Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-01 / 181. szám
1992. AUGUSZTUS 1. Magazin ii Szépségverseny- 1 f hátulnézetből )lOV i - K Egy fehér, egy fekete bikini- Ennyi jó búrt rígen láttam egybe! - adta meg az abádszaló- ki, Tisza-tavi szépségverseny alaphangját az egyik bajszos kun. Magyarra fordítva, valami olyasmit jelenthet az állítás, hogy az idei vetélkedőre valóban mutatós, csinos hölgyek jelentkeztek. Nem egy, kettő, esetleg fél három, hanem szám szerint huszonnyolc. Pedig nem volt ingyen mulatság, hiszen minden próbálkozónak ötszáz forint nevezési díjat kellett leszurkolnia egy hasonlóan csinos, pénztárosi minőségben ott tevékenykedő hölgynek. Gyűlt’ is a magyar csőstül a szabadtéri színpad köré. Akiknek nem jutott ülőhely, hering módra összepréselve állva szemlélték a lányok bevonulását. Hogy minden részletet megfigyelhessen a zsűri meg a publikum,.a benevezetteknek-fürdő- ruciban többször körbe kellett haladniuk a színpadon. Ezt az A királynő hevesi, 18 éves, és Lászka Tímeának hívják Az ifjú hölgy végül második lett. Szükebb hazánkból, a megyéből érkezett Agócs Andrea ismétlést valahogyan egyik férfi néző sem bánta, kivéve gondolom a lányokat, akik ugyan nem mutatiák, de majd megfőttek a július végi kánikulában. Magvas gondolatokban sem volt hiány, mert például az egyik csinoska, amikor a konferanszié arról érdeklődött, tud-e főzni, hosszú, bővített mondattal válaszolt, valahogyan imigyen: igen! No, és, ha szabad kérdeznem mit, kíváncsiskodott tovább a mikrofo- •nos ember, mire a leányzó a világ legtermészetesebb hangján közölte: palacsintát. Hát kérem, a' feleségem igazolhatja, nem vagyok konyhaművész, de foghíjas'kuktaismereteim ellenére is állítom, mifelénk a palacsintát ugyanúgy főzik, akár a kenyeret. Gondolom, máshol is, mert jót derült a feleleten a közönség, de hát végül is nem a vendéglátóipari ismeretek bizonyítása volt a lényeg, hanem a játék, a megméretés. Meg az, hogy az erősebbik nem illusztris képviselőiből álló zsűri kiket talál a legszebbnek. Mert csinosak, aranyosak voltak ezek a tizen-hu- szonéves hölgyek, így nem csoda, mindenki megtalálta a neki tetszőt. Azért akadt, aki úgy nyilvánított véleményt, mint a verseny után a mellettem kifelé haladó magas srác, aki imigyen ha-- jolt szíve bronzbarna hölgyéhez:- Baba, azért sötétben te vagy a legszebb! A megdicsért némán, látszólag elégedetten hallgatta a bókot, de azért kis idő elteltével, afféle női kíváncsiskodással rákérdezett:- És világosban? Fájdalom, a feleletet képtelen vagyok idézni, mert közben elsodorta őket mellőlem a tömeg, de a körmét lerágó, válaszért izguló olvasóknak annyit elárulok, hogy Baba világosban sem mutatott rosszul. Mint ahogy reméljük ezek a másnapi tudósításból kimaradó felvételek sem, amelyeknek a szépségverseny hátul- nézetből címet adtuk, abban bízva, hogy szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Döntsék el, kérem, hogy tényleg így van-e?- D. Szabó M. - Fotók: Tarpai Sétakocsikázás hintón, fess huszárok kíséretében
