Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-18 / 272. szám
8 Gazdasági tájoló 1992. NOVEMBER 18. Önerőből már nem megy Magyarországon az aktív keresők 15 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, azaz dolgozott, hiszen a termelőszövetkezetek széthullásával mindez már múlt idő. A feleslegessé vált munkaerő, biztos kenyerével együtt veszíti el a kiegészítő keresetet jelentő háztájit is, s mivel többségük szakképzetlen, idős korú munkavállaló, helyzetükből aligha mozdíthatók ki. Különösen sújtja ez azokat az alapvetően mezőgazdasági arculatú megyéket, mint Jász-Nagykun-Szolnok, ahol a munkanélküli ellátásban részesülők száma elérte a harmincezret. (A számukra felajánlható munkahelyek száma október hónapban 2098 volt.) A megye 63 szövetkezetéből eddig négy ellen indult felszámolási eljárás, az átalakulást 14 szövetkezet fejezte be. Talpra állásuk, újrakezdésük csak megfelelő hitelkonstrukciók kidolgozásával együtt várható. Addig azonban Mezőtúr, Tiszasüly, Nagyiván, Tiszaföldvár, Karcag, Kunhegyes és Tiszafüred térségében a fő megélhetési forrás a munkanélküli ellátás marad. Gyógyszálló is épül Cegléd készül az expóra Egymilliárd múlhat a „vezéreken” / M Csödmenedzser-képzés az AVU-nél Az helyi önkormányzat összeállította Cegléd programját, amellyel a város a,96-os budapesti világkiállítás rendezvényeihez kíván csatlakozni. Mátz István polgármester az MTI-nek elmondta, hogy máris hozzáláttak a legjelentősebb megmozdulás, a Székelyföldet bemutató nagyszabású rendezvénysorozat részleteinek előkészületeihez. Az elképzelés szerint népművészeti bemutatókat, hangversenyeket tartanak majd, Székelyföld iskolai kórusai is fellépnek, népzene és tánc színesíti a kínálatot, s diáktalálkozókra is sor kerül. Cegléd felvette a kapcsolatot Gyergyószentmiklóssal és Székelyudvarhellyel. Ugyancsak a világkiállításhoz kapcsolódva, a város vonzerejének növelésére, a vendégek fogadására két szállodát is terveznek építeni, az egyik a helyi gyógyvíz kihasználására gyógyszállóként működik majd. A befektetőket most keresik; egy norvég vállalkozó jelentkezett először, közölve, hogy 300 ágyas motelt kíván felépíteni Cegléden az expo kezdetére. ___________________ J anuárban már 100 olyan csödmenedzsere lesz az AVÜ-nek, akik remélhetően képesek arra, hogy irányítsák egy-egy gazdálkodó szervezet csődből való kilábalását - mondotta Dián Gábor, az AVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy néhány napon belül befejezi tanulmányait az a 40 szakember, aki az első menedzserképző tanfolyamon vett részt. Ez év szeptemberéig több mint 1800 csődbejelentés érkezett a bíróságokhoz, ezek mintegy 30 százaléka az AVÜ tulajdonába tartozó gazdálkodó szervezet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy meglehetősen szerény a hitelezőkkel megkötött megállapodások aránya. A bankok úgy látják, hogy a cégek kilábalási tervei nem elég megalapozottak és szakszerűek. Ebben az esetben pedig nagy a veszélye annak, hogy rövidebb időn belül a cég újra fizetésképtelenné válik, ami már az adott társaság felszámolását jelenti. Szakértők szerint összességében legalább 1 milliárd forintnyi vagyonvesztés kerülhető el, ha egy-egy cég első embere a csődbe jutott vállalatot megmenti a felszámolástól. Fontos ez azért is, mert e cégek állítják elő az exportra kerülő termékek közel egyharmadát, és a foglalkoztatottak közül minden negyedik ember ilyen, tehát csődhelyzetbe került vállalatnál dolgozik. Dián Gábor kifejtette: az AVÜ, mint az alapítói jogokat gyakorló szervezet, felelős a vagyon legkedvezőbb hasznosításáért. Ezért szervezték meg azt a tanfolyamot, amelyre 380jelentkező közül választottak ki mintegy 300 jelöltet. A sikeres vizsgát tett menedzserek a felszámolás veszélyébe sodort, de potenciálisan talpraállítható és a jövőben gazdaságosan működtethető, illetve privatizálható szervezetek élére kerülnek. Az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese elmondta: a négyhetes tanfolyam résztvevőit kül- és belföldi oktatók képzik, a pénzügyi, a marketing, a vezetési, a szervezetfejlesztési és a jogi ismeretek elsajátításán túl megtanulják a csőd- egyezséggel kapcsolatos speciális szakmai teendők elvégzését is. így például a csődegyezségi terv, illetőleg a talpraállítási program is a tanterv része. A túlnyomórészt két diplomával, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkező leendő csődmenedzsereknek a gyakorlatban kell igazolniuk alkalmasságukat, legalább két vállalatnál kell sikeres csődmenedzselést végezniük. Dián Gábor közölte azt is: a csődmenedzserek egy-egy speciális kérdésben a tanácsadó szolgálattal konzultálhatnak, s így szakmailag nem szakadnak el az ÁVÜ-től. Még marad a bérszabályozás Kifizethetetlen minimálbérek A KSH adatai szerint az I-III. negyedéves bérkiáramlás mértéke elérte a 26 százalékot. Ez több mint az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott 23 százalékos ajánlott átlag, de különféle egyéb tényezőkkel - így például az árváltozásokkal, a bértömeg változásával - indokolható ez az eltérés. Ennek alapján tehát azoknak sem kell béradót fizetni, akiknél a maximumként meghatározott 28 százaléknál nagyobb béremelést hajtottak végre. Az ÉT bér- és munkaaügyi bizottságának keddi ülésén Popper László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője ennek ellenére nem tartotta elfogadhatónak 1992-ben a felfüggesztett bérszabályozási forma megszüntetését. Az év további részében szükséges még bizonyos mértékű visszatartó erő. Elképzelhetőnek tartotta viszont a főosztályvezető, hogy - amennyiben az ÉT-ben megállapodnak a jövő évi 20-21 százalékos átlagos bruttó keresetnövekedésben, illetve a 25 százalékos maximumban - 1993-ra már ezt a felfüggesztett bérszabályozást sem alkalmaznák. A munkavállalói és a munkaadói oldal már az 1992-es felfüggesztett bérszabályozás megszüntetéséért szállt síkra. Az ülésen a minimálbérekkel kapcsolatban Popper László rámutatott: amíg több ágazatban, így például az agrárszférában még a nyolcezer forintos minimálbért sem tudják kifizetni, addig e nyolcezer forint emelése sem indokolt a kormányzat szerint. Az viszont nem megengedhető, hogy bár jogszabály írja elő az országos minimálbért, ez több helyen nem érvényesül. A munkaadói oldal elképzelhetőnek tartotta a minimálbér jövő év január 1-jétől történő 8.600 forintra történő emelését úgy, hogy néhány szakterületen csak a második félévben vezefi. nék be ezt az értéket. A munka- vállalói oldal ugyanakkor ragaszkodott az eddig is hangoztatott- 1993-as év átlagaként értelmezett - 9.700 forintos minimálbérhez. Az ülésen foglalkoztak a ’ csőd- és felszámolási eljárás alá kerülő vállalatok bérfizetéséhez szükséges garanciaalap vagy alapítvány létrehozásának ötletével. A kormányzat az alap, vagy alapítvány induló, vagy tényleges összegének egyharmadát vállalná, valamint az állami munkahelyeken a munkadói befizetést. A többi pénzt a munkaadói, munkavállalói befizetésekből kellene előteremteni. A témakörök további tárgyalását az ÉT pénteki plenáris ülésén folytatják. (MTI) Kislexikon v, w váltó: rendeletre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetés testesül meg. Szigorú váltójogi szabályoknak megfelelő formában kiállított okirat. Megkülönböztetünk idegen váltót és saját váltót. változó kamatozású kötvény: a kötvény kibocsátásakor a kötvény névleges kamatát nem rögzítik, hanem azt határozzák meg, hogy milyen mutatóhoz kötik annak változását. versenytárgyalás (tender): nagyobb értékű megrendelésekre szóló ajánlatok versenyszerű elbírálása visszkereset: megtérítési igény volatilitás: (változékonyság) kisebb-na- gyobb árfolyam-ingadozások viszonylag rövid időszakon belül Wall Street: az a New York-i utca, ahol a tőzsde található warrant: - raktárjegy Z, Zs záloglevél: fix kamatozású értékpapír, amely ingatlanra vonatkozó jogot testesít meg, telekkönyvi bejegyzés alapján záróárfolyam: folyamatos jegyzésű értékpapírnak egy tőzsdenap végén elért árfolyama zéró coupon bond: -kamatszelvény nélküli kötvény zsíróforgalom: készpénz nélküli fizetési forgalom; fizetés bankok közötti átírással zsíróközpont: készpénz nélküli fizetési forgalmat klíringelszámolás révén lebonyolító pénzintézet zsírószámla: hitelintézetnél nyitott számla, amelyen keresztül készpénz nélküli forgalom bonyolítható le. Felszámolás helyett egyezség A nyári hónapok csődbejelentési hulláma lecsengett, s havonta már „csupán” száz csődbejelentés érkezik a Fővárosi Bíróságra, amely az ország ügyeinek mintegy felét kezeli. Ezzel szemben viszont több mint ezer felszámolási kérelmet nyújtanak be a hitelezők minden hónapban. Mindez azt jelzi, hogy még évekig lesz dolguk a csődbíróknak, akikből sajnos még mindig nincs elég. Mindezt dr. Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának nyugalmazott vezetője közölte könyve, a Csődjogi praktikum folytatásának bemutatásakor. Az elmúlt hónapokban 3 ezer csődeljárás halmozódott fel a fővárosi bíróságon, amelynek feltehetően a fele felszámolással fog végződni. A bírók alacsony létszáma miatt azonban az ügyek időben elhúzódnak, s ez további gazdasági veszteségeket okoz a hitelezőknek. A határidők be nem tartása miatt néhányan már kártérítési eljárást is kezdeményeztek az Igazságügyi Minisztérium ellen.- Akik a lehető legkevesebb veszteséggel szeretnének kikerülni a csődeljárásból - legyenek hitelezők vagy adósok - próbáljanak meg egyezséget kötni - tanácsolja Piskolti Sándor. A PM és az APEH adatai szerint a csődeljárások fele már ma is egyezséggel végződik. Persze, ez sem garancia a végleges megoldásra, csupán a legrosszabb elkerülésének egyik lehetősége. dönti (Ferenczy Europress) Stagnáló árfolyam, csökkenő forgalom lir Ajr elmúlt héten már nem emelkedett tovább a kárpótlási jegyek (árfolyama. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. bizományosi adásvételében kialakult súlyozott átlagár a jegyek címértékének 76.76 százaléka volt. A BÉB tájékoztatása szerint a kárpótlási jegyek forgalma némileg visszaesett a november 15-vel végződő, 46. héten. Amíg az elmúlt hetekben átlagosan 30 millió forint volt a forgalom, addig a múlt héten csak mintegy 19 millió forint értékű kárpótlási jegy adás-vételében közreműködött a BÉB Rt. (MTI) Levonható: igen - nem? Javaslatok az adótörvény módosítására Kárpótlási jegyek Bár még nem fejeződött be az esztendő és az idei évre vonatkozó adóbevallásunkat sem töltöttük ki, már is az 1993 évi adózással kapcsolatos változások kötik le figyelmünket. Jól értesültek már most tudni vélik, hogy januártól meg többet kell majd az APEH-nek fizetnünk. Annyi bizonyos, hogy jövőre jelentős változások várhatók adó ügyekben. Készül az új vámtörvény, megváltozik a gépjárművek adóztatása és az önkormányzatok lehetőséget kapnak a helyi adók behajtására. A pénzügyi tárca személyi jövedelemadóról szóló javaslatáról még folyik az egyeztetés, de nagy valószínűséggel állítható, hogy ezentúl adóköteles az ideiglenes és tartós kiküldöttek deviza ellátmánya is. A pénzügyesek úgy tűnik kedvezni kívánnak a közalkalmazottaknak és köz- tisztviselőknek, mert a tervezet szerint ők nem adóznának a kiküldetésre járó napidíj után, míg mindenki igen. Az utazási és szállásköltségek levonása után megmaradó deviza alapján kell majd személyi jövedelemadót fizetniük a kiküldötteknek. Az alapítványi pénzekkel eddig csak akkor foglalkozott az adóhatóság, ha felajánlásunkat jótékony célra fizettük be, ezentúl viszont az is érdekli majd a hatóságot, amit alapítványi támogatás címén kapunk. A tervek szerint ugyanis az alapítványoktól átutalt összegeket is jövedelemként kell bevallani. Kivételek természetesen lesznek. Ilyen, ha a támogatás kizárólag külföldi tőkéből származik, vagy ösztöndíjként folyósítják. A karitatív jellegű - egészségügyi, szociális célú támogatás, továbbá a gyermek- és ifjúsági bűnmegelőzést, a diák és szabadidős tömegsportot támogató - pénzbeni segítség után természetesen ezután sem kell majd adózni. Változatlanul nem növelik a jövedelmünket a természetbeni juttatások, kivéve ha például a munkaruha árát pénzben fizetik ki. Az ezer forintot meg nem haladó ebéd hozzájárulás, a közlekedési dolgozókat és a postásokat megillető kedvezmények ezentúl is adómentesek lesznek. Jelentősen módosul viszont a magán gépkocsik hivatalos használatának elszámolása. Egyik variációként visszaáll a fenntartási és amortizációs költségelszámolás, kilométerenként 8 forinttal, míg a másik szerint a ténylegesen megtett kilométerek után fizetnének üzemanyag hozzájárulást. Bonyolítaná a helyzetet, hogy az üzemanyag árak nem egységesek, ezért az APEH időről időre bejelentené az adómentesen jóváírható benzin árát. Az egyéni vállalkozók bizonyára örömmel fogadják, hogy a gépkocsi és az ingatlan kivételével ezentúl a munkájukhoz szükséges valamennyi tárgyi eszköz árát egy összegben és még az adott évben levonhatják az adóalapjukból. sz. m. Hétről hétre Gazdasági hírmorzsák Süllőtelepítés a Balatonba Ajándék süllőt telepítettek a Balatonba - összesen másfél tonna előnevelt ivadékot -, hogy némileg helyre billenjen a tó halainak utóbbi években felborult aránya. Az akcióra a Magyarországon már húsz töltőállomást működtető és 1995-ig további harmincat üzembeállító Total multinacionális kőolajipari világcég jóvoltából kerülhetett sor. A balatoni halpusztulások miatt számottevően megcsappant a Balaton híres fogassüllő állománya, s a nemes hal helyett egyre inkább a kevésbé értékes keszeg és ezüstkárász szaporodott el. Paradicsomimport Korlátlan mennyiségben lehet paradicsomot behozni az országba március 31-ig - közölte a Földművelésügyi Minisztérium. Az üvegházi termés ugyanis már nem elégíti ki az igényeket, sem a mennyiségét, sem az árát tekintve. Az importtermék a világ minden részéről jelentős meny- nyiségben érkezhet, így remélhetően az ára is elfogadható lesz. Újabb 2300 dolgozó kerül az utcára Szabolcsban Folytatódnak az előre bejelentett, nagy arányú létszámleépítések a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyáraknál, vállalatoknál, szövetkezeteknél és intézményeknél. Október végéig ötszáz dolgozót küldtek el, novemberben nyolcszáz, decemberben újabb ezer embernek mondanak fel a munkáltatók. Az elbocsátottak felétől a piaci nehézségek, a megrendelések csökkenése miatt kénytelenek megválni. A Nyírségben már 21 százalék a munkanélküliségi ráta, a legnagyobb mértékű az országban. Épül a Mindszent- székkutasi öntözőrendszer Hosszú előkészületek után megkezdték Csongrád megyében a Mindszent-székkutasi öntözőrendszer kiépítését. A többhasznú beruházást azzal a szándékkal vállalta két vízgazdálkodási társulat, hogy hosszú távra, biztosítsa az eddig vízkorlátozás alá eső Tisza menti területek, valamint a még ellátatlan termőföldek öntözését. A 70 millió forintba kerülő beruházás 50 százalékát az FM fedezi, 11,5 millióval a hódmezővásárhelyi önkormányzat járul hozzá az építéshez. A Mindszent-Mártély közötti Tisza-szakaszon megvalósuló beruházás első része - amely biztosítja egyebek között a már- télyi holtág vízutánpótlását - a jövő év májusára készül el. Elégtelen agrárfinanszírozás A pénzügyi politika fatális tévedése volt az elmúlt ékvekben, hogy nem alkotta meg a mező- gazdaság speciális finanszírozási rendszerét - ez a véleménye Horváth Gábornak, a MOSZ főtitkárának. A mezőgazdasági termelés jellegéből adódóan a befektetések általában lassan térülnek csak meg, nagy kockázattal, amit a kereskedelmi bankok nem vállalnak. A mezőgazdaság jelenleg öngyilkos módon rövid lejáratú hitelekből él, ami elképzelhetetlen a nyugat-európai gyakorlatban. A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József
