Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19 / 222. szám
I Szolnoki Extra 1992. SZEPTEMBER 19. Bizonyos lejioaesneK naia i vagy aioK ra;, lassacskán mar az a ia^as számít kuriózumnak, amelyikben nincs képptagnó. A videózás kedvelt műfajai igen változatosak és annyira kézismertek, hogy nem is sorolom fel. Hallottam viszont egy egg^l^rendkívüliről, amit nem hagyhatok szó nélkül. Egy ismerősöm mesélte, hogy kisiskolás fiacskája ezzel állított haza a minap: t,- Kéjizeid apu, az osztálytársam meséltél milyen vagány kazettát vitt haza az apukája. Két bácsi rfteg v&lfhatva, feküdtek a vérben, az egyik szájában benne volt a másik fütyije. Aztán az egyik összevissza volt égetve és el volt vágva a nyaka. Aztán jöttek a csizmás bácsik és mosták fel a vért, csomagolták a ládákba a hullákat... Ebből a rövid „rezüméből ’ ’ a szolnokiak és a megyeszerte lapunkat olvasók sejthetik, hogy a híres-hírhedt, nemrég történt szolnoki Szé- chenyi-lakótelepi döbbenetes-förtelmes tragédiáról „szólt a film”. Hogy amatőrök készítették-e vagy profik, talán mellékes. Nem mellékes viszont, hogy milyen szülői megfontolatlanságból avatják be a csemetét az ilyenszerű látványokba. Netán arra gondoltak, minek kell megvásárolni a krimiket, a „paradicsomleves’ ’ műbalhés akciófilmeket, az igaznak hitt, Tom és Jerry kalandjainak álcázott horrorsztorikat, mikor kéznél van a valódi, az eredeti, a valóban véres dráma, és nem „bábhullás” „házi specialitás”? Netán úgy döntött a szülő, hogy idejében hozzászoktatja csemetéjét a borzalmakhoz, és egyúttal elejébe megy az ilyenfajta kérdésnek, hogy mit keres a fütyi valakinek a szájában? Vagy - és ez lenne a még esetleg bocsánatosnak tekinthető „tényállás” - kicsi a lakás, a gyerek csak leskelődve, szülei tudta nélkül tekintette meg azt a vagány kazettát. No de kérem, „jobb családokban” még a pomófdmet kedvelő felnőttek is eldugják azt a bizonyos kazettát a legmagasabb polcra, oda, ahova a gyerek nem érhet, és nézni (élvezni?) csak akkor „szokják”, amikor a gyerek nincs otthon vagy már lefeküdt. Miket álmodhatnak napjaink kisiskolásai? - ezt csak kapiskálni tudom. De hogy miket csinálnak ébren - az átkozott tévénézés és videózás miatt -, erről már gyakorlati tapasztalataim vannak. Gyere- kem-sulijában (és nemcsak ott) a pofánrúgás a divat, mert a tévé Disney-műsorrában éppen egy sorozat fut, melynek főhőse egy bizonyos karatézós gyerek, aki lábbal intézi el kisebb-nagyobb problémáit. És ha a fenti „vagány kazetta” vagányságaiból talál majd valami utánzásra méltót felnőtt ítélőképesség hiányában a kiskorú?... ■>" - molnár Karnyújtásnyi távolságra Régen látott barátom autójával befordulunk az új benzinkúthoz. Meglepetésemre nem a kút mellé kormányozza járművét, hanem távolabb parkol le.- Ilyet rég láttam - mondja elgondolkodva, miközben leállítja a motort.- Milyet? - kérdezem, s zavarban vagyok.- Hát ilyet - válaszol egyszerűen. Tanácstalan vagyok, nem értem miként van az, hogy valakit ennyire lennyűgözzön egy benzinkút látványa, főleg akkor, ha már jó ideje külföldön él. Szépnek szép, az már igaz, de nap mint nap láthat ilyet és hasonlót.- Nem rossz - mondom minden meggyőződés nélkül, ám változatlanul nem értek semmit.- Itt mindent megtalálok az életemből - mutat a távolba. - Nézd azokat a házakat. A vert falú, rozzant, szoba-konyhás viskókat. Ilyen környezetben telt életem, mikor kicsi voltam. Mezítlábasán, sárdagasztó utcákban, bedőlt kerítések között. Ócskavas az udvaron, a loncsos kutya. Mindmind erre emlékeztet. Akkor lett vége a háborúnak, úgyhogy nagyon szegények voltunk.- Figyelj csak oda! - bök a lakótelep felé. - Soha nem felejtem el, amikor megkaptuk a lakást. Milyen büszkék voltunk, hogy költözünk a lakótelepre! Ott nőttem fel, ott éltem az ifjúságomat. Hallgattuk a vékony falakon keresztül a szomszédok életét, veszekedését, boldogságát. Lyuk volt ez, kevés élettér, de ezt akkor nem éreztük. És végül itt ez a kút. Mintha csak a CÉLT szimbolizálná. Nem tudom a három közül melyik tűnik közelebbinek. P. A. Csökkenthető a távfűtés díja A Szolnok Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány munkatársai már elkészítették ’93. nyári programjait. Júniustól szeptemberig táborokat, tanfolyamokat, üdüléseket ajánlanak a tiszaligeti Turisztikai Központban. A jelek szerint jövőre sem állnak üresen az épületek. Az egy-két hétig tartó rendezvényekre részletekben is be lehet fizetni a díjat. A jelentkezési határidő egységesen 1993. április 30. Június második felében középfokú nyelvvizsgára felkészítő angol- nyelv-tanfolyamot tartanak. A családosokat érdekelheti az üdülési lehetőség. A szövés, a fazekasság, a gyermekjáték-készítés és a kosárfonás iránt érdeklődők jelentkezését várják - korhatár nélkül - júliusi kézművestáborukba. Neves szakemberek köreműkö- désével középiskolai csoportok részére színjátszó tábort szerveznek július első tíz napjában. Fogyni vágyó diákok adhatják le fölösleges kilóikat a fittness fogyókúrás táborban; a programot testnevelő tanár és orvos irányítja, itt pontos információkat szerezhetnek a résztvevők többek között a reform- táplálkozásról is. A szezont augusztus második felében nyelvi és sporttábor zárja. Augusztus 25-i lapszámunkban a távhö-szolgáltatási díj előrelátható emelésének okairól kérdeztük meg az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját. Szóltunk arról, hogy ez ügyben a végleges döntést a közgyűlés hozza meg. Cikkünk szerzője szerint van megoldás arra, hogy a lakosságnak ne kelljen többet fizetnie, mint eddig. A távhőszolgáltatás az elmúlt év október elsejéig szorosan összefonódott az állami árkiegészítés rendszerével. A támogatás leépítésére már 1988-tól intézkedtek, ahogyan ezt a fogyasztók - az emelkedő távhődíjakban - tapasztalhatták. A drámai fordulat tavaly ősszel következett be, az állami árkiegészítés egyidejű megszüntetésével, amikor is több mint százszázalékos díjemelésre került sor. A távhődíjak úgynevezett maximált hatósági áras kategóriába tartoznak. Az árhatósági jogkört korábban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium gyakorolta, az idei évtől a helyi önkormányzatok állapítják meg az adott településre érvényes díjat. (A távhő árát a változó és állandó költségek fajlagosításával, az 1 lm3 fűtött térfogatra vagy 1 GJ termelt hőre vetítéssel állapítják meg.) A változó ár a tüzelőanyag, illetve a vásárolt hő beszerzési költségétől függ, az állandó költségek egy része pedig attól, hogy a szolgáltató tiszta vagy vegyes profilú. Ez utóbbi lényege, hogy az adott szervezet a hőszolgáltatás mellett egyéb tevékenységeket is folytat, ahogy városunkban például az IKV. A vegyes profil mindig magában rejti a keresztfinanszírozások lehetőségét, az általános költségek aránytalan feloszthatóságát stb., amik árnövelő hatásúak lehetnek. Ennek feloldására országosan tapasztalható, hogy a vegyes profilú vállalatból a hőszolgáltatás kiválik, (például Szeged, Kaposvár, Kecskemét). A szükséges szervezeti változások az állandó költséget csökkentik, ami - a tapasztalatok szerint - a szolgáltatás alapdíjainak akár 15-20 százalékos mérséklését is eredményezheti. Szolnokon egy önálló szervezetként működő hőszolgáltató állandó költsége ma közel évi 25-28 millió forinttal lenne alacsonyabb, mint a jelenlegi vegyes profilban. A fogyasztóknak ez 1992 őszén azt eredményezné, hogy az augusztusi lakossági gázáremelés a távhő-szolgáltatói díjakban nem érvényesülne. Ugyanis a távhő árainak képzésénél a változó költségek növekedését a szervezeti átalakításokkal elért állandó költségek csökkenése kompenzálná. Szolnok város közgyűlése tavaly decemberben foglalkozott az IKV átalakításával, de a fentiek ellenére a vegyes profil fenntartása mellett döntött. Többek között ennek köszönhető, hogy az IKV-nak - a magas hőszolgáltatási díjak miatt - már ez év tavaszán komoly likviditási gondjai voltak. Ezen díjak további emelésére augusztusban előterjesztést nyújtott be a vállalat az önkormányzathoz, amit a közgyűlés szeptemberben tárgyal. A díjak várható emelése növeli a már meglévő hátralékokat, ezért a fogyasztók további önkormányzati támogatása válik szükségessé. Ez a folyamat öngerjesztő, kimenetele bizonytalan. A kialakult helyzetben felvetődnek a következő kérdések: amikor az IKV átalakításáról döntöttek, vizsgálták-e, hogy a megyeszékhelyen egy önálló szervezet létrehozásával menynyivel lehetne csökkenteni a távhőszolgáltatás díját? Ha igen, milyen érdekek alapján indokolt a meglévő rendszer fenntartása? Pomázi Csaba Mérlegjavítóból nincs utánpótlás Tízen a Tiszántúlon Az Aranyi Sándor úti garázssoron van egy helyiség, mely sajátos berendezésével elüt a többitől. A műhelybe lépve az asztalon, a polcokon, a legkülönbfélébb mérlegeket, hagyományos és speciális műszereket; szerszámokat látni. Itt dolgozik és készül fel munkájára a szakma egyik hírmondója: Rabb József mérlegszerelő és -javító kisiparos.- Hogyan lesz valakiből mérlegjavító?- Nem volt egyszerű a kezdés. Az általános iskola után lakatos- és esztergályostanulónak jelentkeztem. Mivel csak 151 cm magas voltam, nem vettek fel se oda, se máshová. Végül is a Ceglédi Vasipari Ktsz-ben kötöttem ki, ahol Lugosi Feri bácsi elém rakott egy 20 kg-os súlyt: „Ha felemeled, itt maradhatsz tanulónak” - mondta. Felemeltem, és így lettem mérle- gestanuló. Tőle tanultam meg a szakmát, s a szakmunkásvizsga megszerzése után is együtt dolgoztunk. 1974-ben költöztem Szolnokra. A Metripond szolnoki kirendeltségén helyezkedtem el. Katona Sándor vezetésével nagyon jó kis mérlegescsapat dolgozott ott. 1982-től váltottam ki másodállásban a mérlegjavító-iparenge- délyt. Jelenleg a SZOLTISZ Kft.- nél vagyok bedolgozó mérlegjavító. Foglalkozom mindenféle elektromos és mechanikus mérleggel.- Mennyiben különbözik ez a szakma a többitől?- Egyfelelől nagy precizitást, türelmet igényel. Másfelől rendkívül sajátos tevékenység, mert az üveges-, festő-, fényező-, lakatos-, csatornatisztító-, műszerész-, hegesztőszakmában is otthon kell lenni.- Mennyire veszi igénybe az embert?- Fizikai értelemben vannak rendkívül nehéz részei is. Egy 30 tonnás hídmérlegnél 10 t súlyt többször is meg kell mozgatni. Az sem mindegy továbbá, hogy a mérlegek 80 %-a a földön van, így azután térdelni, hajolni kell. Szellemi értelemben is megmozgatnak, mert legalább 50 fajta mérleg sajátosságait, fejlődésüket kell észben tartani.- Nem lehet puskázni?- Nem, mert a szakmai tekintélyét veszítené el az ember.- Merre dolgozik?- Rengeteget járom a vidéket, de dolgoztam Csehszlovákiában, Szíriában is.- Van elég megrendelés?- Kevesebb mint korábban. A régi nagy megrendelők vagy tönkrementek, vagy éppen most mennek tönkre. Akik talpon maradtak, még várnak.- És az újak?- Ez egy óriási probléma. Sajnos az a jellemző rájuk, hogy még csak nem is tudnak arról, hogy a mérlegükkel kapcsolatban milyen szigorú hitelesítési időpontok kötelezik őket. Nagyon sokan így próbálnak költséget spórolni, de azt nem veszik figyelembe, hogy így a vásárlókat, de könnyen lehet, hogy saját magukat csapják be.- Az előbbi esetben szándékosság is lehet.- Nem hiszem, hogy jellemző lenne. Egyszerűen nagyon sok lehetséges megrendelőnek fogalma sincs arról, hogy van ilyen szakma. Hagyja tönkremenni mérlegeit, és ha elromlik, újat vesz. Ez pazarlás. Ennek talán az az oka, hogy valamikor harminc körül voltunk a szakmában, ma alig dolgozik tíz mérleges az egész Tiszántúlon.- Miért nem választják a fiatalok ezt a szakmát?- Nem is választhatják, hiszen megszűnt. Képeznek ugyan műszerészeket, de aki a szakmában van, az tudja, hogy ilyen képzettséggel nem lehet felelősséggel mérleget javítani.- Mi lesz a sorsa ennek a foglalkozásnak?- Nem tudom, de nem sok jót jósolok neki.- Húsz évet töltött a pályán. „Mérlegre' ’ téve a húsz évet, hogy érzi, megérte?- Őszintén mondhatom, hogy igen. Palya Veszélykeresők Szolnok egyre több magas épületén (víztornyok, kémények, toronyházak) láthatunk reklámfeliratokat, melyeket ipari alpinisták festettek fel. Korsós András társai segítségével végzi ezt az akrobatikus ügyességet kívánó veszélyes munkát. Jelenleg a Széchenyi-lakótelep pa- nelhézag-szigetelésén és a Húsipari Vállalat új víztornyának reklámfeliratfestésén munkálkodnak. Felvételeink a víztornyon dolgozó Korsós Andrást és Okolicsányi Zoltánt örökítették meg. Fotó: Mészáros Már lehet jelentkezni Tiszaligeti nyári programok „Háziszőttes horror”
