Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24 / 303. szám
1992. DECEMBER 24. Hazai körkép 3 Szabad György az Országgyűlés idei munkájáról Eredményeink záloga a nemzet türelme és tettvágya Magyar járás a tatároknál Nagy érdeklődés kísérte a Kazányban rendezett magyar árubemutatót Év vége van, a számvetés, a visszapillantás ideje. Immár a harmadik éve - akár hagyományosnak is tekinthetjük -, hogy a parlament elmúlt esztendejének mérlegéről dr. Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét kérdezzük.- Elfogultság nélkül mondom: jelentős munkát végezve, sikeresen zárjuk az évet - kezdte nyi- laktozatát a T. Ház elnöke. - Az Országgyűlés az idén eddig 81 törvényt, illetve törvénymódosítást és 88 országgyűlési határozatot hozott. A törvényhozói munka ebben az évben, a joghézagok betöltését, az átalakulás szempontjából fontos törvények meghozatalát és az örökölt jogszabályok elengedhetetlenül módosításra szoruló elemeinek megváltoztatását tűzte ki céljául. Kisebb részük irányult a jogállami intézményrendszerünk kiépítésére, többségük a gazdasági és társadalmi átalakulás elősegítését szolgálta. A teljesség igénye nélkül megemlítenék ezek közül néhányat. Átalakulásunk egyik legfontosabb területének jogi szabályozását igyekezett elősegíteni a. szövetkezetekről szóló törvény és a vele kapcsolatos birtokrendezés. A törvényhozás már az év elején eljutott e meghatározó jogszabály megalkotásához, de hamarosan kötelességének érezte a Ház, hogy ezt a törvényt módosítsa. Nem alaptalanul ért minket a kritika azért, mert nem mindjárt az első lépésben hoztuk meg ezt a fontos törvényt. A feladat újszerűsége, az idő rövidsége, valamint a társadalom sürgetése ebben a kérdésben épp úgy szerepet játszott, mint az a szándékunk, hogy megfeleljünk az Alkotmánybíróság elvárásainak. A kritika jogosságához nem fér kétség, de azért az is értékelendő, hogy az Országgyűlés eljutott a helyes felismeréshez: indokolt a már elfogadott törvény korrigálása is, és képesek voltunk az „önkorrekcióra”, amit az átalakulás kényes időszakában külön is méltánylandónak tartok.- Nagy munkát jelentett akár- pótlási törvények egész sorozatának lezárása. Ezévben főként a személyükben üldözöttek kárpótlásáról gondoskodott - körültekintően - a parlament.- Gazdasági és társadalompolitikai feladatoknak tettek eleget a képviselők, amikor hosszú tárgyalások során megalkották az új Munka Törvény- könyvét, amelyben a szociális szempontok és a termelés korszerűsítésének követelményei ötvöződnek az egyéni jogok és a demokrácia követelményeinek egyidejű érvényesítésével. Nagyon fontos volt a köztisztviselők helyzetének, jogviszonyának szabályozása, ugyanígy az igazságügy és az igazságszolgáltatás legkülönbözőbb szintjén dolgozók munkaviszonyának speciális szabályozása. A gazdaságban különös jelentőséggel bir a bankszervezeteket és a hitelezést érintő jogszabályok, a koncessziós törvények - kivált a távközlés, a közlekedés és az úthálózattal kapcsolatos döntések - megszületése. Részben ehhez, de főképpen a Világkiállítás ügyéhez tartozik a lágymányosi híd építéséről szóló törvény. Ami pedig az expót illeti, az Országgyűlés meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán az előkészületeket nemzetközileg is méltányolták. Szociális terén három jogszabállyal járult hozzá a képviselőház az öröklött nehézségek leküzdéséhez. Az idén a nyugdíjak emelése terén, hosszú idő óta először, sikerült biztosítani a reálértékek romlásának ellensúlyozását, sőt némi korrekciót is elérni a régi nyugdíjasok javára. A növekvő munkanélküliség okozta problémák leküzdésére - segélyek, átképzési támogatások formájában - tetemes anyagi eszközöket szavazott meg a parlament. Örvendetes, hogy az idei költségvetés az előkészítés javulása, valamint a törvénykezési munka kívánatos rugalmasságának eredményeként - idejében elkészült. A Pénzügyminisztérium véleménye szerint a deficit mértéke nem teszi kérdésesé a végrehajthatóságot. Az Országgyűlés, úgy ítélem meg, a nagy nehézségek ellenére előbbre lépett; nemcsak a jogalkotást szolgálta, hanem az ország felemelkedésének feltételeit is biztosította. Magyarország stabilitása - reményeink szerint - nem utolsó sorban a törvényhozás működésének eredményeként, javult. Továbbhaladásunk feltétele: a magyar nemzet türelemmel párosult józansága. Kívánom, hogy a következő évben, ezt megőrizve, tettvágyát nem korlátozva, mérlegelje minden lépését és akkor bizonyos, hogy előrébb jutunk megkezdett utunkon - fejezte be nyilatkozatát dr. Szabad György. (koós) A hét napig nyitva tartó kiállításon a magyar külkereskedelem jeles képviselői vettek részt áruikkal. Ä kiállítást budapesti alvállalkozójaként besegített Jász- Nagykun-Szolnok megye is, az Argus Bt. és a Kis-Középvállal- kozók Kamarája révén. Megyénkből több ipari üzem és vállalkozás képviseltette magát. A keleti piacok visszaszerzésének reményében a Tisza Cipőgyár nagy választékot vitt ki és igen nagy érdeklődés kisérte áruikat a lakosság, valamint a kereskedők részéről. Tárgyalásokat folytattak egy helyi cipőgyár vezetőivel árucsere és közös vállalat kialakítására. Ugyancsak sok látogató kért ismertetőket a jászboldog- házi Radal radiátorokról melyek rendkívüli exkluzivitásukkal tűntek ki. Egy helyi hadipari cég és török kereskedő a tárgyalások során kifejezte vásárlási és együttműködési szándékát. A látogatók legnagyobb figyelemmel a szépen csomagolt élelmiszerek (konzervek, húsok, sajtok) és italok előtt álldogáltak. Ezen árukból ugyan vannak az üzletekben, de választékban és mennyiségben a minőségi magyar áruk hiánycikknek számítanak. Hiányolják a tatár emberek a jó minőségű magyar borokat, likőröket, szalámit amiből valamikor (évekkel ezelőtt) lehetett vásárolni. Most a kirakatokban algériai, bolgár borok találhatók. Noha a fővárosban gyártanak sört és Coca-Cola idítőket, mégis sok érdeklődő állta körül és kóstolta meg a martfűi Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. termékeit. Sajnálatos hiánycikknek számít a Bofo Bt. által kiállított minőségi papíráruk nagy választéka. Igényes szalvéták, WC-papí- rok még a szállodákban is nehezen kerültek elő a gyezsumaják- tól. A lakosság egy rétege vevő a magyar papírárukra is. A standon kiállított EVM mosószerekre és az ÉGISZ gyógyszereire szintén megkezdődtek a kereskedelmi tárgyalások, noha a pénzbeni elszámolás gond. A tatár fél szeretné elfogadtatni a rubel fizetőeszközt, de az hiú ábránd. A tatárok vevők lennének a szolnoki cukorra, a martfűi növényolajra, a Limi Kft. olasz textiláruira, és persze olyan technológiákra és gépekre mely az összeállításhoz szükséges. A magyar napokon a szándéknyilatkozatokon túlmenően konkrét megállapodások is születtek. Nevezetesen a szolnoki Produker Kft. folytatja a szállításait és most négy komplett szárítótelep szállításában állapodott meg (1,2 millió USD). A megye bemutatkozása sikeres volt, hiszen színes palettájával a hétköznapi tatár emberekhez szólt. A köztársasági elnök gratulált részvételünkhöz, és több helyi lap méltatta termékeinket. Megyénk alpolgármesterét Kazány főpolgármester-helyettese is fogadta, és orosz nyelvi akadályok nem lévén, őszinte diskurzus alakult ki az egyre erősödő tatár-magyar kapcsolatról, a további lehetőségekről. Dr. Deák Lajos Ez egy agrárország Később belátják, hogy szövetkezésre szükség van Dr. Bálint Györgyöt azt hiszem, aligha kell bárkinek is bemutatni ebben az országban. Mindenki gazdája, mindenki Gyuri bácsija rendszeresen tanít mindannyiunkat a gazdálkodás fortélyaira, mesterfogásaira. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a gyerekektől az idősekig hetente soksok tucat levél érkezik a postaládájába. És mindegy, hogy a kalászosok gombabetegségeiről, a gyümölcsök befőzéséről vagy a fikusz vízigényéről van szó, Gyuri bácsi minden kérdésre tudja a választ, minden problémára ismeri a megoldást. De vajon hogyan látja a magyar agrárszféra jelenlegi, irigylésre semmiképpen sem méltó helyzetét? - kérdeztük őt a minap.- Ötven éve az a meggyőződésem, és amíg beszélni tudok, azt hangsúlyozom, hogy ez egy agrárország, mégpedig a dolog jó értelmében. Ennek az országnak a népe valamiféleképpen az édes anyaföldben gyökerezik. Akármikor és akárkikkel beszélek, nincs olyan ember, akinek nincs valamilyen lelki, anyagi közössége az agráriummal. Megvan tehát az az előnyünk, hogy a szakmánk iránt mindenki érdeklődéssel viseltetik. Éppen ezért jelent kötelezettséget minden agrárszakembernek, hogy a mezőgazdaságot erről a tényleg gyalázatos mélypontról, ahová eljutottunk, kimozdítsuk. Azt hiszem, ehhez megvan az erő, vannak kitűnő agrárszakemberek, akik hajlamosak előre- tekintenbi, és elfelejteni mindazokat a megpróbáltatásokat, amiben részük volt. Ez egy egészen más feladat persze most, amikor ötven év alatt a harmadik legnagyobb átalakulást éli meg az ágazat. De annyi tapasztalat halmozódott fel, ami bőven elég, hogy ezt a feladatot meg tudjuk oldani. Kellenek persze olyan irányító, politikai és társadalmi háttérrel rendelkező emberek, akik képesek az átalakulást levezényelni. Úgy érzem, hogy lépésről lépésre kellene ebben az átalakulásban haladni. Nem sok értelme van ugyanis annak, hogy meglévő, organikusan létrejött szervezeteket szétziláljuk, és helyükbe nem tud semmi más lépni.- Tulajdonképpen azt fogalmazta meg, hogy az ágazat légüres térben van, nincsenek kapcsolódási pontok semmihez. Egy dolog viszont biztos: ebben a nagyszabású átalakulási folyamatban kulcsszerepei kapnak majd az egyéni vállalkozók. Ön szerint milyen lesz a jövö magyar gazdája?- Meggyőződésem, hogy a magyar mezőgazdaságnak bizonyos szempontból egy jellegzetesen magyar utat kell bejárnia. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem kell tanulnunk a dán, a holland, az amerikai, az ausztrál vagy az új-zélandi gazdák tapasztalataiból. A modem magyar gazda nem olyan lesz, mint az egykori volt, aki önellátásra rendezkedett be, s csak egy-két terménnyel ment a piacra. Nekünk olyan korszerű gazdasági struktúrát kell kialakítanunk, amely árutermelő, és az áru előállítását a legmagasabb és a legkulturáltabb szinten tudja megvalósítani. Én elköteleztem magam a gazdaképzés mellett, ahol éppen ezt a szempontot próbáljuk érvényre juttatni. Ezzel párhuzamos lépés az, hogy akik bizonyos termékek piacra termelését tűzték ki célul, azok szövetkezzenek is. Minden rendszer első lépésben voltaképpen szövetkezetellenes, de aztán később belátják, hogy a szövetkezésre szükség van. Ez így történt azokban az országokban is, amelyekre most vigyázó szemeinket vetjük. Amikor tehát a magángazdaságokat alakítjuk ki, ugyanakkor és ugyanolyan erővel kell törekedni, hogy ezek a gazdák érdekvédelmi szövetségeket, szövetkezeteket hozzanak létre. Gondolok itt például a tejszövetkezetekre, a pinceszövetkezetekre, vagy éppen a sertéstenyésztők szövetkezeteire. Azokat az állati és növényi termékeket viszont, melyeknek a termelése komplexen gépesíthető, nem szabad kis parcellákba engedni. A búza, a kukorica, a cukorrépa, a lucerna vagy a napraforgó olyan termények, melyek ezután is nagy táblákra kívánkoznak. Ez pedig nem áll ellentétben a magántulajdonnal.- Szavaiból úgy tűnik, hogy optimista abban a tekintetben, hogy a mezőgazdaság ki tud lábalni ebből a helyzetből.- Igen. Meg vagyok győződve, hogy a magyar mezőgazdaság az emberek boldogulásában továbbra is nagy szerepet fog játszani.- Gyuri bácsi, mit üzen a Szolnok megyei gazdáknak karácsonyra?- Mindig is nagyon szívesen jártam Szolnok megyébe, és most is szívesen mennék, ha időm engedi, mert meghívásban nincs hiány. Elsősorban békés és boldog karácsonyt kívánok nekik, valamint azt, hogy a sok évszázados tapasztalatot, ami Szolnok megyében felhalmozódott, igyekezzenek minél jobban a saját hasznukra fordítani.- Köszönjük a beszélgetést, további munkájához pedig erőt és egészséget kívánunk! Laczi Zojtán Mise f * t*S 11 éjfélkor Szent Lukács enre a napra rendelt Evangéliuma így szól: „Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal megnyugtatta őket: Ne féljetek! Mert nagy örömet adok tudtul nektek, és majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” A megváltásnak ez a hírüladása, a kis Jézus megszületése az emberiség határtalan karácsonyi örömének a magva. A karácsonyi liturgiának (liturgia: nyilvános istentiszteletnek és más egyházi ájtatosság- nak a szertartási rendje) különös sajátossága a három mise. Keletkezése a jemzsálemi őskeresztényekhez vezet vissza, akik Jézus születésének tiszteletére a betlehemi barlangban már éjfélkor megtartották az ünnepnapi első istentiszteletüket, majd hazafelé menet hajnalban is a város szélén álló Feltámadás-templomban. Végül a jemzsálemi főtemplomban is volt ezen a napon ünnepélyes szentmise. Ez a szokás hagyománnyá vált, és példaképül szolgált később Rómában is. Éjfélkor a római S. Maria Maggiore templomban gyűltek össze a hívek, mert itt őrzik ma is a betlehemijászol néhány darabkáját. A második, hajnali misét a görög udvari templomban tartották, amely Szent Anasztáziának volt szentelve, mert anastasis feltámadást jelentett. Az éjféli misét tekintjük az Egyházban még egyedül megmaradt virrasztásnak. A hívők is virrasztanak, mint a pásztorok a betlehemi mezőkön. Egyszerre fény veszi körül őket, és az angyal szózata Krisztus születését adja hírül nekik. Ez a fény Krisztust jelképezi, aki a bűn sötétjében élő világnak elhozta a megváltás fényét. Az éjfélkor ragyogóan kivilágított templom az Istenkegyelmét jelenti. A szentmisében tanúi vagyunk az úr megszületésének. A hívek az éjféli szentmisén találkoznak először a betlehemi jászollal, amelyben a Kisded fekszik, körülötte a Szűzanya, Szent József, a pásztorok és állataik, felettük rendszerint a betlehemi csillag és az angyalok. Az első betlehemi jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 1223- ban, tehát ez a jelkép nem őskeresztény eredetű. Az éjféli miséről idézünk Sci- tovszky János pécsi püspök - később esztergomi érsek, hercegprímás - egyik, 1843-ban kiadott írásából néhány sort: „Valamint minden napot éjféltől szoktunk számlálni, úgy karácsony napja is éjféltől kezdődik; melyen a közöröm végett minden áldozó papnak három szentmisét szabad szolgálni. Az első mise legottan éjfél után tartatik; mivel Üdvözítőnk is éjfél tájban született. Ezen mise alatt ama evangélium olvastatik, mely előadja, mikor, hol és minő állapotban történt urunk születése, miképen jelentek meg annak alkalmával azon a tájékon tartózkodott pásztoroknak az angyalok; és miképen énekelték ezen dicséretet: „Dicsőség magasságban Istennnek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek. ’ ’ (MTI-Press) Dr. Csonkaréti Károly
