Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
1992. DECEMBER 29. Hazai krónika Háromezer nóta van a citeráiban, tamburáiban A kisújszállási Tuka Zsig- mond messze földön híres furulya-, citera- és tamburakészítő. Ottjártunkkor jó gazda módjára éppen azt számolgatta, hogy ci- terából eddig 1489, tamburából 120, és kisebb-nagyobb furulyákból több mint 600 került ki a keze alól. Egykoron a fivérétől tanulta a faragás, díszítés ábécéjét, és szorgalommal, hozzáértéssel időközben olyan tökélyre fejlesztette, hogy a népi hangszerkészítők országos versenyében ötször kapott harmadik díjat, 1989-ben pedig aranyéremmel, azaz első helyezéssel jutalmazták szakértelmét. Noha már a 74. esztendejét töltötte, ma is dolgozik: szerinte a jó citera lucfenyőből, a feje keményfából (dióból, körtéből, almából) készül. Zsiga bácsi neve, életrajza, eddigi sikerei, rövid munkássága benne van a magyar Ki kicsodában, és elmondása szerint, mivel háromezer nótát tud, ennyit mindenképpen ismernek a citerái, tam- burái is. Azok a kézzel faragott, gazdagon díszített hangszerek, amelyek eddig már eljutottak Csehszlovákiába, Észtországba, Lettországba, Svédországba, Norvégiába, a Szovjetunióba, Romániába, Olaszországba, Svájcba, Németországba, Hollandiába, Franciaországba, Portugáliába, Vietnámba, Japánba, az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába is. Két lánya, meg a fia Pesten, illetve Debrecenben él, és már Ebből kéFem, tambura lesz, benne pár ezer nótával családot alapítottak. Eddig öt unokával büszkélkedhet, közöttük négy fiúval. Valamennyien szépen énekelnek, dalolnak. Meglehet, közülük kerül ki majd az, aki ezt az aprólékos, nagy fantáziát, kézügyességet igénylő hivatást tovább viszi, megtanulja. Elvégre a művelet csínját- bínját ő is a családtól leste el: a hangszerjátékot az édesapjától, a készítést pedig a bátyjától... D.Sz.M. Fotó: T.Z. Egy csokor csodaszép furulya citerával együtt Egy karcagi festő kínai képei Kínai tájakat, embereket, életképeket ábrázoló festmények és fotók láthatók azon a kiállításon, amely Karcagon, a Déryné Művelődési Központban nyílt meg. Az önmagában is egzotikus témaválasztás mellett az a tény is növeli a kiállítás érdekességét, hogy a festő-fotós Kínában élő magyar. Sőt: karcagi! Karcagi, aki négy esztendeje csak szabadságát eltölteni jár haza a Nagykunság központjába. Bella József ugyanis egy osztrák cég munkatársaként négy éve él és dolgozik Kína déli részén, Kantonban, ahol cipőket tervez egy általa létrehozott gyárban. Rabul ejtette őt a Távol-Kelet számunkra különös, ősi kultúrája, a kedves kínai emberek, a gyönyörű tájak, a Kantonban tapasztalható fejlődés elképesztő üteme. Ezt az ellentmondásos keleti világot örökíti meg vásznain, színes fotóin, sőt itthoni folyóiratokban, lapokban megjelenő útinaplóiban is Bella József, aki egyébként verseket is ír, publikál. A karcagiak tehát egy sokoldalú, színes, kreatív, harmincas éveinek második felét taposó ember alkotói műhelyébe nyernek bepillantást a mostani kiállítás segítségével. Híradás ez egy olyan világból, ahol mást jelent az idő fogalma, mint nálunk, ahol más a természet és az ember viszonya mint Európában. Bella József képein meditáló emberek, tengeren küszködő halász, szűk sikátorok, kanálison ringó dzsunka, jellegzetes kínai házak, víz, bambusz, tibeti szerzetes, félelmetes, ám ugyanakkor szép városrészletek láthatók. Nem lehet könnyű élete ott az alkotónak: iszonyú hőség, rendkívüli magas páratartalom, az esős évszakban az állandóan zuhogó eső teszi nehézzé a hétköznapokat. O mégis fotózik, ír és fest a napi megerőltető munka után, igyekszik utazni, minél alaposabban megismerni ezt az óriási országot, ezt a nagymúltú és nagy jövőjű népet, amely egészen más, mint amit mi az újsághírek alapján gondolunk. Figyelmeztetés ez a tárlat, amolyan „vigyázó szemetek ’ ’ -féle figyelemfelhívás, a megismerésre, a más kultúrák megbecsülésére buzdító felszólítás. Körmendi Lajos Évzáró a füredi képviselő testületnél Havonta üléseznek ’93-ban „ A tiszafüredi képv’Helő-testü- pontokat, és havi egyszeri ülés Tatabányán Alapítvány a vállalkozásokért Vállalkozások támogatására hozott létre alapítványt a tatabányai székhelyű Inköz (ingatlanközvetítő) Részvénytársaság. Az új alapítvány közvetlen tőkebefektetéssel vesz részt termelő és szolgáltató társaságok, vállalkozások létrehozásában, szándékuk szerint a Komárom-Eszter- gom megyében tapasztalható szociális feszültségek enyhítésére, és a munkanélküliségből adódó létbizonytalanság visszaszorítására. A kuratórium döntése alapján hozzájárulnak az új munkahelyek létrehozásához, új vállalkozások indításához. A megyében a vállalatok jelentős része nehéz pénzügyi helyzetbe került, emiatt egyre több munkavállaló kényszerül új megélhetési forrást keresni, új szakmát tanulni. Ezért az alapítvány tőkéjének hozadékából támogatják a munkanélküliek átképzését is. Ösztöndíjat adnak továbbá a hátrányos helyzetbe került fiatalok továbbtanulásához és szociális segélyeket is folyósítanak. Újjáépítik Salgó várát Jövőre megkezdődik Salgó várának eredeti állapotában való helyreállítása. A több mint 600 méter magasan, páratlan természeti környezetben álló erődítmény azon kevés váraink egyike, melyek a XIV. századi főúri menedékvárak jellegzetességeit őrizték meg. A köztudatban egyébként általában rablóvárként szereplő Salgó a XVI. században egy ideig Balassi Bálint tulajdonában is volt. A tervek szerint a helyreállítás 35 millió forintos költségének zöme magánemberek, közintézmények, cégek adományaiból, valamint pályázati pénzekből jön össze. letnek maradt még az évzáróra is elég feladata, hiszen az idei utolsó ülésen kilenc napirendi pontot kellett megtárgyalniuk.' Először az önkormányzati vagyon hasznosításáról szóló beszámoló került napirendre. A város határozott célja, hogy kezdeményezi a más szerv kezelésében, tulajdonában lévő ingatlanok visszavételét. Ezen kívül gyorsan tisztázni kívánják a rendezetlen tulajdoni és használati viszonyokat úgy, hogy az önkormányzati városi érdekek ne szenvedjenek csorbát. Folyamatosan egyeztetnek az egyházzal, fokozott figyelmet fordítanak az egyházi vagyon visszaadására. Mivel Tiszafüred kiemelt üdülőkörzet, nem mellékes a képviselőknek a lakó- és üdülőtelkek kérdése. Lehetőségük szerint kívánják bővíteni a választékot. A bérbeadás útján hasznosítható ingatlanok bérleti díját a közeljövőben a napi árfolyamhoz kívánja igazítani a város. Elhatározták, hogy minden egyes „álló” vagyontárgyról készüljön egy törzslap, melyen minden fontos műszaki és pénzügyi adat szerepelni fog. Az önkormányzati vagyon kérdése eléggé rendezetlen (országos probléma), feldolgozása rendkívül nagy munkát igényel. A jövő évi üléstervvel kapcsolatosan - 1992 év tapasztalatai alapján - csökkentik a napirendi megtartása mellett döntöttek. Ez elősegíti a bizottsági munkát, és lehetővé teszi az alaposabb felkészülést, előkészítést. Tervezik továbbá, hogy állami, nemzeti ünnepeink alkalmával ünnepi megemlékezéseket tartanak. Az 1993-as üléstervet azonban nem zárták le, mert még várják az ügyrendi javaslatokat. Az üléstervet januárban véglegesítik. A helyi és helyközi közlekedésről a képviselő-testületnek sikerült kompromisszumot kötni a megyei Volánnal. Ennek értelmében egy vonaljegy Tiszafüreden 21 forint, a Tiszafüred-Tisza- szőlős járaton 29 forintba kerül majd. Az önkormányzat a megye egyedüli városaként az 1992-es arányoknak megfelelően 1993- ban is központilag támogatja a diákok és nyugdíjasok utaztatását. A továbbiakban a képviselők megtárgyalták a magasparti üdülőterület rendezési tervét, az ön- kormányzati tulajdonban lfvő ingatlanok értékesítését, elbírálták a lakáscélú támogatás iráhti kérelmeket, módosították a városi könyvtár és művelődési központ vezetőinek munkaszerződését. Végül tájékoztatót hallgattak meg a Füredi Tudósító havi lapról és a köztisztségviselők jogállásáról szóló törvény helyi végrehajtásáról. P. M. fel MM A megye lakosainak, a települések i önkormányzatainak eredményekben gazdag, sikeres és boldog új esztendőt kíván: mw
