Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-30 / 282. szám

A 1992. NOVEMBER 30. Hazai krónika 3 Szolnoki agglomeráció Zártkertek és üdülök Az 1960-as, majd az 1970-es évek gazdasági fejlődése lehető­vé tette egyes társadalmi csopor­tok számára, hogy megtakarított pénzüket telekvásárlásra is for­díthassák. E telekvásárlásokkal egyidőben korábban kialakult üdülőtelepeink sorra zsúfolttá váltak, s ezenkívül az Alföldtől - benne Szolnok megyétől - távol is esnek. így lassan itt is helyi és regionális üdülőtelepek alakul­tak ki. Emellett igen erőteljes volt a zártkertek kialakulása is, bár a folyamat szakaszosan, a po­litika változásait követve zajlott. Ez a forma elsősorban a na­gyobb népességszámú települé­seken terjedt el, az 1980-as évek elejétől azonban megfigyelhető a kedvező természeti adottságú területeken, illetve a települések­ről kivezető utak mentén való ki­alakulásuk is. A zártkertek kiala­kítása túlnyomórészt a külterüle­ti földek átminősítésével történt, s nemcsak a „legrosszabb” föl­deket minősítették át. Szolnok 825 üdülőépületének 94 százalé­ka szolnoki tulajdonosé, s egy részük - gyaníthatóan - alacso­nyabb alapterülettel a város zárt­kerti övezetéhez tartozhat. Külö­nösen magas a Szandaszőlős te­rületén felépített üdülők száma. Szolnokon kívül Tiszasülyön, Kőtelken, Nagykörűn, Tiszapüs- pökin, Tószegen és Tiszaföldvá- ron vannak olyan épületek, ame­lyek után üdülői adót kell fizetni. Összesen 1057 épületről van szó, amelyek 37,5 százalékát adják az összes megyebeli üdülőnek. Az üdülőtulajdonosok állandó lak­hely szerinti vizsgálatából kitű­nik, hogy a szolnokiak mellett sok a fővárosi. Arányuk Tisza- püspökin 14,6, Tiszaföldváron 18,8, Kőteleken 20, Tiszasülyön 33,3, míg Nagykörűn a szolnoki­aknál is magasabb, kereken 50 százalék. Megfigyelhető, hogy a 40 évesnél fiatalabb tulajdono­sok aránya mindenütt 20 száza­lék alatt marad, ahol tíznél több üdülő van. Ez azt az országos tendenciát mutatja, hogy az idősebb munka­képes és a nyugdíjas korú népes­séggel kell számolni ezen a terü­leten. Az épületek nagysága 12 és 120 négyzetméter között vál­tozik. A 40 négyzetméter feletti­ek aránya Tiszasülyön és Tósze­gen 100 százalék, Kőteleken 80, Nagykörűn 53, Tiszaföldváron 21,7, Szolnokon 9, Tiszapüspö- kin 7,8 százalék. A terület (kevés vonzó tényezője miatt) csak há­rom épülettel szerepel az „Üdü­lés a magyar falun és tanyán” című katalógusban. Ebből kettő Tiszavárkonyban, egy pedig Tó­szegen található. Az üdülők a legtöbb helyen (Kőtelek, Tisza- földvár, Tiszavárkony, Vezseny) a település belterületén találha­tók, Tiszasülyön a Tisza-parton, Nagykörűn belterületen és fo­lyóparton, Tiszapüspökin pedig belterületen, folyóparton és holt­ág mellett. A régi falusi házak megvétele és üdülési célú hasz­nálata nyolc településen már megkezdődött. Három helyen (Kőtelek, Nagykörű, Vezseny) e megvásárolt házak teszik ki az üdülők 100 százalékát. Az üdülővel rendelkezők ál­talában hétvégeken, míg a zárt­kertesek „dologidőben” keresik fel telkeiket. Az üdülőtulajdono­sok problémái közül a villany és a szennyvízcsatorna hiánya me­rül fel. A zártkertesek esetében egy-egy helyen több gond is je­lentkezik. Ilyenek: a villany, út, víz, szolgáltatások hiánya, az en­gedély nélküli építkezés, a ked­vezőtlen közlekedési viszonyok, a sokszor műveletlen terület, a tulajdonosok közötti birtokvi­ták, illetve az, hogy néhol áhasz- nálók a zártkertet a kétbeltelkes településszerkezet ólaskerti ré­szének tekintik, és néhányan ál­latokat tartanak itt. Az önkor­mányzatok legfőbb problémája a zártkertekben és üdülőkben ke­letkezett szemét elhelyezése. Az önkormányzatoknak fizetett épületadó, üdülőhelyi díj stb. nem elég ezen területek kiadása­inak finanszírozására. Általában az önkormányzatok részvételé­vel, de a tulajdonosok anyagi ál­dozatvállalásával építettek az üdülők és zártkertek többségé­ben utat, víz- és villanyvezeté­ket, csatornát, WC-t, élelmi­szerboltot. Összességében megállapít­ható, hogy a tömeges üdülés­idegenforgalom iránti igény messze megelőzi a közlekedés, méginkább a lakossági infrast­ruktúra fejlettségét. A szolnoki agglomeráció területén az üdü­lők és zártkertek kialakulása megkezdődött. Az utóbbiak üdülési célú felhasználása, csak­úgy mint a régi falusi házak meg­vétele és a falusi turizmus csak néhol figyelhető meg. A telepü­léseken ezen folyamatok spon­tán, a megyei szervék csekély anyagi támogatásával ’indultak meg. Sajnos, a települések kevés anyagi eszközzel rendelkeznek, így ezen területek további fejlő­dése csak egységes koncepció szerint, fejlesztési prioritások megállapításával lehetséges.-fe­1992. november 30-án 9 órakor új bútoráruház nyílik Szolnokon, Ady E. u. 37. (volt ÁÉV-székház) (két percre a buszpályaudvartól) Export bútorainkból névre szóló gyártást vállalunk. AJÁNLATAINK:- KONYHABÚTOROK- IRODABÚTOROK- GARDRÓBSZEKRÉNYEK- ÉTKEZŐASZTALOK, SZÉKEK Nyitva tartás: H - P 9 - 18 óráig, Szombat 9-13 óráig Szeretettel várjuk a kedves vevőinket. * 13545/1H* Eljött a versek ideje? Országos szavalóverseny Szolnokon Kalmár Ferencné (Jászapáti) átveszi Dénes Páltól a Simon István Mirza című versének előadásáért járó tárgyjutalmakat. Dénes Pál, a Nyugdíjasok Kulturális Egyesületének titkára a szolnoki TESZ-székház köz­gyűlésekhez szokott emeleti nagytermében üdvözölte az or­szág különböző tájairól össze­gyűlt azon versbarátokat, akik nem csak szeretik a szép verse­ket, hanem mondják is fennhan­gon környezetük és önmaguk szórakoztatására, örömére. Az egyesület kezdeményezte első országos szavalóverseny a bi­zonyság arra, hogy a lelki építke­zésnek, a közösségi-közéleti gondolkodásnak ez a módja még nem veszett ki a nemzetből, eb­ből a korosztályból semmikép­pen sem. Fogódzó lehet-e a vers mindennapi bajaink elviselésé­hez? Azok számára feltétlenül, akik nyitottak a versben megbú­vó üzenet számára. Ahogyan Klein Imre népművelő-műsorve­zető is utalt rá Dinnyés Józsefet idézve: ma igazán „eljött a ver­sek ideje”. Miskolc, Mezőtúr, Békéscsa­ba, Karcag, Túra, Szerencs, Ti­szavárkony, s még jónéhány helység versmondói - több mint húszán - vetélkedtek. A zsűri el­nöke, Kiss László, aki a közel­múltban megalakult Verspiön- dók Országos Szövetségének Ve­zetője is egyben, értékelésében kiemelte: „Legfőbb értéke volt a mai találkozónak, hogy gyönyö­rű, tiszta magyarsággal beszélt tgindenki. Többen megközelítet­ték a hivatásos színművészek színvonalát. Néha egy picit túl­hangsúlyozták ugyan a verseket, de a pódiumi művészetnek ez a legnagyobb ellenfele.” Az előadott műveknél nem volt tematikus megkötés. Hallot­tunk verseket többek között Pe­tőfi Sándortól, Arany Jánostól, Radnóti Miklóstól, Simon Ist­vántól, Heltai Jenőtől, Várnai Zsenitől, Reményik Sándortól, Villontól. A TV 2 egyik év végi adásában a zsűri által kiválasztott alábbi három versmondó közül kettőt még viszontláthatunk: a Jászapátiról érkezett Kalmár Fe­rencné, Simon István Mirza cí­mű versét, a miskolci Tóth Bélá- né Arany János Epilógusát, míg a szerencsi Mihályi Jánosné, Móra Ferenc A pletykás asszony című meséjét adta elő. Talán az egyik legnehezebb feladat volt a „Ballada a szép fegyverkovácsnéról” című Vil- lon-vers elmondása, amelyet a hódmezővásárhelyi Borbély Andrásné jól sikerült tolmácso­lását követően méltán jutalmaz­tak nagy tapssal a versbarátok. A rendezvény lebonyolításá­hoz nyújtott anyagi támogatásá­val Szolnok város igazi értékte­remtő ügy mellé állt. Cs. J. A Jászság elismerése Elsőként Rusvay Lajos kapta meg a díjat A Jászok Egyesülete és a Jászságért Alapítvány ünnepi ülésén (Jászberény, november 27.) adták át élete munkásságá­ért dr. Rusvay Lajos vasdiplo­más közgazdász, nyugalmazott jegyzőnek a „Jászságért” díjat. A díj nagy érdemű ember kezébe került. Szabó László kandidátus, a megyei múzeumi szervezet tu­dományos titkára méltatta a 92 éves Rusvay Lajos munkásságát. Négy községmonográfia (Jászte­lek, Jászapáti, Jászivány és Jász- alsószentgyörgy) szerzője, a jás­zsági tanyás gazdálkodás mo- nográfusa, s még egy jó tucat, eredeti forrásokon alapuló na­gyobb terjedelmű kézirat szerző­je. Kéziraté, mert sajnos alig je­lent meg e munkásságból vala­mi. A díjazott szépen megírt be­szédében rögös életútját vázolta. A helyben maradt, és 1946-ban állásából elbocsátott, internált, megbélyegzett ember, aki dokto­rátussal segédmunkás, répaátve­vő, figuráns, s végül tsz-főköny- velő, szülőföldjén, családja köré­ben találja meg a megnyugvást, a békét, s fáradhatatlanul kutatja - ma is - a jász föld és a jász nép múltját. A felcsattanó taps a kö­szönet jele is volt. A jászok (és kunok is) mást is ünnepeltek. Gyárfás István négykötetes munkáját „A jász­kunok története” című könyvet Selmeczi László zárótanulmá­nyával és az előfizetők névsorá­val az egyesület és az alapítvány a népes előfizetői tábor jóvoltá­ból reprint kiadásban jelentette meg Fodor Ferenc A Jászság életrajza című könyve után. Ka­posvári Gyula nyugalmazott me­gyei múzeumigazgató méltatta azt a kötetet, amit Fodor könyvé­nek analógiájára a jászok és ku­nok bibliájának is nevezhetünk. A díszes dobozban és díszkötés­ben megjelent könyveket a helyi előfizetők a helyszínen átvehet­ték. A Újfajta tanár-diák kapcsolat Alternatív gimnázium Szolnokon A szolnoki Alternatív Gim­názium 1993. február elsején nyílik. A szolnoki közgyűlés az év első felében döntött arról, hogy megalapítja új intézmé­nyét. Negyven középiskolás korú diák számára a Városma­jor úton már elkezdődött a tan­termek berendezése. Az gim­náziumba a középiskolákból kimaradó tanulók jelentkezé­sét várják.-Mennyiben lesz más ez az is­kola, mint a többi? - kérdeztük Czétényi Sándortól, az intéz­mény megbízott igazgatóhelyet­tesétől.- Sok fiatal van, akik nehezen alkalmazkodnak a megszokott iskolarendhez. Nekünk az lesz a feladatunk, hogy jobban figyel­jünk személyiségükre. Nem azt kívánjuk elérni, hogy hozzánk alkalmazkodjanak, hanem azt, hogy megőrizhessék egyénisé­güket. Autonóm személyiségek­re számítunk, akik lehet, hogy egy vagy több tantárgyból tehet­ségesek, ám például kapcsolatte­remtési vagy beilleszkedési ne­hézségeik vannak. A pedagógu­soktól ez a feladat jó empátiás készséget kíván.-Milyen lesz a felvételi?- Személyes elbeszélgetésen ismerkedünk meg a jelentkezők­kel. A negyvenes keretlétszám köt minket. Az érdeklődők a Vá­rosmajor út 8 szám alatt, a 341- 693-as telefonszámon találnak meg minket.-Miért tartották fontosnak egy ilyen iskola létrehozását?- A megyeszékhelyen és más közeli településen is maradnak ki tizenévesek a középiskolából. Érthető, hogy ezt az eseményt személyes kudarcként élik át. Esélyt kell adnunk nekik, hogy bizonyíthassanak maguknak, hogy könnyebben megtalálják majd helyüket a társadalomban. Nem veszhetnek el azért, mert nem tudnak mechanikusan ta­nulni. A többieknél jobban igénylik a személyes kontaktust, a figyelmet. Jónéhányan közülük lelkileg is védtelenek. Az előttük álló négy év alatt szeretnénk, ha nem csak a felvételire való felké­szülésre fordítanák energiájukat.-Milyen lesz az iskolarend?- Egyetlen szervezet sem mű­ködhet szabályok nélkül, így mi sem. A szabályok humánusak: havonta például kivehetnek egy szabadnapot, ám igazolatlanul nálunk sem lehet hiányozni. Azokat a tantárgyakat, amelyek­ből kötelező érettségi vizsgát tenni, természetesen tanítjuk, emellett nagy súlyt fektetünk a fakultációkra is. A tanítást fél 9- től fél háromig tervezzük, na­ponta öt tanóra lesz. Lehetőség szerint öt-hat tagú csoportokat alakítunk ki. Az oktatási prog­ram elkészítésekor figyelembe vettük a fővárosi Belvárosi Ta­noda tapasztalatait. Úgy láttuk, hogy oda szívesen járnak a gye­rekek, otthon érzik magukat, a tanárok elismerik a másságot. Ezt akarjuk elérni mi is.-sz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents