Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

Növényorvosi tanácsok az őszi időszak munkáihoz Gazdagond __________________________________________[ A közelgő őszi időszakra úgy szoktuk mondani, hogy főként az egész évi szorgos munka „gyümölcsének” betakarításáé, és nem a növényvédelmi munkáké. Ennek ellenére, ha átvizsgáljuk kertje­inket, még ebben az időszakban is talál­hatunk aktuális növényvédelmi munká­kat, amelyek egy része még az ez évi időszak vegetációját segíti, de nagyon sok olyan momentum is van, amivel már a következő évi biztosabb és jobb termés- eredményeket tudjuk megalapozni. Az egész nyáron uralkodó száraz, meleg időjárás a gombabetegségek terü­letén főként a lisztharmat típusú gombák elszaporodását eredményezte. Nem volt könnyű dolga annak, aki almájában, pet­rezselymében vagy éppen szőlőjében meg akarta akadályozni ezen gombák tá­madását. Amíg a vegetáció közepén a legkü­lönbözőbb szerves hatóanyagú, felszívó­dó vagy kontakt hatású készítmények használata a célszerű (Rubigan, Tilt, Top- sin Metil, Karathane, Topáz MZ. stb.) ad­dig most - lévén közel a betakarítás ideje - az élelmezésügyi várakozási idő nélkü­li, kéntartalmú készítmények (Thiovit S., Tiosol mészkénlé nyári hígításban, Ned­vesítő kén) alkalmazása ajánlatos. Ezen készítmények nagy előnye - azon túlmenően, hogy nem mérgezőek -, hogy a lisztharmaton kívül egy nagyon jelentős atkaölő mellékhatásuk is van, amire most nagy szükségünk lehet. Ez a hosszan tartó, meleg időjárás egyes kultúrákban évtizedek óta nem lá­tott atkafertőzéseket okozott. Ezek az ap­ró, szabad szemmel csak figyelmes vizs­gálattal látható kártevők egyes években igen jelentős károkat tehetnek. Javasolt - ahol még a várakozási idő megengedi - ellenük külön is védekezni, hiszen senkinek nem lehet közömbös, hogy a következő évet milyen népes atka populáció fogja veszélyeztetni (a kártevő egy része tojás, másik típusa kifejlett alakban telel át és támad a következő tavaszon). A tömegesen lerakott tojások ellen Nissorun WP-vel, a kifejlett alakok ellen pedig Omite 57 E. készítménnyel, esetleg igen erős fertőzésnél a kettő kom­binációjával tudunk védekezni. A másik jelentős gombakártevő ellen, amit a köznyelv peronoszpóraféléknek nevez, és a lisztharmattal szemben in­kább a csapadékos időjárást szereti, beta­karítás előtt már főként réztartalmú sze­reket alkalmazzunk, természetesen itt is a várakozási idők szigorú betartásával. Ajánlatos a záró permetezéseket a szőlőben, gyümölcsben egyaránt a kö­vetkező készítmények egyikével megtar­tani: Bordói por, Bordóilé-alapanyag, Rézgálic (bordói lének elkészítve), Réz- oxiklorid 50 WP. A réz mint gombaölőszer igen széles hatással rendelkezik, ezen túlmenően a növényi anyagcsere-folyamatban mint mikroelem nagyon jelentős (az emberi táplálkozás vitaminjaihoz hasonló fon­tossággal), segíti a vesszők őszi beérését, fejlődését, és ezzel is a jövő évi termésün­ket alapozzuk meg. Dr. Herczeg Gyula JNSZ Megyei Növényvédő Mérnöki Kamara elnöke A piros gyümölcsfa-takácsatka kifejlett egyede A piros gyümölcsfa-takácsatka téli tojásai Gazdagond kárpótlási jeggyel (Folytatás a 12. oldalról) Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jogosult később a mu­lasztásra hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változtatható meg. A tulaj­donjogot szerző állampolgár a vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdon- szerzéstől számított 3 éven belül történő elidegenítéséből származó bevételnek a termőföldre fordított értéknövelő beruhá­zási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében köteles a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgal­mi értéket kell tekinteni. Milyen költségek, kötelezettségek terhelik az árverésre kerülő termőföldet? A Kpt. 25. -a szerint az árverésen tulaj­donjogot szerzett állampolgár az általa megvásárolt termőföld AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedésének az állami támogatással csökkentett összegét köteles az eladónak (tsz, ÁG) megtéríteni. Ilyen költség lehet: meliorációs, öntözési,- útépítési beruházások esetében az amortizálódott hányaddal csökkentett ér­ték, de köteles megtéríteni továbbá az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fo gazdasági munkáknak (szántás, talajerő­visszapótlás) zöldleltári érték ellenértékét is. Az ilyen költségek megtérítésének mód­jában az új tulajdonos és a gazdálkodószer­vezet állapodik meg egymás között. Az árverésen történő tulajdonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól! Az árverésen tulajdonba kerülő földeket a területileg illetékes földhivatal adja bir­tokba. Az árverés nyilvános, azon bárki jogosult részt venni, akinek a részvétele az árverés zavartalan lefolytatását nem aka­dályozza. Az árverés vezetője tevékenysé­ge során államigazgatási jogkörben jár el. Döntéseire, határozataira tehát értelemsze­rűen az 1957. évi IV. törvény rendelkezései vonatkoznak. Személyét ugyanolyan bün­tetőjogi védelem illeti meg, mint bármely más hatóság részéről eljáró személyt. Az árverés vezetőjét munkájában a kár- rendezési hivatal más dolgozója, vagy más hatósági személyek is segítik, vagyis ebben a körben ezeket a személyeket is megilletik azok a jogosítványok, amelyek a hatósági eljárás során az ügyintézőket megilletik. Az árverés menete Az árverés vezetője az illetékes kárren­dezési hivatal vezetője, vagy az általa kije­lölt hivatali dolgozó. Az árverési jegyzőkönyv vezetője a hi­vatal vagy a helyi önkormányzat dolgozó­ja. Az árverező bizottság tagja még a hiva­tal dolgozója, aki az egyéb tennivalókat végzi, valamint a számítógép kezelője. Az árverés megkezdésekor első lépés­ként a részvételre jogosultak igazoltatása és számba vétele történik, továbbá- az árverezni szándékozót megillető kárpótlási jegyek stb. letétbe vétele,- az árverezők nyilatkozattételének ad­minisztrálása a művelési kötelezettségvál­lalásról,- költségviselési kötelezettségvállalási nyilatkozattétel adminisztrálása. Az árverésre bocsátott termőföldterüle­tet az árverés helyszínén 1:10.000 méretará­nyú térképen, valamint a számítógép kép­ernyőjén be kell mutatni. Áz árverés egy adott táblára folyik, de ezen belül a jellemző adatokat ismertetni kell, mert az ajánlatra bocsátott táblán belül az egyes földterületek minőségének és egyéb jellemző adatainak meghatározó je­lentősege van, vagyis a licitálás értelemsze­rűen csak ezen információk ismeretében történhet. Ezen jellemző adatokon túlme­nően tájékoztatást kell adni a várható térí­tési kötelezettségekről, arról a körülmény­ről, hogy az árverésre kerülő táblán korán­ban milyen művelést folytattak. Ha a tábla­részt haszonbérleti szerződés útján haszno­sítják, úgy ismertetni kell a haszonélvezeti szerződés esetén a szerződésben foglalt fel­tételeket, így az árverés irányának megjelö­lésével, például É-D. K-Ny irányban kerül­het sor a tábla árverésére. Mindezen tájékoztatás után az árverés vezetője köteles az árverés módjáról infor­mációt adni. Vagyis el kell mondani, hogy Í )éldául az árverés vezetője szó szerint mi­yen módon közli a kikiáltási árat, és arra az ajánlattevő hogyan tehet ajánlatot. Pl. az ajánlattétel módja lehet kézfelemelés, tar­tom, elfogadom felkiáltás. Az árverés vezetője a licitálás megkez­dése előtt az 1992. évi IL. tv. alapján vételi szándékukat bejelentő árverezők között kísér­letet tesz az egyezség létrehozására. Javas­lom, a vásárlási szándékkal részt vevők már előzetesen kössenek egyezséget (1 AK = 1.000.- Ft) az értékben, a kimérés sorrend­jében. Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mintha a földrészlet az árverésen kelt volna el. Ha a kimérés sorrendjében nem tudnak megegyezni, úgy az árverés vezetője sorso­lással állapítja meg a tulajdonba kerülő földrészletek kimérésének sorrendjét. A fenti tv. szerinti árverési menet lezá­rása után az árverés vezetője lefolytatja a visszamaradt táblarészre az árverést, vagyis közli a kikiáltási árat (1 AK = 3.000.- Ft) értéken, s felhívja az árverezőket ajánla­tuk megtételére. Ha van ajánlat, a licitálás felfelé indul 100.- Ft-onként. Ha nincs ajánlat, a licitálás lefelé indul 100.- Ft-onként, de 500.- Ft alá nem mehet. Ha egy értéken ajánlat érkezik, úgy az árverés vezetője, ha ennél magasabb össze­gű ajánlat nem érkezik, a megajánlott leg­magasabb Ft/AK értéket háromszori kikiál­tás után leüti, majd megállapítja a legmaga­sabb ajánlatot tevő személyét, és közli, hogy a letétbe helyezett kárpótlási jegyek stb. alapján hány ÁK értékű termőföld te­kintetében gyakorolhatja a nyertes vételi jogát. A nyertes ezt követően közli, hogy mekkora mennyiségre (értékre) kíván élni vételi jogával. Mi történik, ha több azonos vételi ajánlat érkezik? Ha a vételi ajánlatot többen is tartják, lehetőség van arra, hogy az ajánlattevők maguk állapodjanak meg az érintett tábla felosztásában. Ez természetesen csak akkor kivitelezhető, ha ez fedezhető az árverésre került táblarész AK-értékből, mert ha a táb­la AK-értéke nem fedezi a beérkezett aján­latot, úgy az árverés ezen menete ered­ménytelen, tehát ezt a periódust meg kell is­mételni. Ha a tábla AK-értéke fedezi a beér­kezett ajánlatot, az ajánlattevők megegyez­hetnek a kimérés sorrendjében. Ha nincs egyezség, a sorrendiséget az árverés veze­tője sorsolással állapítja meg. A sorsolás úgy történik, nogy az ajánlat­tevők sorszámot húznak, és annak megfe­lelően gyakorolják vételi jogukat. Ha az árverési periódust meg kell ismé­telni, az árverés ezen szakaszában csak az azonos ajánlatot tevők (tehát más nem!) hívhatók fel az ajánlataik megtételére. (Vhr. 34.. (2). Az árverésen elhangzottakat jegyző­könyvben kell rögzíteni, melyet az árvere­zők is aláírnak. Az árverés befejezése Az alábbi esetekben fejeződik be: 1. / ha az árverésre bocsátott tábla teljes AK értékére elfogadott ajánlatot tettek és az árverezők vételi jogukat is gyakorolták, 2. / ha az árverezők az árverésre bocsá­tott táblára nem tesznek több ajánlatot. Technikai okokból is „befejeződik", pl. időbeni elhúzódás miatt félbeszakítandó. Ez esetben későbbi időpontban folytatni kell. Mi történik azzal a tablarésszel, amely - ajánlattétel hiányában - úgymond kima­rad? Ez esetben az árverés vezetője a to­vábbhaladás irányában a következő tábla­részre folytatja le az árverést. Az árverésből ily módon kimaradt földterület a Vhr. 39..-a értelmében a későbbiek folyamán bo­csátható árverésre. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kárrendezési Hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents