Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-12 / 216. szám
4 Szolnoki Extra 1992. SZEPTEMBER 12. Mozgássérültek a HANDICAP-ben Esélytelen esélyegyenlőség A cégének nevet kereső vállalkozó bizonyára továbblapozna jegyzetében, ha a hendikep szóhoz érne. Hátránnyal indulni, illetve a másiknak előnyt adni a gazdasági életben nem szerencsés dolog. Vannak azonban közöttünk olyanok, akik akaratuk ellenére akadályoztatottak képességeik, erejük kifejtésében. Őket hol mozgássérülteknek, hol megváltozott munkaképességűeknek nevezik - a sokkal hétköznapibb kifejezésekről nem is szólva. Megyei egyesületük vállalkozását ők találóan keresztelték Handicap Termelő, Szolgáltató és Értékesítő Kft.-nek. Az angol szóban ez is benne van: az esélyek egyenlővé tétele. Csak addig kell az ember, amíg dolgozni tud. Csibrán István Szolnokra és a városkörnyékre szállít a mozgássérülteknek ( Handicap Kft . H.1 > I r- Fölösleges a bajainkról írni - legyint Tamás Jánosné, a Szé- chenyi-lakótelep egyik emeleti lakásában. - Azt mondják, hogy mindig sírunk. Férjének gerincműtétje volt, gyakran csak feküdni tud. Most a nagyszobában pihen. Fiuk, a fal másik oldalán, a kisebbik helyiségben ül, mellette a rossz har- monikaként összetolt tolószék magáért beszél. A 12 éves Zsolt, a vele egy- korúak osztálykirándulásai helyett Budapestre, a Heim Pál Gyermekkórházba utazik. A fiú és a férfi között ott az anya, aki mint egy bonyolult logikai játékot, úgy forgatja a család 12 ezer forintját, mégsem jön ki belőle semmi. Nettó.- Most elmehetnék takarítónőnek, de akkor annyira lecsökken tenék a pénzem, hogy nem érné meg - mondja az ebédlőasztal-munkapad mellől Tamásné. Próbálkoztunk telefonügyelettel, de átvágtak minket. Valamilyen itthoni foglalatosság után kutatva válaszoltunk a hirdetésekre, aztán rájöttünk, hogy sok a csaló. A porzsák nem pénzeszsák- Ez a munka milyen? - biccentek a papírzacskók felé.- Az idő jól telik vele ... Vagy tízfajta porzsák készül a kétszoba-étkezős „telephelyen”. Mellettünk sorakoznak a kész termékek. Havi hatezer- egynehányszáz forintban állapították meg a bennük rejlő munkaerő árát, ami aztán a sokat átkozott mechanizmusnak köszönhetően négyezerre soványo- dik. A gyerek érdekében szerették volna kertes házra cserélni lakásukat, de a lakcím hallatán rendszerint úgy gondolta a másik fél, hogy talál még előnyösebb ajánlatot is. Életük szó szerint stagnál. Nem reménykednek abban, hogy jobbra fordul soruk. Az egyesületnek köszönhetik a munkát; szinte csak tőlük kapnak jogi felvilágosítást, s olykor az ő kocsijukon szállítják a gyereket. A „HANDICAP” Kft.- ben a Mozgássérültek Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete mellett a „HOL- FER” a másik fél. A megyében 72 bedolgozójuk van, Szolnokon 27. Jánoshidán a polgármesteri hivatal egy volt iskolaépületet adott át nekik. Leértékelt szellemiség- Nagy a kereslet termékeink iránt - tudom meg Nász Margit egyesületi vezetőtől. - Sajnos kvalifikáltabb munkát nem tudunk adni, pedig az egyesület 2500 tagja között jogásztól kezdve a számítógép-programozóig szinte mindenféle foglalkozású ember található. Félnek munkát adni nekünk. A kft. működési köre pedig rendkívül széles. A test hibája és a gondolkodás színvonala - a lelkiekről nem is beszélve - sajnos összekeveredett a szemünkben. A mozgássérültek természetesen nem törődnek bele ilyen félreértésbe, egyelőre azonban be kell érniük olyan tevékenységgel, amihez szellemi teljesítőképességük századrésze is elegendő. A másik életbevágóan fontos gond a javadalmazás. Ez pedig az állam által nyújtott dotáció mértékétől is függ. Csak a beavatottak számára érthető módon 150 százalékos mértékű támogatást álla- pított meg a Pénzügyminisztérium, melynek az alapja „a legfeljebb a mindenkori minimális bér szintjéig kifizetett bér összege”. Ez nem sok.- Amikor Németországban jártunk, többször megfordultunk olyan helyen, ahol a 100 százalékos mozgássérültnek is találtak munkát. Nem kellett segélyezni őket... Mi is vállalnánk például cipőfelsőrész-készítést, diszpécserszolgálatot, parkolódíjszedést, édességek csomagolását, tervezést, fordítást és még folytathatnám a sort. Minden megyei városban meg tudnánk szervezni a munkát, a csoportokat. Csak egészséges emberekre van szükség? Csibrán István feladata, hogy itt, Szolnokra és környékére kiszállítsa az alapanyagot. A volt Épszöv volt festő-mázolójának porckorongsérve van, zsibbad a lába. Mintha megbékélt volna helyzetével.- Ha „beleeszem” magam, akkor meglehetne őrülni - jegyzi meg útközben. Amíg „szaladt a szekere”, jól keresett. Húsz év alatt gyűjtötte össze mindazt, amije van. Aztán a helyrehozhatatlan tengelytörés után egymást erősítették az anyagi és az erkölcsi kudarcok. Amikor lakásában valaki hivatalos ember körbenézett, azt mondta: itt legalább van mit eladni ... Úgy érzi ő is, tudna komolyabb munkát vállalni, de azt mondják rendszerint: nekünk csak egészséges emberekre van szükségünk. B. I.-nének is fáj a fölöslegesség érzése, de bántja még sok minden. Leszázalékolását követően korábbi munkahelyén próbálkozott újra, de őt is eltanácsolták. Most napi 6 órában hajtogatja a papírzsákokat. Akárhogy iparkodik, csak annyi marad a pénzből, amennyiből a két nagy gyerek tanulását fizetni tudja. Nyolchavi lakbérhátraléka van ...- Itt, Szolnokon örülnek a másik bajának. Én Borsod megyéből jöttem, ott mások voltak az emberek. Három szívműtétem volt; egyszer elestem az aluljáróban. Kikerültek. Azt hitték, be vagyok rúgva. Csak addig jó az ember, amíg dolgozni tud - mondja Csibrán István a városba jövet. Pedig akármilyen kegyetlenül hangzik, az ő leendő sorstársaik még itt vannak az úgynevezett egészségesek között. Szurmay Zoltán Disco Fire Egy tűz után A vendéglátóiparban szerződéses vagy bérleti rendszerben rendkívül sok üzlet működik. Az ilyen egységeknél nagy gondot jelent, hogy a befolyt nyereségből mennyit érdemes felújításra, átalakításra fordítani. Új tendenciát az utóbbi évek hoztak, manapság egyre-másra találkozunk egyéni vállalkozásban működő, igényes kikapcsolódást nyújtó helyekkel. Péntek estétől ismét színesedett a paletta a méreteivel és berendezéseivel egyaránt imponáló Fire Discóval. A Széche- nyi-lakótelepről esténként városba induló fiatalok száma valószínűleg csökkenni fog, ugyanis a víztorony és a mentőállomás közti új diszkó mindent „bedob’ ’ az igények kielégítéséért. A 480 négyzetméteres alapterületű, U- alakú épület tánchelyiségét „rő- zsemintás”, márványberakásos bárpult köti össze a szimmetrikusan elhelyezkedő vendéglátóSzolnoki agglomeráció Kommunális infrastruktúra Egy-egy településegyüttes szerepének jelentőségének vizsgálatakor nem elhanyagolható szempont a kommunális infrastruktúra fejlettsége. Egy agglomeráció létrejöttekor a vonzást gyakorló központok megosztják feladataikat a A kommunális infrastruktúra kiépítése és fejlesztése a vizsgált körzetben az országos viszonyokhoz hasonlóan a villanyhálózat kiépítésével indult, minek következtében Szolnok megyében is gyorsan javultak az életkörülmények. Napjainkra néhány település kivételével az ellátott- sági érték 100 százalékosnak mondható. Sajnálatos tény azonban, hogy abban a néhány településben a villannyal ellátott lakások aránya messze alatta marad az átlagosnak. Besenyszögön 88 százalékos, Tiszasülyön, Jászka- rajenőn 77 százalékos, Köröste- tétlenen 79 százalékos. Ennek megfelelően az elkövetkezendő évek fejlesztési politikájának ezekre a településekre kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Az életkörülmények változásában, a lakások komfortfokozatának növekedésében, a lakosság igényeinek magasabb szintű kielégítésében igen fontos szerepet játszik a hagyományostól eltérő energiahordozók, a PB-gáz és a földgáz felhasználása. Ennek ellenére 1970-ben csak Szolnokon és Martfűn volt vezetékes gáz, így a települések 92 százalékán hagyományos fűtőanyagokat használtak. A hetvenes és a nyolcvanas években gyors ütemben fejlődött a vezetékes gázszolgáltatás. Enkörnyező településekkel az ipar, a közigazgatás és az infrastruktúra területén egyaránt. Létrejön egy viszonylag egységes képet mutató településegyüttes. Most azt nézzük meg Szolnok és környéke esetében, hol tart ez a folyamat. fűzi a kapcsolatot a nagy város és vonzáskörzete köpött. A városból kitelepülök azonban nehezen mondanak le a már megszokott kényelemről, s előnyben részesítik azokat a településeket, ahol a komfortos élet megteremtéséhez adottak a feltételek. Az utóbbi évtizedekben Szolnokon és környékén e téren is jelentős fejlődés tapasztalható, noha bőven van még teendő. 1989-ben a vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások aránya az összes lakásállományon belül 47,1 százalékot tett ki. Tiszaföld- vár bekapcsolódásával öt település rendelkezett közcsatorna-hálózattal. Az ellátottsági érték az öt településen 51,5 százalék, míg a teljes vizsgált területen 4,9 százalék volt. A vizsgált tényezők alapján összességében elmondható, hogy minden szempontból a legjobban ellátott település Szolnok, mint a vonzáskörzet központja. A többi településen azonban még bőven akad fejleszteni való ahhoz, hogy egy tovább fejlődő településegyüttesben megfelelő partnerei tudjanak lenni a megyeszékhelynek. Erre megvan az esély és a lehetőség, hiszen az elemzett szempontok alapján a településegyüttes kedvezőbb képet mutat a megyei átlagnál. F. I. nek következtében 1985-re Zagyvarékas, Abony, 1987-re Újszász és 1989-re Tiszaföldvár bekapcsolódásával 8-ról 25 százalékra nőtt a vezetékes gázzal ellátott települések aránya a vizsgált térségben. Ezzel párhuzamosan nőtt az adott településeken a gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya is. 1985-ben a vizsgált területen az összes laGázszolgáltatás Vízellátás, közcsatornák v J kás 28,5 százalékban, 1989-ben pedig a lakások 40,3 százalékban alkalmaztak vezetékes gázt. A legnagyobb arányú fejlődés a később bekapcsolt településeken tapasztalható. A kommunális infrastruktúra igen fontos eleme a vezetékes vízellátás, a szennyvíztisztítás és a közüzemi csatornahálózat. Ezen szolgáltatások hiánya nagyban megnehezíti az életfeltételeket. Mivel Szolnokon is nagyon drágák a piaci forgalomban lévő ingatlanok és építési telkek, a lakosság egy része a városhoz közeli településeken keres lakás- megoldást. Ez jótékonyan hat az adott településre, szorosabbra FALUSI ZENEISKOLÁK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA ABONYBAN Az abonyi Bihari János Zeneiskola 1992. október 9-10-én ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Ez alkalomból ötödször rendezik meg a Falusi Zeneiskolák Országos Találkozóját. Az ünnepséget a Gyulai Miklós Zenei Általános Iskola 35. évfordulójával kötik össze. Az előző megemlékezések a zeneiskola addigi munkáját, a Pest megyei zeneiskolai hálózat kiépítését mutatták be. Idén a magyar szakmai szövetségek bevonásával, külföldi partnerek segítségével szeretnék feltárni az aktuális problémákat, segítséget adni másoknak is - az abonyi mintán keresztül. A találkozó fontos célja, hogyan tudnak létezni ma a falusi zeneiskolák?- Mintegy 300 résztvevőre számítunk - mondja Varga György zeneiskola-igazgató.- Kiket hívtak meg a jubileumra?- Valamennyi zeneiskolát, zenei általános iskolát, zeneművészeti szakközépiskolát, szakmai szövetségeket, a Zeneművész Szakszervezetet, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot, volt tanítványokat, támogatókat, külföldi vendégeket hívtunk meg az eseményre. A külföldi vendégeket Szolnok szállodáiban helyezzük el, míg a belföldiek abonyi családoknál kapnak helyet. Az étkeztetést a napközi otthonban oldjuk meg.- Ejtene néhány szót a tervezett programról?- A Magyar Zeneiskolák Szövetségének Országos Kongresszusa keretében előadásokra, vitákra, bemutatókra kerül sor. Közreműködnek az abonyi szólisták és együttesek is. Lesznek szakmai bemutatók, valamint hangszerkiállítás. Október 9-én 19 órakor a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye után az önkormányzat dísztermében tartunk fogadást. Másnap nemzetközi konferencia lesz a vidéki zeneoktatásról, melyen a magyar helyzet elemzése után a külföldi országok képviselői mondják el véleményüket hazájuk helyzetéről. A délután 2-kor kezdődő hangszerárverésen a zeneművészeti főiskolák használaton kívüli hangszerei kerülnek kalapács alá. Ezenkívül 50 forintos egységáron kottakiárusítás is lesz. Október 10-én 17 órakor az abonyi fúvószenekar és majo- rette-csoport minősítő hangversenyére, az abonyi Brass Band bemutató hangversenyére kerül sor, melyen Hidas Frigyes művének ősbemutatója hangzik el. Szabó Sándor - aki 31 évig volt a zeneiskola igazgatója - domborművének leleplezésére is ekkor történik, melyet a helyi szobrász, Blaskó Sándor készített. Alaposak az előkészületek, a községi és magyar szervek összefogásán múlik, hogyan sikerül ez a kétnapos ünnepség.- Kik támogatják az ügyet?- Abony Nagyközség Önkormányzata, Musica Hangszergyár (Ausztria), Getzen Hangszergyár (USA), Fon-T rade Kft., Trial Rt., Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Fúvószenei Szövetség, a Magyar Zeneiskolák Szövetsége, a Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, abonyi vállalkozók és polgárok, a Malév. Tervezzük még több hangszerrel, kottakiadással foglalkozó kft. bevonását, illetve külföldi gyárak bemutatójának megszervezését is. Bálint Zsuzsa résszel. Az épület belső hangulatát a kerámiapadlózat, az eperszínű falak és a vörösfenyőből készült gerendák, lambériák határozzák meg. A hétvégeken és szerdán nyitva tartó szórakozóhely állandó lemezlovasa a Tiszafüredről és Martfűről már igencsak ismert Eszenyi Imre lesz, péntekenként pedig egy- egy sztárvendég színesíti a programot. Ezek a harmincperces műsorok öt-hat száz vendéget is „megörvendeztethetnek”. Bár a szórakoztatócentrum neve az év elején leégett nádtetőre utal, bízunk benne, szerencsét hoz a kikapcsolódni vágyóknak és üzemeltetőknek egyaránt. Hogy ez miért lenne ildomos? Mert a Moment Discón és a Szapáry kávéházon kívül egész évben üzemelő zenés törzshelye nincs a fiataloknak. Az érdekeltek megnyugtatására az üzletvezető elmondta, kifejezetten nagy gondot kíván fordítani a rendre, a biztonságra. A jó hírnévért, segítői garantált szigorral lépnek fel bármilyen rendbontásnál. Nekik kevés munkát, a látogatóknak kellemes kikapcsolódást, a vendéglátóknak „kézzelfogható sikert’ ’ kívánunk, ahogy a De- nim-reklám szlogenje mondja! (somogyi) Fotó: - nzs -
