Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

2 Körkép 1993. JANUÁR 5. Hideghullám, fagyhalál Párizs. Már több mint féltucat halálos áldozata van a néhány napja tartó hideghullámnak Franciaországban. Az áldozatok többsége az idős hajléktalanok közül került ki, egyedül Elzász­ban három esetet jelentett a rend­őrség. Az ország nagy részében kará­csony óta hideg az idő, a nyugati területeken nem ritkán mínusz 10-12 fokos éjszakai fagyot mér­tek, és napközben sem emelke­dik a hőmérséklet 0 fok fölé. A hatóságok rendkívüli intézkedé­sekkel próbálják enyhíteni a haj­léktalanok helyzetét. Turistaút jégtörőn Vlagyivosztok. Jéghegyek és pingvinek különleges látványá­ban gyönyörködve töltötte az év­végi ünnepeket német turisták egy csoportja, akik a „Hlebnyi- kov kapitány” nevű orosz jégtö­rőn tettek a sarkvidéki kirándu­lást - jelentette az ITAR- TASZSZ. A jégtörő hajók fenn­tartása sokba kerül, így az orosz jégtörő-flottának kapóra jött egy német utazási iroda ajánlata a ha­jók idegenforgalmi célokra tör­ténő igénybe vételére. Kétezer márkával olcsóbb Wolfsburg. A hasonló para­méterekkel rendelkező Golf CL- nél 2 ezer márkával olcsóbb Eu- rópa-Golf forgalomba hozatalá­val ünnepli az egységes nyugat­európai piac létrejöttét a Volks­wagen német autógyár, amely amúgy 3,9 százalékkal növeli árait az új évben - jelentette a DPA. Külföld lesz az eddigi belföld Prága. Március végéig nem változik, tehát a viszonylag olcsó belföldi díjszabásnál marad a ta­rifa a CSA légitársaság Csehor­szág és Szlovákia között közle­kedőjáratain - írta tegnap a Mla- dá Fronta Dnes című prágai lap. E járatok gépeinek utasai azon­ban január elsejétől arepülőterek nemzetközi csarnokából lépnek be a jegykezelő területre, és oda is érkeznek. Jut eszembe! Tegnap délelőtt Túri Imré- né telefonált a Széchenyi la­kótelepről panaszos ügyben, és reklamációja üde kivétel volt a véresen komoly sors­kérdések sorában. Elmondta, hogy hovatovább felháborí­tó, ami Szandaszőlős nevé­nek írása kapcsán lapunkban történik. Szerinte Szolnok külvárosa megérdemli a két ,,l”-t, amit cikkeinkben rendszerint elspórolunk tőle. Igazának bizonyításául a te­lepülés határán lévő helység­névtáblát hozta fel, ahol Szandaszöllős bizony így íratik Telefon a megyei le­véltárba, ahol egy tudo­mányos munkatárs elmond­ta, 1926-ban Szandai szöllő volt a helység neve, 1944- ben Szandaszőllő, de még 1951 -ben is érvényben volt a duplázás. Aztán 1962-től Szőlős lett bizony Szanda. Mondhatnánk, itt tart a dolog a tudomány mai állása sze­rint, ám ismerve kis hazánk­ban a rendszerváltások átfu­tási idejét, félő, hogy még unokáink is két „l”-t írnak majd.-pb­Három elődöntő legjobbjainak Szólótáncfesztivál, tizenegyedszer; Hiánycikk a kenyér? Tizenegyedik alkalommal rendezik meg Békéscsabán a né­pi magántáncosok országos ver­senyét: all. Országos Szóló­táncfesztiválnak január 8-a és 10-e közt a békési megyeszék­hely ifjúsági háza ad helyet. A mintegy száz versenyző - a gyo- maendrődi, a budapesti és a szombathelyi elődöntők leg­jobbjai - a kötelező és szabadon választott néptáncokat előadva vetélkedik Békéscsabán az „Aranysarkantyús táncos” és az „Aranygyöngyös táncos” cí­mért (az előbbiért a férfiak, az utóbbiért a nők). A legjobb nép­táncosok hagyományos - két évenkénti - téli békéscsabai ver­senyén eddig összesen huszon­egyen szerezték meg három al­kalommal az „aranysarkan­tyút”, illetve az „aranygyön­gyöt”, így ők e cím örökös vise­lői. Az először 1974-ben megtar­tott szólótáncfesztiválon a leg­utóbbi, 1991-es versenyig tizen­öten nyerték el kétszer az első díjat, közülük kerülhetnek ki azok, akik a mostani fesztiválon megsfcerfezhetik az „örÖkössé- get”. A békéscsabai ifiházban de­cember 8-án, pénteken a ver­senytáncok kötelező próbáját, 9- én, szombaton pedig a táncver­senyt, majd a gálát láthatja a kö­zönség; a gálaműsor és az ered­ményhirdetés után táncház is lesz. Vasárnap szakmai értéke­léssel fejeződik be a 11. Orszá­gos Szólótáncfesztivál, amelyet a Békés Megyei Művelődési Központ rendez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a me­gyei képviselőtestület, a vendég­látó város önkormányzata, a ren­dezvénynek helyet adó ifiház, a Magyar Művelődési Intézet és a Néptáncosok Szakmai Háza tá­mogatásával. ✓ így szavaztak képviselőink Az Országgyűlés december 29-én, az esti órákban hosszas szavazási procedúra után elfo­gadta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és jövő évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot. A törvény - mint is­meretes - 40 milliárd forintos hi­ányt engedélyez, s rendelkezik arról is, hogy az idén a nyugdíjak átlagosan 14 százalékkal emel­kednek. (A honatyák elvetették azt az SZDSZ javaslatot, amely a nyugdíjak 16 százalékos eme­lését indítványozta.) A Parlament Sajtóirodájától kapott információ szerint, a me­gyei képviselők a következőkép­pen voksoltak: Fodor Tamás nem szavazott Halász István tartózkodott Hámori Csaba igen Dr. Kis Zoltán igen Dr. Körösi Imre nem Dr. Mizsei Béla nem Molnár István nem szavazott Petronyák László tartózkodott Dr. Szabó János nem szavazott Dr. Szabó Lajos nem szavazott Dr. Tóth Albert nem szavazott Tegnap, a késő délutáni órák­ban olvasóink jelezték: a város legtöbb élelmiszerüzletéből el­fogyott a kenyér. Nos, kíváncsi­ak voltunk, miért lett egycsapás- ra hiánycikk ez az alapvető élel­miszer. Mára ugyan sok vállalkozás foglalkozik kenyér előállításá­val, mi azonban mégis a legna- gyobbnál, a Közép-Alföldi Sü­tödék Vállalatánál érdeklőd­tünk.- Mi nem tehetünk arról, hogy délután 4-5 órakor már nincs ke­nyér a boltokban - kezdte vála­szát Frey Ferenc, a vállalat igaz­gatója. Annyit szállítottunk ki az üzletekbe, amennyit a kereske­delem rendelt. Annyi kenyeret sütünk, amennyire igény van, hisz csak akkor van hasznunk, ha termelhetünk. Több éve előfor­dul viszont,hogy karácsony és szilveszter előtt találomra terme­lünk, mert a kereskedelem har­madával kevesebbet rendel. * Azt már mindannyian tudjuk, hogy tavaly a gabonatáblák nem kényeztettek el magas termés- eredményekkel, de tartalékaink révén elegendő lisztnekvaló fek­szik a malmok raktáraiban. Azt is tudjuk, hogy a búza felvásár­lási árának növekedése (olykor csökkenése!) messze nem tartott lépést a kenyérféleségek és pék­sütemények folyamatos drágulá­sával. De az szintén ismert, hogy a „hogyan lesz a hétforintos bú­zából 40 forintos kilós kenyér,, kérdésre nem a gabonaterme­lőknél kapunk választ. Egyvalami viszont egészen biztos, mára mindenkiről leko­pott a felelősség érzése. A gabo­natermelő annyit termel, amennyire vevőt talál, a sütödék úgyszintén, hisz alapvető üzleti érdekeik kívánják ezt. De vajon mi a helyzet a mostanra szinte teljes egészében a magánszektor felügyelete alá került kereskede­lemiben? Talán itt kell keresni a közellátásért felelősöket? Alig­ha, hisz a kereskedelemben is a minél nagyobb profit, s a minél kisebb veszteség (a minél kisebb mennyiségű megszáradt kenyér) a cél. Az persze már más kérdés, hogy míg a mezőgazdaság jöve­delmezősége negatív előjelű, az élelmiszeriparé pedig nagyon közel áll a nullához, addig a bel­kereskedelemben ez az adat két számjegyű. A közellátásnak, reméljük to­vábbra is vannak felelősei. Ezek az emberek azonban nem a me­zőgazdaságot és élelmiszeripart felügyelő Földművelésügyi Mi­nisztériumban ülnek, de nem is az önkormányzatoknál, hisz en­nek a feladatnak a megoldására nekik jóformán semmilyen esz­köztáruk nincs. Akkor viszont hol vannak? • L. Z. (MTI) Varga Mihály Vincze Kálmán nem szavazott nem szavazott Tiszafüreden az idős házaspár már (kicsit) nyugodtabb Tető került a fólia helyére Bosznia Fellángoltak a harcok Tavaly november végén, de­cember elején vigasztalanul zu­hogott az eső. Áztatta G.Tóth Já­nos 80 éves tiszafüredi nyugdí­jas tető nélküli házát, ugyanis fólia volt a tető helyén. Ä tető­nélküliséget - mint ahogy már arról korábban beszámoltunk - egy szélviharban kidőlt öreg nyárfa okozta, elsöpörve magá­val az előteret is. Az idős házas­pár azonban ragaszkodott a több mint negyven éve megszokott helyéhez. Felőlük fújhatta, hord­hatta, áztathatta az idő a régi épü­letet, maradtak. Cikkemben ak­kor a gyors segítség kettős értéke mellett érveltem, és a csoda megtörtént. A biztosító meggyorsította az ügymenetet, jelentkezett a kivi­telező brigád is. A legtöbb segít­séget azonban az idős házaspár gyerekei adták. Minden kész, amit az időjárás engedett elvé­gezni; a sérült falrészt megerősí­tették, kialakították a teraszt, de a legfontosabb az, hogy áll a te­tő! Sőt, már december 19-re ké­szen lett. Igazi karácsonyi aján­dék volt. A kórházi kezelésre szoruló G.Tóth János és leszáza­lékolt felesége ma már egy kicsit nyugodtabb. A ház biztonságos, lakható. Január elején jártam ott. A jól fűtött szobában arról diskurál- tunk, hogy tavasszal hogyan folytatódik az építkezés. Ehhez adtam én jókívánságaimat és ezt a kis írást az emberi segítőkész­ségről, jószándékról - tolmácsol­va a két öreg köszönetét. Ta­vasszal innen folytatjuk. P.M. Tegnap a legtöbb bosznia-her- cegovinai fronton kiújúltak a szerb és muzulmán erők közötti összecsapások. Boszniában a leghevesebb harcok Bratunac környékén vol­tak. Itt a srebrenicai muzulmán erők tüzérségi támadást kezdtek a környéken lévő szerb állások ellen. Szerb katonai források szerint Bosznia középső részén, Banja Luka környékén a horvát és muzulmán erők több telepü­lést is tüzérségi tűz alá vették. Szarajevóban viszonylagos nyu­galom uralkodott: nem volt jele a szerb katonai vezetés által várt és a szarajevói rádió által is be­jelentett muzulmán ellentáma­dásnak. Nemzeti és etnikai kisebbségekért pályázat eredményhirdetése A nemzeti és etnikai kisebbsé­gek történelmi, művelő­déstörténeti, valamint szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzésére vonatkozó tevékenységekre kiírt pályázat eredmémyhirdetését és díjkiosztó ünnepségét tartották tegnap a Parlamentben. A magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Alapítvány által 1992-ben kiírt pályázat díjait 29 - fennállásának jubileumát ün­neplő - hagyományőrző nemzeti­ségi együttes, 21 nemzetiségi szár­mazású képzőművész és 26 nem­zetiségi lapoknál dolgozó újságíró vehette át. Báthory János, az ala­pítvány kuratóriumának titkára az ünnepséget követő sajtótájékozta­tón elmondta: az alapítványt 1990- ben a Németh-kormány hozta létre 20 millió forintos összeggel. Jelen­leg az állami alapítvány tőkéje mintegy 100 millió forint. Az ala­pító okirat szerint fő feladatuk a kisebbségek önazonosságának megőrzésére, fejlődésére és meg­erősítésére irányuló tevékenysé­gek támogatása. A pályázatokkal is ösztönözni kívánják a kisebbsé­gek lakta települések népesség- megtartó erejének fokozására való törekvéseket, az anyaországgal va­ló kapcsolattartást, továbbá a ma­gyarság és a kisebbségek békés együttélését elősegítő programo­kat. Az alapítvány ösztöndíjrend­szert is működtet. 1992-ben 63 ci­gány származású főiskolai hallga­tónak nyújtottak anyagi segítséget tanulmányaikhoz. Szándékaik sze­rint ebben az évben ezt a fajta tá­mogatást szeretnék kiterjeszteni a középiskolai diákokra is.(MTI) Az Új Néplapban igen gyak­ran szereplő kormánypárti köz­szereplők szinte köteles­ségüknek érzik, hogy valame­lyik ellenzéki pártba belerúgja­nak még akkor is, ha a téma szempontjából teljességgel fe­lesleges. így volt ez 1992. de­cember 29-én is, amikor Petro- nyák urat kérdezte az újságíró a kétkulcsos áfáról. A dolog gya­korisága miatt felesleges is lenne a megjegyzéssel foglalkozni. Amiért most mégis megte­szem, az a dolog abszurditásá­ban rejlik. Az olvasó ugyanis a következőket olvashatta az MSZP-ről és a kétkulcsos áfa kapcsolatáról: -...az ellenzéki pártok - például az MSZP - is egyetértettek, hozzátéve azt, hogy „de nem most kellene’ ’. Ha jól ismerem a magyar nyelvet, akkor ennek az a jelentése, hogy később, mondjuk 1994-re, 1995- re, tehát adott esetben nem ennek a kormánynak feladatává teszi ez a valóban pontosan idézett gondolatfoszlány. Az idézet azonban folytatódik: „Ez azon­ban részükről - mármint az MSZP részéről - politikai takti­kájuk természetes része, mert úgy vannak vele, hogy ez a kor­mány hozza meg az összes szük­séges kellemetlen gazdasági döntést.” Ehhez a megállapításhoz igen kemény logikai bukfencre volt szüksége a képviselő úrnak, de lám, sikerült neki. Meg is van az eredménye, ami röviden így összegezhető: az MSZP javasol­ja, hogy a kétkulcsos áfáról szóló kellemetlen döntést ne most hoz­za meg a kormány, esetleg ne is ez a kormány hozza meg, azért, mert az MSZP azt szeretné, hogy minden kellemetlen döntést ez a kormány hozzon meg. Aki mindebben lát valamiféle értel­met, nyugodtan forduljon a kép­viselő úrhoz. A dolog érdemi részét tekint­ve emlékeztetni kell Petronyák urat arra is, hogy a munkaválla­lókkal való kompromisszumra nem önszántából hajlott Kupa Mihály és a kormány. Ehhez kel­lett például a szakszervezetek egységes fellépése, s többek kö­zött az MSZOSZ regionális érte­kezletei - az egyik éppen Szolno­kon -, ahol a jelenlévők szintén egységesen álltak ki a munka- vállalók határozott fellépése ér­dekében. Senki nem vitatja, hogy jelenleg népszerűtlen, ne­héz döntéseket kell hoznia ennek a kormánynak. Ezt azonban sok­féleképpen lehet megtenni. Le­het úgy is, ahogy a kormány. Az idei költségvetésben például 40 milliárd forinttal nő az igazgatá­si, védelmi, közbiztonsági és egyéb hivatali kiadás. A csökke­nő gazdasági teljesítmények mellett tovább növekvő munka- nélküliséggel szembeállítja a csökkenő járadékidőt és mérté­ket. Az egyházak támogatására 2,2 milliárd forinttal több, kár­pótlási célokra 5,5 milliárd forint jut. Ugyanakkor például az okta­tási előirányzatok növekedése csak az egyházi oktatásra, okta­tási hivatalok létesítésére, titok­zatos célú alapítványokra irá­nyuló támogatások beszámítása esetén éri el az infláció várható mértékét. Lehetne itt a sort a kul­túrával, a sporttal, a tudomány­nyal folytatni. A magánerős ott­hon teremtésre fordítható forrá­sok nagysága 7 milliárddal csök­kent. Az önkormányzatok külön terület. 1993-ban ők veszítik a legtöbbet. Elsősorban azért, mert az szja fele helyett csak annak 30 százalékát kapják, s nem is az 1992. évinek. Szolno­kot ez különösen sújtja. A két szolnoki képviselőnek ez ellen sajátos módon nem volt egy sza­va sem. Az önkormányzatok normatív támogatásából 8 milli- árdot vontak el, s megszüntették az önkormányzatok 2,5 milliár­dos tartalékkeretét. Ha ezen adatokat, s azt a tényt, hogy a legtöbb szociális feladat az önkormányzatokra hárul, ak­kor enyhe cinizmus, ha a „szigo­rító döntéseiben is alapvetően a szociális szempontok vezérlik a kormányt”, az újságíró által fel­tett kérdésre a képviselő úr így válaszolt: „...tömören azt is mondhatnám: igen! ’ ’ Jellemző a képviselő úr, már a bevezetőben is említett logikai fordulataira, itt is az egyik legfőbb bizonyíték igen sajátos. De lássuk a medvét: „Az Érdekegyeztető Tanács ál­tal kiharcolt minimálbér-emelés pozitív dolog, és jelzi azt is, hogy a kormány szociálisan ér­zékeny.’ ’ Jó lenne itt tisztázni, ki harcolta ki ezt. Netán a kormány önmagával szemben? A mondat csak így lehetne igaz. Netán a munkavállalói oldal - ami in­kább valószínű - a kormánnyal szemben, a vele való viták ered­ményeként? Ha ez így van, ak­kor az idézet azt a képtelen állí­tást tartalmazza, hogy a kor­mány attól szociálisan érzékeny, mert vele szemben kiharcolták a minimálbérek emelkedését. Va­lószínűleg sokan vannak ma már úgy, hogy csak azt kívánják: mentsen meg minket az Isten egy ilyen „érzékeny” kormány­tól. Füle István MSZP megyei elnök Kunszentmárton központjában - Kossuth út 9. ­2 100 m -es, vendéglátásra, vagy egyéb üzleti célra alkalmas helyiség eladó, vagy bérbe adható. Érdeklődni lehet: az 56/370-806-os telefonon, vagy Kunszentmárton, Álmos út 17. alatt. *15644/2H* FEL VESZÜNK elektromos, valamint elektronikus vezérlésű dízel targoncák szervizéhez és javításához telefonnal rendelkező, jól képzett, önálló körzeti szerelőt. Volkswagen műhelygépkocsit és teljesítményarányos bérezést biztosítunk. Németnyelv-ismeret előny. Jelentkezni lehet: 34/73-021-es telefonszámon, Kesztler Róbert igazgatónál. "15698/1H* Kinek jó az „érzékeny” kormány?

Next

/
Thumbnails
Contents