Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

10 Szabadidőben—családi körben 1992. OKTÓBER 24. Vízhatlan sportcipő Az őszi, téli túrázás elenged­hetetlen, mondhatni legfonto­sabb kelléke a vízhatlan cipő. A legjobb természetesen a ba­kancs, ám ezt is vízhatlanítani kell, nem is beszélve a véko­nyabb, nemcsak kirándulásra használt sport- vagy edzőcipők­ről. A talpbőr kezeléséhez kever­jünk össze 5 dkg vízüveget 7 dkg lenolajjal és a cipő alaposan megtisztított talpát itassuk be ve­le. A felsőbőrt 1 dkg cetaceum (gyógyszertárban kapható) és 9 dkg sárga viasz olvasztott keve­rékével, illetve annak benzinnel hígított változatával kenhetjük be. Száradás után még egyszer bekenjük, majd kefével kifénye­sítjük. Hogyan együnk? ízlésesen szervírozott falatok Igen fontos szervezetünk szá­mára, hogy mit eszünk. De nem kevésbé fontos a hogyan sem. Hiszen az ételek hasznosításá­ban nagy szerepe van az elfo­gyasztás körülményeinek. Azt szinte már említeni sem kellene, hogy mennyivel jobban esik a gusztusosán tálalt enniva­ló, mint ha papírból, jártunkban, keltünkben lennénk kénytelenek enni. A szépen megterített asztal látványa, az ízlésesen szervíro­zott falatok kellemesebb hatást keltenek, mintha az odaégett lá­bosból kellene falatoznunk. Helytelen és ugyancsak sok családban szokás a reggeli ösz- szecsapása. Siet a háziasszony, siet a férj, sietnek a gyerekek. S a reggeliről vagy megfeledkez­nek, vagy sebtiben, kapkodva hajtják fel az üres feketét. Sokan öltözködés vagy más reggeli te­endők közepette esznek néhány falatot. Mások az utcán, a mun­kahelyre igyekezve fogyasztják el reggelijük utolsó részletét. A gyorsan bekapkodott ételt nem rágjuk meg alaposan. Csak annyira aprítjuk meg a falatokat, hogy éppen le tudjuk nyelni. így az étel tápértékéből is veszít és gyakran gyomor- és bélpanaszo­kat is okozhat a hevenyén meg­rágott étel. Az sem ismeretlen szokás, hogy a családi asztalnál, a ritkán együtt fogyasztott ebédnél, va­csoránál kerül sor a „gyerekne­velésre”, a munkahelyi gondok, bosszúságok ecsetelésére. Az iz­gató, ingerlő témák nem a terített asztalhoz valók. De kerüljük a kellemes vagy a közömbös ten­nivalókat is étkezés közben. Nem segíti az emésztést, ha evés közben újságot, könyvet olva­sunk, televíziót nézünk, levelet írunk. Reggeli, ebéd, vacsora közben koncentráljunk az ételre, élvezzük az ízeket, az illatokat. Ha egymagunk eszünk, akkor se sajnáljuk a fáradságot és terít­sünk szépen, használjunk gusz­tusos edényeket, evőeszközt, te­rítéket. A legegyszerűbb étel is jobban ízlik, ha kellemes kör­nyezetben fogyasztjuk. A csalá­di ebéd, vacsora is gusztusosabb, ha néhány szál virággal, gyertyá­val ünnepivé varázsoltuk az asz­talt. s. e. Legyünk ügyes szülök! Kikkel barátkozik a gyermekem? Családlátogatásaimkor mindig feltettem a kérdést a szülőknek: kivel, kikkel barátkozik a gyermekük? Nagyon sok szülő nézett rám csodálkozva és meglepődött, hogy - szerintem - nekik ezt illene tudni. Legtöbb szülőnek fogalma sem volt arról, kik a kisfia, kisleánya barátai, barátnői. Azt is megkérdeztem mindig, vajon szoktak-e pajtások jönni a gyermekhez. Erre is legtöbb helyen nemleges választ kaptam. Mi lenne tulajdonképpen a he­lyes? Az, ha a szülők a legkisebb kortól figyelnék, tudnák, hogy kikkel barátkozik a gyermekük és a barátságok kialakítását segí­tenék azzal, hogy elhívják ottho­nukba a választott pajtásokat. A szánkázás is jobb mulatság, ha hárman, négyen rándulnak ki a domboldalra, s nem zavarja a hangulatot ha egyikük édesapja is velük tart. Láttam olyan kezdeménye­zést is, hogy csoportos kirándu­lást, strandolást szerveztek meg a jóbarátok és hol egyik, hol má­sikuk családjából vezette őket egy-egy felnőtt. Mindehhez az kell, hogy a szülők ismerjék egymást. Ne restelljék azt, hogy már az óvo­dások szülői értekezletén meg­keressék „Kertész Palika” édes­anyját, hiszen róla sokat beszél a kisfiúk otthon, nyilván ő a vá­lasztott barátja. Iskolás porban is tartsák a kapcsolatot a sokat em­legetett pajtások szüleivel. Jó ta­pasztalatcsere alakulhat ki az is­meretségből. Együtt nyesegethetik az eset­leges hibákat, közös „nevelési normákat” beszélhetnek meg, mint például hányig nézheti a té­vé műsort, mennyi zsebpénzt kap stb. Fontos figyelni arra, hogy a kisleány kisfiú mikor serdült fel annyira, hogy már a másik nem képviselői is kezdik érdekelni. A tiltás, a távoltartás: nem helyes! A természet rendje ellen ten­nénk, ha ébredező érdeklődését egyszerűen nem lennénk hajlan­dók tudomásul venni. Ezekben a napokban, hetek­ben, hónapokban kell a szülőnek a legjobb barátnak lenni és gyer­mekét jó tanácsokkal ellátni. Nagyon kevés családban en­gedik be a fiúpajtást, a „korai udvarlót” a házba. A tiltás kö­vetkezménye a titkos találkozás, a csavargás, az eltávolodás a szülői háztól. Mennyivel ügye­sebb az a szülő, aki megengedi, hogy feljárjanak 15-16 éves le­ányához a barátnőkön kívül a fiúismerősök is. Hadd magnóz­zanak, táncoljanak kedvükre, jobb, mintha csak a diszkó klub­ban éreznék jól magukat. Hiszem, hogy a sok csavargó­ért, csövezőért, a fiatalkorúak bűnözéséért a szülők felelősek. Az utóbbi években egyre jobban bezárultak az otthonok a fiatal­ság, a szórakozásra, vidámságra vágyó fiúk, leányok előtt. Legyünk ügyes szülők! Tö­rődjünk azzal, hogy kivel, kikkel barátkozik gyermekünk és ad­junk neki lehetőséget arra, hogy velünk együtt, otthon érezze jól magát. Kevesebb lesz a téren ácsorgó, aluljárókban unatkozó, a semmittevésből rossz útra térő fiatal. G.K. Asszonyoknak - lányoknak A karok ápolásáról Kissé elhanyagolt kozmetikai téma a karok bőrének ápolása. Pedig nem haszontalan erről be­szélni, mert a formás karokat is elcsúfíthatják a különböző szép­séghibák. Bálszezonban és nyá­ron, amikor fedetlen karokkal mutatkozunk, különösen fontos a rendszeres bőrápolás, mert a szép karok növelik a nő vonzere­jét. Karjaink rendszeres ápolását tehát ne hanyagoljuk el. Az esti tisztálkodásnál a karokat (és a test többi részét) dörzskesztyű- vel vagy nem túlságosan durva szálú kozmetikai kefével körkö­rös mozdulatokkal masszíroz­zuk meg. A masszázst alulról felfelé, kézfejtől a váll irányába végezzük. Utána langyos vízzel mossuk le a szappanhabot, majd kevés citromos vízzel öblítsük le karjainkat, nyakunkat és a dekol­tázst. Ha megtörülköztünk, ken­jük be testápolóval a karokat, vállat és a nyakat. Abban az eset­ben, ha a könyökünkön a bőr érdes, még egy kevés zsíros krémmel is kenjük be. A kar szépséghibái közé tarto­zik az úgynevezett bőrgríz, amely a felkaron szokott előjön­ni. Bőrgríznek tulajdonképpen a faggyútól eltömődött pórusokat nevezzük. Ezektől a szépséghi­báktól ajánlatos megszabadulni. Ez igen egyszerű eljárással törté­nik. Fürdés után a még kissé ned­ves bőrgrízes részeket csiszoljuk át könnyedén habkővel (illat­szerboltokban kapható). A keze­lést óvatosan végezzük, ne súrol­juk erősen a bőrt, mert kisebese­dik. Utána öblítsük le a kezelt bőrterületet ecetes vízzel (egy li­ter vízhez egy evőkanál ecetet adjunk), majd kenjük be Alsói krémmel. A karok gyakori szépséghibá­ja a könyök bőrének szarusodá- sa, amely nem nyújt esztétikus látványt. Mit tehetünk ellene? Leghatásosabb kezelési módszer az olajfürdő. Két kis tálkába önt­sünk meleg (nem forró) olajat, és 10 percig áztassuk benne a kö­nyökünket. Az eljárást heten­ként kétszer ismételjük meg. Kö­rülbelül hat fürdő után a legdur­vább bőr is megpuhul. Ha gyor­sabb hatást akarunk elérni, akkor olajfürdő után ne töröljük le az olajat, hanem kössük be a kö­nyököket. A kötést hagyjuk rajta néhány órára, hogy az olaj jó mélyen behatoljon a bőrbe. A szeplős kar is előnytelen. Ezen segíteni elég nehéz. A szeplők eltüntetésének egyik ké­nyelmes módja, ha fokozatosan lebarnulunk. Vannak azonban olyan érzékeny bőrű nők, akik nem napozhatnak, vagy valami­lyen betegség gátolja a napfür­dőt. Ezeknek a halványító szerek használatát ajánljuk. A rendszeresen végzett torna elősegíti a karok szépségének, a bőr feszességének megőrzését. Minden életszakaszban, de egy bizonyos koron túl különösen fontos a rendszeres kartoma. Ha a karizmokat nem dolgoztatjuk meg naponta, az izomzat csök­ken, a kar bőre laza és ráncos lesz. A napi kartorna nem igényel sok időt, ám fontos hogy min­dennap elvégezzük a gyakorla­tokat. Például tévénézés alatt is lehetőségünk van erre. Készít­sünk néhány perces edzéstervet, a tévé és a rádió tornáiból válo­gathatunk karizmokat erősítő gyakorlatokat. Nagyon jó torna- eszköz a gumikötél, eredménye­sen fejleszthetjük vele karizma­inkat. Ha nem hanyagoljuk el a karok tornáztatását, ápolását, idős korig megőrizhetjük karja­ink fiatalos szépségét. Fási Katalin Hőtárolós kályhák Az éjjeli hőtárolós kályhák ak­kor termelik a hőt, amikor az általános áramfogyasztás ala­csony és az áram olcsóbb. A fel­töltési időt kapcsolóóra vezérli. A kályhához külön villanyórát kell felszereltetnünk. Nem be­szélhetünk energiatakarékos rendszerről akkor, ha a hőleadás mennyiségét nem vezérli ter­mosztát. A termosztátot igényeinknek megfelelő hőfokra állítjuk, s a rendszer kikapcsol, ha a hőmérő a beállított hőfok fölé emelkedik. Hőtárolós kályha esetében csak termosztáttal biztosítható, hogy a tárolt hő estig kitartson. Must előtt mustra... Kis „hordótan” - szüretre készülőknek Bármilyen elfoglaltak a sző­lőskertek gazdái, az erjesz- tő-tároló hordók jó előkészí­tésére ne sajnálják a fárad­ságot. A sikeres borkészítés­nek egyik alapfeltétele a hordók tisztasága, ám azzal senki nem számolhat, hogy a forrásba jövő must elvégzi a ,, takarítást”. A kisebb tárolók vizsgálatá­nak egyszerű és eléggé megbíz­ható módszere, hogy belefújunk a hordóba vagy tenyerünkkel rá­csapunk szájnyílására, s belesza­golunk. Ha - a belsejében előidé­zett kis légmozgás nyomán - kénszagot érzünk, tudnivaló, hogy a hordó a közelmúltban volt kénezve. A töltésre alkal­mas hordó levegője egészséges borillatú. Ilyen esetben hidegvi­zes alapos öblítés után már min­den további nélkül alkalmas a must vagy a bor fogadására. Ha a szagpróba nem ad biztos eligazítást, akkor egy kb. 75 ern­es drótszál egyik végére kötött égő gyertyával nézzük meg, mi­lyen a „gyomor” állapota. Ha a gyertya fényénél látható, hogy tiszta a fa, s csak borkőkristályok tarkítják - alkalmas a használat­ra, s elegendő a tisztavizes öblí­tés. Ha a gyertyaláng elalszik, minden bizonnyal penészes, do­hos vagy ecetes a hordó, esetleg más hibája is van, s csak alapos „generálozás”, rendbehozatal után szabad megtölteni. Az egészséges hordók is ala­posan kiszikkadnak, ha hosz- szabb ideig üresen állnak. Hasz­nálatba vétel előtt hideg vízzel töltsük föl, s csak pár nap múlva ürítsük ki őket, hogy kellően megduzzadjanak. A vízkúrát ne mulasszuk el, mert az itóka te­kintélyes részét a hordó szip­pantja magába. A „gyertyaoltó’ ’ hordókat - ha nincsenek súlyosabb hibái - rendbehozhatjuk többszöri ala­pos kimosással. Körülbelül 2 százalék töménységű szódás vagy trisós forróvízzel végezzük a fürdetést, úgy, hogy a hordót folyamatosan görgetjük. Az újabb öblítéshez már csak tiszta víz kell. Ezt kihűlésig hagyjuk a hordóban, amelyet időnként fe­jéről a talpára kell állítani, hogy a víz mindkét fenekét érje. Kö­vetkezhet a hidegvizes mosás, áztatás, mindaddig, míg á víz íz­re, szagra ugyanolyan lesz, mint betöltéskor. Kicsepegtetés, szik­kasztás után érdemes a hordót gyöngén kénezni - egyharmad kénszeletet számítva 100 liter űrtartalomra. A csak éppen penészesedni kezdő hordókat szokás úgy is tisztítani, hogy belsejébe apró­szemű láncot vagy mosott kavi­csot tesznek. Erre kevés vizet öntenek és a hordót alaposan „megtáncoltat­ják”. Utána a láncot, kavicsot kiveszik, majd a hordót kiforráz­zák és gondosan kiöblítik. A módszer nem tökéletes, de a me­szelésnél vagy a mésztejjel való föl töltésnél jobb. Nem ajánljuk a hordó kiégetését sem, mert füst­ízt kap a bor. Dr.Komiszár Lajos Ferenc/.y Europress Mai esküvön. Beküldendő október 31-ig a vicc poénje, melyet az 1. és 2. számú fősorokban rejtettünk el. Október 10-i, Praktikus tanács című rejtvényünk helyes megfejtése: Ha éjszakára lakatot tesz a hűtőszekrénye ajtajára. - Könyvutalványt nyertek: özv. Kiss Lászlóné, Tószeg, Mező Gyuláné, Vezseny és Miskolczi József, Cibakháza. (Az utalványokat postán küldjük el.)

Next

/
Thumbnails
Contents