Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

1992. SZEPTEMBER 28. Hazai körkép 3 Elkezdődött a hangversenyévad A Concentus Hungaricus koncertje Szolnokon---------------------» A--------------------------------------r-J-------------------------­J ó hírrel vette kezdetét az idei koncertszezon: a Szigligeti Szín­házban a Nemzeti Filharmónia által meghirdetett öt hangver­senyre az összes bérlet jó előre gazdára talált; a későn „ébredő” zenebarátok közül sokan hoppon maradtak akkor, amikor a soro­zat első eseményére: a Concen­tus Hungaricus koncertjére je­gyet próbáltak váltani. A hangverseny programján - melyet a szolnoki közönség egyik legkedvesebb műsoris­mertetője: Zelinka Tamás aján­lott a közönség figyelmébe - há­rom darab szerepelt; elsőként J. Haydn d-moll, Nr. 34. szimfóni­ája. A mű - Haydn fiatalkori al­kotásainak egyike - a felületes szemlélő számára a szokványos négytételes szimfóniák közé so­rolható; a már jól ismert, kifor­rott formák szabályai szerint építkezik. A „vájt fülű” zenekedvelőt azonban épp azzal ejti ámulatba a komponista, ahogyan, amilyen invenciózusan tölti meg minden alkalommal más és más tarta­lommal a zene adta végtelen le­hetőségek kiaknázásával a több százszor felhasznált sémákat, a „kaptafákat”: a szonátát, a ron- dót, a variációt vagy a triós for­mát. Talán ebben érhető tetten a zseni; a mód, ahogyan a zene­szerző hódolóit ezúttal is és min­den alkalommal ellenállhatatla­nul magával ragadja. Másodikként Mozart D-dúr hegedűversenye hangzott el az est műsorán (K. 218.). Az 1775- ben, a szerző tizenkilenc éves ko­rában készült hegedűkoncertet Tóth Dénes megállapítása sze­rint a rokokó elegancia, a problé­mamentesség, ugyanakkor a mesteri formaképzés és a köny- nyed szerenádtónus jellemzi. A hangversenyen utolsóként Dvorak E-dúr szerenádját ját­szotta a zenekar. Az öt részből álló darab - habár minden tétele más-más karaktert mutat - egé­szében gyönyörűséges reprezen­tánsa a zene egyetemes története során nem nagyon gyakran fel­bukkanó, de annál nagyobb örömforrásként szolgáló szere­nádzenének. Az előadóművészek sorából essék elsőként szó a Mozart-ver- senymű szólistájáról: Isabelle van Keulen holland művésznő­ről, aki a komponista halhatatlan melódiáit egy nem mindennap látható instrumentumán: csodá­latos hangú Guarneri-hegedűn adta elő. Isabelle van Keulen mű­vészi kvalitását mi sem fémjelez­hetné jobban, mint az, hogy a művésznő a világhírnek örvendő Gidon Krémer kamarapartnere. Habár Mozart-interpretációja helyenként - az általa képviselt iskola felfogásának megfelelően - kissé túlfűtöttnek bizonyult, szépen formált kantilénáival mégis emlékezetessé tette fellé­pését Szolnokon. A hangverseny főszereplőjét, a megyeszékhelyen első - de re­méljük: nem utolsó - ízben fellé­pő Concentus Hungaricus kama­razenekart 1985-ben alapította Popa Péter, aki azóta is vezeti az együttest. A zenekar a MRT Szimfonikus Zenekarának min­den bizonnyal legnagyobb tudá­sú muzsikusaiból verbuválódott; koncertmesterük az e meghatá­rozó fontosságú funkció kiváló­sága, Hegyi Ildikó. A Concentus Hungaricusról bízvást megálla­pítható, hogy ez az együttes a magyar előadó-művészet méltó képviselője, mely a világ bár­mely koncertdobogóján felvehe­ti a versenyt a hozzá hasonlókkal tudás és muzikalitás terén egy­aránt. Az a koncertlátogató, aki­nek nem egyszer volt alkalma hallani koncerteken egységes szólamok helyett megannyi „szólistát”, ezen az estén önfe­ledten adhatta át magát az el­hangzott művek élvezetének, a zenekar hallatlanul fegyelmezett vpnósai és kiváló fúvósai érde­meként. , ./ A L Néhány évvel korábban meg­jelent egy könyv, szerzője Strém Kálmán, címe: „Hol vannak a magyar vonósok?” Nos, ezen az $stén legkitűnőbbjeik a Szőinöki Szigligeti Színházban koncer­teztek. Szathmáry Judit „Isten áldja meg a lengyel és a magyar népet” Emléktábla az esztergomi bazilika falán Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek vasárnap az esztergomi bazilikában szent- mise keretében emléktáblát szentelt fel. A második világhá­ború lengyel polgári és katonai menekültjei helyezték el a két­nyelvű emléktáblát a bazilika bejáratánál. 1939-től 1945-ig Magyarországon 150.000 len­gyel menekült talált otthonra, Esztergomban kétezren kértek és kaptak menedéket. Az egyko­ri menekültek ma is hálásak be­fogadásukért, s hálájuk jeléül he­lyezték, állították fel Magyaror­szág legnagyobb templomában az emléktáblát. Az emléktábla-avatáson ott volt Maciej Kozminski, a Len­gyel Köztársaság budapesti nagykövete, Engelmayer Ákos, a Magyar Köztársaság varsói nagykövete, Katona Tamás ál­lamtitkár, valamint sok lengyel világháborús veterán. A szentmisét követően Kato­na Tamás tolmácsolta Antall Jó­zsef üdvözletét az ünnepség résztvevőinek. Szólt arról, hogy a miniszterelnök édesapja a vi­lágháborúban sok lengyel mene­kült életét mentette meg. Ezután a lengyel nagykövet felolvasta Hanna Suchocka lengyel mi­niszterelnöknő levelét, amely­ben az államfő köszöntötte az esztergomi zarándoklat résztve­vőit. A lengyel nagykövet leplezte le az emléktáblát, amelyet Pas­kai László „Isten áldja meg a lengyel és a magyar népet” sza­vak kíséretében áldott meg. Az ünnepségen elhangzottak szerint szeptember 1-jén, a má­sodik világháború kitörésének évfordulóján a lengyel egyház és állam bölcsőhelyének számító gnieznói prímási katedrálisban az esztergomival azonos emlék­táblát lepleztek le az egykori len­gyel menekültek. (MTI) Mindig a paraszt fizessen rá? (Folytatás az 1. oldalról) távoli területet jelölt ki a téesz vezetősége. Ezeken ősszel még szántani csak lehet, vetni azon­ban majd csak tavasszal. Nem értették, hogy miért nem marad­hatnak annál a földnél az árveré­sek után, amit most esetleg kivá­lasztanak, miért kell átadni majd annak, aki arra licitált. Néhányan tiltakozásuk jeléül kivonultak a teremből. „Egy dol­got tehetünk ez ellen: nem jelent­kezünk - hangzott több helyről is. - Ha már negyven évet kibír­tunk, egy évet még kivárunk.” Lesz-e jövőre kenyér? Remélhe­tőleg igen, mert ha nem, akkor az emberek a téesz vezetőitől fog­ják követelni a mindennapi ke­nyeret. S hogy csak ilyen silány földeket jelöltek ki, az nem a földrendező-bizottságon múlott. A téesznek szíve joga eldönteni, hogy milyen földet jelöl ki, ebbe a bizottság nem szólhat bele. Amíg az árverésen el nem kel a tábla, addig a téesz a kezelője, birtokosa a kárpótlási földnek. Az más kérdés, hogyan véle­kednek az emberek: elítélték a hozzáállást, új táblák kijelölését követelték. Úgy látták, annak sincs értelme, hogy most ezreket befektessenek vetőmagra, mű­velésre, s az arassa le a „babért”, aki az árverésen azt a területet elnyeri. Nem drágul a liszt (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy negyedére csökkent a vállalat borsófelvásárlása. A korábbi években 14-15 ezer ton­na volt a forgalom, az idén vi­szont csak 3500 tonnát szállítot­tak a termelők. Árpából viszont túlkínálat volt, a tavalyi mennyi­ség kétszeresét vették meg a vál­lalat szakemberei. A rizs vetésterülete, illetve termése egyre csökken, a hazai szükséglet negyedét sem állítják már elő a termelők. Néhány év­vel ezelőtt még húszezer tonnát szállítottak a gazdaságok, idén azonban már csak 8 ezer érke­zett, ami még a karcagi rizshán­toló malom kapacitását sem fe­dezi. A pótlást importból bizto­sítja a vállalat. Sajnos a kukorica átvétele is megkezdődött. A korábbi évek­ben októberben volt a tengeri­szezon, a szárazság miatt azon­ban a növény a dinnyével szinte együtt érett. Várhatóan a kívánt mennyiség - 60-65 ezer tonna - meglesz, ez azonban csak azzal magyarázható, hogy csökkent az állatlétszám megyénkben, és emiatt a keveréktakarmány-for- galom mintegy a felére csökkent. Pénteken este | zsúfolásig megtelt ház előtt rendezték | meg Cibakházán a Nyugdíjas ki mit | I tud? területi elő- | döntőjét. Az éjsza­kába nyúló esten Martfű, Tiszaföld- vár. Cibakháza, Homok. Kunszent- márton, Öcsöd, Ti- szakürt versenyzői énekeltek, táncol­tak, szavaltak nagy közönségsikerrel. A több mint har­minc müsorszám- ból a legjobb hét egyéni, illetve Cso­portos versenyző vesz részt a megyei döntőn október 12- én, Törökszent- miklóson. Felvéte­lünkön a homokiak csoportja. Fotó: K.É. ■ de ­nUNTMN világcég, mely kereskedelmi hálózatán keresztül melegital-automatákat értékesít kis- és közepes méretű vállalatok részére. 12 megyei képviseletén keresztül az elmúlt másfél évben* 1.500 db gépet értékesített Magyarországon. Bár az eladási indexek folyamatosan emelkednek, a potenciális vevőkör nagysága indokolja, hogy újabb ÜZLETKÖTŐKET keresünk Jász-Nagykun-Szolnok megye térségében. %FöüiiTn?N_ az alábbiakat nyújtja üzletkötőinek:- kiemelkedően magas, teljesítményen alapuló fizetési rendszer,- világszínvonalú, Magyarországon jól eladható termékeket,- rendszeres értékesítési továbbképzéseket,- kulturált, magas színvonalú munkamódszereket. K^nÜNTÖÍM. jelentkezőket keres, akik- függellen vállalkozóvá akarnak válni,- szélesíteni kívánják a már meglévő üzleti tevékenységüket,- követni tudnak egy sikeres és kipróbált marketing filozófiát,- képesek elkészíteni rövid- és hosszú távú marketing stratégiát a helyi viszonyokra,- invesztálnának a vállalkozásukba. tDUNTniN a jelentkezéseket rövid bemutatkozó levél ’ formájában az alábbi címre kéri: __________________p_ ÉLELMISZERIPARI GÉPEK. t nilNTRÍN BERENDEZÉSEK, TERMÉKEK-------------* FORGALMAZÁSA C SILLIK GYÖRGY Jász-Nagykun-Szolnok megyei üzletkötő 5100 Jászberény, Ifjúság u. 29. Telefon: (57) 12-611, 11-244/685 i ) V, A mellék „ »9010/1H* Szüreti mulatság Cserkeszőlőn Bár a szüret még csak félúton jár. remélhetőleg legalább olyan sikeres lesz, mint a szombaton megtartott, immár hagyo­mányosnak mondható szüreti mulatság, mely az idén is felvonulással vette j kezdetét. A bíró és bíróné vezetésével a csőszpárok, fogatosok. népi táncosok, citerások menete hívta az bálra. Kedvcsinálóként természetesen szőlőt, bort Fotó: Korénvi

Next

/
Thumbnails
Contents