Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
I 4 Szolnoki Extra 1992. OKTÓBER 24. Szolnoki agglomeráció Szolnok igazgatási szereplése 1950-től Egy kereskedő Szandaszölösön Az 1949/50-es közigazgatási területi reform előkészítése időszakában több változat készült az ország megyei és járási igazgatására vonatkozóan. A megyék száma - a javaslatok szerint - 7-19 között mozgott. Az elfogadott területi szabályozás szerint Szolnok megye területe a tiszafüredi járás tiszántúli részével és Békés megyéből Öcsöd községgel gyarapodott. Elkerült Déva- ványa, illetve nem került ide Abony és környéke. A változások 1950. február elsején léptek életbe, beleértve a megye belső közigazgatási felosztását is. Az akkori céloknak megfelelően a közigazgatás, illetve a hatalom behatolt a társadalom minden létszférájába, sőt a magánszféra egy részét is ellenőrzése alá vonta. A politika és a hatalom felső régióiban szinte a reform bevezetésekor tudatosodott, hogy „elaprózták” az ország belső közigazgatását. Már 1953-ban - Gerő Ernő irányításával - elkészült egy újabb reformterv, amely 1955 január 1-jén lépett volna életbe tíz megyével. Szolnok megyétől elcsatolták volna a tiszafüredi térséget Hajdú megyéhez, míg jelentős Pest és Békés megyei területeket kapott volna meg. Az 1956-os újabb koncepció 12 megyés kon- cepciójából Szolnok ismét „nyertesen” került volna ki. 1957 után az átfogó területi közigazgatási reform ügye lekerült a napirendről, a megyék megerősítették pozíciójukat. Az 1960-as évektől az újragondolt - és némileg korszerűsödő pártállami struktúrában felértékelődtek a megyék. A megyék a központi hatalom pusztán végrehajtó eszközéből részben önálló mozgástérrel, befolyásolási eszközzel rendelkező, területi hatalmi tényezővé váltak. A fejlesztési eszközök megyén belüli újraelosztási folyamatában fő szerepet kaptak. Szolnok teljesértékű megyeszékhellyé vált, az erőforrások koncentrálása révén a város fejlődése meggyorsult. Mindez nem azt jelenti, hogy nem voltak problémák. 1974-től három szintű és erősségű köz- igazgatási kapcsolatról, beosztásról beszélhetünk Szolnok körül. Létezett a városkörnyék, a Ma már nem szégyen v ______a „Zaci”______, N em is oly rég a magukat a “jobb körökhöz” tartók szemében még egyfajta “szégyennek” minősült a zálogházhoz fordulni végső pénzszűkében. Pedig ezek az intézmények alapításuk /Mária Terézia/ óta és még nagyon sokáig alapvető segítő-kölcsönnyújtó-szolgáltató funkciót látnak el. Ma is jelentős, sőt, növekvő az ügyfélforgalmuk- erősíti meg zászhalmi Éva, a BÁV Szolnoki Zálogházának fiókvezetője. A Baross úti üzletet négy éve újították fel, de sajnos alapterületük ezzel sem nőtt, így ma már - a szűkös raktártér miatt - főként ékszerekre, nemesfémekre, drágakövekre, nemes prémekre és bőrárúkra, valamint kisebb műszaki tárgyakra tudnak zálogkölcsönt folyósítani. Sokszor kínos is ez, hiszen a megszorult embereknek nincs minden esetben kismértetű értékes tárgyuk, amit elzálogosít- hatnának.Most térnek át a korszerű számítógépes nyilvántartásra, amely gyorsítja, pontosabbá teszi az ügyintézést. Az ügyfelek továbbra is anonimek maradnak, a személyiségvédelem náluk változatlanul magas fokú. Magyarul: ha az ügyfél nem akarja, nem derülhet ki róla az üzletben semmiféle, a személyére vonatkozó adat. Az értéktárgyak védelmét - a páncélszekrényeken és vastag rácsokon túl- ma már korszerű, a rendőrséggel összekötött riasztórendszer is biztosítja. L. Gy. járás és a megye. Közülük a járás a legproblémásabb, hiszen funkcionálisan össze nem tartozó területeket ölelt fel, semmilyen tekintetben sem képezett igazi egységet. Az 1984-es városkörnyéki reform bevezetésekor Szolnok városkörnyéke a szűk városkörnyék és a tag járás között alakult ki, közelített a város középfokú intenzív városkörzetéhez. Az önkormányzati igazgatási reform lehetséges hatásairól Szolnok közigazgatási társ- szervező szerepének alakulására vonatkozóan a kutatók a következőkből indultak ki. A legnagyobb valószínűsége a megye önkormányzati jellegű egységként való fennmaradásának van, mert ez fejezi ki legjobban a magyar igazgatástörténeti hagyományokat, s a többpártrendszerű politika mellett szükség van egy nem direkt politikai, hanem elsősorban szakjellegű feladatokat ellátó területi szintre, illetve apparátusra. Emellett az önkormányzati megyék területe - igazgatási feladataiktól függően - erőteljesen nőhet vagy csökkenhet. A közigazgatási megye életbelépése esetén a megyék területének növekedésével kell számolni. Szolnok esélyei egy ilyen változás esetén jók, közigazgatási központ jellege megmaradhatna, sőt esetleg nőhet is. A középfokú feladatok ellátására létrejövő társulások szétszedhetik a megyét, s Szolnok társszervező szerepe elsődlegesen a volt szolnokijárás területére szorítkozna, míg a Jászság és a Nagykunság visszanyerhetné önálló jellegét és egységét. Az új viszonyok között csökken a hierarchikus kapcsolatok szerepe. Ez a körülmény új feltételeket teremt Szolnok és szűkebb környezete közötti igazgatási kapcsolatok lehetősége szempontjából is. Ezek elsődlegesen szerződéses viszonyokon alapulhatnak, a kölcsönös érdekek alapján egyes területeken a községek, más területeken a város „kényszerül” engedményekre. A város szerződéses kapcsolatai az Abony-Szolnok-Török- szentmiklós és a Tiszaföldvár- Szolnok-Újszász közlekedési tengely mentén szerveződhetnek elsősorban. A kutatók úgy vélik a fentieken ma sincs mit változtatni, de a fejlődési lehetőségek realizálásában még csak a kezdeti lépéseknél tartunk.-feA Honvéd utca egyik házának bejáratánál tábla virít. Rajta felirat: Vas-Műszaki Kereskedés. Az udvaron hűtő- szekrények, vas- és műanyagcsövek, különböző, építkezéseknél használt szerelvények. Benn az üzletben a polcok csak úgy roskadoznak a ki- sebb-nagyobb áruféleségek alatt. A pult mögött középkorú férfi áll. Szász Jánosnak hívják. Amikor elmondj uk neki jövetelünk célját, csak annyit kérdez, hogy mire vagyunk kíváncsiak. így aztán belevágok.- Hogy indult a vállalkozása?- Jó két évvel ezelőtt, amikor a kereskedelmet is megcsapta a privatizáció szele - válaszolja -, akkor mi még - a feleségem és én - az Afésznál dolgoztunk, és mindketten boltvezetők voltunk. A nejem a munkaruházati, jómagam pedig a Kossuth téri műanyagüzletet irányítottam. Tudtuk, hogy mindkét bolNe tedd tönkre! Képünk a Széchenyin, az orvosi rendelő mellett készült. A telefonkönyv szétszaggatva, a szerelő pedig szinte naponta jár javítani a készüléket, hiába van nagy betűkkel felírva: Ne tedd tönkre, a telefonkészülék életet menthet! - nzs A kereskedő kínálja portékáját tot előbb-utóbb meg fogják hirdetni. S így arra is számítanunk kellett, hogyy ha mi nem vesszük bérbe, akkor jön majd egy idegen, aki lehet, hogy sok pénzzel, ám jóval kevesebb szakértelemmel bír, s az utcára kerülünk. Tulajdonképpen akkor jött az elhatározás, hogy maszekok leszünk. A feleségem eleinte jcéz- zel-lábbal tiltakozott, api én győzködtem, és végül is belevágtunk. 1990 márciusában indult az üzlet, és már az első hónap olyan jól sikerült, hogy a leg- vérmesebb elképzeléseinket is túlszárnyalta a forgalom. Mára pedig már kinőttük a helyünket. S mivel Rákóczifalváról elég sok vásárló fordult meg nálunk, gondoltunk egy merészet: vettünk ott egy családi házat, felújítottuk, s egy kisáruházat alakítottunk ki benne.-Van-e valamilyen titka sikerüknek?- Nézze, egy jó boltosnak szavahihetőnek kell lenni. Amit ígér, azt teljesítse is. Ugyanakkor a magánkereskedőnek úgy kell beszélni a vevővel, mint a testvérével, vagy a legjobb barátjával, hogy a kuncsaft meg legyen elégedve, és máskor is visszajöjjön. Lemez készül Szolnokon- Hogyan jutott erre az elhatározásra?- Én, mondhatom, belülről ismerem a magyar rockzenei mozgalom rákfenéit. A Kádár-rendszerben a rockzene a tűrt vagy a tiltott kategóriában leiedzett, nagy kegy volt, ha egy együttes stúdiót kapott, és teszem azt, a rádióban szerepelhetett, a zenekarok bizony kényszerűségből kihasználták a protekciót.- Szóval, sündörgölődniük kellett?- Igen. Ezért aztán többnyire felköltöztek a fővárosba, hogy a tűz közelében legyenek. A vidéki zenekarok pedig bár tehetségesek voltak, csak az amatőr felvételig jutottak el. Ilyen volt például a szolnoki Pop, Integrál, Fantom, Spirál, MRG. Miután a szocialista kapcsolatrendszer eltűnt, más piaci viszonyok alakulnak, így ez a váAz önkormányzat lakáspolitikai stratégiája u Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése szeptember 22-i ülésén elfogadta azokat a fő rendező elveket, melyek a bérlakásszektor napjainkra mély válságba került helyzetén kíván módosítani. Az erről kiadott tájékoztató ismerteti a lakbérekkel, a lakástámogatásokkal, a lakások eladásával, a privatizációval, a bérlakások kezelésével és fenntartásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és teendőket. Mivel közérdeklődésre számot tartó problémákról van szó, ezért négy részben közreadjuk a tájékoztatót tanyulmányo- zás céljából. A lakáspolitikai stratégia elfogadása a helyi szabályozás kialakításának kulcskérdése. A helyi lakáspolitika bonyolult összefüggés- rendszerét nem lehet egy-egy részterület szabályozásán keresztül rendezni, sokkal inkább egy konzisztens helyi lakáspolitika megfogalmazása kell legyen a cél, s ebből kell levezetni az egyes részterületeken végrehajtandó teendőket. A helyi szabályozáskor szükséges a megfelelő jogi felhatalmazás, szükséges a központi szabályozás. A rendszerváltozást követően jelentősen elhúzódott a bérlakásszektorral kapcsolatos alapvető kérdések tisztázása. Az állami tulajdonú bérlakások helyi önkormányzati tulajdonba adása (1991. szeptember) majdnem egy teljes éves késéssel követte a helyi ön- kormányzatok megalakulását, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a helyi önkormányzatok csak az 1992. évtől tekinthették magukat a bérlakásállomány tényleges tulajdonosának. További probléma a központi lakásszabályozás átalakításának késedelme. A Népjóléti Minisztérium sikertelen 1991. áprilisi kísérlete után a bérlakás szektor ügyét a BM vette át. A törvény kialakításának munkálatai ugyan felgyorsultak, s egy éves késéssel elő is állt az első változat, de 1992 kora őszén még mindig teljesen tisztázatlan, mikorra lesz elfogadott lakástörvény, nem is beszélve a Népjóléti Minisztériumnál maradt lakáskoncepció sorsáról, valamint a szociális törvényről. Jelenleg tehát az érvényben lévő hatályos jogszabályok képezik a lakás- politikai stratégia alapjait. Központi kötöttség nélkül A bérlakáspolitika meghatározó alapeleme a lakbér, mely az elmúlt évtizedekben kormányzati szinten került szabályozásra. Az 1971. évben életbe lépett lakbérrendelet 1983. július 1-ig volt érvényben, s ez a lakbéreket a lakások komfortfokozata szerint határozta meg. A lakbérek a lakóház fenntartás egyre kisebb hányadára nyújtottak fedezetet, ezért 1983. február 1-től átlagosan 130 %-os 5 év alatt bevezetett lakbéremelésre került sor. Az 1990. február 1-ji lakbérszabályozás - mely 25-50 %-kal növelte a lakbéreket - a lakáson belül végzett munkákat, valamint a víz- és csatornadíjakat a bérlőkre hárította. Ezzel együtt az állam fokozatosan leépítette, majd az 1991. évtől megszüntette az állami támogatást. Az 1990. évi LXXXVin. törvény 1991. január 1-től az önkormányzatokra bízta a lakbérek megállapítását. Miután a tanácsi bérlakások nagy része a vagyonátadási törvény alapján 1991. szeptember 1 -jével került az önkormányzatok tulajdonába, így ez a jogkör is ettől az időponttól él. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a lakbérek központi kötöttsége. Költségfinanszírozású lakbér E rövid visszatekintésből is látható, hogy a korábbi évek lakbérrendszere a lakáshoz kapcsolódott, a végrehajtott lakbéremelések az állami támogatását kiváltását jelentették. Ebben a helyzetben nem volt csodálkoznivaló azon, hogy ugyanannyi lakbért fizetett az is, akinek ötezer forint volt a havi jövedelme, mint akinek ötvenezer. Az persze külön kérdés, hogy a tanácsi bérlakásokba hogyan jutottak magas jövedelműek. A lakbérek lényegében igen alacsony szinten maradtak, s ebből következett, hogy pénzhiány miatt a szükséges javítások és karbantartások nem készültek el. Az alacsony szintű javítás és karbantartás mellett is fennmaradó pénzügyi hiány más fontos területekről vont el pénzeszközöket. Az alacsony szintű lakbérek miatt „szegénnyé tett” fenntartó szervezet és a lakók között természetes volt a vita, nézeteltérés. Napjainkra az élet- színvonal radikális csökkenése még inkább kiélezte a helyzetet, hiszen ma már a lakók jó része is elszegényedett, döntően nem saját hibájából. Ebben a helyzetben lehet-e, szabad-e lakbéremelésben gondolkodni? Úgy, ahogy a városi lakáspolitikai stratégia tervezi - igen. Arról természetesen szó nem lehet, hogy a jelenlegi lakbéreket piaci szintre (kb. 10-12-szeresére) vagy vállalkozói típusú bérletre (kb. 20-22-szeresére) növeljék. Annak van esélye, ha a költségfinanszírozású lakbér (a jelenlegi 2-3-szorosa) bevezetését célozzák meg. Ezt a mértéket azonban több év alatt, jól kidolgozott támogatási rendszer és ésszerű lakásfenntartási költségek mellett lehetséges elérni. Milyen módon? (A következő Szolnoki Extrában folytatjuk) szolnoki és vidéki zenekaroknak. Az ötlet egyszerűen adta magát.- Van ebben a városban lehetőség arra, hogy itt vegyék fel a hanganyagot?- Tóth László tulajdonában van a BAT-stúdió, őt erre az alkalomra a stúdió időért fizetett összeg felét elengedte. Ha már az anyagiaknál tartunk, elmondom, hogy pályázat útján nyertünk támogatást a Városi Köz- művelődési Alapból. Az egész buli 350-400 ezer forintba fog kerülni.- Kik kerülnek a lemezre?- Exit, AM-2, Mystic, Tremens, Magvető, Dessert, Symphonia, Pater Noster, Lédy Macbeth, Kiwimatakumbe, Cukrosbácsik, Fehér Géza, Gordius, Adam-30, Riki. B.G. A városban számtalan működő rockzenekar működik. Bemutatkozásukra nyílik alkalom, ugyanis az O. B. Art egyesület lemezt ad ki. Az ötletgyárossal, Pap Bélával beszélgetett munkatársunk.
