Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
Adótanácsadó A „d” oszlopban a tulajdonjog és/vagy a vagyoni értékű jog vagy lakásbérleti jog szerzésének az évét kell feltüntetnie. Amennyiben a változás átvezetése az ingatlan-nyilvántartásban nem történt meg, a szerzés időpontjának a szerzést igazoló irat (szerződés) évét írja be! Lakásbérlet szerzésének időpontja az a nap, amikor a bérleti jogviszony kezdődött. Az „e” oszlopba a szerzés jogcímét kell beírni, amely lehet: adásvétel, csere, ajándék, építés, elbirtoklás, öröklés, tartás (életjáradék). Ha mindezek egyike sem felel meg Önnek, mert például részben örökölte, részben vásárolta a vagyont, akkor az „egyéb” szót szerepeltesse az „e” oszlopban! Az „f” oszlopot az adóhivatal tölti ki. A „g” oszlopban a vagyon szerzéskori értékét tüntesse fel. Szerzéskori érték a szerződés szerinti teljes összegnek a magánszemélyre eső része. Az együtt nyilatkozó házastársak az érték rájuk eső részét akkor is külön-külön tüntessék fel, ha az ingatlan egyébként közös tulajdonukban van. Ha nincs szerződés szerinti érték, mert a vagyont ingyenesen szerezte (örökölte vagy ajándékba kapta), akkor az illetékhivatal által megállapított, és az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéknek a megfelelő részét kell feltüntetnie! Az értéket csak számjegyekkel írja ki. Ha a vagyonnak nincs értéke vagy az nem ismert, a rovatot húzza át! A lakásbérlet szerzéskori értéke az az összeg, amelyet használatbavételi díj vagy más jogcímen ténylegesen fzetni kellett a jog megszerzéséért. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítése során szerzett tulajdonjog esetében szerzéskori értékként a szerződésben feltüntetett tényleges vételárat kell szerepeltetni. A „h ”, „i”,, j ” oszlop a vagyon azonosító adatának feltüntetésére szolgál. Amennyiben az Ön vagyonát az ingatlannyilvántartásban a nyilatkozattétel napjáig nem jegyezték be, azonosító adatként azt jelölje meg, ami a szerződésből megállapítható! Azokat a sorokat, amelyekben nincs adata, ne hagyja üresen, hanem húzza át! A „k” oszlopba a földingatlan alapterületét kell beírnia négyzetméterben. Ha négyszögölben ismeri, 3,59-cel szorozza meg (vagy ami ugyanazt eredményezi, 0,278-cal ossza el). A „k” oszlopban akkor is az egész földterület szerepeljen, ha a földterületen ház is áll. Ekkor a ház alapterületét az „1” oszlopba írja! Lakás esetében is az „1” oszlop szolgál a lakás alapterületének feltüntetésére. Ez lehet akár a hasznos, akár a tényleges alapterület. (Az együtt nyilatkozó házastársak mindegyike a közös tulajdonukban álló földterületet, a lakás, a ház alapterületét is teljes egészében tüntesse fel. így kell eljárni akkor is, ha csak egyikük köteles nyilatkozatot tenni.) A szövetkezeti és a társasház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jog esetén csak annak a lakrésznek (esetleg telekrésznek) a területét kell szerepeltetnie, amelyre Önnek kizárólagos használati joga van. A tulajdonostársak közös használatában lévő helyiségeket (lépcsőházat, padlásteret, folyosót stb.), illetve azok alapterületét nem kell beírnia. Az adatokat a tulajdoni lap (építéshatósági engedély) adataival egyezően kell feltüntetni. Az „m” oszlopba a nyilatkozó(k) saját tulajdoni, haszonélvezeti vagy használati stb. jog hányadát kell beírni. Ha a vagyon a házastársak közös tulajdonában van, mindegyik fél a saját sorában 1/2-1/2 hányadot írjon, kivéve ha eltérő házassági vagyonkö- zösségi megállapodás van, ez esetben ezt a tulajdoni részarányt szerepeltesse. Ha csak az egyikük köteles nyilatkozatot tenni, az a fél csak a saját tulajdoni hányadát írja az „m” oszlopba. FONTOS! * A nyilatkozaton a kitöltés napjának dátuma szerepeljen. Ne feledje el a nyilatkozatot aláírni minden oldalon, ott is, ahol nem tüntet fel adatot. * Az adóhivatal munkatársai csak az aláírt nyilatkozatokat tekintik hitelesnek, ezért minden esetben, ha az aláírás hiányzik, annak pótlását kérik. Ez a felesleges utánjárás az aláírással megelőzhető! 12 V \ Adótanácsadó amelyet a magánszemély az utolsó nyilatkozatot követően szerzett. Célszerű ezért a kötelezően feltüntetendő vagyontárgyak mellett felsorolni azokat is, amelyek feltüntetése nem kötelező. Ily módon elkerülhető, hogy azok később olyan vagyongyarapodásként jelentkezzenek, amelynek eredete nem tisztázható. Ha olyan vagyontárgyai vannak, amelyekről nem tudja eldönteni, hogy kell-e róluk nyilatkoznia, lapozzon a Részletes útmutató a kitöltéshez című fejezethez. Az ott leírtak tartalmazzák a szükséges tudnivalókat. Nem kell vagyonnyilatkozatot adni a takarékbetétben, devizaszámlán lévő vagyonról. Ha erről mégis számot ad, azt az adóhatóság köteles lesz elfogadni, mint a nyilatkozattétel időpontjában meglévőt. Ennek feltétele azonban, hogy a nyilatkozatban fel kell tüntetnie a betétkönyvet kiállító pénzintézetet és a betétkönyv számát. Az erről szóló pénzintézeti igazolást pedig őriznie kell. Hogyan kell vagyonnyilatkozatot tenni? A vagyonnyilatkozatot az erre a célra kialakított nyomtatványcsomag kitöltésével és postára adásával kell megtenni. A nagykorú, házasságon kívül élő magánszemélynek külön nyomtatványcsomagot kell kitöltenie akkor is, ha bárkivel közös háztartásban lakik. A házastársaknak egy nyomtatványcsomag benyújtásával kell a vagyonnyilatkozatot megtenni. Ebben a nyilatkozatban tüntetik fel a házasfelek a közös- és a különvagyonukat. A kiskorú gyermek(ek) vagyonáról a törvényes képviselő [szülő(k), gyám] tesz vagyonnyilatkozatot. Ez csak akkor kötelező, ha a kiskorúra is kötelező a vagyonnyilatkozat-tétel, azaz volt adóköteles bevétele 1988. január 1-jét követően, és van vagyona is. A kiskorú gyermekiek) vagyonáról a szülő, mint törvényes képviselő nyilatkozik. Ha a szülői felügyeletet a házasfelek együttesen gyakorolják, a nyilatkozatot bármelyikük megteheti. Kiskorú gyermek az, aki nem töltötte be a 18. életévét, ideértve az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeket is. A gyámság alatt álló kiskorú helyett a gyámja nyilatkozik. A nagykorú gyermek akkor is külön nyilatkozik, ha a szülőkkel él. Az élettársak mindegyikének külön-külön kell vagyonnyilatkozatot tenni. Ha közös gyermekük is van és neki is van nyilatkozattételi kötelezettsége, az ő vagyonáról a törvényes képviseleti jog gyakorlására jogosult fél nyilatkozzon. A n\ásikuk egyedülállóként tesz nyilatkozatot egy másik nyomtatványcsomag benyújtásával. Az ügyeinek vitelében valamely oknál fogva akadályozott magán- személy (pl. az írni képtelen, a világtalan) vagy a gondnokság alatt álló nagykorú magánszemély nyilatkozatát a törvényes képviselője, a meghatalmazottja vagy a gondnoka készítheti el. A vagyonnyilatkozat-nyomtatványcsomagban háromféle tábla van. Az első tábla a személyi adatok, a második az ingatlanok, a harmadik az ingóságok feltüntetésére szolgál. Az egységcsomaghoz tartozik még egy kitöltési útmutató és egy válaszboríték. v
