Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-05 / 3. szám
2 Körkép 1993. JANUÁR 5. Hideghullám, fagyhalál Párizs. Már több mint féltucat halálos áldozata van a néhány napja tartó hideghullámnak Franciaországban. Az áldozatok többsége az idős hajléktalanok közül került ki, egyedül Elzászban három esetet jelentett a rendőrség. Az ország nagy részében karácsony óta hideg az idő, a nyugati területeken nem ritkán mínusz 10-12 fokos éjszakai fagyot mértek, és napközben sem emelkedik a hőmérséklet 0 fok fölé. A hatóságok rendkívüli intézkedésekkel próbálják enyhíteni a hajléktalanok helyzetét. Turistaút jégtörőn Vlagyivosztok. Jéghegyek és pingvinek különleges látványában gyönyörködve töltötte az évvégi ünnepeket német turisták egy csoportja, akik a „Hlebnyi- kov kapitány” nevű orosz jégtörőn tettek a sarkvidéki kirándulást - jelentette az ITAR- TASZSZ. A jégtörő hajók fenntartása sokba kerül, így az orosz jégtörő-flottának kapóra jött egy német utazási iroda ajánlata a hajók idegenforgalmi célokra történő igénybe vételére. Kétezer márkával olcsóbb Wolfsburg. A hasonló paraméterekkel rendelkező Golf CL- nél 2 ezer márkával olcsóbb Eu- rópa-Golf forgalomba hozatalával ünnepli az egységes nyugateurópai piac létrejöttét a Volkswagen német autógyár, amely amúgy 3,9 százalékkal növeli árait az új évben - jelentette a DPA. Külföld lesz az eddigi belföld Prága. Március végéig nem változik, tehát a viszonylag olcsó belföldi díjszabásnál marad a tarifa a CSA légitársaság Csehország és Szlovákia között közlekedőjáratain - írta tegnap a Mla- dá Fronta Dnes című prágai lap. E járatok gépeinek utasai azonban január elsejétől arepülőterek nemzetközi csarnokából lépnek be a jegykezelő területre, és oda is érkeznek. Jut eszembe! Tegnap délelőtt Túri Imré- né telefonált a Széchenyi lakótelepről panaszos ügyben, és reklamációja üde kivétel volt a véresen komoly sorskérdések sorában. Elmondta, hogy hovatovább felháborító, ami Szandaszőlős nevének írása kapcsán lapunkban történik. Szerinte Szolnok külvárosa megérdemli a két ,,l”-t, amit cikkeinkben rendszerint elspórolunk tőle. Igazának bizonyításául a település határán lévő helységnévtáblát hozta fel, ahol Szandaszöllős bizony így íratik Telefon a megyei levéltárba, ahol egy tudományos munkatárs elmondta, 1926-ban Szandai szöllő volt a helység neve, 1944- ben Szandaszőllő, de még 1951 -ben is érvényben volt a duplázás. Aztán 1962-től Szőlős lett bizony Szanda. Mondhatnánk, itt tart a dolog a tudomány mai állása szerint, ám ismerve kis hazánkban a rendszerváltások átfutási idejét, félő, hogy még unokáink is két „l”-t írnak majd.-pbHárom elődöntő legjobbjainak Szólótáncfesztivál, tizenegyedszer; Hiánycikk a kenyér? Tizenegyedik alkalommal rendezik meg Békéscsabán a népi magántáncosok országos versenyét: all. Országos Szólótáncfesztiválnak január 8-a és 10-e közt a békési megyeszékhely ifjúsági háza ad helyet. A mintegy száz versenyző - a gyo- maendrődi, a budapesti és a szombathelyi elődöntők legjobbjai - a kötelező és szabadon választott néptáncokat előadva vetélkedik Békéscsabán az „Aranysarkantyús táncos” és az „Aranygyöngyös táncos” címért (az előbbiért a férfiak, az utóbbiért a nők). A legjobb néptáncosok hagyományos - két évenkénti - téli békéscsabai versenyén eddig összesen huszonegyen szerezték meg három alkalommal az „aranysarkantyút”, illetve az „aranygyöngyöt”, így ők e cím örökös viselői. Az először 1974-ben megtartott szólótáncfesztiválon a legutóbbi, 1991-es versenyig tizenöten nyerték el kétszer az első díjat, közülük kerülhetnek ki azok, akik a mostani fesztiválon megsfcerfezhetik az „örÖkössé- get”. A békéscsabai ifiházban december 8-án, pénteken a versenytáncok kötelező próbáját, 9- én, szombaton pedig a táncversenyt, majd a gálát láthatja a közönség; a gálaműsor és az eredményhirdetés után táncház is lesz. Vasárnap szakmai értékeléssel fejeződik be a 11. Országos Szólótáncfesztivál, amelyet a Békés Megyei Művelődési Központ rendez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a megyei képviselőtestület, a vendéglátó város önkormányzata, a rendezvénynek helyet adó ifiház, a Magyar Művelődési Intézet és a Néptáncosok Szakmai Háza támogatásával. ✓ így szavaztak képviselőink Az Országgyűlés december 29-én, az esti órákban hosszas szavazási procedúra után elfogadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és jövő évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot. A törvény - mint ismeretes - 40 milliárd forintos hiányt engedélyez, s rendelkezik arról is, hogy az idén a nyugdíjak átlagosan 14 százalékkal emelkednek. (A honatyák elvetették azt az SZDSZ javaslatot, amely a nyugdíjak 16 százalékos emelését indítványozta.) A Parlament Sajtóirodájától kapott információ szerint, a megyei képviselők a következőképpen voksoltak: Fodor Tamás nem szavazott Halász István tartózkodott Hámori Csaba igen Dr. Kis Zoltán igen Dr. Körösi Imre nem Dr. Mizsei Béla nem Molnár István nem szavazott Petronyák László tartózkodott Dr. Szabó János nem szavazott Dr. Szabó Lajos nem szavazott Dr. Tóth Albert nem szavazott Tegnap, a késő délutáni órákban olvasóink jelezték: a város legtöbb élelmiszerüzletéből elfogyott a kenyér. Nos, kíváncsiak voltunk, miért lett egycsapás- ra hiánycikk ez az alapvető élelmiszer. Mára ugyan sok vállalkozás foglalkozik kenyér előállításával, mi azonban mégis a legna- gyobbnál, a Közép-Alföldi Sütödék Vállalatánál érdeklődtünk.- Mi nem tehetünk arról, hogy délután 4-5 órakor már nincs kenyér a boltokban - kezdte válaszát Frey Ferenc, a vállalat igazgatója. Annyit szállítottunk ki az üzletekbe, amennyit a kereskedelem rendelt. Annyi kenyeret sütünk, amennyire igény van, hisz csak akkor van hasznunk, ha termelhetünk. Több éve előfordul viszont,hogy karácsony és szilveszter előtt találomra termelünk, mert a kereskedelem harmadával kevesebbet rendel. * Azt már mindannyian tudjuk, hogy tavaly a gabonatáblák nem kényeztettek el magas termés- eredményekkel, de tartalékaink révén elegendő lisztnekvaló fekszik a malmok raktáraiban. Azt is tudjuk, hogy a búza felvásárlási árának növekedése (olykor csökkenése!) messze nem tartott lépést a kenyérféleségek és péksütemények folyamatos drágulásával. De az szintén ismert, hogy a „hogyan lesz a hétforintos búzából 40 forintos kilós kenyér,, kérdésre nem a gabonatermelőknél kapunk választ. Egyvalami viszont egészen biztos, mára mindenkiről lekopott a felelősség érzése. A gabonatermelő annyit termel, amennyire vevőt talál, a sütödék úgyszintén, hisz alapvető üzleti érdekeik kívánják ezt. De vajon mi a helyzet a mostanra szinte teljes egészében a magánszektor felügyelete alá került kereskedelemiben? Talán itt kell keresni a közellátásért felelősöket? Aligha, hisz a kereskedelemben is a minél nagyobb profit, s a minél kisebb veszteség (a minél kisebb mennyiségű megszáradt kenyér) a cél. Az persze már más kérdés, hogy míg a mezőgazdaság jövedelmezősége negatív előjelű, az élelmiszeriparé pedig nagyon közel áll a nullához, addig a belkereskedelemben ez az adat két számjegyű. A közellátásnak, reméljük továbbra is vannak felelősei. Ezek az emberek azonban nem a mezőgazdaságot és élelmiszeripart felügyelő Földművelésügyi Minisztériumban ülnek, de nem is az önkormányzatoknál, hisz ennek a feladatnak a megoldására nekik jóformán semmilyen eszköztáruk nincs. Akkor viszont hol vannak? • L. Z. (MTI) Varga Mihály Vincze Kálmán nem szavazott nem szavazott Tiszafüreden az idős házaspár már (kicsit) nyugodtabb Tető került a fólia helyére Bosznia Fellángoltak a harcok Tavaly november végén, december elején vigasztalanul zuhogott az eső. Áztatta G.Tóth János 80 éves tiszafüredi nyugdíjas tető nélküli házát, ugyanis fólia volt a tető helyén. Ä tetőnélküliséget - mint ahogy már arról korábban beszámoltunk - egy szélviharban kidőlt öreg nyárfa okozta, elsöpörve magával az előteret is. Az idős házaspár azonban ragaszkodott a több mint negyven éve megszokott helyéhez. Felőlük fújhatta, hordhatta, áztathatta az idő a régi épületet, maradtak. Cikkemben akkor a gyors segítség kettős értéke mellett érveltem, és a csoda megtörtént. A biztosító meggyorsította az ügymenetet, jelentkezett a kivitelező brigád is. A legtöbb segítséget azonban az idős házaspár gyerekei adták. Minden kész, amit az időjárás engedett elvégezni; a sérült falrészt megerősítették, kialakították a teraszt, de a legfontosabb az, hogy áll a tető! Sőt, már december 19-re készen lett. Igazi karácsonyi ajándék volt. A kórházi kezelésre szoruló G.Tóth János és leszázalékolt felesége ma már egy kicsit nyugodtabb. A ház biztonságos, lakható. Január elején jártam ott. A jól fűtött szobában arról diskurál- tunk, hogy tavasszal hogyan folytatódik az építkezés. Ehhez adtam én jókívánságaimat és ezt a kis írást az emberi segítőkészségről, jószándékról - tolmácsolva a két öreg köszönetét. Tavasszal innen folytatjuk. P.M. Tegnap a legtöbb bosznia-her- cegovinai fronton kiújúltak a szerb és muzulmán erők közötti összecsapások. Boszniában a leghevesebb harcok Bratunac környékén voltak. Itt a srebrenicai muzulmán erők tüzérségi támadást kezdtek a környéken lévő szerb állások ellen. Szerb katonai források szerint Bosznia középső részén, Banja Luka környékén a horvát és muzulmán erők több települést is tüzérségi tűz alá vették. Szarajevóban viszonylagos nyugalom uralkodott: nem volt jele a szerb katonai vezetés által várt és a szarajevói rádió által is bejelentett muzulmán ellentámadásnak. Nemzeti és etnikai kisebbségekért pályázat eredményhirdetése A nemzeti és etnikai kisebbségek történelmi, művelődéstörténeti, valamint szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzésére vonatkozó tevékenységekre kiírt pályázat eredmémyhirdetését és díjkiosztó ünnepségét tartották tegnap a Parlamentben. A magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány által 1992-ben kiírt pályázat díjait 29 - fennállásának jubileumát ünneplő - hagyományőrző nemzetiségi együttes, 21 nemzetiségi származású képzőművész és 26 nemzetiségi lapoknál dolgozó újságíró vehette át. Báthory János, az alapítvány kuratóriumának titkára az ünnepséget követő sajtótájékoztatón elmondta: az alapítványt 1990- ben a Németh-kormány hozta létre 20 millió forintos összeggel. Jelenleg az állami alapítvány tőkéje mintegy 100 millió forint. Az alapító okirat szerint fő feladatuk a kisebbségek önazonosságának megőrzésére, fejlődésére és megerősítésére irányuló tevékenységek támogatása. A pályázatokkal is ösztönözni kívánják a kisebbségek lakta települések népesség- megtartó erejének fokozására való törekvéseket, az anyaországgal való kapcsolattartást, továbbá a magyarság és a kisebbségek békés együttélését elősegítő programokat. Az alapítvány ösztöndíjrendszert is működtet. 1992-ben 63 cigány származású főiskolai hallgatónak nyújtottak anyagi segítséget tanulmányaikhoz. Szándékaik szerint ebben az évben ezt a fajta támogatást szeretnék kiterjeszteni a középiskolai diákokra is.(MTI) Az Új Néplapban igen gyakran szereplő kormánypárti közszereplők szinte kötelességüknek érzik, hogy valamelyik ellenzéki pártba belerúgjanak még akkor is, ha a téma szempontjából teljességgel felesleges. így volt ez 1992. december 29-én is, amikor Petro- nyák urat kérdezte az újságíró a kétkulcsos áfáról. A dolog gyakorisága miatt felesleges is lenne a megjegyzéssel foglalkozni. Amiért most mégis megteszem, az a dolog abszurditásában rejlik. Az olvasó ugyanis a következőket olvashatta az MSZP-ről és a kétkulcsos áfa kapcsolatáról: -...az ellenzéki pártok - például az MSZP - is egyetértettek, hozzátéve azt, hogy „de nem most kellene’ ’. Ha jól ismerem a magyar nyelvet, akkor ennek az a jelentése, hogy később, mondjuk 1994-re, 1995- re, tehát adott esetben nem ennek a kormánynak feladatává teszi ez a valóban pontosan idézett gondolatfoszlány. Az idézet azonban folytatódik: „Ez azonban részükről - mármint az MSZP részéről - politikai taktikájuk természetes része, mert úgy vannak vele, hogy ez a kormány hozza meg az összes szükséges kellemetlen gazdasági döntést.” Ehhez a megállapításhoz igen kemény logikai bukfencre volt szüksége a képviselő úrnak, de lám, sikerült neki. Meg is van az eredménye, ami röviden így összegezhető: az MSZP javasolja, hogy a kétkulcsos áfáról szóló kellemetlen döntést ne most hozza meg a kormány, esetleg ne is ez a kormány hozza meg, azért, mert az MSZP azt szeretné, hogy minden kellemetlen döntést ez a kormány hozzon meg. Aki mindebben lát valamiféle értelmet, nyugodtan forduljon a képviselő úrhoz. A dolog érdemi részét tekintve emlékeztetni kell Petronyák urat arra is, hogy a munkavállalókkal való kompromisszumra nem önszántából hajlott Kupa Mihály és a kormány. Ehhez kellett például a szakszervezetek egységes fellépése, s többek között az MSZOSZ regionális értekezletei - az egyik éppen Szolnokon -, ahol a jelenlévők szintén egységesen álltak ki a munka- vállalók határozott fellépése érdekében. Senki nem vitatja, hogy jelenleg népszerűtlen, nehéz döntéseket kell hoznia ennek a kormánynak. Ezt azonban sokféleképpen lehet megtenni. Lehet úgy is, ahogy a kormány. Az idei költségvetésben például 40 milliárd forinttal nő az igazgatási, védelmi, közbiztonsági és egyéb hivatali kiadás. A csökkenő gazdasági teljesítmények mellett tovább növekvő munka- nélküliséggel szembeállítja a csökkenő járadékidőt és mértéket. Az egyházak támogatására 2,2 milliárd forinttal több, kárpótlási célokra 5,5 milliárd forint jut. Ugyanakkor például az oktatási előirányzatok növekedése csak az egyházi oktatásra, oktatási hivatalok létesítésére, titokzatos célú alapítványokra irányuló támogatások beszámítása esetén éri el az infláció várható mértékét. Lehetne itt a sort a kultúrával, a sporttal, a tudománynyal folytatni. A magánerős otthon teremtésre fordítható források nagysága 7 milliárddal csökkent. Az önkormányzatok külön terület. 1993-ban ők veszítik a legtöbbet. Elsősorban azért, mert az szja fele helyett csak annak 30 százalékát kapják, s nem is az 1992. évinek. Szolnokot ez különösen sújtja. A két szolnoki képviselőnek ez ellen sajátos módon nem volt egy szava sem. Az önkormányzatok normatív támogatásából 8 milli- árdot vontak el, s megszüntették az önkormányzatok 2,5 milliárdos tartalékkeretét. Ha ezen adatokat, s azt a tényt, hogy a legtöbb szociális feladat az önkormányzatokra hárul, akkor enyhe cinizmus, ha a „szigorító döntéseiben is alapvetően a szociális szempontok vezérlik a kormányt”, az újságíró által feltett kérdésre a képviselő úr így válaszolt: „...tömören azt is mondhatnám: igen! ’ ’ Jellemző a képviselő úr, már a bevezetőben is említett logikai fordulataira, itt is az egyik legfőbb bizonyíték igen sajátos. De lássuk a medvét: „Az Érdekegyeztető Tanács által kiharcolt minimálbér-emelés pozitív dolog, és jelzi azt is, hogy a kormány szociálisan érzékeny.’ ’ Jó lenne itt tisztázni, ki harcolta ki ezt. Netán a kormány önmagával szemben? A mondat csak így lehetne igaz. Netán a munkavállalói oldal - ami inkább valószínű - a kormánnyal szemben, a vele való viták eredményeként? Ha ez így van, akkor az idézet azt a képtelen állítást tartalmazza, hogy a kormány attól szociálisan érzékeny, mert vele szemben kiharcolták a minimálbérek emelkedését. Valószínűleg sokan vannak ma már úgy, hogy csak azt kívánják: mentsen meg minket az Isten egy ilyen „érzékeny” kormánytól. Füle István MSZP megyei elnök Kunszentmárton központjában - Kossuth út 9. 2 100 m -es, vendéglátásra, vagy egyéb üzleti célra alkalmas helyiség eladó, vagy bérbe adható. Érdeklődni lehet: az 56/370-806-os telefonon, vagy Kunszentmárton, Álmos út 17. alatt. *15644/2H* FEL VESZÜNK elektromos, valamint elektronikus vezérlésű dízel targoncák szervizéhez és javításához telefonnal rendelkező, jól képzett, önálló körzeti szerelőt. Volkswagen műhelygépkocsit és teljesítményarányos bérezést biztosítunk. Németnyelv-ismeret előny. Jelentkezni lehet: 34/73-021-es telefonszámon, Kesztler Róbert igazgatónál. "15698/1H* Kinek jó az „érzékeny” kormány?
