé jelentős nehézipari üzemek is települtek. Egyedi, főleg itt az Alföldön, hogy az ipari öv területileg elkülönül a lakóövektől. A három ipartestület - a déli, az északi és az Alcsi - közül megfelelő hely és infrastruktúra áll rendelkezésre további ipari telephelyek számára is. Az aktív keresők többsége mégsem ezekben, hanem az úgynevezett egyéb ágazatokban dolgozik. Az igazgatás, igazságügyi, egészségügyi, kulturális és kereskedelmi intézmények már 1945 előtt is a város központi részeiben helyezkedtek el. A II. világháború után ez a koncentráció tovább folytatódott. Óriási irodaházak épültek elsősorban az új város- központban, s így alakult ki a városmagban az első munkahely-övezet. Ezenkívül az intézmények a főútvonali mentén, illetve a Tisza-part, Kossuth L. út, Szapáry út által határolt történelmi városmagban tömörültek. A fentieken kívül csupán a Széchenyi lakótelepen, az egykori Scheftsik telepen és a Zagyva parti lakótelepen figyelhető meg az intézmények kisebb koncentrálódása. Igen erős a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeknek a városközpontba való tömörülése is. Különösen érvényes ez a speciális, ritkán jelentkező igényeket kielégítő üzletek esetében. A napi szükségleteket kielégítő kereskedelmi egységek térbeli elhelyezkedése már arányosabb, azonban nem követi a népesség térbeli tömörülését. Egyes városrészekben alig van üzlet, így ott az alapellátás sem kielégítő (Alcsi, Pletykafalu, Partoskápolna, a Törteli és a Körösi út környéke). Rajtuk a magánszféra vagy az sem segíthet. Ugyanis a magánegységek is inkább a városközpontba települtek, így továbbra is jelentős területek hiányosan ellátottak. Az országosan lezajló funkcionális és térbeli elkülönülés tehát Szolnokon is lezajlott, zajlik, s így jelenleg a városban funkcionálisan a városközpontban lévő első és az ipari területen lévő második munkahelyö- vet különíthetjük el. A zárt település népességének, lakó- és munkahelyének térbeli elrendeződése után azokat a morfológiai képződményeket vesszük szemügyre, amelyek között a város élete folyik. A várostest mai nagysága fokozatosan alakult ki. 1945 óta a hozzácsatolt Szandaszőlőssel, és az újabban kiépült kertvárossal gyarapodott. Szolnok városmagja a Zagyva torkolatánál, a Tisza mentén jött létre, és ez alakját és alaprajzát döntően befolyásolta. A természetes védővonalat, illetve akadályt a város csak a 20. században lépte át, ezért a város alakja erősen nyújtott lett délnyugati irányban. A városmag elhelyezkedése - akárcsak Szeged esetében - excentrikus, mivel a település szélén található. Ebben tulajdonképpen csak a II. világháború után történt elmozdulás. A várostest több részből tevődik Össze. Az első rész a belváros, a belső lakóöv, amely ma már csaknem az egész vasútvonal és a folyók által határolt területre kiterjed. A második az ipari öv. A harmadik a külső lakóövet képező részek, amelyek szerkezetileg el vannak szakadva a településtől. Közülük a Cukorgyár és a Vegyiművek lakótelepe különösen rossz elhelyezkedésű. A legújabb és legnagyobb lakótelep, a Széchenyi városrész elhelyezkedése sem szerencsés, mivel szervesen nem kapcsolódik a városhoz és közlekedési helyzete sem kielégítő. Minden város karakterét a városközpont adja meg. A település jellegzetesen forgalmi út mentén felépült egy főutcás szerkezetéből következett, hogy elsősorban ezen út mentén épültek a közintézmények. Ezt a területet kibővítette a vasútállomás 1857-es megnyitása. A város főtere sem a megszokott főtér, inkább a főút kiöblösödése. A városmag utcahálózatának alapja a 18. század elején alakult ki, és az 1960-as évek elejéig megőrizte archaikus jellegét. A főúttól délre a Tiszáig nagyjából megmaradt a bordás alaprajz, azonban a főútvonaltól északra fekvő nyomvonalak megsemmisültek, csakúgy mint a Tabán jellegzetes arculata. A megduzzadt lakónépesség más vonatkozásban is hatott. A modem technológiát kényszerítette a városra, amely új formaelemeket hozott létre, s így jelentősen megváltoztatta a város arculatát. Nem bizonyos, hogy előnyére, de már igy kell elfogadni.- f. e. Rojtos bor dzseki, mély, erőteljes hang Barta Judit 21 éves. Ugyanabban a bőrdzsekiben ül előttem, mint amit a Ki mit tud?-on viselt, és ugyanazon a mély, erőteljes hangon szólal meg, mint ahogy énekelni hallotam. Marvin Hamlisch Kapj el! című musicaljéből a „Mintha ő már tudná” kezdetű dalt adta elő, s továbbjutott a megyei döntőbe. Amikor az énekesi múltjáról kérdezem, arca felderül, mosolyán érezni, hogy idézőjelesen értette az énekesi múltat. — A Bartók Béla Kamarakórusban énekelek 1989 óta. Az énektanárom most már több mint egy éve Simon Erika, a Szigligeti Színház korrepetitora. Neki köszönhetek mindent, azt, hogy idáig jutottam, s hogy akarok valamit kezdeni a hangommal. — A Ki mit tud? előtt léptél már fel, mint önálló énekes? — A nyári színházi fesztiválon többen énekeltünk részleteket Händel Messiásának rocko- sított változatából és a Szigligeti Színház Szép Heléna című előaásában, igaz, csak mint kórustag. Tulajdonképpen ez volt ez első igazi fellépésem. — Hogyan készültél a Ki mit tud?-ra, s mit vársz a következő fordulótól? — Nem túl sokat készültem. Még a jelentkezési lapokat is az utolsó napon adtam be. S hogy mit várok tőle? Nem akarom elbízni magam, de szeretnék minél tovább jutni. — Sok neves színészünk, énekesünk a Ki mit tud? felfedezettje. Neked mik a távlati terveid? — Musical-színész nem lehetek, mert nincs egy csepp színésztehetségem sem. De mindenképpen énekelni szeretnék. Azt mondják: „olyan a hangod, mint Karádynak vagy Hernádinak”. Nekem persze eszem ágában sincs úgy énekelni, ahpgy ők, főleg nem estélyiben. Én csak így érzem jól magam, ebben a farmerben és bőrdzsekiben. De hogy a zenében mi az igazán nekem való stílus, azt még most nem tudom. Csináld magad! A Bereczki Máté Gazdakör szervezésében kosárfonó tanfolyam indult a Szandaszőlősi Művelődési Házban. Két csoportra való jelentkező is akadt, hisz a kiskertekben nélkülözhetetlen parasztkosár is egyre drágább. Ha valaki elég ügyes (s esetleg a fűzvesszőt is maga szedi) könnyen, s olcsón elkészítheti. Fotó: Korányi Hol tart a Szolnok Évkönyv? Az autóbuszok oldalán november óta olvasható a nagy, most már jól ismert felirat: Készül Szolnok Évkönyve 1992. A könyv szerkezetéről, több évtizedes hiánypótló tartalmáról lapunkban mi is tudósítottunk. Január vége van, s még mindig csak „készül” a könyv, vagy már készen van? Hol tart a munka, s mikor lát végre napvilágot az Évkönyv - kérdeztük Molnár Lajostól, a könyvet kiadó Molnár Reklám és Kiadó Bt. igazgatójától.- A 150 oldalra tervezett Évkönyvhöz annyi anyag gyűlt össze, hogy végülis 160 oldalon jelenik meg. Tíz szerző, ugyanannyi vezető személy bemutatkozó írása, hét fotóriporter műveiből állt össze és csaknem másfél tonna papír felhasználásával már nyomdában van az anyag. Az évkönyv jellegéből adódóan az 1992. esztendő utolsó pillanatáig vártunk a lapzártával, ez feltehetően nem hiúsítja meg a február végi kiadást. Ezzel egyidőben húszezer megrendelőlapot küldünk szét ä városban, s aki azt visszaküldi címünkre, olcsóbban kaphatja meg a könyvet. A hiánypótló, sok érdekes írást, hasznos iníj formációt tartalmazó Évkönyv februárban az utcára kerül csaknem az eredetileg tervezett időpontban.Remélhetően akadályok már nem lesznek. (ksz) Pillanatfelvétel Az autóbuszmegállóban tartózkodó mentőkocsiban elhelyezik a beteget, melléül a hozzátartozó is. A mentőkocsi vezetője ellenőrzi az ajtókat, hogy rendben becsukták-e, aztán körbejárja a gépkocsit, majd beül az ülésre, indulásra kész. Bekapcsolja a gyújtást, de néma csend. Megkísérli még egyszer, de akkor sem sikerül. Az autóbuszra várók közül megszólal egy szakértő: — Lemerült az aku! Toljuk meg! Vagy négyen közrefogják a mentőkocsit, aztán nekiesnek tolni. A motor beugrik, a mentőkocsi a beteggel elindul a kórházba. Mindenki megkönnyebbülten felsóhajt: - Hála Istennek! -1 Szolnoki a Szomszédokban Jónéhány hete már, hogy Pomezánski György K+P című, vasárnap koradélutáni szolgáltatóműsorában, a TV2-n az egyik szakértő-szereplő egy szolnoki származású jogász, dr. Hangodi Éva. A Szolnokon született, s a Varga Katalin Gimnáziumban érettségizett fiatal hölgy Szegeden szerzett jogi diplomát, s nem hosszú ideje a fővárosban él és dolgozik. Jogászként tévéműsorban szereplő feltűnően csinos és szép Hangodi Éva a Szomszédok legutóbbi adásában is feltűnt, az ÁVÜ-höz betérő Komlós Juci partnereként. Legutóbb - e héten - a Napkelte műsorában fedeztük föl Szolnok szülöttét. Lehet, hogy egy tévés személyiség elindulásának, pályakezdésének vagyunk tanúi — akik jól ismerjük dr. Hangodi Évát?- -sjSzolnokon a Thököly út 31. alatt egy évvel ezelőtt nyitotta meg Csapágy szaküzletét Mézes József vállalkozó. A vásárlók 820 féle típusú csapágyból és 280 fajta szimering közül válogathatnak. A hiányzó tételeket 1-3 nap alatt beszerzik. A gyorsabb kiszolgálást és beszerzést számítógép és fax segíti. - nzs Latyakfröccs Jajj annak, aki esős időben vagy hó olvadás esetén Szolnokon a Szapáry út illetve a Gárdonyi Géza utca között az Ady Endre úti gyalogjárón közlekedik. Márpedig ezen az úvonalon naponta legalább 15-20 ezer ember igyekszik a volán autóbusz pályaudvarára, illetve megy onnét a napi dolga után. Ha esik, a víz a járda mellett jó másfél méter szélességben áll és ha az autók belehajtanak a pocsolyába (márpedig miért ne hajtanának bele, sőt egyes gépjárművezetők élvezik is a helyzetet), egyszerre 30-40 ember ruházata, arca válik az útmenti latyak áldoztává. Mi lehet a kriminális, tűrhetetlen állapot oka? Száraz időben szemügyre vettem, csak a Szapáry és a Kolozsvári út közötti rövid, alig 40-50 méternyi szakaszon két kanális is van csakhogy ezek eldugultak, tele vannak homokkal, szeméttel. A kritikus vízlevezetők tisztítása nyilván elkerülte a kommunális üzem gépeinek, embereinek figyelmét. Megvallom a napokban már bíztam a helyzet változásában. Egyidőben jártam arra egy városfelelőssel. Le is nézett a járda mellé, gondoltam észre veszi a fonákságot, de azóta sem történt változás. Ezt annak tudom be, hogy a szemlét napszemüvegben tartotta és a kevés fény miatt nyilván aligha láthatta az eldugult lefolyókat. Bízom benne, hogy legközelebb napszemüveg nélkül veszi szemügyre a kritikát- lan állapotot és megment bennünket, nap-mint nap arra járó gyalogosokat, hogy örökös vendégei legyünk az olcsónak egyáltalán nem nevezhető patyolatnak, dobáljuk ki a pénzt a tisztításra.- es Már lassan kinövik az iskolát Földi Beáta zöld szemű, ifjú felszolgálójelölt, aki Szolnokon a „keróban” megnyerte a Szakma Kiváló Tanulója iskolai versenyt. A 3. e. osztály diákja és napi egy-két órát készül az órákra. Ha minden az elképzelések szerint alakul, és sikeresen befejezi a tanulmányait, marad a Dréher sörözőben. Már csak azért is, mert gyors, udvarias, kedves, ami ebben a szakmában nem kimondottan hátrány. Ami kevés szabadidejét illeti, legjobban az aerobik'ot kedveli. Sárvári Soma ugyanezen suliban a 3. f. oszlopos tagja. Ez szó szerint értendő, mert a kefe-, hajú fiú 180 centinél is magasabbról veszi a levegőt. O a szakácsok között hozta el az első díjat. A feladata hidegtál, szegedi gulyásleves, jérce roston zöld körettel, meg vanilia- fagylalttal töltött palacsinta készítése volt. Aki kibírta nyelés nélkül a felsoroltak olvasását, annak elárulom, hogy otthon azért az édesanyja főz. A főnöke elégedett az igyekezetével, sőt februártól párhetes szakmai gyakorlatra küldi az Atrium Hyatt-be. Egyébként az iskola felszolgáló és szakácsversenyének a legjobbjai bemutatták tudásukat a szolnoki Gösser sörözőben is. Sőt a döntőbe jutott hat-hat legjobb szakmunkásjelölt szép díjakat, elismeréseket, ajándékokat kapott a szponzorálók jóvoltából, akik a bemutató minden anyagi vonatkozású terhét magukra vállalták. Jelen esetben Pálszabó Mihályról (Gösser), Gál Józsefről és Zoltánról (Dréher), Sonyák Béláról (Tisza Szálló), Rigó Józsefről (Pelikán Rt.) és Modosné Major Irénről (Centrum Étterem) van szó. D. Sz. M
