Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

1992. AUGUSZTUS 15. Szabad időben—családi körben 11 A pszichológus naplójából A klimax természetrajzáról Tudomásul kell vennünk, hogy nincs pardon: ahogy a termé­szetben a tavasz és nyár után a/f ősz. következik, az emberi életút is megmásíthatatlanul a klimaxkorba vezet. Testileg, lelkileg nehéz szakasz ez. Leginkább talán a serdüléssel hozható párhuzamba - ám akkor a gyermekkor ér véget, s a nagy változás lázában élettanilag a szexuális hormonok működése játssza a fő szerepet. A klimaxban éppegfordítva: az ivarmirigyek njűködésének lassúbbodása indítja el a testi és lelki változásokat. A férfiaknál később, kb. a 60. év táján kezdődik ez a kevésbé „látványos” időszak. Míg a nők fogamzóké- pessége megszűnik, a férfiak nemzőképessége - akár késő öregkorig is - fennmaradhat. Felléphetnek azonban mindkét nemnél pszichés zavarok, rendel­lenességek. Leggyakoribb megjelenési formájuk az ingerlékenység, a gyors hangulatváltozás, a fáradékonyság és a túlérzékenység. Azok a nők, akik életük során nem éltek harmonikus szerelmi életet - vagy éppen mindent a szexre tettek föl - krízisként élik meg, hogy női vonzerejük megfogyatkozott. Vannak, akik emiatt idegileg összerop­pannak, depresszióssá válnak. Mások kritikátlan magatartással pró­bálják ellensúlyozni a hervadást; méltatlan szexuális kapcsolatokba bonyolódnak. A fiatalság látszatát gyakran „ujjnyi” festékkel, tiné­dzsereknek illő öltözékkel és viselkedéssel igyekeznek fenntartani - s nem egyszer házasságszédelgők, selyemfiúk, bűnözők markába kerülnek. A férfiak körében a klimaktérium okozta válságjelenségek jórészt azokat jellemzik, akik viharos szexuális életet éltek, illetve akiket hivatásuk, karrierjük túlzottan lekötött. Akik például szexuális telje­sítőképességüket tartották önmaguk legfőbb értékének - s esetleg tucatnyi nővel tartottak egyidejűleg nemi kapcsolatot - kétségbeesve tapasztalják, hogy képességük és vágyuk között egyre növekszik a távolság. A kiutat mindig újabb és újabb, fiatalnál fiatalabb partner­nél keresik. A következmény: lelki és anyagi elszegényedés, sőt kifosztottság. A kapuzárás előtti félelem, az úgynevezett Slusthorpanik megje­lenhet azoknál is, akiket életcéljuk, munkájuk annyira lekötött, hogy szinte észre sem vették az idő múlását. És egyszeriben fölocsúdnak: valami kimaradt az életükből... Ilyenkor évtizedes házasságokat tör­nek szét, kritikátlan kapcsolatok bilincseit veszik magukra - föl sem tételezve, hogy az ifjú partnerek nem hanyatló férfiasságukhoz von­zódnak... jft Takács Ilona Ferenczy Europress Nagyanyó naplójából olvastuk Régi titkos szépségrecept sze­rint az olívaolaj kitűnő kozmeti­kum. A hatásos arcpakolás régen egy teáskanálnyi olívaolajból, egy tojás még folyékony sárgájá­ból és néhány csepp citromból állt. A kikevert alapanyagokat kicsit megmelegítették, és ez­után legalább 20 percig rajta hagyták az arcon, hogy beivód- hassék. Ezt az eljárást különösen a száraz bőrű nők kedvelték. Akar tíz évet fiatalodni? Kilenc gyakorlat ráncok ellen A ráncok képződése ellen hatásosan küzdhetünk, ha na­pi 10 percet szánunk az itt kö­vetkező gyakorlatoknak: egy hónap múlva akár tíz évvel is fiatalabbnak nézhetünk ki! 1. A toka képződése ellen szo­rítsuk ökölbe kezünket, majd az állcsúcstól kiindulva lassan, de erős nyomással húzzuk végig öklünket a nyakig. A már kiala­kult zsírpámácskát is segít eltün­tetni ez a gyakorlat. Harminc­szor ismételjük. 2. Az orrgyöktől a száj sarkáig húzódó mély, ún. „nevetőránc’ ’ ellen a kritikus helyet kenjük be tápláló, hidratáló arckrémmel, majd a száj sarkától kiindulva, középső ujjunkkal körkörös masszírozó mozdulatokkal hala­dunk az orr felé. Huszonötször ismételjük. 3. A szájráncok elkerülésére tegyük középső és mutatóujjun­kat az alsó, ill. felső ajak fölé. Középről kiindulva, erőteljes nyomással húzzuk ujjúnkat a fül irányába. Hússzor ismételjük. 4. A feszes bőr elérésére ke­zünket összekulcsoljuk a száj előtt, arcunkra szorítjuk, és las­san a fül irányába húzzuk. Ez a fajta masszírozás segít eltávolí­tani a kötőszövet mélyebb réte­geiből is a zsír- és vízfelhalmo­zódást. Huszonötször ismétel­jük. 5. Szemráncok ellen középső ujjunkkal felfelé húzogatjuk a szemöldököt és az alatta lévő bőrt. Hússzor ismételjük. 6. Az évek során az orr meg­nyúlik, így öregebbnek hatunk. Tovább „fönn marad”, ha egyik kezünkkel fölfelé húzzuk a hom­lok bőrét, a másikkal pedig meg­fogjuk az orr hegyét és erőtel­jesen felfelé toljuk. Hússzor is­mételjük. 7. - A nyakráncok'kialakulását megelőzhetjük, de legalábbis késleltethetjük, ha tápláló kré­met kenünk fel rá, majd az álltól kiindulva, egész tenyerünkkel erőteljesen' lefelé húzogatjuk. Ötvénszer ismételjük. 8. A homlokráncok kialakulá­sa ellen keresztezzük két muta­tóujjunkat homlokunkon, az orr fölött. Gyors, haránt irányú mozdulatokkal a halánték felé húzzuk a bőrt, ezzel fokozzuk a vérkeringést. 9. A nyakizmok a következő gyakorlattal maradnak feszesek: tenyerünket az oldalsó állcsont­tól kiindulva erőteljes nyomás­sal a kulcscsontig görgetjük. Hu­szonötször ismételjük. Ferenczy Europress Függöny­minta Ahol a konyha ablaká­nak vagy ajtajának négy ablakszeme van, oda tet­szetős vitrázst készíthe­tünk a bemutatott mintá­val. Érdekessége, hogy hí­mezhető kongréra ke­resztszemmel, mullra vagy fátyolszövetre fehér hímzővel, laposöltéssel, ám aki a horgolást ked­veli, az is elkészítheti re- ce-, illetve deltahprgolás- sal. A mintát vízszintesen ismételgetve zárt veranda ablakára is készülhet füg­göny. B. K. Hogyan neveljük a cicákat? Ha meg akarják változtatni macskájuk néhány szokását, ne erőszakkal próbálkozzanak, mert némi fifikával sokkal töb­bet elérhetnek. Nem Szabad őket ősellenségükhöz hasonlóan - azaz kutya módra - kezelni: a doromboló selymesszőrűeket el kell csábítani - állítja dr. Isabelle Cadilhac gyakorló állatorvos. Ha a cica rossz fát tesz a tűzre, nem szabad megverni. Macska­logikával „gondolkodva’ ’ akkor lesz a történtek miatt igazán lel- kiismeret-furdalása, ha zoknit vágnak hozzá, esetleg vízipisz­tollyal lespriccelik. Amennyiben a cicus engedély nélkül járt a konyhaasztalon, szintén nem szabad eldöngetni. Többre megy a gazdi, ha az orrára koppint ked­vencének. Ez a hízelkedő állatot „gombolyagkorának” anyai po­fonjaira emlékezteti. A macskát sohasem szabad szidni az általa használt illemhely közelében, mert könnyen előfordulhat, hogy legközelebb olyan helyen könnyít magán, ami cseppet sem fogja örömmel eltölteni a gazdá­ját. A rossz hangulatban levő cicát nem szabad szekálni: hagyjunk neki nyugtot! A dorombolás a közhiedelem­mel ellentétben nem mindig a macskalét boldogságát jelzi. Az állat akkor is adhat ilyen hangot, ha kellemetlenül érzi magát, mint például az állatorvos láto­gatása alkalmával. • Hátráló macskát ne simogas­son meg: ekkor a cica nem ját­szani akar, hanem ugrásra ké­szen, támadásba lendül. A macskák gondolkodásmód­ja másban is eltér az emberétől, így például nem szabad megsér­tődni, ha egy állat a hátsó felét mutatja Önnek, és ráadásul a far­kát is felfelé kunkorítja. Ez ugyanis a selymes szőrű, baj­szos, örökké mosakodó állatok nyelvén egyértelműen azt jelen­ti: IMÁDJA ÖNT! Ferenczy Europress Családszociológia Szerelmes különélők Sokan élnek rövidebb-hosszabb ideig egyedül, magányosan családban, házas­ságban. A családi kötelékből többnyire a férfit szólítja el munkája, hosszú időre szóló külföldi kiküldetés, katonai szol­gálat, esetleg valamilyen külföldi tanu­lási lehetőség. Valamennyiüket alaposan próbára te­szi a családtól való átmeneti elszakadás. Persze -az a bizonyos megszépítő messzeség sok mindent rózsaszínűvé is tehet. Jellemző a katonafiatalok példá­ja: miután bevonulnak, különösen az első időben, magányosnak érzik magu­kat. Olyankor egészen felületes ismeret­séget újítanak föl, mind ragaszkodóbb, szenvedélyesebb leveleket írnak egy- egy kislánynak. S ha sajátos érzelmi föllángolásuk viszonzásra talál, köny- nyen eljuthatnak a házasságig is. És saj­nos, gyakran nem sok idő múltán az is kiderül, hogy a vonzódás megalapozat­lan érzelmeken alapul. Pillangókisasszony Jellemző a külföldön dolgozó férj példája is, aki bizonyos idő múltán hosszabb-rövidebb időre kiviheti fele­ségét. S ilyenkor nem ritkaság, hogy nem a nagy egymásra találás játszódik le. Mi ennek az oka? A szokatlan kör­nyezet, amelyben mindketten másképp viselkednek? Vagy az egymástól való elszakítottság alatt érzelmileg valami mégiscsak megváltozott? Ki tudja? Mindenesetre ilyesféle csalódás hazai környezetben is bekövetkezhet. Noha itthon, az ismerős környezetben inkább az „újra együtt” öröme a gyakoribb. A téma egyik szakértője dr. Lux El­vira, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. számú Nőgyógyászati Kli­nikájának pszichológusa vizsgálódásai során úgy tapasztalta, hogy ilyen körül­mények között általában a nő keres új kapcsolatot. Az itthoni magány után külföldön ugyancsak elszigetelt hely­zetbe kerül, s férje helyett elkezd más férfiakat nézegetni. Magárahagyatott- ságát a férje elleni agresszióban éli ki. A gyerekekkel félje után érkező asz- szony is hasonlóan elszigetelt, lekötik a gyermeknevelés gondjai, a nyelvi ne­hézségek is elvonják környezetétől. Mindezért - tudat alatt - férjére dühös. Előfordul a fordítottja is, amikor a férj távolodik el a családtól, de ez jóval ritkább. Az alkalmazkodás az új kör­nyezethez, az új munkakörülmények­hez amúgy is megterhelik a férfit, aki többnyire vágyakozva gondol az otthon maradt családra. Ha teremt is kapcsola­tokat, többnyire nem a családtól való elszakadás szándékával. Jól érzi magát a hosszabb-rövidebb házasságon kívüli kapcsolatban, ám maga mögött tudja a család, az otthon biztonságát. S az alkal- mi kapcsolatot vállaló külföldi nőre többnyire Pillangókisasszony-sors vár. S mit csináljon az itthon maradt asszony? Solvejgkéht várja visszatérő kedvesét? Vagy vigasztalódjék időköz­ben mással? A két- vagy háromgyermekes anya, akinek most egyedül kell ellátnia a csa­ládot, valószínűleg kevesebbet töpreng ezen. De a gyermektelen asszony - ha papíron meg is marad törvényes fele­ségnek - bizonyára teremt valamilyen érzelmi-testi kapcsolatot magánya egy­két évében. S embere válogatja, hogy morális, etikai konfliktusok közepette vét-e a házastársi hűség ellen, vagy könnyedén, lelkiismereti válság nélkül. A kapcsolat próbája Az időleges különélés az érzelmek, a házasság próbája is lehet. Nagyanyáink korában a szerelmeseket gyakran mes­terségesen választották el egymástól, s vidéki nagynénihez, külföldre küldték fiaikat, lányaikat a féltő szülők. S ha a szerelem a hosszabb-rövidebb elválás ellenére is tartott, a fiatalok egymáséi lehettek. Olykor a kényszerű elválás, a házas­felek egymás iránti vágyakozása a csa­ládi élet előnyeinek felismerését erősít­heti. Dr. Lux Elvira mondta: „Annak, hogy valaki a családjától, házastársától távol vállal munkát, többféle oka lehet. S az okokkal összefüggésben e tény ér­zelmileg is sokféleképpen motivált. Aki nem egyéni döntés alapján, hanem pél­dául munkahelyi szükségszerűség alap­ján választja az ideiglenes távolélést, másképp ítéli meg a helyzetet. Ilyenkor a negatív élményt - az elszakadást - a szükségszerűségre lehet hárítani. S en­nek felelősségfeloldó ereje van. Aki kényszerűségből megy el, az ezt a tényt éli meg rosszul. S a házastársak egymás vállán sírnak, hogy el kell hagyniuk egymást. Ilyenkor az elválás erősíti a családkapcsolatot. Mert a férfiak életé­ben a munka központi jelentőségű lehet, vállalják az áldozatot érte. A nők tiszte­lik ezt a munkaszeretetet, elfogadják a kényszerhelyzetet. ’ ’ Hétvégi férjek Ha valaki viszont saját elhatározásá­ból vállalja a huzamosabb különélést, annak a családjában, kapcsolatában konfliktus lehet. Aki érzelmileg, szexu­álisan nem érzi jól magát, az könnyeb­ben megy el. Az idő, a távolság majd megoldja a kapcsolat sorsát - gondolják sokan. Mások anyagi előnyökre hivat­koznak, amikor vállalkoznak a tartós külföldi munkára, a családtól való el­szakadásra. Ám ahol a házastársak na­gyon kötődnek egymáshoz, jó a párkap­csolatuk, s nem a beosztás, a munkahely kényszere dönt, ott a legkecsegtetőbb anyagi előnyök sem sarkallhatnak az önként választott hosszas távolélésre. A házastársak szempontjából előnyö­sebb az a munkahely, ahonnan hét vé­gén, kéthetenként hazatérhet a férj. ilyen kapcsolatban azok is elviselik egymást, akik másképp talán nem tud­nának együtt élni. Ám a gyerekek szá­mára annál rosszabb ez a helyzet, hiszen úgy érzik, van is apjuk, meg nincs is. S ezek a vasárnapi apukák vagy nagyon megnyerőek, kedvesek, vagy a hétvége­ken is dolgoznak, pihennek otthon. De gyereket nevelni a hét minden napján kell! A realitás nem mindig - sőt, többnyire nem - igazolja, hogy hosszú éveken át csak hétvégeken éljen együtt a férj csa­ládjával. Találna munkaalkalmat, vál­toztathatna életformát. De megszokta az egyedüllétet, s inkább munkás-, szálláson, albérletben tengődik, nem akar a családi kötöttségbe visszatérni. A pszichológusok úgy vélik, az ilyen há­zasságban nyilván nem elég erős a nő hatása, hogy életformája megváltozta­tására vegye rá párját. A hétvégi férjek feleségei többnyire megkeseredett, elfásult asszonyok lesz­nek. Az állandó váltást a kevésbé rugal­mas nő nem tudja követni. Ha szexuáli­san nem is merülnek fel problémák, a minden héten jövő-menő férj aligha tudja betölteni szerepét a családban. Okkal, ok nélkül Bírói tapasztalatok szerint a hosz- szabb-rövidebb ideig külön élő házasok nem válnak gyakrabban (de ritkábban sem), mint az együtt élők. Megérthetik egymást, de elviselhetetlenné is válhat kapcsolatuk. Rendszerint az okkal, ok nélkül féltékenykedő férj lép a válás útjára. Máskor a nő unja meg a magányt, s talál magának partnert, esetleg új fér­jet. Tény, hogy a különélés sem kedvez jobban a házasságon kívüli kapcsolatok létrejöttének, mint az egyéb körülmé­nyek. Csak a személyiség számára ad­hat felmentést, hogy a körülményeket okolhatja a félrelépésért. Aki gyenge, azt a kisebb ingerek is eltérítik. Kádár Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents