Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-26 / 21. szám

I 1993. január 26., kedd KÖRKÉP 3 Magángimnázium egyetlen tanulóval A szolnoki magángimnázium tavaly szeptemberben nyitotta meg kapuit. Az intézmény iránt kezdetben igen nagy érdeklődés mutatkozott, hiszen sok olyan diák van, akik elsősorban a hu­mán tantárgyakban jeleskednek, a természettudományokkal, fő­leg a matematikával viszont nem boldogulnak. Az iskola, amelyet dr. Kovács Sándorné, a Tiszaparti Gimnázium tanár­nője tervezett meg, dolgozta ki a programját, kifejezetten erre a tapasztalatra épült. A Humán Intézet Magángimnáziumban ugyanis komplex formában ta­nulnák a diákok a humán tan­tárgyakat, s a természettudomá­nyokból pedig csak az általános tantervben szereplő anyagot kellene elsajátítaniuk a tanulók­nak. Hogy mindez egyelőre csak feltételes módban íródha­tott, annak az az oka, hogy so­káig nem tisztázódtak a tandí­jak, hiszen nem dőlt el, hogy a magángimnázium diákjai is megkapják-e az úgynevezett fejkvótát. így aztán az érdeklő­dők biztosabbnak látták más középiskolába járatni gyerme­küket, csupán egy diák iratko­zott be a magángimnáziumba. Ő viszont az általános gimnázi­umi tanterv szerint tanul, s né­hány tantárgyból már le is tette a vizsgát az egész évi tananyagi Külföldi és hazai amatőr kp-, rusok számára nyílik új fórum Kisteleken. A helyi önkdf-J mányzat, a zeneiskola, a Várc/s Zenei Életéért Alapítvány, a Csongrád Megyei Önkormány­zatok Alapítványa és a megyei közgyűlés a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tá­ból. S úgy tervezi, szeptemberre befejezi a második évet is. Dr. Kovács Sándorné bár azt mondja, ha tudta volna, hogy mindez ennyi tortúrával, utána­járással történik - menetközben ugyan már megkapta a fejkvóta egy részét -, nem vágott volna bele. Most viszont már úgy van vele, nem adja fel, s a követ­kező tanévben ismét megpró­bálja elindítani a Humán Intézet Magángimnáziumot, amelynek a Táncsics úti Helyőrségi Klub ad otthont, s a tanárok egyelőre „másodállásban” tanítják az is­kola egyetlen tanulóját. Az intézmény iránt megint sokan érdeklődnek, hiszen a program valóban vonzó a hu­mán beállítottságú diákok szá­mára. A speciális tantervben a hagyományos tantárgyakon kí­vül latint, néptáncot is tanulnak a gyerekek, s az idegen nyelvek széles skálájából válogathatnak. A testnevelés keretében pedig úszni, lovagolni, korcsolyázni, sízni, teniszezni járnak a diá­kok. Akármennyire is vonzó azonban a program, igazából at­tól függ az iskola léte, hogy a szülők ki tudják-e fizetni a 150 ezer forintra tervezett éves tan­díjat, amelyet egyébként részle­tekben fizethetnek be.-tg­mogatásával, a KÓTA védnök­ségével április 2-4. között meg­rendezi az első Szórakoztató Kóruszenei Találkozót. A jelentkezési határidő február 15., jelentkezési lapot a Kiste­leki Zeneiskolában lehet igé­nyelni a következő címen: Rá­kóczi u. 51.6760. (MTI) Nincs rendkívüli gabonahelyzet Nincs rendkívüli helyzet a „gabona-fronton” - hangsú­lyozta az MTI kérdésére vála­szolva hétfőn Makay György a Magyar Gabonafeldolgozók és Kereskedők Szövetségének ügyvezető titkára. Ezzel azokat a híreket cáfolta, amelyek sze­rint az országban búzahiány van, mégpedig olyan mértékű, hogy nincs biztosítva az ország ez évi kenyere. Jelen Sán- domé, a Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékes osztályve­zető-helyettese arra mutatott rá, hogy hazánkban tavaly mintegy 3,4 millió tonna búzát takarítot­tak be. A nálunk termett búzá­nak átlagosan mintegy 75-85 százaléka szokott étkezési mi­nőségű lenni. Tavaly azon­ban a betakarításkor esős volt az időjárás, és emiatt a szakembe­rek csak csak mintegy 60-62 százalékra, azaz mintegy 2,1 millió tonnára becsülték az ét­kezési búza arányát. Ha tekin­tetbe vesszük, hogy hazánkban a malomipar évi őrlési szükség­lete mintegy 1,5-1,7 millió tonna, exportengedélyt pedig mindössze 0,4 millió tonnára adott ki a minisztérium, akkor látható, hogy a gabonamérleg lényegében nullszaldós. E mennyiség elosztása azonban egyenetlen,mert több vállalat nem szerezte be a területileg meghatározott őrlési szükségle­tének megfelelő menyiségű ga­bonát. Mivel a korábbi tröszti szervezetben működő készlet­kiegyenlítő mechanizmus nem funkcionál, ezért egyes cégek­nél lehet időleges hiány, ame­lyet importtal is fedezhetnek. Éllenben eddig csupán 40 ezer tonna gabona behozatalára nyújtottak be kielégítően meg­indokolt importkérelmet a mi­nisztériumhoz. (MTI) Zenei találkozó PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat nyilvános pályázatot hirdet a Közép-Tisza vidék gazdaságfejlesztési térségi projektjének elkészítésére A Hortobágy, a Tisza-tó és a 4-es főútvonal között elhelyez­kedő, 17 települést magában foglald Közép-Tiszavidék, Jász-Nagykun-Szolnok megye jelentősebb szervezőközpont nélküli, belső perifériaként jellemezhető válságterülete, ahol megtalálhatók a történelmi, a társadalmi, a gazdasági elmaradottság és az újabb keletű strukturális válság jellemző jegyei is. A pályázat célja az érintett települések közreműködésének koordiná­lásával olyan gazdaságfejlesztési, vállalkozásokat segítő komplexprog­ram kidolgoztatása, amely- számba veszi a térség érdekeit, adottságait, lehetőségeit (Tisza-tó távlati hasznosítása, kunmadarasi volt szovjet repülőtér nyújtotta adottságok kihasználása)- részletesen feltérképezi a már meglévő és potenciális társadalmi­gazdasági válságterületeket, település mélységben is- vázolja a jövőbeni fejlődési lehetőségeket, tartalmazza a megvalósításhoz szükséges projekteket és eszközrendszert A pályázaton bármely szervezet, intézmény, jogi személy részt vehet, amely/aki rendelkezik a megfelelő szakmai ismeretekkel. A pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad: Lakatos István irodavezető (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Koordinációs és Területfejlesztési Iroda, telefon: 56/375-103, telefax: 56/377-006). A pályázó ajánlatának tartalmaznia kell:- a pályázó megnevezését és fontosabb adatait,- a projekt kidolgozásával kapcsolatos elképzeléseit,- árajánlatot. A pályázatok benyújtásának határideje: 1993. január 31. A pályázatokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Koordinációs és Területfejlesztési Irodájához (5001 Szolnok, Kossuth L. u. 2.) kell eljuttatni 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban. A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázat - Közép-Tiszavidék" _____________________________________________*17255flHgl Keddi jegyzet Amit vártunk Mit vár a Magyar Demokrata Fórum VI. or­szágos gyűlésétől? — ezt a kérdést tettük fel a múlt hét elején néhány alkalmi interjúalany­nak. „Az MDF egyben fog maradni, pártsza­kadásra nem kerül sor... A Csurka-féle irány­zatot ki kellene szorítani a politikából - az MDF-ből -, mert az őáltala jelzett úton félel­metes dolgok kövtkezhetnek be” — válaszolta az egyik megkérdezett. Egy másik vélemény szerint „a Csurka-irányzat nem jó irányba vinné az országot... Az egyszerű emberek ezt a szélsőséget nem tudják követni.” Megint egy másik megkérdezett azt nyilatkozta, hogy „örülök annak, hogy Csurka visszalépett. An­tall József az egyik létező legnagyobb politi­kus.” Az ügyeket összefüggéseiben szemlélő véleménye pedig: „Arra számítok, hogy az MDF egyben marad. Nincs más alternatívája, saját és az ország érdeke is ezt kívánja meg.” Utólag azt is bevallhatjuk, hogy a vélemé­nyeket nem volt könnyű összeszedni. Talán úgy 10:1 arányban válaszoltak az emberek a kérdésre, vagyis tíz interjúból egy ha sikeres volt. Vajon mit gondoltak a többiek? Ezt nem lehet tudni. Mindenesetre most csak a meg­szólalók véleményét tekinthetjük olyan alap­nak, amivel összevethetjük a végeredményt. Nos, nem csekély izgalmak után végre megszülettet a végeredmény. Azok várakozá­sát igazolta az országos gyűlés, akik az MDF egybenmaradására számítottak. Biztosan jól­eső érzéssel nyugtázták azok is a hétvégét, akik a centrum-politika megerősödését, Csurka visszaszorulását várták. Teljes siker koronázta azt a várakozást, amely Antall Jó­zsef személyében tudta elképzelni az MDF és az ország irányítását. Tehát végül is minden úgy történt, ahogy sokan várták. Izgalmakat az okozott, hogy tör­ténhetett volna másképpen is. Reális esélye és veszélye volt annak, hogy a legnagyobb kor­mánypárt végképp felmorzsolódik a hatalmi viszályokban, ezzel olyan belpolitikai helyze­tet teremtve, amely kiszámíthatatlan követ­kezményekkel járhatott volna. Szerencsére nem így történt - megnyugodhatunk, felléle­gezhetünk. Győzött a centrum-politikát kép­viselő Antall József, az elnökségben is döntő többségben vannak hívei. Megnyugodhatnak, fellélegezhetnek az or­szágos gyűlés megyei küldöttei is - ez a teg­napi sajtótájékoztató szerint meg is történt. Véleményük szerint „az országos gyűlés poli­tikai kultúrából jelesre vizsgázott. A problé­mák nem kerültek a szőnyeg alá, tisztázó viták tüzében megerősödött az egység, megszületett a konszenzus, amely tartósnak ígérkezik az új csapattal.” Korábbi Jóslatuk” tehát - bár így utólag szorongásaikat is bevallják - „bejött”, az általuk támogatott politikai irányvonal és elnökjelölt diadalmaskodott. A találgatások, a matematikázások termé­szetesen azonnal megindultak. Egyes politi­kusok szerint az országos értekezlet semmit sem oldott meg, az egység is csak ideiglenes, úgymond látszategység. Mások Csurka tér­nyeréséről beszélnek, és egy folytatódó, ké­sőbb egyre élesebbé váló harc jövőképét lát­ják az új elnökség összetételében. Az MDF-hez közel álló politikusok véleménye persze más. Úgy vélik, a párton belül lezárult a személyi viták, ellentétek korszaka, és esély teremtődött a határozottabb, céltudatos politi­kára. A különböző politikai pártok képviselői ezen túl alapjaiban nagyjából azonos módon ítélték meg a végeredményt: „Az történt, amire számítani lehetett.” Tehát ők is meg­nyugodhatnak, fellélegezhetnek. Az, hogy valóban igazi egység jött-e létre, vagy csak annak a látszata, ez a jövő kérdése. Megteremtődik-e a konszenzus az elnökség­ben, vagy új lendületet vesznek a belső harcok - majd elválik. Tényleg kiszámítható lesz-e az MDF politikája, a jelenlévő különböző irány­zatok vagy időnként elsodorják a kiszámítha­tatlanság zavaros Vízéire - ezt is meglátjuk. Egyelőre az országos "gyűlés legnagyobb ér­deme, hogy ott ,,áz 'történt, amire számítani lehetett”. Érdeme, hogy megnyugodhattunk, fellélegezhettünk. Megteremtődött a lehető­ség arra, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül jussunk el a '94-es választásokhoz. A bevezetőben említett közvélemény-kuta­tás során az egyik megkérdezett a következő­ket mondta: „Míg a nagyemberek egymást marják, addig a kisember húzza az igát.” Nos, ami a továbbiakat illeti, ez a kijelentés mele­gen ajánlható az MDF — és az összes parla­menti, parlamenten kívüli párt, politikai moz­galom - figyelmébe. Berki Imre Angolul tanul az ország Módszertani oktatás a televízióban Magyarországon miután megszűnt az orosz nyelv köte­lező oktatása, legtöbben néme­tül vagy angolul kezdtek ta­nulni. Ehhez azonban nem volt sem elegendő tanár, sem tan­könyv, de még módszer sem, ugyanakkor boldog, boldogta­lan elkezdte tanítani a németet vagy az angolt. Ekkor a televízióban már ré­góta nagy sláger volt a Muzzy in Gondoland című angol nyelv­lecke. A BBC-től megvásárolt soro­zatnál kezdettől fogva gondot okozott, hogyan lehetne bevinni az iskolai oktatásba, hiszen e BBC-összeállítás önálló tan­anyagként is használható. Vi- j szont olyan gondok mutatkoz­tak, hogy az a tanár, akinek nyelvi, módszertani problémái vannak, hozzá se mert nyúlni ehhez a tulajdonképpen nem is túl könnyű nyelvleckéhez. Ek­kor merült fel a gondolat, hogy miközben bemutatják magát a tananyagot, meg kellene taní­tani a gyakorló pedagógusokkal annak használatát is. így készült el az a hússzor húsz perces so­iroeát, melyet minden Muzzy in Gondoland adás után lejátsza­nak, s ezzel bemutatják, mi mindent lehet csinálni az előző , percekben látott tananyaggal égy adott nyelvóra keretei kö­zött. Január közepétől 8 óra 5 perckor Muzzy in Gondoland, 8 óra 10-kor pedig „This is the way” címmel minden vasárnap reggel módszertani útmutató látható a tévé egyes csatornáján. Miután ez alapvetően gyer­mekeknek szánt időben készül, a műsor szerkesztői azt tapasz­talták, az angoltanárok, akiknek tulajdonképpen szól a módszer­tani útmutató, nemigen figyel­tek fel az adásra. Ezért gondol­tak egyet: ők maguk mennek el az angolt tanító pedagógusok­hoz, s személyes tapasztalat- csere útján beszélik meg a nyelvleckéhez kapcsolódó módszertani kérdéseket. Jilly Viktor, a képernyőről ismert tanár úr és e műsor szer­kesztője, Lőrincz Zsuzsa Szol­nokon a Pedagógiai Intézetben tartott módszertani konzultációt a műsor és a megye távoktatás iránt érdeklődő pedagógusai­nak. A nyelvlecke és az azt kö­vető „használati utasítás” egyébként nemcsak gyerekek­nek szól, jól hasznosíthatja bárki, aki az angol nyelv iránt érdeklődik. K.Sz. Jilly Viktor, az ismert tv-tanár és Lőrincz Zsuzsa, a műsor szerkesztője Szolnokon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents