Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám

1992. NOVEMBER 18. Jászsági Extra—Jászapáti „Este fejik, reggel isszák” A Jásztej neve ma is fogalom Nyolcvan éves a gimnázium Jövőre új tagozat indul a szakközépiskolában „V an olyan hulladék, ami már több éxe itt van" - jeg}/.i meg Itagi Las/.lo „Szenátor” a hajdani hizlaldából A város végén, a vasúti síneken túl valóságos sártengeren lehet átkelni a hajdani sertéstelepre. Ma már csak a vaskapu felirata jelzi, hogy valaha hizlalda volt az épületkomplexum, amelyet egy évvel ezelőtt vásárolt meg a Ha-Ho Kft. Az ala­csony ólak még megvannak, de közöttük már egy nagyobb épület magasodik, ahol asztalosok dol­goznak. A kft. összesen huszonnégy embert fog­lalkoztat. A több helyiségből álló műhelyben saját terve­zésű és fejlesztésű irodabútorokat gyártanak. A harminc elemből álló Szenátor bútorcsaládhoz V ____________ ______________ /___ V ásárosnaményből, illetve Nagylakról szerzik be az alapanyagot, majd Budapestre szállítják a kész termékeket. A Ha-Ho Kft. egyébként a bútorgyártáson túl bekapcsolódott a Jász Újság kiadásába is. A lapot egyébként egy szűk baráti kör indította útjára három évvel ezelőtt, felelevenítve ezzel a régi hagyományt. A lap fejléce a hajdani újságra emlékeztet. A szerzőgárda társadalmi munkában lokálpatrio­tizmustól indíttatva írja, szerkeszti hónapról hó­napra a lapot. A jászapátiak szerint a város­ban ha nem is az egyetlen, de mindenképpen az egyik legjob­ban prosperáló üzem a tejfeldol­gozó. E hízelgő megállapítás tol­mácsolásával kopogtattam be Jäger Sándor igazgatóhoz, aki erre csak annyit mond, valóban kiegyensúlyozott az üzem, nem számolták fel, s ők maguk sem kényszerültek csődöt jelenteni. Majd néhány adattal jellemzi a Jásztej Közös Vállalatot:- Jelenleg naponta 61-62 ezer liter tejet dolgozunk fel, amelyet nyolc szövetkezettől és öt háztáji gyűjtőtől vásárolunk. Ez a mennyiség megfelel a szokásos őszi-téli szezonnak. Nyáron en­nél többől, napi 75 ezer liter tej­ből készítjük termékeinket, ame­lyek nem kis örömünkre állják a versenyt az egyre erősödő kon­kurens cégek között.- Hányféle tejterméket visznek a „piacra"?- Többféle zsírtartalmú tejet, túrót, tejfölt, vajat készítünk, kü­lönböző csomagolásban, s ada­gokban üzletekbe, vendéglátó­ipari egységekbe stb.- Korábban ez volt az üzem reklámja: „Este fejik, reggel isszák". Így van ez most is?- Igen, így van.- Hányán dolgoznak az üzem­ben?- Száznegyvenöten, s ahogy készen van a termék, a huszon­két kocsink már viszi is Buda­pestre, Miskolcra, Szolnokra, s a környékbeli településekre. A legnagyobb piacunk, akárcsak korábban, most is a főváros. Ter­mékeink 65-70 százalékát érté­kesítjük Budapesten.- Mennyiért vásárolják fel a tejet?- A kisüzemektől 15 forintért, a nagyüzemektől pedig a minő­ségtől függően 12,60-16,80 fo­rintig terjed az ár.- Az üzletekben körülbelül egy tízessel kerül többe a tej ára.- Ez a zsírtartalomtól, a minő­ségtől függ természetesen, s per­sze attól is, hogy növekedtek a tejfeldolgozás költségei, az üzemanyag stb.- A gazdák egy része úgy véli, nem éri meg szarvasmarhát tar­tani, s inkább megválik a jószág­tól.- Valóban egyre csökken a szarvasmarha-tenyésztők szá­ma, hiszen sok .munkát, gondo­zást, elfoglaltságot igényel. Ez a csökkenés azonban egyelőre számunkra nem jelent gondot. A jászapáti MÉH-telep stíl­szerűen a Temető utcában van. A hatalmas udvar valóban egy te­mető, „rozsdatemető”. Kiszu- perált vonatkerekek, drótkötél­orsók, összetört autók, kályhák, csövek, fémhulladékok, fogas­kerekek rozsdásodnak, megadva magukat a sorsnak. Odébb az épületben rongy- és papírhegy magasodik. Pufajkák, lyukas zoknik, ka­bátok, szoknyák, amik már nem kellenek senkinek, úgy tűnik, még feldolgozásra sem. Egy pa­pírdomb alján egy műanyag lá­dán üldögélve Bagi László szor­tírozza az iratokat.- Külön kell válogatni az indi­gót - mondja -, mert különben nem veszi át a gyár. Az indigó ugyanis elszínezi a papírt.- Szinte reménytelennek látszó küzdelem az óriási papírhegy- gyel.- Mit tehetünk, ha nem kell az indigó? - tárja szét a karját. - Én 1969-től dolgozom a telepen se­gédmunkásként. Korábban job­ban volt keletje a MÉH-telepre hozott vasnak, rongynak, s egyéb kidobált holminak. A gyárak egy része csődbe ment vagy afelé tart, így aztán egyre szaporodik a „készle­tünk”. Van olyan vas, s egyéb hulladék, ami már három-négy éve is itt van. Ha tovább megy, a síneken túlra, még tankokat is láthat - bíztat -, az viszont már nem a miénk, úgy tudom egy kft.-é. Hogy kié a sok-sok kiszupe- rált harci eszköz, nem firtatom, hiszen igazából valamennyiün­ké, annak idején a mi munkánk­ból vásárolták, bár az is lehet, hogy itthon gyártották. Minden­esetre érték. Vagy inkább az lehetne belő­le, ha megvásárolnák, beolvasz­tanák a még működő kohók, gyárak. Ezeket a befőtteket már a tanulok tettek el telire - mutatja dr. Kalmar Pálné igazgatónő kumentumait a könyvtárnak. Mi tagadás, jól jön az effajta támo­gatás, hiszen az intézménynek mindössze 200 ezer forintja van, vagyis hogy volt az idén könyv- beszerzésre. S a kiadványok ma­gas árai miatt ez körülbelül 500- 600 kötet megvásárlását teszi'le- hetővé. Természetesen minden könyvet csak egy példányban tudnak megvenni. A könyvtárban egyébként egy kis szobában helytörténeti gyűj­teményt őriznek. Ebben számos becses dokumentum, érték várja a kutatókat. Ezek egy része is adomány, köztük található pél­dául Kosztolányi Dezső egy 1932-ben írt levele, amelyben jelzi, hogy szívesen eleget tesz a jászapáti meghívásnak egy köl­tői estre. A gyűjtemény egy ki­sebb hányadát a könyvtár előte­rében állították ki, a korabeli do­kumentumok a település híressé­geinek életéről, köztük Vágó Pál festőművészről adnak ízelítőt. A könyvtárban az olvasás mellett lehetőség van zenehall­gatásra is. Lemezek, kazetták között válogathat a zenét kedve­lő közönség. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Tál Gizella A város központjának egyik legszebb létesítménye a késő klasszicista stílusban készült műemlék jellegű épület, amely hosszú évtizedeken át városhá­zra igazgatónő megjegyezte; nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesen látogatják az intézményt. Éppen most ter­veznek egy találkozót azoknak. Az emlékezetes hatvan evvel ezelőtti kosztolanyi-levél, s a költői est műsora za, községháza, tanácsház volt, tíz éve pedig a kultúra, a könyv­tár otthona. A könyvtárban több mint 55 ezer kötet, 46 ezer dokumentum, szakdolgozat stb., s folyóiratok, újságok várják az olvasókat. Az idén 2800-an iratkoztak be a könyvtárba, s mint Szikszai Má­akik már legalább húsz éve tagjai a könyvtárnak, s eddig nyolcvan ilyen ember nevét jegyezték fel a régi naplókból. A jászapátiak lehetőségeikhez mérten segítik is a könyvtár fej­lesztését. Sok olvasó ajánlja fel ingyen a tulajdonában lévő már elolvasott köteteit vagy régi do­A kémia tanteremben a rengeteg eszköznek, vegyi anyagnak csak egy töredéke fér el, a többit a szertárban, illetve a laboratóriumban őrzik san és jól tanulnak, s képessége- nyítványt kapnak, de termá­ik alapján úgy tűnik, alkalmasak szetesen továbbtanulhatnak fel­lesznek majd az érettségi után a sőoktatási intézményekben, felsőfokú tanulmányokra. A kis- vagy még egy év tanulással meg­diákok egyedi tanterv szerint ta- szerezhetik a technikusi okleve- nulnak. A tantárgyaik között let. Újdonság lesz jövőre a köz­szerepel kötelezően a latin gazdasági szakközépiskola-vál- nyelv, s angolt vagy németet vá- - lalkozói ágazat indítása, amelyet a kisújszállási gimnázium és szakközépiskola követő iskolá­jaként valósítanak meg Jászapá­tiban. Az új szakra várhatóan nagy lesz az érdeklődés, hiszen korunk gazdasága ilyen szakem­bereket kíván. A gimnázium és szakközépis­kola korlátozott számban kollé­giumi elhelyezést is tud biztosí­tani a diákoknak. A nappali tagozat mellett az intézményben szakmunkások szakközépiskolája is működik, ahol érettségi bizonyítványt sze­rezhetnek a felnőttek. A Jászság első gimnáziuma 225 évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit Jászapátiban. Az iskola azonban mégis csak nyolc­vanéves az idén. Az történt ugyanis, hogy az első gimnázi­um mindössze tizenkét évig mű­ködött a városban, a Ratio Edu­cations értelmében a jászapáti iskolát a budai tankerülethez osztották be, s áthelyezték Jász­berénybe. A gimnázium nélkül maradt településen csak a száza­dunk elején merült fel ismét a gondolat középiskola létrehozá­sára. Az akkor 12 ezer lakosú község nem kis áldozatok árán építette fel szinte rekord idő alatt a ma is impozáns épületet. A gimnázium persze nemcsak kívülről hívja fel magára a fi­gyelmet, hanem belülről is. A tágas lépcsőházat, folyosókat, hatalmas termeket, jól felszerelt szertárakat, laboratóriumokat akár egy főiskola is megirigyel­hetné. Talán nem túlzás; a me­gyében aligha van még egy olyan középiskola, amelyben ilyen tárgyi feltételek között ta­deklődés. A tantestület persze nem ölbe tett kézzel nyugtázza e tényt, hanem többféle kezdemé­nyezéssel igyekszik vonzóvá tenni a pályaválasztás előtt álló fiatalok előtt az iskolát. így például Jászapátiban is el­kezdték a nyolcosztályos gimná­ziumi oktatást. Az első kisgim­A patinás gimnázium főbejárata laszthatnak mellé, illetve har­madévtől mindkettőt is tanulhat­ják. A nyolcosztályos gimnázi­umba írásbeli és szóbeli felvételi alapján veszik fel a diákokat. Természetesen a négyéves gimnáziumi oktatás is folytató­dik az iskolában, méghozzá jö­vőre is két első osztályban. Ezekből az egyik általános tago­zat, ahová elsősorban a humán tárgyak iránt érdeklődő diákokat várnak. A másik négyosztályos gimnáziumi tanulócsoport mate­matika-fizika, illetve kémia-bio­lógia tagozatos. Mindkét tagoza­ton egybeépített tantervek sze­rint tanítják a gyerekeket, emelt óraszámban, egységes elvek alapján. Mindkét négyosztályos gimnáziumi csoport diákjai an­gol, német, francia és orosz nyelvből választhatnak. A diákok számára négyféle gyakorlati fakultációs lehetősé­get kínál az iskola, amelyekről bizonyítványt is ad a végzettek­nek. A szakközépiskolai részben jövőre két osztályt indítanak. Az általános gépszerelő és karban­tartó szakon a tanulók a 4. osz­tály sikeres elvégzésekor érett­ségizett általános gépszerelő és karbantartó szakmunkás bizo­nulhatnának a fiatalok. A termé­szettudományi laboratóriumok mellett több mint 25 ezer kötet várja a diákokat az intézmény könyvtárában, s az idén pedig az iskola saját erőből kialakított egy konyhát, amelyben háztartá­si ismereteket tanulhatnak a gye­rekek. S mindezek mellett jól megférnek a régi idők tárgyi em­lékei az iskolamúzeumban. Az iskola diákjai - bár az in­tézmény beiskolázási körzete csupán néhány iskolára korláto­zódik - szép eredményekkel öregbítették a régi, de valójában mégiscsak 80 éves alma mater hírnevét. Az egykori tanítvá­nyok között számos tudományos kutató, egyetemi tanár emléke­zik ma is szívesen vissza a gim­názium légkörére, az ott kapott tudásra, életre szóló útravalóra. A jelenlegi diákokra se lehet pa­nasz, hiszen úgy az országos ta­nulmányi versenyeken, mint a sportban igencsak megállják a helyükét, s ez az iskola kiváló pedagógusainak munkáját is di­cséri. Mindezek ellenére a Mé­száros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola beiskolázási gondokkal küszködött az elmúlt években, újabban pedig a szak- középiskola iránt csökkent az ér­nazisták az idén már másodiko­sok. A jövő tanévre ismét várják azoknak a negyedik osztályo­soknak a jelentkezését, akik az általános iskolában szorgalma­Kosztolányi levele a könyvtárban ( : A Rozsdatemető az udvaron, s a sínek mentén V______________________________________________________: __________í___________________________________________/

Next

/
Thumbnails
Contents