Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

1992. SZEPTEMBER 12. Szolnoki Extra Hosszú vita várható Az új lakáspolitikai stratégia az önkormányzat előtt A szolnoki önkormányzat szeptember 22-én tárgyalja az új helyi lakáspolitikai stratégia kialakítására vonatkozó javas­latot. A vitaanyag összeállítá­sában a Városkutató Kft. mel­lett részt vett a „The Urban Institute” Washingtonból. így a városatyák elé - remény sze­rint - igen színvonalas anyag kerülhet. A munkacsoport ez év tavaszán és nyarán végezte a szükséges felméréseket, bele­értve azt az ezer szolnoki ház­tartást is, amelyek kérdőíves vizsgálatára került sor. Az anyagban megfogalmaz­ták a szakértői javaslatokat a he­lyi lakásprobléma minden lénye­ges elemével kapcsolatban. Ezek a javaslatok, habár konkrét szá­mításokkal is alátámasztottak, értelemszerűen csak a kiinduló alapot jelentik, hiszen a helyi la­káspolitikáról a végső döntést a helyi politikai vezetésnek kell meghoznia, a lakossággal való konzultációkat követően. így a következő hónapokban többször is átdolgozásra kerülhet. Ehhez a szakértők felajánlják a segítsé­güket. Mint köztudott, az új önkor­mányzat megválasztása után moratóriumot hirdetett - nem csak a bérlakások eladására, ha­nem a helyi lakáspolitika egyéb fontos kérdéseinek eldöntésére is. így nem került sor lakbéreme­lésre, nem vezettek be ingat­lanokkal kapcsolatos helyi adót, nem szánták el magukat a hátra­lékosokkal szembeni kemé­nyebb fellépésre, nem történtek jelentősebb számban kilakoltatá­sok vagy végrehajtási eljárások, nem tettek kísérletet hatéko­nyabb lakáskezelés bevezetésére stb. Mindennek oka az volt - ahogy a jelentés bevezetője is tartalmazta -, hogy az önkor­mányzat nem akarta szétszab­dalni ezt a területet, illetve vár­tak a mindig bejelentett, de mindig elhalasztott központi szabályokra. Ilyen lett volna a lakástörvény, a szociális törvény és mások. Helyben viszont egyre nőttek a feszültségek. A hátralé­kok halmozódtak, az IKV pénz­ügyi helyzete alaposan megren­dült, az önkormányzati és az OTP lakásépítése teljesen leállt, a lakásfinanszírozás helyzete megoldatlan, ami a magánlakás­építésben teremtett feszültséget. A lakásbérlők helyzetük tisztá­zatlansága miatt nyugtalankod­nak - teljesen érthető módon. A szakértők által kidolgozott lakásstratégiai javaslat fő vezér­lő elve annak elősegítése, hogy a város lakói a maguk és a város anyagi lehetőségeinek keretein belül a lehető legjobb lakáshoz juthassanak. A javaslatuk érinti a mai lakásbérlőkön kívül azokat, akik lakást akarnak vásárolni, építeni vagy éppen család- alapítás előtt állnak, és új otthon­ba szeretnének költözni, de azo­kat is, akik egyszerűen csak azt szeretnék, hogy lakásuk fenntar­tásának körülményei javuljanak. A jó és megfizethető lakásállo­mány kialakításának célja nehéz döntéseket kíván, hiszen a lakás­hoz jutás és a lakásfenntartás költségei nagyok, a város pénz­ügyi forrásai pedig korlátozot­tak. Ezért - vélik a szakértők - a stratégia egyik fő vezérlő elve a méltányosság kell hogy legyen, ami azt is j elenti, hogy a támogatások azok felé kell hogy irányuljanak, akik a legjobban rászorulnak. További elérendő cél a mobilitás növelése a la­kásszektorban. A pontos értelmezéshez itt hozzá kell tenni, hogy a szakér­tők elsősorban a helyi családok­ra gondoltak a mobilitás kap­csán, vagyis arra, hogy elsősor­ban ők jussanak szükségleteik­nek megfelelőbb lakáshoz. Ezen célok elérése érdekében szület­tek meg a javaslatok, amelyek remény szerint egy szabadabb lakáspiac és egy aktívabb bér­lakásszektor kialakulása felé mutatnak. A stratégia nyilvá­nosságra hozatala feltételezi, hogy a lakosság minél szélesebb köre ismerhesse meg, szólhas­son hozzá. Remélhető, hogy az itt közölt anyag alkalmas volt az érdeklődés felkeltésére. Más célunk most nem is lehe­tett.- fe ­EGY ROZOGA HÁZ... ...s vár valaki rád. Ez a ház - nem úgy, mint a régi slágerben - nem az erdő mélyén áll, ha­nem a Tisza-parti sétányt zárja le. A maga rideg egyszerűségé­vel téríti vissza az ábrándos lel­kű sétálókat az életbe. Fedele alatt, ha nem is meleg otthont, de átmeneti szállást találhat a megfáradt vándor. (Fotó: T. Z). Bizalom a szavak mögött Ingyenes telefonos segélyszolgalat A telefonos lelki tanácsadás nem új dolog. Országunkban mégiscsak 1971-ben alakult meg az első ilyen lelkisegély-szolgá- lat Debrecenben. A telefonháló­zat fejletlensége, valamint az gá­tolta a szolgálat elterjedését ha­zánkban, hogy kezdetben a szak­ma, a pszichiátria nem mindenütt karolta fel ezt a segítségnyújtási formát. Napjainkban huszonhat tele­fonos szolgálatot hívhatunk. Ezek közül a legfiatalabb az 1990 karácsonyán működni kez­dő szolnoki. Létrehozásánál Lo- sonczi Zoltánné - aki a Köjál munkatársa volt, ma pedig pol­gármester Csongrádon - és dr. Parádi Levente, a Gyermek­ideggondozó Intézet pszichiáte­re bábáskodott. Minden telefonos szolgálat alapkoncepciója az, hogy a hívó­nak bíznia kell abban, akivel be­szél. Ennek a követelménynek felel meg az elnevezés, a „Biza­lom” segélyszolgálat is. A szol­gáltatást végző csapat elsősor­ban a humán szférában dolgozók köréből kerül ki. Napjainkban ez a csoport huszonhat tagból áll. A telefon mellett ülők komoly fel­készítésen (készségfejlesztő kommunikációs tréningen) vesz­nek részt, mindezek mellett szin­te kötelező a kiegyensúlyozott, harmonikus életvitel, a jó konf­liktusmegoldó készség és nem utolsósorban az empátiás képes­ség. A szolgálat történelmében a hőskor 1991 októberéig tartott. Addig csak hétvégeken és ün­nepnapokon jelentkeztek, ez ha­vonta hozzávetőleg ötven hívást jelentett. A feljegyzések alapján látni, hogy kezdetben sokkal több idős ember hívta a 73-633- at. A beszélgetések elsősorban a magányról, az egyedüllétről és a betegségekről szóltak. A telefo­nos szolgálat a hőskorból 1991 őszén lépett ki. Ettől kezdve min­dennap este héttől reggel hétig teljesítik feladatukat. A bővítés­sel a hívások száma is megnőtt. Havonta közel száznyolcvan­kétszáz alkalommal csörren meg a telefon. Az éjszaka átalakította a hívások jellegét. Mostanában egyre több a krízishívás, de sok­szor van szó párkapcsolati prob­lémákról is. Emelkedik a magá­nyosságból, a depresszióból kö­vetkező öngyilkossági készteté­sek száma. Az alapszabály az, hogy ilyen esetben - havonta körülbelül há­rom van - a szolgálatosok addig beszéltetik a hívót, amíg úgy ér­zik, hogy nem csökken az ön­gyilkossági krízis feszültsége. A szolgálatos a fenti jelentkezés­kor énerősítő technikákat alkal­maz. Megpróbál perspektívát, feladattervet adni a hívónak, és nem utolsósorban megígértetik a telefonálóval az újrahívást. A szolgálat rendelési idejé­ben tartós pszichoterápiás kap­csolat is kialakulhat a telefonon jelentkezővel. Fontos megemlí­teni, hogy a szolgálat hívása fül­kéből is, lakásból is ingyenes.- Az országos tapasztalatok és a helyi igények alapján meg­állapítható, hogy a szolgálat to­vábbfejlesztésére szükség van - mondja dr. Parádi Levente. - In­dokolt a nap minden időszaká­ban működő elérhetési lehetőség megteremtése, mivel tapsztalati tény, hogy a krízisek, s ezen belül az öngyilkossági krízis csúcs­pontja viszonylag gyorsan, né­hány órán belül elmúlik. A be­avatkozás tehát nem tűr halasz­tást. Mi azt szeretnénk, hogy kö­zel másfél év múlva már huszon­négy órás ügyeletben működjék Szolnokon a „Bizalom” lelkise- gély-szolgálat.- Sz. T. ­✓ / Uj távlatok az Óceánon túlra... Szolnok polgármesterének amerikai tapasztalatairól Várhegyi Attila, Szolnok pol­gármestere nemrégiben az Egye­sült Államokban járt. A tanul­mányút tapasztalatairól beszél­getett vele munkatársunk.- Van-e összefüggés az ameri­kai út és aközött, hogy Ön a FIDESZ színeiben igazgatja a várost?- Az Egyesült Államok költ­ségvetésében létezik egy úgyne­vezett Visitor International Pro­ject, melynek keretében a világ valamennyi országából meghív­nak politikusokat úgy az orszá­gos, mint a helyi, önkormányzati politikában részt vevők közül. Ebben az évben magyar politiku­sokat, helyesebben polgármeste­reket hívtak meg. A harmincegy napos utazást az utolsó centig az Egyesült Államok fizette. Szé­kesfehérvár, Nyíregyháza, Kecs­kemét és Szolnok polgármeste­rei képviselték ezúttal hazánkat. Nem személyek és nem is pártok érdeme a meghívás. A városokat aszerint választották ki, hogy volt vagy van-e kapcsolatuk az USA államai közül valamelyik­kel. Szolnoknak Washingtonnal és még két amerikai állammal van kapcsolata, s mindez a jövő­ben vélhetően tovább fog gyara­podni.- Mi volt a program célja, mit akart megmutatni Amerika a négy magyar polgármesternek?- Az egész programcsomag címe: Városi menedzsment az Egyesült Államokban. Ennek keretén belül először Washing­tonban töltöttünk egy hetet, ahol a szövetségi modell megismeré­se, valamint a városban működő érdekvédelmi lobbyk munkájá­nak bemutatása képezte a fő programot. Legalább húsz-har­minc hivatalt látogattunk meg, találkoztunk az USA három nagy telekommunikációs cége közül az egyikkel. Clevelandben, ahol 300 ezer magyar él, egy nagyváros műkö­dését, gazdasági menedzsment­jét, iparpolitikáját volt alkal­munk tanulmányozni. Itt egyéb­ként egyórás műsort készített ve­lünk az NBN rádióadó. Fontos tapasztalat volt itt számunkra meglátni, hogyan befolyásolja egy nagyváros egy közelében lé­vő kistelepülés életét. Ezután kö­vetkezett Denver. Ez abból a szempontból volt hasznos szá­munkra, hogy megnéztük, ho­gyan próbálja meg a város nem csak magához vonzani, de meg is tartani a befektetőket. Mi a stra­tégia arra, hogy a befektetők ott is maradjanak?- Mondana egy konkrét pél­dát?- A helyi főiskola ontja az odatelepült befektetőknek a szakembereket. A szükséges szakemberátképzést az állam is nagymértékben támogatja. Külpolitika és az önkormányzatok- Átrepülve a nyugati partra Seattle városában, a Boeing fel­legvárában folytatódott tanul- mányutunk. Seattle-ben bepil­lantást nyertünk arra vonatkozó­an, hogy egy önkormányát gaz­dasági fejlődése érdekében mi­lyen külpolitikát folytat. Seattle- nek 28 testvérvárosa van. Nem várnak állami és szövetségi tá­mogatásra, hanem meglévő adottságaikkal saját kapcsolatai­kat építik a külföld felé. Innen Dél-Karolinába utaz­tunk, ahol jó példáját láttuk, ta­nulhattuk meg, mi a feltétele an­nak, hogy a tőke egy kis telepü­lésre eljusson. Itt van a Fuji cég legnagyobb üzeme.- Mi az, ami ezek szerint a legfontosabb a kérdést illetően?- A Fuji-elv szerint az első és legfontosabb dolog az oktatás. Ez a kisváros azt tudta mondani: a mi főiskolánk három hónapon belül 300 ilyen meg ilyen mun­kást képez Önöknek. Erre a japá­nok azt kérdezték: van-e szak- szervezet? Szakszervezet nincs, s a japánok ezt szeretik. Fontos az is, milyen a munkások hozzá­állása a városhoz vagy a cég filo­zófiájához. Észak-Karolinában arról hal­lottunk, hogyan képes a civil tár­sadalom a helyi élet jobbítására. Van is egy ilyen nevű helyi inté­zet, ami tanácsadó, tervező, kül­földi kapcsolatokat szervező in­tézet. Politikamentes képviselet- Bizonyára szóba került a magyar politikai helyzet is. Ön, mint fideszes polgármester, mi­lyen módon nyilatkozott hazánk­ról az amerikaiak előtt?- Mi, hiszen többségében li­berális önkormányzatokból, a parlamenti ellenzékből tevődött össze a kis csoport, úgy állapod­tunk meg, hogy politikai hova­tartozásunk érdektelen a tanul­mányút szempontjából. Pozitív képet kell felmutatni az ország­ról, hiszen a belső viszályokat itt kell megoldanunk, nem Ameri­kában. Nem azokat a dolgokat kell hangsúlyozni, amik elvá­lasztanak, hanem amik összeköt­nek bennünket. Semmiféle kor­mányt szidó vagy a miniszterel­nök személyét elmarasztaló nyi­latkozatot nem tartottunk volna se jónak, se szükségesnek.- Az amerikaiak egyébként tudják egyáltalán, hol van Ma­gyarország, milyen a gazdasági, politikai helyzetünk?- Kivétel nélkül mindenki, akivel mi kapcsolatban voltunk, tisztában volt a magyar helyzet­tel. Akkor még nem lévén Csur- ka-tanulmány, azt is tudták, hogy stabil a magyar politikai helyzet. Éppen ezért többen is említették, szívesen jönnének Szolnokra be­fektetni. Tanulság és következmény- Mit tart az út legfontosabb tanulságának?- Én úgy gondolom, egyrészt a szemlélet változása a fontos. Ami nem abban jelenik meg, hogy rajta lesz az amerikai csil­lagos lobogó, mert az, mint ide­gen test, úgyis kilökődne. Na­gyon tanulságos, hogy a problé­mákkal együtt is, valami nagyon egészségesen kis közösségekre épülnek fel a városok, és ezután a dolog úgy néz ki, hogy érzi az egyén, hogy hatásom van az Egyesült Államok szövetségi rendszerére, az én lobbym kap­csolatban van ezzel és ezzel a politikussal, befolyásom van a politikai életre. Úgy nem műkö­dik egy rendszer, hogy a nagy­méltóságú hatóság kinyilatkoz­tat. Egy diktatúrát persze köny- nyebb talán működtetni, hiszen ott alulról senki semmit nem kö­vetelhet, de ha a demokráciában már egyszer motiváltál valakit, az kérni is fogja rá a jogot, és ez így van rendjén. Ez egy másik nagyon fontos tanulság.-Milyen konkrét eredmények­ről tud beszámolni?- A jelenleg működő kereske­delmi irodákkal most zajlik egy kapcsolatfelvétel. Megkeresett a H.B .O. kábeltévé társaság is kap­csolatfelvétel céljából. Ohio és Colorado állam szívesen nyitna Szolnokon egy képviseletet, több tárgyalás máris folyamat­ban van. Kátai Szilvia Uniformis nélkül Az Önkéntes Tűzoltó-egyesü­let ezen a nyáron alakult meg, parancsnoka a képen látható ifjú, a középiskolás Erdélyi Tibor. Egyletük tagjai nagyrészt fiata­lok, akiknek szándékában áll nagykorúságuk idején hivatás­szerűen tüzet oltani. Az alapfokú elméleti képzés előtt állnak, még „tűzhöz sem mentek”, sőt, az ol­táshoz szükséges kellékek, hír­közlő eszközök is hiányoznak. A támogatók a városi tűzoltó-pa­rancsnokságon keresztül eljuttat­hatják nekik felajánlásaikat. Egyedülálló kezdeményezés az országban A TNT Express nevű cég negyvenhat évvel ezelőtt Ausztráliában alakult. Talán nem véletlen, hogy ötletük és a megvalósítás egy, a magyar honból a déli kontinensre köl­tözött hazánkfia agyából pat­tant ki. A TNT két éve, a parla­menti választások után épített ki főhadiszállást hazánkban. Az azóta létesült kilenc ma­gyarországi iroda közül a szolnoki a legfiatalabb, s ép­pen ez a felkészült csapat kezd új vállalkozásba. Ennek indí­tása a közeljövőben várható, s az a lényege, hogy a délelőtt felvett küldeményt kora dél­után már a címzett kézhez ve­heti a fővárosban.- Országunk minden tekin­tetben centrális szerkezetű ­mondja Kovács Róbert terüle­ti kereskedelmi vezető. - Ezért bűn lenne nem szorosabbra fonni Budapest és Szolnok kapcsolatát. De gondolkoz­zunk tovább: itt az alföldi ré­gió és a főváros kapcsolatáról is szó van, különös tekintettel arra, hogy közeleg a világki­állítás, amiből a térségnek minden tekintetben profitálni kell. A fent említett lehetőség támogatja a térség vállalkozá­sainak fejlődését, mert szám­talan olyan dolog van, ami nem küldhető el telefaxon. Ilyen lehet például egy me­gyei vállalkozás fontos doku­mentációja, amit sürgősen a fővárosba érkező üzletfelek számára kell a tulajdonosnak továbbítania. Az oldalpárt összeállította: Szurmay Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents