Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

Gazdagond Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Kárpótlási jegyért - részvényt? Sokan már megkapták, mások még csak ezután vehetik kézhez a kárpótlási jegyü­ket, s akik nem kívánnak rajta földet vásá­rolni, bizony törhetik a fejüket, mit is kezd­jenek ezzel az értékpapírral? A kormány a nyár elején foglalkozott a kérdéssel, és úgy döntött, hogy a kárpótlási jegyeket a részvénypiacon - egyelőre csak korlátozott körben, kijelölt cégek rész­vényei esetében - törvényes fizetőeszköz­ként fogadja el. Új befektetési lehetőség te­remtődött, aminek előnyeiről, hátrányairól meglehetősen keveset tud a rész­vénypiacon járatlan ember. Jelenleg az OTP és az Inter-Europa Bank részvényeit árusítják az akció keretében, a piacon az eddig állami tulajdonban lévő papírokból teremtettek kínálatot. Szokat­lan helyzetet teremtett ezzel az állam, a két nagy bank főrészvényese. Vállalta, hogy e jelentős pénzintézetek irányításában mér­séklődik a befolyása, s egyben jelentős en­gedményre is elszánta magát: a piacon jó árfolyamon jegyzett értékpapírokat névér­tékükhöz képest is csökkentett áron kínálja e speciális vevőkörnek. Miért elfogadható ez a különös akció az amúgy is forráshiánnyal küzdő költségve­tésnek? Mindenekelőtt azért, mert ezzel elejét vehetik a kárpótlási jegyek elértékte­lenedésének, a pénzpiacon hirtelen megje­lenő vásárlóerővel szemben kínálatot tud­nak teremteni, ugyanakkor e papírok gyors visszaforgatására is mód nyílik. Ez pedig - közvetve ugyan de - újabb forráshoz juttat­ja a költségvetést. Miért járhatnak jól a kárpótlásra jogo­sultak? Ebben egy viszonylag egyszerű matematikai példa talán eligazíthatja az érintetteket. A számok természetesen csak példaértékűek, de így is segíthetnek a dön­tésben. Induljunk ki abból, hogy mondjuk az állam a tulajdonában lévő részvényeket a névérték 80 százalékáért kínálja fel, így 100 ezer forintért mindjárt 125 ezer forint érté­kű részvényt kaphat a vásárló. A felhasz­nált papírok értéknövekedése máris 25 szá­zalékos. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a most forgalomba hozott részvények piaci értéke a tényleges névér­ték fölött van, a vevő haszna tovább nő. Ha a papírokat - mondjuk - 120 százalékon jegyzik, akkor a 100 ezer forintjáért 125 ezer forintnyi részvényhez jutott vásárló - ha azonnal eladja a papírjait - máris 50 száza­lékos hasznot mondhat magáénak... A részvényvásárlás azonban bonyolult gazdasági „manőver". Nem olyan befekte­tés, ami általában egyik napról a másikra pénzt fial. Jelenleg a vállalati rész­vényekből remélhető osztalék összege - az esetek többségében - elmarad a banki ka­matok mértékétől, ám ha a mai tendenciák folytatódnak, a következő 2-3 évben ki­egyenlítődhetnek a különbségek. Mindezek után mit tanácsolhatunk a kárpótlási jegyek tulajdonosainak? Ne fe­ledjék: a részvény jó befektetés, de mielőtt bárki vásárlásra szánná magát, informá­lódjon a kiválasztott cég piaci helyzetéről, stabilitásáról. Ha úgy találja, hogy a helyzetük kedve­ző - ne féljen belevágni! Feltéve persze, ha nem kívánja azonnal aprópénzre váltani tőkéjét... Mert nem szabad elfeledni: a rész­vények többsége a hosszú távú befektetők­nek kedvez. A pillanathasznot másutt kell keresni. Bohné Keleti Katalin (Fere n czy - F. n ro p ress) STEYR 942—948—955—964—970 CSÚCSTECHNIKA A 90-ES ÉVEKRE! EGY UNIVERZÁLIS TRAKTORSZÉRIA MINDEN FELHASZNÁLÁSI TERÜLETRE. MÉG TÖBB KOMFORT! Kiválóan megszervezett háttérszolgáltatások, alkatrész expressz — márkaszerviz! SOHA NE FELEDJE, Ml A SZOMSZÉDBAN VAGYUNK! TELJES TRAKTORPROGRAM, 42 LE-TŐL 320 LE-IG! PÁRATLAN HITELEZÉSI KONSTRUKCIÓK BERUHÁZÁSI HITELEK: 1—5 éves futamidőkkel, 12%-os, ill. 6%-os évi fix kamatozással, féléves részletfizetési kötelezettség­gel! Hitelben történő vásárláskor csak 15% első részlet, a szállításkor! Kiváló importlízing-felté­telek3—5 éves futamidőkkel, szabadon választható előlegfizetési feltételekkel! KOMPROMISSZUM NÉLKÜL. VÁLASSZA A STEYR-T! ÉRDEKLŐDJÖN A TERÜLETI KERESKEDŐNÉL: Agroker Rt. Szolnok Tel 56/41-311. Fax 56/41-843. Tx 23314 Gazdagond málna termesztése (Folytatás a 2. oldalról) J / 21 0(1 ' Fontos munka a sarjak válogatása. Csak a sorban növőket hagyjuk meg. így a sor­közök gyomtalanítása horolókapával könnyen elvégezhető. Mélykapálás a se­kély gyökér elhelyezkedése miatt nem ajánlatos. A sorban növő hajtások első év­ben termést nem hoznak. A következő év termése érdekében a lombvédelemről gon­doskodni kell. A kellően ápolt és védett ültetvény hajtásai már az első év nyarára (július 1-15.) elérik vagy túlnövik a felső huzalt. Ez esetben a hajtásvégeket metsző ollóval újrakurtítjuk a felső huzal magassá­gáig. A visszavágott hajtás a még rendelke­zésre álló vegetációs idő alatt elágazik, és 1-3 oldalhajtást nevel. A hajtásnövekedést és a jobb beérést aszályos évben elősegíti a 30-40 mm-t kitevő öntözés. Vizet azonban két esetben adjunk, és az öntözést minden esetben kövesse a sekély talajlazítás. A beérett, egészséges vesszők jól telel­nek. A tavaszi teendő a második évben a vesszők visszametszésével kezdődik. Ez abból áll, hogy a felső huzal fölé nőtt és elágazott vesszőket 8-10 cm-re visszamet- szük az elágazástól. Az így kialakított vesszőállomány biztosítja a magas hoza­mot. A sorköz jó kihasználása érdekében kora tavasszal 2 sor zöldborsót vagy retket is vethetünk. Mire a málna gondozási munkái következnének, a borsó betakarí­tásra kerül. A második év gondozási és ápolási munkái eltérnek az előző évitől. A sarjak válogatása ez esetben gondosabban törté­nik, hiszen ezzel a következő év termését alapozzuk meg. Ezért egy tövön a legerő­sebb hajtások közül válogatunk ki hármat- ötöt, a többit eltávolítjuk. A lomb- és ter­mésvédelemre kiemelt figyelmet fordí­tunk. A gondosan ápolt ültetvény már a második évben kielégítő termést ad. A termés betakarítása után a letermett vesszőket tőből eltávolítjuk és elégetjük. (Nem komposztáljuk az esetleges fertőzé­sek miatt.) A megmaradt, erősen növő haj­tásokat ez évben is július 1-15-e között a felső huzalnál visszametszük. A vissza- metszés miatt az elágazó vesszők termőfe­lület növekedést eredményeznek még ak­kor is, ha tavasszal (a harmadik évben) 8-10 cm-re visszavágjuk. A kialakított ültetvény vessző- és lombállománya nagy termése­ket biztosít a gondos gazda számára. Fon­tos megjegyezni, hogy a tápanyag-vissza­pótlásról háromévente ősszel gondoskod­ni kell. Ez_ esetben 3-5,kilogramm érett is­tállótrágyát négyzetméterenként sekélyen a sorközben bekapáljuk. Az ültetvény ápo­2 lása, gondozása ezután ismétlődik, és meg­felelő állomány esetén 8-10 évig képes nagy termésre azonos helyen, tövenként mintegy 0,6-1 kg. A magasművelésű málnaültetvény előnyei- a kertbern kisebb a helyfoglalása,- alkalmas élősövényként a kert lezárá­sára,- a széles sorok miatt a napfény behato­lása tökéletesebb, amely következtében a gyümölcs ízesebb, zamatosabb, színesebb lesz,- a nagy termőfelület miatt bizton­ságosan magasabb hozamot érünk el, • ■*■- a nagyjofcb sorköz kényelmesebbé, eredményesebe "teszi a növényvédelmi munkákat és könnyebbé a termésbetakarí­tást,- ha a tüskétlen Findus fajtát telepít­jük, a kellemetlen szúrásoktól is mentesü­lünk. A málna a kert egyik elismert bogyós gyümölcse. Megéri, hogy többet törődjünk termesz­tésével, hiszen az a többletköltség, amely az új eljárás bevezetésénél felmerül, bőven visszatérül a ftagásabb hozamokban. Bindics István oki. gazda •m.

Next

/
Thumbnails
Contents