Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-09 / 135. szám

1992. JÚNIUS 9. Hazai tükör 3 Hosszú, forró médiaháború A kulturális bizottság alelnöke nyilatkozott lapunknak Médiaháború dúl a javából immár egy hónapja, minden ed­diginél élesebben. Egyes véle­mények szerint pártpolitikai ha­talmi harc folyik, politikai hecc­kampány. A parlamenti kulturá­lis bizottság alelnökével, Fodor Tamás országgyűlési képviselő­vel beszélgetett munkatársunk.- Képviselő úr! Gombár Csa­ba szerint a kulturális bizottság­ban folyó meghallgatás is politikai színjáték. Mi er­ről a véleménye?- Ebben Gombárnak tö­kéletesen igaza van. Ez egy hosszabb háború, melynek van egy előké­születi része, és van egy végcélja, a város, az or­szág elfoglalása. Ez kőke­ményen politikai ügy. A nyilvánosság szabadsága feltétele minden olyan kérdésnek, amely naponta érzékenyen érinti az ál­lampolgárt. Feltétele a jobb életnek. A legfonto­sabb, hogy a nyilvános­ság, mint kontroll, tiszta legyen. A médiaháború­ban szó sincs a műsorról. Az egyik embernek tet­szik az egyik műsor, a má­siknak nem.- Például a Friderikusz- show...- Igen. Különbözőek az ízlések, az értékek, az ideológi­ák. A médiaháború ott kezdő­dött, amikor a rendszerváltás időszakában megegyeztek, hogy a miniszterelnök hatásköréből a köztársasági elnök hatáskörébe kell adni a médiaelnökök kine­vezését. Én jobban örülnék, ha a médiatörvény nem ezt a kezdeti állapotot rögzítené, hanem az Országgyűlés kétharmados többsége az egyetértés erejével döntene az elnöki kinevezések­ről. Nem mindegy, hogy a mé­diapiacot mindenki számára hozzáférhetővé tesszük, vagy nem. Ez a tétje az egész törvény­nek. Ugrásra készen állnak azok a kereskedelmi, kábeltelevíziók, amelyek újabb tőkét hoznának, munkahelyeket teremtenének, nyilvánosságot biztosítanának. Nagy a kísértés a kormány párt­jaiban, hog önmaguknak tartsák fenn ezt a hatalmat. A demokrá­ciát fenyegeti veszély akkor, ha az egyensúly megbomlik a kor­mány és ellenzék, a kormány és nyilvánosság, a civil szféra és állami szféra között. Az utolsó nagy támadás a köztársasági el­nök ellen szólt, akinek helyzete maga jelenti a kényesegyensúlyt a demokráciában.- Mintha visszakozott volna a koalíció: a Gönci-vitát elnapol­ták a parlamentben.- Az, hogy a legnépszerűbb embert támadják, az öngyilkos­ság tipikus esete. A köztársasági elnököt meg lehet támadni, de annak megvan a törvényes útja. Az összes képviselők kétharma­dának hozzájárulásával vádin­dítványt lehet benyújtani.- Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnöke mondta: az új médiatörvény ügyében konszen­zusra kell jutni az intézmények működőképességét és az állam­tól való függetlenségét illetően. Ugyanakkor a minap az Ön több évre előirányzott államitámoga- tás-javaslatát Kulin Ferenc „ab­szurdum” -nak nevezte a parla­mentben. Lesz konszenzus?- Hogyan kell gondolkodnia annak, aki nyomást akar gyako­rolni a közszolgálati műsorszó­róra? Függővé kell tenni a költ­ségvetéstől. Ez történt most is. Egymilliárdot elvontak minden magyarázat nélkül. Mit tehet ilyenkor egy tévé? Csökkenti a művészi és növeli a beszélgeté­ses műsorok számát, illet­ve a reklámidőt. Most ezt róják fel neki a kormány­pártok. Megszűnt részük­ről a bizalom Hankiss és Gombár felé, mert nem voltak hajlandók velük egyeztetni, akik viszont úgy gondolják, hogy nem a kormánypártok adtak ne­kik felhatalmazást az el­nökségre, hanem az egész parlament. Amikor készü­lőben van a médiatörvény, leváltani a médiaelnökö­ket, több mint barátságta­lan lépés. Kihívás a sajtó­nak, a nyilvánosságnak, az embereknek.- Megszületik a média- törvény a közeljövőben, vagy hosszú, forró nyár előtt állunk?- Az utóbbira van kilá­tás. Ez a kihallgatósdi - ami nagyon csúnya módon az 50-es évek koncepciós pereire emlékeztet - sok időt elvett azoktól az egyezteté­sektől, amelyek fontosak lenné­nek, mivel kétharmados tör­vényről van szó. Kötelező a megegyezés, a kormánypártok­nak meg kell hallgatni az ellen­zéket, hogy törvény születhes­sen. Optimista vagyok, hogy itt tényleg politikai váltógazdálko­dás lesz. Mire a médiatörvény megszületik, nem biztos, hogy ez a kormánykoalíció lesz kor­mányon, ezért nekik is nagyon szükségesek a garanciák. Ez a meggondolás legyőzheti a gőgöt és elvakultságot. Európához nem lehet csatlakozni úgy, hogy újkori törvényhozásunk, társa­dalmi berendezkedésünk és feu­dális televíziónk, rádiónk van.- Köszönjük az interjút. Cs. J. Falusi hírek Jászszentandrás Május 28-án tartotta legutóbbi képviselő-testületi ülését a köz­ség önkormányzata, ahol többek között tárgyaltak az önkormány­zati intézmények működési fel­tételeiről, valamint az ott dolgo­zók szakmai felkészültségéről. Az új törvény ugyanis újabb kri­tériumokat fogalmazott meg számukra, amelyek szerint az al­kalmazottaknak közigazgatási alap- és szakvizsgát kell tenni. * Hasonlóan a fentebb említett követelményekhez, az általános iskolában is tovább kell növelni a szakos ellátást. Ugyan képesí­tés nélküli oktató nincsen az in­tézményben, az ének-zenét, a fi­zikát és a német nyelvet nem ez irányú diplomával rendelkező pedagógus tanítja. Ezen helyek betöltésére pályázatokat írtak ki. A végzősök továbbtanulása re­mekül sikerült, hiszen kivétel nélkül minden gyereket a megje­lölt első helyen vettek fel. Lesz, aki a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban folytatja ősztől, többen más tagozatos is­kolák falai közé kerülnek. * Szintén a képviselő-testületi ülés anyagához tartozik, hogy az önkormányzat meghatároz­ta saját vagyonát, valamint döntöttek arról, hogy a római katolikus egyházzal megálla­podást kötnek az ingatlanok tulajdonjogának kérdésében. A katolikusok egyetlen szolgá­lati lakást igényelnek vissza, így csupán ebben kell majd „dűlőre jutni.” Ezenkívül tár­gyaltak a bizottságok elnökei­nek tiszeteletdíjáról, ám ennek megvitatását szeptemberig el­vetette a testület. * Döntöttek arról, hogy a tele­pülés 157 ezer forinttal támogat­ja a jászberényi Erzsébet kórház által létrehozott „A Jászság Egészségéért” Alapítványt. Nem hagyják pénz nélkül a Jászapáti Ipari Szakmunkáskép­ző Inézetet sem, ahol negyven jászszentandrási nebuló - a helyi diákok tíz százaléka - koptatja a padokat. A fokozottabb előrelé­pésre azért van szükség, hogy a tanulók számára a gyakorlati ok­tatást, azaz a tanműhely létreho­zását meg tudják valósítani. & Május 2-án megnyitotta kapu­it a 800férőhelyes Thermál kem­ping, amelyet túlnyomórészt egyelőre német és holland turis­ták vettek birtokukba. * Míg június 8-án (szomba­ton) az általános iskolától bú­csúzó nyolcadikosok adtak műsort a helyi művelődési ház­ban, addig 12-én (pénteken), 19.30-kor dr. Mizsei Béla or­szággyűlési képviselő tart tájé­koztatót, előtte pedig fogadó­órát a lakosok részére. * Jelenleg a legnagyobb fejtö­rést a fejlesztési feladatok jelen­tik Nagy Sándor polgármester úrnak. A pénz, amelyből ezen területen gazdálkodhatnak, 15,5 millió forintot tesz ki. Ebből kell a vízmű beruházásait finanszí­rozni, amelynek költségei négy­millió forintot tesznek ki. Az előzetes műszaki átadást tegnap délelőtt tíz órakor tartották, de a hivatalosra is még ebben a hó­napban sor kerül. A következő nagy feladat a 8000 négyzetmé­ter szilárd burkolatú úthálózat kiépítése, ezzel is csupán 30-ra nő a szilárd utak százalékos ará­nya. Gondot okoz még az építési lakótelkek kialakítása, hiszen amíg a kárpótlással kapcsolatos kérdések végére pont nem kerül, az önkormányzat sem tud (vagy legalábbis nem ajánlatos) lépni. Karcagi kutatók a talaj mozgás megállításáért Árokba kerül a humusz (Folytatás az 1. oldalról) A karcagi kutatók együttmű­ködve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel modell­kísérleteket végeznek, hogy megállapítsák az egyes talajféle­ségek és a talajmozgás közötti összefüggéseket. Az egyetemnek van úgyneve­zett szélcsatomás műszerparkja, amely kitűnően alkalmas a szél­hatásoknak kitett talajminták mesterséges vizsgálatára. Az in­tézet tervei szerint két év alatt elvégzik ezeket a kísérleteket, és az eredmény alapján módszere­ket, ajánlásokat dolgoznak ki az Alföld fásítására és a talajmoz­gás megállítására. Az utóbbi 10 évből 8 aszályos volt az Alföldön, a karcagiak az aszály hatásainak vizsgálatára is dolgoznak ki eljárásokat. Olyan berendezést készítenek, amellyel lehetővé válik átfogó­an tanulmányozni a talajnedves­ség eltávozásának ütemét, a ki­száradás mértékét, időrendjét. Az így kapott vizsgálati ered­mények alapján olyan módszere­ket keresnek, amellyel késleltet­ni, sőt csökkenteni lehet az aszálykárok mértékét. 9(eddi jegyzet_______________________________ Szavazatért valamit Még mindenki Árpi bácsijának kérése is kevés volt ahhoz, hogy Kisbéren a választók elmenjenek szavazni vasárnap. Hiába hívta fel a választópolgárokat Göncz Árpád köztársasági elnök, hogy adják le voksukat arra a hat jelöltre, akik a meg­üresedett parlamenti képviselői hely betöltésére pályáztak. A 45 ezer érintett közül csak 12 ezren mentek el. Szinte felesleges volt az immár hetedik procedúra, következhet a nyolcadik forduló. Nem volt sikertelen viszont ugyanezen a napon a szavazás Badacsonyban. Itt arról volt szó, hogy különváljanak-e Tomaj- tól. A polgárok fele ment el, s voksolt így vagy úgy. Nem is volt kétséges, hogy a válás mellett döntenek. Hiszen míg Badacsony a bevételek 90 százalékát hozta, állítólag csak 15 százalék jutott vissza hozzá. A pénz, a saját tulajdon birtoklása ugyanis nagy késztető erő. Ha valamit csinál az ember, akkor ezért kapjon is valamit. Erre mondják, hogy fifti-fifti. Ám mit kap cserébe a kisbéri választópolgár? Szinte semmit. Míg a székesfővárosban a nagypolitikában megfáradt képvise­lő szép pénzt kap - bizonyára megérdemli -, addig a kisbéri ember legfeljebb a töredékét viheti haza, azzal a tudattal, hogy nemsokára munkanélküli lesz. Ha azt akarják a politikusok, hogy minél többen menjenek el rájuk szavazni, akkor sokkal többet kell nekik is adniuk. Több ember szerint, ez mostanság kevésbé sikerül. Persze Pesten a kirakatokban könnyű gyö­nyörködni (és azokat külföldieknek mutogatni). De Tiszabőn, Csépán vagy Kisbéren már nem annyira! Hiszen az emberek arcára van írva a tanácstalanság, az érthetetlenség. Elég, ha azt mondom, az önkormányzatok Úgy igényelhetnek központi támogatást, ha van megfelelő indulótőkéjük. De hát honnan? Adóztassák meg a lakosságot? Miből? Ugyanakkor rendelkezünk külföldi segélypénzekkel, csakhogy azt meg ki veszi fel harminc-valahány százalékra? A kör itt bezárul. A politika meg a szükség kényszere halad tovább a maga útján. De lehet, hogy Kisbéren - ahol kis bérből élnek - keserű marad az emberek szája íze, csakúgy, mint Tomajban, ahonnan most kiválófélben van a „pénzeszsák”. Adni kellene tehát, hogy cserébe elvárhassák a politika képviselői, hogy kapjanak is valamit, amit bizalomnak és ennek kinyilvánulásaként szavazatnak neveznek. Tóth András Moldova György: A félelem kapuja Borsos vereségérzete nem enyhült. Ez a lakótelepi albérleti szoba elemeire széthulló típusbútoraival, falaival, melyeket elborítottak a szétkent csótányok nyomai, kilátástalan végállomásnak tűnt. Nem érzett erőt a további küzdelemhez, úgy érezte, eddig is túl sok terhet vállalt magára. Egyik délben a szemben levő két toronyház közti vékony résben felcsillant a nap, sugarai pászmákban törték át a füstködöt. Borsos kinyújtózkodott és rászánta magát, hogy átmenjen a fürdőszobába. Borotvája nehezen fogta a félcentis borostát, bőrén ki-kiserkent a vér. Hosszan nézte magát a tükörben: arca megfogyott, szemében kiütköztek az ágasbogas erek. Jelentkezett a munkahelyén, de nem engedték leszállni a csatornába. Orvosi igazolást követeltek a tíznapos elmaradásról, és azzal fenyegették, hogy elvonják azévi nyereségrészesedését. Borsos megpróbálta védeni magát, de ahogy átgondolta az érveit, menet közben rájött: valójában semmiféle frdek nem fűzi már a vállalathoz. A munkásszállóból már eltávolították, fizetése is alig emelkedett aZ itt töltött idő alatt. Hirtelen elunta a vitát, és felmondott. Borsos másnap kiutazott Pesthidegkútra - itt már több hétvégén is dolgozott egy családi villa építkezésén. Megkereste a kivitelezést irányító mérnököt és megkérte, hogy vegye fel állandó munkára. A mérnök csak feketén, bejelentés nélkül volt hajlandó alkalmazni őt. Borsosnak el kellett fogadnia ezt a feltételt, bár bejegyzett munkahely híján azt kockáztatta, hogy egy igazoltatásnál elviszik közveszélyes munkakerülésért. Az építők még a tél beállta előtt tető alá akarták hozni a villát, hogy a hó ne áztassa el a falakat és a rossz idő ne akadályozza majd a belső munkákat. A műszakot a lehető leghosszabbra nyújtották, hajnalban reflektorok fényében kezdtek, és a zsaluzódeszkák már pattogtak a fagytól, mikor végeztek, a hétvégeken sem tartottak pihenőt. Borsos a város túlsó végéből járt át, az oda-vissza út három órát vett igénybe, reggel az első busszal indult, este a tévében már lement a híradó, mire hazaért. Munkaruhának befogott régi lemberdzsekjét és farmernadrágját felrakta száradni a fűtőtestre, aztán megfürdött, megdermedt lábujjai sajogtak a meleg vízben. Négy órakor újra a vekker csörgésére ébredt, mind fáradtabban kezdte el a napot, csak azért tartott ki a helyén, mert az átlagos órabér kétszeresét fizették. December közepére befejezték a tető építését, elbonthatták az állványokat. Borsos párjával az emeleti szintről dobálta le a faanyagot. Társa leheletéből távolról is áradt a pálinkaszag, a tekintete is elborult, de a fiú nem akart rászólni, tudta, hogy a mérnök azonnal elbocsájt minden részegeskedőt. Egy gerendát fogtak meg, rátámasztották a korlátra, Borsos alkalmazkodva a kialakult munkaritmushoz, hármat számolt magában, mielőtt elengedte volna, de a társa korábban meglökte a fa végét. A fiút váratlanul érte ez a mozdulat, megcsúszott a fagytól síkos deszkán, a gerenda magával rántotta. Áttörve a hevenyészett korlátot, lezuhant, a bejárat lebetonozott előterére esett, Először csak végtelen fáradtságot érzett a lábában, de mikor megmozdult» rátört a fájdalom, összegörnyedve hánykolódott a földön. A Tanakodó csoport gyűlt össze körülötte, nem mertek hozzányúlni, végül az egyik munkás elsietett az építésvezetőért. A mérnök anélkül, hogy tájékozódni 145

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents