Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

Hazai körkép 1993. január 21. Jogosítványtk—omolyabban Az oktatóktól is többet követelnek 10 Az MSZOSZ megvizsgálta Hogyan teljesülteK a megállapodások? Ülést tartott az MSZOSZ Ügy­vivő Testületé, amelyben átte­kintette a munkavállalókat, a szakszervezeteket is érintő egyes kérdéseket, értékelte a közel­múltban szakszervezetek által kötött megállapodások eddigi teljesülését. Az ügyvivő testület megelége­déssel nyugtázta, hogy az Érdek­egyeztető Tanács 1992. novem­ber 20-21-i ülésén kötött megál­lapodások legnagyobb része mindezidáig teljesült a kormány által előterjesztett javaslatokban és a parlament által hozott dönté­sekben. Fontosnak ítéli, hogy a nemzetgazdasági szintű, vala­mennyi állampolgárt és munka- vállalót érintő megállapodások mellett sikerült elfogadható egyezségre jutni a vasutasokat, illetve a bányászokat feszítő problémák mérséklésének lehet­séges módozatairól is. Mindemellett az ügyvivő tes­tület kérdésesnek tartja, hogy az év elején tapasztalható áremelke­dések nem vetítenek-e előre a prognosztizáltnál nagyobb inflá­ciót, ami a szakszervezeteket új helyzet elé állítja a makroszintű és az ágazati-szakmai bérmegál­lapodások megkötésénél. Az ügyvivő testület azt is fontosnak tartja, hogy a különböző megái­Tippek a Már ideges vagyok, amikor postaládámból számomra isme­retlen feladójú borítékokat eme­lek ki. Tegnap olyat találtam a ládában, melyre kívülről nagy betűkkel ráírták: „Bontsa fel gyorsan, és gazdagodjon meg!” Van, aki el akar adni valamit ne­kem, van, aki le akar fogyasztani, van, aki a szerencsetalizmáno­mat akarja átadni nekem, amitől boldog leszek. Persze súlyos ez­resekért. A legtöbben viszont gazdaggá akarnak tenni. Ehhez alig kell valami. Egy levél, me­lyet tízszer, százszor lemásolva küldjék szét, és már dől is a pénz. Egy másik ajánlat szerint pár eze­rért felkerülhetek egy listára, s ha én leszek majd a lista elején, szintén dőlni fog a pénz. Ugyanezt kínálják újabban alapítvánnyal kombinálva, ami köztudottan adóalap-csökkentő lehetőség. így gazdagok is lehe­tünk, még adót is megtakarítha­tunk, s a közjónak is leróttuk há­lánkat. Persze van, aki tuti biztos totó-lottó, bongó, bingó... stb. tippekkel kíván boldogítani. Én szerencsétlen élhetetlen pedig nem élek ezekkel az egyedülálló lehetőségekkel. S az ilyen meg is érdemli, hogy szegény maradjon. Hazudnék, ha azt mondanám, nem gondolkodtam el ezeken a lehetőségeken, s nem szeretnék jobban élni. Ám a fekete bongó nem vonzott sose, a zavarosban halászás még kevésbé. Idealista lelkemet mégis megfogta egy ajánlat. Egy rendezvényen sok száz ember jött össze, hogy a si­ker titkairól beszéljenek. Milyen tulajdonságainak kell lennie egy sikeres embernek? Felkészült­ség, magabiztosság, megbízha­tóság, jó megjelenés, lelkesedés, ' segítőkészség - sorolják a részt­vevők. Kiderül, siker nincs jó­kedv nélkül, nincs kitartás nél­kül. S mindehhez „hozzásegíti” lapodások - beleértve az egyes ágazatokat is érintő megállapo­dásokat - törvényekben nem rög­zített, későbbi intézkedést felté­telező részletkérdései is a megál­lapodások tartalmának, szelle­mének megfelelően rendeződje­nek, azzal ellentétes döntések, például a hatósági ármegállapítás területén vagy a társada­lombiztosítás tartalmát, rend­szerét illetően ne szülessenek. Az MSZOSZ a továbbiakra nézve reményét fejezi ki, hogy a parlament elé terjesztett, a társa­dalombiztosítási önkormányzati képiviselők választásáról, vala­mint az 1991. évi XXVIII-as, a szakszervezeti vagyonról rendel­kező törvény módosításáról be­nyújtott tervezeteket is mihama­rabb elfogadja a parlament, lehe­tővé téve ezzel a kormány és a szakszervezetek között létrejött megállapodások teljes körű meg­valósulását. Az MSZOSZ amellett döntött, hogy szakszervezeti eszközöket alkalmaz, szakszervezetként lép fel a kormány, a parlament elfo­gadhatatlan döntéseivel szemben - kikényszerítve ezzel az érdemi érdekegyeztetést és egy elvállal­ható megállapodást. Ez azt jelen­ti, hogy az MSZOSZ véleménye szerint a sokasodó problémák és a cég azokat, akik velük akarnak meggazdagodni. Itt kezd meg­szédíteni a dolog. Szóval, fontos az ügy minden résztvevője. S hogy eredmény szülessen, nem csupán a pénze kell, hanem fon­tos a jókedve, a kiegyensúlyo­zottsága, a magabiztossága. Nem lennék hű önmagamhoz, ha a kétely nem bújna ki belőlem. Az az érzésem támad, hogy ez a nyugati cég - amelyet reklámozni itt most nem akarok - titkos kor­mányprogram szolgálatára szer­ződött. Azt akarják elérni, hogy általuk boldog, felszabadult és vidám legyek, éljek emberi életet Amikor Tiszaugon betoppa­nok Dézsi Lajosék Dózsa György úti házába, és bemutat­kozom, honnan érkeztem, a fele­ség összecsapta a kezét:- Jaj, Istenem, csak nem a fő­nyereményt hozta a Néplaptól? Mert megálmodtam ám! Nem beszélve arról, hogy lenne hová tenni. Kicserélnénk az ablako­kat, fürdőszobát építenénk, be- kőporoznánk a házat... Sajnos, szabadkoznom kellett, nem hoztam én főnyereményt, se másféle díjat, ámbár az első pil­lanatban láttam, hogy nagyon is jó helyre érkezne. Az utólag az épülethez toldott előszobában ültünk le; meleget duruzsolt a kályha, itt játszanak a gyerekek, felettünk, mellettünk több sor­ban ruhák száradnak, és Mária, a ház asszonya éppen száraztésztát készít. A jövetelem oka egészen más, valami olyasmi, hogy mi­képpen él 1993. január második felében egy olyan család, ahol a 36 éves as.szony rokkantnyugdí­jas, a 48 esztendős férj pedig har­minckét év munkaviszony után szociális feszültségek megoldá­sára a civil társadalom minél érő- teljesebb meg szerveződése, a szakszervezetek megerősödése, az ezen talajon kialakuló érdemi érdekegyeztetés teremtheti meg a megfelelő feltételeket. Az MSZOSZ ehhez kéri a munka- vállalók, a nyugdíjasok támoga­tását. Az MSZOSZ álláspontját nem a kormány és a parlament tevé­kenységéhez való kritikátlan vi­szony motiválja. Ellenkezőleg. Abban érdekelt, hogy a demok­ratikus intézmények valóban jól működjenek, a parlamenti de­mokrácia elvei érvényesüljenek Magyarországon. Éppen ezért úgy ítéli meg, hogy a magyar társadalom részeként a munka- vállalók milliói abban érdekel­tek, hogy az ország megfelelő körülmények között tudatosan felkészülhessen a ’94-ben esedé­kes parlamenti választásokra, hogy a választásokon ne az indu­latok, hanem a józan megfonto­lás játszhassa a főszerepet, hogy a választópolgárok, köztük a munkavállalók olyan parlamen­tet választhassanak, amely tekin­tettel van a társadalom legna­gyobb rétegeinek, csoportjainak érdekeire. családommal. Persze kit érdekel, hogy milyen politikai háttere van a dolgonak. Annyiféle utat kínál­nak mostanában politikusaink. Európai, amerikai, damaszkuszi, magyar út is van. A jólét viszont még várat magára. Hiszek hát a szimpatikus előadónak, amit ő ajánl, az járható út. Amikor ez az érzésem kialakul, ő így szól: Há­rom rossz hírem is van. Dolgozni kell. Sokat kell dolgozni. És ne­ked! A közönség ezt a bejelentést vastapssal fogadta. Kiss Erika tavaly május óta állástalan? Né­gyen vannak: két szerfölött vi­dám, értelmes apróságot nevel­nek, a hatéves Marika lányukat, meg három és fél esztendős kis- öccsét. 1985-ben kerültek össze, La­jos cserkeszőlői. Felesége Csongrádra, az ottani háziipari szövetkezetbe készítette a kézi szövésű, szebbnél szebb falisző­nyegeket. Napi nyolc-tíz óra munkával, havonta ezerötszáz, ezerhatszáz forintot keresett. Ti­zennégy hosszú évet számlált össze maga mögött, és amikor megromlott egészségi állapota miatt 1990. szeptember 1-jén rokkantnyugdíjasnak nyilvání­tották, havi 2 ezer 6(!) forintot állapítottak meg neki. Szánalma­san kevés járandóság ez egy olyan asszonynak, anyának, aki állandó orvosi ellenőrzésre, ke­zelésre szorul. Közben telt-múlt az idő, nőttek a gyerekek, és a férj korábban a kecskeméti víz­műnél, majd a papucsüzemben kereste a kenyeret. Több mint há­rom évtized után tavaly május óta munkanélküliként havi 6 ezer A közúti járművezetők képzése jelentősen változott ez év elejétől. Módosult a vizsgáztatás számos előírása, és növelték, szigorították az oktatókkal szemben támasztott követelményeket is. Mi indokolta mindezt, és melyek a legfontosabb változások? Erről kérdeztük Szilá­gyi Miklóst, a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) tanácsosát.- Az elmúlt év végéig az utoljára 1983-ban szabályozott előírások szerint folyt a közúti gépjárműve­zető-képzés. Zömmel állami alapí­tású iskolákban, az úgynevezett ATI-nál, s néhány más, ugyancsak állami kézben lévő szervezetnél, gondolok itt elsősorban a Magyar Honvédelmi Szövetségre. Mini­mális, majd egyre növekvő mér­tékben pedig az oktatói munkakö­zösségeknél is lehetett jogosít­ványt szerezni - összegzi a múltat Szilágyi Miklós. - Azóta alaposan megváltozott a helyzet. A gépjár­művezető-képzés túlnyomó része átkerült a magánvállalkozások szférájába: munkaközösségek, kft-k, egyéni oktatók hirdetnek na­ponta. Működésük ellenőrzésére, előírásszerű menetére a régi rend­szabályok már nem voltak megfe­lelőek. Gyakorlati tapasztalataink olykor lesújtóak: elsősorban az újonnan alakult képzőszerveknél láttunk arra példát, hogy a képzés nagyrészt csak papíron történt meg, nem volt mögötte bizo­nyítható oktatási tevékenység. Hogy ez mit jelent etikai és közle­kedésbiztonsági szempontból, azt aligha kell ecsetelnem. A kiskapuk lezárulnak- Nem léptek fel kellő szigorral az ilyen jelenségek ellen?- Amit ilyenkor meg lehet és meg is kellett tennünk, az csupán a képzési engedély bevonása. Ám az illető, ha akarta, nyomban új kft-t alapíthatott, s mint új vállal­kozást, nyugodtan folytathatta te­vékenységét. A törvény ellenében - ugyanott, ahol közbelépésünkre abba kellett hagynia. De még egy nyomós érv szól a mostani módo­sítások mellett. Nevezetesen: a képzés szakmai tartalmát is fel kel­lett frissíteni, hiszen az utóbbi években a gépkocsipark nagy mér­tékben megújult, s a motorizáció fejlődésével a volán mögött ülők vezetési, műszaki, közleke­désbiztonsági tudása egyáltalán 832 forintot kap. Hogy jobban férjenek, részben saját erőből, részben OTP kölcsönnel, meg rokoni összefogással építettek a lakáshoz egy előszobát, amely részleteit, a havi másfél ezret még az idén, meg jövőre is nyö­gik. Hogy mennyiből és hogyan él­nek? Nosza, elő a papírt meg a ceruzát, és tessék követni! Mint szó volt róla, a férj segélye 6 ezer 832 forint. A családi pótlék 6 ezer 200, míg az asszony nyug­díja időközben már 4 ezer 372(ü) forintra „tornászta fel” magát. Ahogy elmondták, az ön- kormányzat is segíti őket havi 1 ezer 594 forint részsegéllyel. Szóval, ennyi jut négyőjükre, az egész sincs húszezer. Nézzük a nélkülözhetetlen kiadásokat. Villanyra 680-at fizetnek, a vízre 4-500-at. Fűteni most fával tü­zelnek, szénre nem futotta. Lajos gyűjtötte össze a Tisza-partról, miután a községházán erre enge­délyt kapott. Egy lovaskocsival vitt, vihetett haza, és most még van belőle. A koszt sem olcsó, hiszen csak tejből hetente négy­nem gyarapodott az elvárható mér­tékben.- Bizonyság rá azoknak a balese­teknek az elképesztően nagy szá­ma, amelyeknek bekövetkeztében a gyorshajtás, az új, nagyobb telje­sítményű kocsi tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása, műszaki alapismeretek bizonyítható hiánya a legfőbb ok.- így van. Az új oktatási rend - amely igen körültekintő előkészítő munka után most lépett életbe - már számol e hiányokkal. Többet követel a jogosítványért tanulók­tól, s még többet az oktatóktól.- Nézzük előbb az utóbbiak kö­rét, hiszen rajtuk múlik: milyen is­meretekkel, gyakorlati tudással vezet majd a jövő magyar autósa. Mindenható névjegyzék- Az oktatási tevékenység meg­kezdése hatósági engedélyhez van kötve. Hogy ki kezdhet ilyen vál­lalkozásba, azt a jogszabály ponto­san meghatározza. Oktató csak az lehet, akit egy névjegyzékbe föl­vettek. Bekerülni nem nehéz ebbe a névjegyzékbe, de onnan kikerül­ni sem, márpedig akit egyszer tö­röltek a listáról, az többé az életben soha nem oktathat gépjárműveze­tőket.- Hogyan történik a felvétel?- A már működő oktatókat az őket foglalkoztató képzőszervek­nek kell bejelenteniük. Aki viszont ezután akar vállalkozni oktatásra, annak egy szakmai vizsgabizott­ság előtt kell alkalmasságáról szá­mot adnia. Biztosíték azonban még egy ponton beépül: minden képzőszervnél kell lennie egy is­kolavezetőnek - e tisztet szintén vizsga után lehet elnyerni -, s az iskolavezető felel azért, hogy a képzésre vonatkozó előírások mindegyikét a törvénynek megfe­lelően teljesítsék. Ez pedig nem­csak személyi és vizsgaszabályo­kat, hanem az oktatás infrastruktú­rájára vonatkozó követelményeket is jelent. Ezek közül legfontosab­bak az oktatás céljára használt jár­művekre vonatkozó előírások.- Például?- A méretre, a teherbírásra, a mű­szaki állapotra, a kötelező kiegé­szítő berendezések, felszerelések meglétére vonatkozó - pontosan körülírt - szabályok, s az, hogy a járművet az illetékes közlekedési hatóságnál időnként be kell mutat­ni. Ezután kap az oktató tanúsít­ványt, amely feljogosítja a jármű oktatási célú használatára, e tanú­öt liter fogy. A ház asszonya na­ponta főz, az ólban pedig a tíz­egynéhány baromfin kívül Berci és Marci, a két hízó is kéri a porciót. Egyenként nyolcvan ki­lósak, és ha minden igaz, február húsz körül kerülnek a tepsibe. Ruházkodásra keveset áldoznak, a gyerekeknek adnak a rokonok, meg nyílt a faluban egy turkálós bolt, innen vesznek, ami kell. Az összes szórakozásuk a fe­kete-fehér televízió, az Új Nép­lap, meg a Képes Újság. 1985- ben házasodtak, és azóta egyszer mentek el szórakozni, a lagzi után egy szüreti bálba. így marad a család, az örökös számolgatás: mire kell, mi az, ami nagyon szükséges. Néha elballagnak az anyóshoz, a rokonokhoz, ez a ki- kapcsolódás az ismétlődő napi gondok alól. Tény, segíti őket az önkor­mányzat is, és szerény lehetősé­géhez képest amiben lehet, tá­mogatja. így két hónapig tejje­gyet adtak nekik, és ahogy hal­lottam, hamarosan közgyógyi- gazolványt kap a feleség, hiszen rendszeres orvosi ellenőrzésre sítvány viszont nyomban bevon­ható, ha az ellenőrzés során hiá­nyosságok tapasztalhatók. Meg­jegyzem: az ilyen engedélybevo­nás nem jelenti egyben a névjegy­zékből való törlést is, de ha az is­kolavezető eltűri, hogy ilyen kö­rülmények között oktassanak nála, akkor őt akár így is büntetheti a hatóság.- Nem lehetséges, hogy az egészre fittyet hányva most is új szervezetet alakít, mint - a korábbi példák szerint - eddig számosán?- Nem, hiszen annak a névjegy­zékbe kerülés a feltétele, s a törlés után erre nincs többé lehetősége.- A gépjárművezetést tanulókat, azaz a „mazsolákat’ ’ érintő válto­zásokról már sokat lehetett hallani e napokban. Csak a lényeg össze­foglalására kérem. Mazsolák és vállalkozók- A tanfolyamra ezután is a kép­zőszerveknél lehet jelentkezni. A képzés továbbra is elméleti és gya­korlati részre osztható. Ami a leggyakoribb, “B” kategóriás gép- járművezetői jogosítványért tanu­lókat illeti, az a legérdekesebb vál­tozás, hogy a gyakorlati vizsga so­rán a járművezetés és a forgalmi vizsga különválik. Az összesen 60 percben megszabott vizsga első 10 percében a vizsgázónak a kocsi biztonsági ellenőrzésével, újabb 10 percben pedig vezetéstechniká­val kapcsolatos ismereteit méri fel a vizsgabiztos. Azután következ­het a pontosan 40 percre mérete­zett forgalmi vizsga. Elsősegély- nyújtásból is vizsgát kell tenniük. Hogy milyen vizsgadíjért, azt még nem tudom megmondani, de biz­tosan emelt összegért, hiszen a mostani díj már a költségeket sem fedezi.- Előreláthatólag mennyi ideig marad életképes a most vázolt rendszer?- Úgy hiszem, hosszú ideig. Nagy értéke, hogy igazodik ahhoz az állami követelményhez, hogy a képzési tevékenység legyen szek­torsemleges, azaz a vállalkozás jellegétől függetlenül foglalja egy­séges csokorba az előírásokat és követelményeket. Az időtállóság egyébként azért is fontos, hogy a vállalkozók érezzék a jogbiztonsá­got. Hiszen e kétségkívül prospe­ráló ágazatba pénzt befektetni csak akkor érdemes, ha a beruházás megtérülését állandó jogszabály- változások nem veszélyeztetik. Schöffer Jenő (MTI-Press) szorul. Legújabban pedig a me­gyei társadalombiztosítási igaz­gatóság ezer forint kivételes nyugdíjemelést utalt ki Dézsi Lajosnénak. Azért ennyit, mert ennyi az egyszeri adható leg­több. így már havi 5 ezer 372 forint a nyugdíja. Megérdemli, megérdemlik? Nyugodt szívvel leírom, igen. Elmenőben azt is bevallják, bizony olykor nem jönnek ki a pénzből, és kölcsön kell kérni. Pedig nem a kocsmá­ba hordják, hiszen az utolsó fil­lérig kell a családra, a mindenna­pokra, szóval a megélhetésre. Négyen vannak rá, ebből lejön a sok részlet, kötelező fizetnivaló, tessék számolni, mi marad a hó­nap egy-egy napjára. Hogy ez tipikus, vidéki sors? Nem tu­dom, de az tény: félretenni ebből egy vasat sem tudnak. És ez ho­vatovább jellemző a gyerekeket nevelő, dolgozó vagy éppen munkanélküli felnőttet is'rriágá- ba foglaló átlagcsaládokrá: Akár Tiszagyendán, akár Újsáént- györgyön, akár Tiszaugon él­nek... **■ D. Szabó Miklós Két éve havi kétezer-hat forinttal került nyugdíjba Fával fűtenek, szénre már nem futja meggazdagodáshoz

Next

/
Thumbnails
Contents