Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

1992. NOVEMBER 23. Hazai körkép 3 NOE-kitüntetett igazgató bácsi Ma sem pihen a „szociális munkás” Patkós Gyula: „Ez a/, életem: a gyermekvédelem ..." A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a „Családokért’ ’ ki­tüntetésben részesítette Patkós Gyula szolnoki nyugdíjast, az országos és helyi szervezetben kifejtett tevékenységéért. A huncutul mosolygó ravasz- kás szempárban azt a fajta sze­génység elleni elszánt hadüzene­tet vélem felfedezni, amit Mó­ricz írt meg „A hét krajcár’ ’-ban. Bár úgy véli, a szegénység még fokozódik a jövőben, annál in­kább segít az embereken, csalá­dokon. Kérvényt ír, eljár, segélyt, tan­szert szerez. Sokan mondták ne­ki annak idején is: „Süket ember vagy te, Gyula ...” Akkor sem érdekelte, és ma sem, mert a kilencgyerekes csa­ládból származó Patkós Gyula azt kapta az élettől, ami már a mezőtúri református gimnázi­umban is szíve vágya volt: em­berekkel, gyerekekkel foglal­kozhatott húszéves korától kezd­ve a mai napig. Szociális munkás volt egész életében. Járási szo­ciális titkárként kezdett dolgozni Kunhegyesen 1946-ban, a rákö­vetkező évben megszervezi a szegényházak felszámolásával a legelső szociális otthont Kende- res-Kakaton, majd megyei szo­ciális felügyelő Szombathelyen. 1951-86 között a szolnoki GYI- VI - Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet - munkatársa, igazgatója nyugdíjba vonulásáig. Ahogy ő mondja: átszaladt vagy harmincezer gyerek a ke­zén. Nincs olyan nap, óra, hogy lenn az utcán ne találkozna volt állami gondozottjaival. Cigány­lányok csókolgatják, szólintgat- ják szeretettel: „Igazgató bácsi! Gyula bácsi . . .1” A legtöbb neveltjére büszkén néz fel, mert jól megállják helyüket az élet­ben. Aki azt gondolná, hogy a negyven év gyermek- és felnőtt­védelmis munka után az addig kapott kitüntetéseit kezdte volna el nézegetni, az alaposan téved. Már 1987-ben Budapesten van a NOÉ első száz alapító tagja kö­zött Surján Lászlóval és a többi­ekkel együtt. Az ellenőrző bi­zottság tagja a mai napig. Szol­nokon is egyik lelkes szervezője, „kerítője” a helyi egyesületnek. Orvosokat, pedagógusokat, jo­gászokat „fertőz” meg a közös ügy érdekében. Ötödik éve, hogy az üdültetési bizottság mo­torjaként koordinálja a nyári tá­borozásokat, nyaralásokat. A családi nevelést mindennél fontosabbnak tartja Patkós Gyu­la. A családoknak szíve-lelke az anya, akiknek otthon kellene lenni egész nap. Mindig kiállt a hivatásos nevelőszülők mellett, védte őket akkor is, ha feszület volt a lakásuk falán. Egy volt számára fontos: szeressék a gye­rekeket. Az állami gondozottak intézeti nevelésének szükséges­ségét elismeri, hiszen volt idő­szak, amikor esténként a jászol­ból szedték össze a lelenceket, de tapasztalatai szerint a kisebb intézmények - mint a tiszakürti, kisújszállási - jobban megállták mindig a helyüket. Sokan szeretik, tisztelik, vala­hogy mégis hiányoznak azok a meghitt beszélgetések, amelyek élete párjának három évvel ez­előtti elvesztésével együtt elma­radtak. Hiszen harminc évig munkatársak is voltak. Azóta há­rom fia, ugyanennyi unokája és menyei jelentik számára a sző­kébb családot. Mert hogy a na­gyobb család - ezt tükrözi a ka­pott kitüntetés - még napjaink­ban is egyre csak sokasodik. Cs.J. A mezőgépipar helyzete Két év múlva fellendülés (Folytatás az 1. oldalról) Akkor jelentek meg hazánk­ban a Claas, a John Deere, a Fiat és lehetne még sorolni, milyen gyárak a termékeikkel. Verseny­ben azok tudtak maradni a hazai piacon, akik beszállítóivá váltak ezeknek a gyáraknak. A többiek­nek továbbra is a keleti export és a mezőgazdasági szolgáltatás maradt. Ez jellemezte mezőgaz­dasági gépiparunkat 1990-ben is, amikor a keleti piac összeomlott, és a gyárak jelentős része csődbe került vagy szakmát váltott.- Jelenleg mennyien dolgoz­nak a mezőgépiparban?- A korábbi létszám mintegy negyede dolgozik ebben az ipar­ágban, a cégek jelentős része, pontosabban 16 felszámolás alatt áll, vagy csődeljárást kezde­ményeztek ellene. Ehhez azon­ban az is hozzátartozik, hogy ha­zánkban felduzzasztott létszámú iparág dolgozott. Véleményem szerint egy 6-8 ezres létszámú mezőgépiparra van szükségünk, amely termékeinek mintegy 60- 70 százalékát exportálja.- A szomorú jelent milyen jövő követheti?- A föld- és a szövetkezeti tu­lajdonviszonyok rendeződése után, ha jövőre nem is, de ’94-95- ben mindenképpen fellendülés várható. Ebből következik, hogy addigra egy, a hazai igényekhez igazodó jói működő, hazai tulaj­donú - ezt hangsúlyozni szeret­ném, hogy hazai tulajdonú - me­zőgépipart alakíthatunk ki.- Milyen meghatározó változ­tatásokra van szükség ahhoz, hogy ez megvalósuljon?- A végtermék-orientáltságot el kell felejteni! - magyarázza Sziráki András. - Megemlítem, hogy a Claas kombájnhoz 1500 kisebb-nagyobb vállalat szállít alkatrészt, minket pedig saját ve­zetőink kicsinyeitek le korábban. hogy csak egy „vasdarabot” va­gyunk képesek gyártani. A Rába egyedül kínlódott traktorával. Elképzelésem szerint egy össze­szerelő gépipart kell kialakíta­nunk, vagyis a részegységekre speciális üzemeket létrehozni, ezek egy részébe bevonni a kül­földi szakmai tőkét, amely így piacot is hozhat, és ezekre építve egy hazai tulajdonú összeszerelő bázist létrehozni. így ezek ter­mékei már megmérhetőek lesz­nek az igényes piacokon is.- A hazai piac szerepe így nem törpül el?- Á, dehogy! A hazai piac min­den gyártó számára a legfonto­sabb referencia. A nyugati üzlet­ember vagy szakmabeli első kér­dése, hogy egy-egy gyár terméke milyen nagyságban részesedik a saját piacán. Az itthoni megmé­retés a legfontosabb, hogy mennyire vagyunk próféták saját hazánkban. - span ­VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! A Pelikán Vendéglátó Rt. megvételre kínálja az alábbi vendéglátóipari eszközeit: pultok, sütő, -főzőberendezések, edények, egyéb vendéglátásban, kereskedelemben használható eszközök. Az eszközök megtekinthetők Szolnokon, a Bajcsy Óvoda konyha melletti raktárában. (AFIT mögött) Szolnok, Bajcsy Zs. u. 2. Az értékesítés Időpontja: 1992. november 24-től 27-ig, naponta 8 -14 óráig a fent megjelölt helyen. Fizetés a helyszínen. Várjuk az érdeklődőket. ♦13271/1H* Elhúzódik az árvita Privatizáció a cukorgyári lakótelepen (Folytatás az 1. oldalról) A válasznyilatkozatot azzal a megjegyzéssel küldték vissza a kft.-nek, hogy: élni kívánnak vé­teli jogukkal, azonban ezt csak akkor tudják gyakorolni, ha a la­kásaikból alakítandó társasház alapító okiratát és az ahhoz tar­tozó vázrajzokat megismerik. Ezt nem kapták kézhez. Úgy ítél­ték meg, kiszolgáltatott helyzet­be kerülnek, ha aláírnak egy ilyen biankó szerződést. Olyas­mit ajánlanak fel, amiről nem tudjuk, hogy mennyit ér és miről is van szó pontosan - fogalmazta meg a lakók képviselői által fel­kért ügyvéd, dr. Szegedi Károly. Arra utalt, hogy tisztázatlan a melléképületek, garázsok, kony­hakertek, gazdasági épületek helyzete, azt sem tudják az em­berek, hogy milyen feltételek mellet üzemeltetik majd a köz­műveket. Elhúzódó szerződés A cukorgyáriak közül jó néhá- nyan már évtizedek óta itt élnek. Olyan otthont és környezetet te­remtettek saját erejükből, ame­lyet elválaszthatatlannak érez­nek maguktól. Érthető, hogy nem szívesen válnának meg azoktól a kertektől, amelyeket mindig is ők műveltek, azoktól a garázsoktól, közöségi épületek­től, melyeket ők emeltek. Nagyobb gond azonban, hogy a megállapított forgalmi értéke­ket eltúlzottnak, az amortizáció mértékét pedig alacsonynak tart­ják. Igaz, belterületről van szó - hangsúlyozzák -, de mégiscsak külvárosban, a gyár kerítése mellett élnek. Lakást akarunk vásárolni, s nem gondot - szögezte le az egyik jövendő tulajdonos, aki megpróbált utánajárni az értéke­sítési ügynek. Megítélése szerint az Állami Vagyonügynöségnek a lakóknak kellett volna felaján­lani a bérleményeket.- Mi is rendelkezünk olyan szellemi képességgekkel, hogy kft.-t alakítsunk, s letegyünk annyi pénzt, amely ahhoz szük­séges, hogy összetűzések nélkül mi bonyolítsuk le az értékesítést - jegyezte meg egy nyugdíjas. „Hol az a határ, ameddig a vevő­ket kopasztani lehet”- idézet a levélből, melyet a privatizációs miniszternek küldött el. Lakatos László a Második Cu­korgyári Szolgáltató és Vagyon­kezelő Kft. ügyvezetőjétől - aki egyben a Tisza Limes Kft. egyik vezetője - megtudtuk, hogy a la­kóknak csak akkor kell véglege­sen nyilatkozniuk, amikor elké­szül az alapító okirat. A késés oka pedig az volt, hogy a telek­megosztásra kellett várni. A so­kat vitatott nyilatkozatot pedig azért küldték ki, hogy meggyor­sítsák az ügyintézést, hogy minél kevesebb nyitott kérdés marad­jon. Fennáll ugyanis az a ve­szély, hogy ha a szerződések át­húzódnak januárra, akkor félő, hogy a forgalmi adó miatt meg­emelkedik az eladási ár. Nincs alku Kétszáz bérlőt érint a lakásér­tékesítés. A lakások négyzetmé­terenkénti ára jelenleg 7.500 és 16.000 forint között mozog. Az utóbbi hároméves lakásoké. Igazságtalannak tartják az embe­rek, hogy amikor piacgazdaság­ról hallanak, olvasnak, miért nem lehet a lakásonkénti árakon változtatni. Hiányolják az alkut, a közös megegyezést. Mint egyi­kőjük szavaiból kiderült, ügyes­kedést sejtenek a privatizációs láncolatban. Felvetik, hogy az ÁVÜ - tudomásuk szerint - nem írt ki pályázatot az értékesítés lebonyolítására, csak kijelölt egy céget.- Mi az elmérgesedett viszony oka ön szerint? - kérdeztük La­katos Lászlótól, a Tisza Limes Kft. ügyvezetőjétől.- Lényegében árvitáról van szó. Mindemellett senkinek sem kötelező megvennie a lakást. A lakásbérleti jogviszonyt szabá­lyozó rendeletek vonatkoznak azokra, akiknek nem felel meg árajánlatunk.- Kihez tartoznak majd a köz­müvek?- A Tigáz e magánterületen átvette a gázhálózat üzemelteté­sét. A víz-, a szennyvízrendszer és a televíziós hálózat a társashá­zak közös tulajdonába kerül, ne­kik kell együttműködniük.- Visszatérve az árakra, a gyár kerítése mellett, a zömében öreg épületekért sokallják a kft. aján­latát. Nézőpont kérdése- Tizenhatezer forint az álta­lunk megállapított legmagasabb négyzetméterenkénti ár. Egy la­kás újra-előállítási értéke 30 ezer forint négyzetméterenként. Egy hároméves lakás esetében gya­korlatilag ugyenennyiről van szó. A négyzetméterenként 16 ezer forintba kerülő, három éve épült ingatlan esetében tehát már figyelembe vettük az épület fek­vését. A lakottság miatt az emlí­tett összeg 40 százalékáért ajánl­juk fel. Ennek csak a 10 százalé­kát kell egyszerre befizetni. Eze­ket a gazdasági kényszereket mi sem hagyhatjuk figyelmen kí­vül. Megjegyzem, hogy nem lett volna kötelező - mint ahogy tet­tük - az állami lakások elidege­nítésére vonatkozó szabályokra utalni árajánlatunkban. Hadd említsem meg továbbá, hogy az önkormányzat lakáskoncepció­jában a 25-40 százalékos lakos­sági szorzó helyett 75 százalék szerepel.-Úgy érezték a cukor gyári la­kók, hogy a kiküldött nyomtat­vány aláírásával egy biankó szerződést töltenének ki, ezzel elesnének minden mérlegelési lehetőségtől, magyarul kiszol­gáltatottakká válnának.- Már az indulásnál 7 hónapos késésbe kerültünk. A telekmeg­osztási procedúra újabb két hó­napot vett el. Abban igazuk van a lakóknak, hogy az árajánlattal együtt kellett volna kiküldeni a társasházi alapító okiratot. Eljá­rásunk célja az időnyerés volt, hogy már előre tisztában le­gyünk az adatokkal, a szándé­kokkal. Az idő rövidsége miatt félő, hogy a szerződéskötések átcsúsznak ’93-ra, és általános forgalmi adót kell felszámol­nunk.- Végül is van-e lehetőség az árak módosítására?- Több ízben egyértelműen le­szögeztem: ez az az ár, amit tisz­tességesnek tartok, alább nem mehetünk.- Valakinek meg kell felelni­ük?- Az Állami Vagyonügynök­ség felé elszámolási kötelezett­séggel tartozunk mi is.-Mi lesz a sorsa a közösségi épületeknek, a garázsoknak, a kerteknek?- Megállapodásunktól függ, hogy a garázsokat megvásárol- ják-e vagy sem. Az engedély nélkül emelt épületekről hivata­losan nem veszek tudomást, hisz ezeket szabály szerint le kellene bontani.- Ön a Második Cukorgyári Kft.-nek és a Tisza Limesnek is ügyvezetője...- A Limes az ÁVÜ-nek üze­meltetésre és elidegenítésre tett ajánlatot. A Kossuth Holding is megtette a saját ajánlatát. A va­gyonügynökség az utóbbi céget választotta, ők kértek fel ügyve­zetőnek. A Második Cukorgyári Kft.-nek nincs se munkaszerve­zete, se alkalmazottja. Ideigle­nes működésre alakult. Nem ti­tok, hogy a feladat elvállalása­kor elmondtam, hogy én a Tisza Limest belülről tudom presszio­nálni. így is félőfhogy december 31-ig nem születik meg a szerző­dés. Ha úgy döntenek a bérlők, hogy később - talán olcsóbban - veszik meg a lakásokat, akkor garantálom, hogy a mostani árat is csökkentem. Szurmay Zoltán A művészet ismerete erkölcsi tartást ad Baranyó Sándor képei a Tiszaparti Gimnáziumban Ma délelőtt 9 órakor Bara­nyó Sándor festőművész ké­peiből nyílik kiállítás a szol­noki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközép- iskolában. Baranyó Sán­dor, akinek festményeit Pá­rizstól Tokióig számos ran­gos kiállítóteremben láthat­ta a közönség, müveinek egy részét Washingtontól Bé- csig számos magángyűjte­ményben őrzik, először állít ki egy iskolában.- Milyen előzmények után jön létre a tárlat? - kérdeztük a fes­tőművésztől, akinek gyűjtemé­nyes kiállításában két évvel ez­előtt gyönyörködhetett a város művészetbarát közönsége.- A gimnázium igazgatója fel­kért arra, hogy mutassam be né­hány képemet az iskolában. A beszélgetés közben kiderült, hogy a gimnáziumban fontosnak tartják az esztétikai nevelést, amely elengedhetetlen része a teljes emberré nevelésnek. Emi­att örültem a meghívásnak, s más iskolák számára is követendő példának tartom. A fiatalok tan­rendjéből hiányzik a valláser­kölcs, az etika, s hiányos az esz­tétikai nevelés is. A művészeti nevelés erkölcsi tartást ad a fia­taloknak. Aki nem tudja, nem ismeri hazája művészetét, az iga­zán nem is szeretheti a szülőföld­jét. így az esztétikai nevelésnek valójában nagyobb súlya van az oktatásban, mint azt sokan gon­dolnák. A szolnoki gyerekek, ha nem ismerik mindazokat az érté­keket, amit a település fennállá­sa óta létrehoztak, akkor idege­nek maradnak a városban.- Hány képet láthatunk a kiál­lításon?- Huszonöt-harminc kép fér el az iskola galériáján. A képek mintegy kétharmada az utóbbi évek termése, ezeket most lát­hatja először a közönség.- S az iskolai tárlat után mire készül, hol lesz a következő kiál­lítása?- A tavasszal Németországban lesz ismét egy nagyobb kiállítá­som.- S Szolnokon?- Azt nem tudom. Jó lenne, ha végre megvalósulna már egy képtár, s abban egy állandó kiál­lítás a művésztelepről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents