Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-14 / 269. szám
4 Szolnoki Extra 1992. NOVEMBER 14. Szolnoki agglomeráció A szövetség útjai Legutóbbi cikkünkben utaltunk a kutatók által összeállított kérdőíves elemzésre. Minden kérdésre mi nem térhetünk ki, de az agglomeráció szempontjából az önkormányzatok közötti együttműködést mindenképpen érintenünk kell. A kutatók úgy vélik, hogy az önkormányzatok mindenekelőtt magukkal lesznek (vannak) elfoglalva. A képviselőtestületnek ki kell alakítania működési rendjét, s a település feladatait végre kell hajtani. Ebben a helyi társadalom, a civil társadalmi szerveződések, a pártok, de méginkább és elsősorban a polgárok lehetnek a helyi hatalom igazi és legfontosabb partnerei. Mindezzel együtt egyetlen képviselőtestület sem engedheti meg magának, hogy gondolkodása határai egybeessenek az adott falu, város közigazgatási határaival. Azzal együtt is, hogy túl közeliek még a múlt rendszer kényszer körzetesítései, a centralizáció, az újraelosztás, s nem ismeretesek a szövetkezés előnyei. Ez nem azt jelenti, hogy eleve fel kell adni a szövetkezést. A felmérés során nem is lehetett találni eleve elutasító választ. Ahhoz azonban, hogy a társulás, szövetkezés létrejöjjön, Áll Szolnokon egy emlékoszlop, amelyet - azt hiszem, nem tévedek nagyot - szinte senki nem ismer. Naponta elmennek mellette az emberek, ám senki nem áll meg megnézni, hogy kiknek is állít emléket. Persze ha valaki mégis odamegy, és közelebbről is szemügyre veszi, akkor sem igen lesz okosabb, mivel a rajta lévő feliratok már az olvashatatlanságig elkoptak, bepiszkolódtak, legfeljebb néhány szót, szófoszlányt lehet kibetűzni. Pedig annak idején a város főterén, a Kossuth téren állt ez az emlékoszlop. A múlt század hetvenes éveiben állították fel, s a 68- as közös gyalogezred elesett katonáinak állított emléket. Az ezrednek a mostani József Attila útón volt a laktanyája, amelyet a szovjet hadsereg vett „bérbe” 1945 után. Az emlékműre az ezred azon katonáinak nevei kerültek fel, akik a Monarchia hadseregében az 1866- os porosz-osztrák háborúban, illetve az 1878-as boszniai okkupáció során estek el. Az I. világháború szükséges tisztázni, hogy ki mit vár ettől, milyen előnyökkel, kötelezettségekkel jár az ebben való részvétel, milyen szervezeti, működési (anyagi) keretek között tevékenykedhet, hogyan és milyen erejű döntéseket hozhat, stb. A települések által létrehozható társulásokban a legkülönbözőbb kombinációk képzelhetők el. Egy adott község, város egyszerre több társulásnak is tagja lehet, és egy-egy társulás átfoghatja egy térség egészét vagy azon belül egy kisebb egységet. Természetesen (s az agglomerációból következik is) a megyén kívüli települések között, illetve ilyenekkel is létrehozható akár kereszttársulás is. A hatósági igazgatási társulás az államigazgatási ügyek szakszerű, racionális ellátására jöhet létre. A települések megállapodhatnak abban is, hogy két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézményt közösen irányítanak, fejlesztenek, tartanak fenn. Külön- külön, ágazatokra, illetőleg ellátandó szolgáltatásokra lehet ilyen megállapodást kötni. Ha az egyikben egy település részt vesz, nem biztos, hogy a másikhoz is csatlakozik. Ez a fajta tárután pedig a város elesett katonáinak is őrzi(?) az emlékét. A Kossuth térről az 1950-es években távolították el, s vitték át a „Gólyához” (Eötvös tér). Azóta az enyészeté lett az oszlop: senki nem gondozza, senki le nem tesz oda egy szál virágot vagy egy koszorút, senki nem beszél róla. Csak áll ott a tér szélén árván, egymagában, butikok és újságárusbódé közé beszorítva, lepusztultan. Vajon miért jutott erre a sorsra? Miért nem kapott az utóbbi évtizedekben egy kis figyelmet sem? Ennyit érne csak az áldozatok emléke? Kérdések, melyekre választ találni biztos lehet - ám az illendő és a múlt emlékét legjobban szolgáló felelet az lenne, ha valaki (önkormányzat?, társadalmi szervezet?, kulturális szervezet?) az emlékmű felújítását elvégezné. Ha legalább a lekopott feliratokat újravésnék, újrafestenék. Hiszen történelmünkhöz, a város történetéhez ez a korszak is hozzátartozik ... B.Gy. sulás lehet az, amely a lakossági szükségletkielégítés szempontjából a legjelentősebb. Figyelemmel az infrastruktúrára, a körzeti ellátási szolgáltatásokra, bizonyos kényszerhelyzetek elengedhetetlenné teszik a társulást kimondó megállapodás megkötését. A változatok elvileg végtelenek lehetnek, s ma már az agglomeráción belül is létezik a települések egy csoportjának szövetsége. Egy dologra azonban különösképpen fel kell hívni a figyelmet. Á kutatók úgy vélik - s ezzel messzemenően azonosulni lehet -, a települések saját érdeke, hogy minél hamarabb lépjenek az országos szövetkezés útjára. Az önkormányzati törvény ugyanis akként rendelkezik, hogy a költségvetési döntéseket az önkormányzati érdek- szövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembe vételével kell meghozni. Kár lenne, ha ebben a folyamatban a „tartópillérek” nem tudnák képviseltetni magukat. A törvény nem egyes számot használ, tehát megadja azt a lehetőséget, hogy több és többféle önkormányzati szövetség jöjjön létre.-feGazdaszámvetés Szandaszőlősön Az immár két esztendős múltra visszatekintő szandaszőlősi gazdakör a minap tartotta meg éves közgyűlését. A városi ön- kormányzat, az Agroker Rt. és a Szolnoki Áfész támogatását élvező társadalmi szervezet tagsága értékelte az elmúlt esztendők munkáját, majd megtárgyalta és elfogadta a jövő évi programját. A szandai gazdák az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektetnek a gazdasági jellegű tevékenységekre, mint például a facsemete árusítás, valamint a szervezett zöldség és gyümölcs értékesítés. Természetesen tovább folytatják a hagyományos tevékenységüket: elődásokat, konzultációkat, tanulmányutakat szerveznek és különféle szakmai, illetve piaci információkkal támogatják a gazdálkodókat. A közgyűlés elfogadta az új alapszabályt, amely körvonalazza a társadalmi szervezet célkitűzéseit és működési kereteit. A tagság döntött arról,hogy a gazdakör mostantól az 1848-as szabadságharcos és nagyhírű kertész, Berecky Máté nevét veszi fel. E mellett sor került a tisztség- viselők megválasztására is. A megyehatáron túl is jól ismert gazdakör elnöki teendőinek ellátásával ismét B indics Istvánt bízták meg, de egyhangúlag bizalmat kapott Csapó László, az eddigi alelnök és G. Szabó János gazdasági vezető is.-LKedden közgyűlés Soros közgyűlését tartja kedden 13 órakor a városi önkormányzat. A tanácskozás napirendjén számtalan téma szerepel - egyebek között a testület kialakítja az önkormányzat jövő évi költségvetésének koncepcióját, dönt abban, hogy legyen-e Szolnokon sportiskola. Számbaveszi a kábeltelevíziós hálózat fejlesztési lehetőségeit, és egy egészségügyi szolgálat létrehozása is szerepel az előterjesztések között. Az ülés természetesen ezúttal is nyilvános. Megkopott emlékezet A gyalogezred emlékműve Árván, lepusztultan az Eötvös téren GYŐZTES MAKETTEK Szolnokon és környékén meglehetősen sokan hódolnak a makett-készítés szenvedélyének. Kezük alól szebbnél szebb darabok kerülnek ki, ezeket viszont ritkán látja a nagyközönség. Ezért a Sütő utcai Modell Center tulajdonosa úgy döntött, hogy az üzletek kirakataiban kiállítja a helybéliek legsikerültebb makettjeit, köztük olyanokat, melyek a különböző modellező versenyeken előkelő helyezéseket értek el. (Fotó: I.Cs.) Készül Szolnok Évkönyve 1992 Révay nagy lexikona annales címszó alatt ezt írja:"(lat.jelen- tése évkönyvek).Rómában régóta feljegyezte a pontifex maxi- mus az évnek minden jelentős eseményét, így a tisztviselők nevét, háborúságot, drágaságot, járványt, csodajeleket stb. így gyűltek össze évről évre a Róma történetét bemutató évkönyvek, a nagy annales alapművei." Tudomásunk szerint Szolnoknak olyan történetírói, akik kifejezetten csak a város jelenkori történelmével foglalkoznának, nincsenek. Készültek ugyan kalendáriumok, kisebb-nagyobb kiadványok a városról, de egy olyan évkönyv, amely a szó igazi értelmében az "lenne nagy hiányossága városunknak mindez- ideig. A Molnár Reklámiroda nagy vállalkozása pótolni kívánja a fenti hiányosságot - olyan formán is, hogy elkészült a város 1992-es évkönyve, s már készül az 1993-as évkönyv tervezete is. Ha lesznek vállalkozó történészeink ezek segítségével köny- nyen összeállíthatják a Szolnoki Annalest, amennyiben erre néhány évtized múltán valakinek kedve támad. A Szolnoki Mondandó című újság, tapasztalatai és szerkesztőjének, Molnár Lajosnak „hitvallása” alapján született meg az évkönyv készítésének gondolata. Megfigyelték ugyanis, hogy az embereket jobban érdeklik saját környezetük hírei, mint a nagyvilág történései. Ezért határozták el, hogy ezeket évről-évre csokorba gyűjtik, hogy kinek-kinek ha óhajtja, meglegyen városunk évi krónikája egy kötetbe foglalva. Az évkönyvet csak fel kell ütni, s máris látja az ember, saját életének fontos állomásai milyen városi eseményekkel történtek párhuzamban? Molnár Lajos, aki „kitalálta” az évkönyvet Az évkönyv szerzői a tizenkét hónapnak megfelelően 12 témakör köré csoportosították a könyv szerkezetét, mely képet ad a város 1992. évi arculatáról (építészek, értelmiségeiek, városkutatók, stb. segítségével), szó lesz benne a lokálpatriotizmusról, a városban működő egyesületek munkájáról, a kulturális életről (színház, művésztelep, könyvtár, iskolák stb.), vagy az underground kultúráról (hol és hogyan szórakoztak a fiatalok 1992-ben, zenekarok, művészeti kezdeményezések. Természetesen a sport sem maradhat ki. A gazdasági élet főbb városi kérdéseit is felvillantja a könyv, de reflektorfénybe kerül a környezetvédelem is, valamint előtérbe kerül az egyház( vallás és egyéb kérdések),politika, szociális helyzet. Végül szóba kerül a a bűnözés, bűnüldözés, mivel az erőszak ebben az évben sajnos kéretlen- hivatlanul átlagon felüli módon meglátogatta városunkat. Az évkönyv-készítés hatalmas munkája javában folyik, hogy az év utolsó napján „lapzárta” legyen, s a könyv mielőbb utcára kerüljön. Ekkora munkát természetesen csak városi összefogással lehet elvégezni. S hogy szerkesztése jó ötlet volt, az is bizonyítja, hogy szponzorai egy emberként álltak mellé, és a városi önkormányzat vezetőivel karöltve támogatják ezt a nem kis munkát kívánó művet. írjon egy sztorit ön is! - kérik az évkönyv szerkesztői, s akkor elmondhatjuk, ez az év(könyv) közös munkánk eredménye, melynek nemtitkolt szándéka az is, hogy felébredjen végre az oly régóta szunnyadó, vagy talán nem is létező lokálpatriotizmus Szolnok városában is. K. Sz. Fotó: Tarpai Az önkormányzat lakáspolitikai stratégiája 4. Mivel az elmúlt rendszerben az 1KV monopolhelyzetben volt az önkormányzati vagy állami tulajdonban levő lakások kezelése területén, nem kellett folyamatosan javítani teljesítményét. Az 1KV 1989-ig állami támogatást élvezett, ezért nagyobb költségvetési korlátozások sem ösztönözték jobb munkára. Ahhoz, hogy az önkormányzati lakások kezelésének minősége javuljon, ennek a helyzetnek meg kell változnia. A városnak fel kell vállalnia a kezelés ellenőrzésének feladatát, ezért vagyonkezelési csoportot kell létrehoznia a lakásosztályon belül. A vagyonkezelők szerepe egy érvényesíthető szerződéses viszony létrehozása lenne az IKV-val vagy más vagyonkezelő szervezettel. Ez a következőket biztosítaná: a/ Epületkezelési kritériumok kifejlesztése és közzététele. b/ Az ingatlankezelés elszámoltatása a vagyonkezelés felé, és rendszeres anyagi és fizikai ellenőrző jelentések benyújtása - megszabott formában - az önkormányzatnak. c/ Az ingatlankezelési szolgáltatásokért, azok megfelelő minőségű elvégzése esetén - ami ellenőrizendő - az ingatlankezelőt megszabott díj illeti meg. d/ A szerződést az ingatlankezelő nemteljesítése esetén a tulajdonos felbonthatja. A vagyonkezelők felelősek az ingatlankezelő szervezet teljesítményének ellenőrzéséért, a szerződés betartásáért. A fentiek alapján az IKV ösztönzést kap arra, hogy csökkentse költségeit és hatékonyabban kezelje az ön- kormányzati lakásállományt. A továbbiakban nem lesz képes minden általános költségét a bérlakásállományra terhelni, ezzel egy időben meghatározott kezelési kritériumoknak kell megfelelnie (különben a díjat sem kapja meg). Szigorúan elszámoltatható lesz a város felé, és folyamatosan demonstrálnia kell hatékonyságát. Bevételi és kiadási nyilatkozatokat kell készítenie, össze kell hasonlítania a tényleges költségeket a költségvetésben tervezettekkel, jelentéseket kell írnia a ténylegesen elvégzett munkával kapcsolatban. A kezelő céget a vagyonkezelési csoport havonta ellenőrzi. A kezelés javításának másik összetevője a kezelővállalatok versenyeztetésének bevezetése. A kezelési szerződés betartásának alapfeltétele versenytársak jelentkezése, ami hozzájárul ahhoz, hogy nemteljesítés esetén valóban kialakuljon a szerződés felbontásától való félelem. A jelenleg Szolnokon működő ingatlankezelési kísérleti program nem csak a vagyonkezelő osztály feladatainak meghatározását végzi, hanem a program során száz lakás kezelésére vonatkozó versenytárgyalás is kiírnak. A bérlakások kezelése és a tervezett intézkedések bevezetése számos kérdést vet fel, melyek megválaszolása nélkül nem lesz mód a helyi rendeletek megalkotására. Fontos tehát, hogy ismertté váljon az érintettek véleménye, a lakók, bérbeadók jogainak és kötelezettségeinek ismerete, az egymással szembeni elvárások köre. A bérlakáskezelés helyzetének megoldása kiemelt fontosságú városi célkitűzés, ezért az önkormányzat várja azok véleményét, akik úgy érzik, a felvetett témához hozzáfűznivalójuk van. (Vége)
