Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-25 / 149. szám
BIZTOS, AMI BIZTOS(ITOTT) Állami monopólium helyett magánerőből Mit nyújt a piacon az ÁB-AEGON? Az ÁB-AEGON a legnagyobb élet- és balesetbiztosítással foglalkozó biztosítóintézet Magyarországon.- Milyen jelentős változást hozott az Állami Biztosító privatizálása? - kérdeztük Jeager Vera főosztályvezetőt.- Az országos hálózattal rendelkező Állami Biztosítót 1949-ben alapították. Négy évtizeden keresztül monopolhelyzetben, egyetlen biztosítóként működött: Az 1986-os biztosítási reform részeként az ÁB monopolhelyzete megszűnt. Az állam az alaptőke és a biztosítási állomány kettéosztásával létrehozta a másik nagy állami vállalatot, a Hungária Biztosítót. Az új Állami Biztosító 1986. július 1-jén, 3 milliárd forint alaptőkével, a lakossági vagyon-, a személy-, valamint a mezőgazdasági biztosítások művelésével kezdte meg tevékenységét. 1990. július 1-jétől a privatizációig 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasági formában működött. Kidolgozta az inflációkezelő Családi Otthon Biztosítást, a Csoportos Élet Biztosítást és a Vállalati Évgyűrű Biztosítást. A CSOB lakásbiztosítást a magyar családok közel kétharmada kötötte meg. Áz ÁB 15 százalékos piaci részesedést szerzett a CASCO gépjármű-biztosítások piacán. Kiépítette és fokozatosan bővítette a nemzetközi viszonteladási tevékenységet. A díjtartalékok hasznosításának új formájával, a befektetési politikájával az ÁB az ország legnagyobb befektetői között szerepel. 1991-től az ÁB új biztosítási lehetőségekkel (pl. CSÉB-M, Aranytrend-életbiztosí- tás, sportbiztosítás stb.) lépett a piacra. Az élet-, a baleset- és a betegbiztosítások együttes díjbevétele 1991-ben meghaladta a 12 milliárd forintot, ez az előző évihez képest 50 százalékos növekedést jelentett. A politikai és gazdasági változások fokozatosan változtatták meg a biztosítási piacot is, E folyamat része volt az Állami Biztosító 1990 decemberében meghirdetett privatizációja. Á versenytárgyalások eredményeképpen az Állami Biztosító részvényeinek 75 százalékát a hágai székhelyű, nemzetközi hálózattal rendelkező AEGON Biztosítócsoport vásárolta meg. 1992. május 26-ától az Állami Biztosító Rt. az AEGON-Csoport tagja lett és ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. néven működik. Az AEGON-csoport legfiatalabb tagjaként az a szándéka, hogy vezető szerepét a magyar biztosítási piacon tovább erősítse és eredményeivel új piacot nyisson az AEGON- csoport számára Közel-Kelet-Európában. Célja, hogy ügyfelei az eddigieknél elégedettebbek legyenek szolgáltatásaikkal.- Mit tud nyújtani az életbiztosítás terén?- Az ember önmagára, az életére köthet biztosítást, de ez nem értékre szóló, hanem összegbiztosítás. Egy gépkocsira úgy kötök CASCO biztosítást, hogy tudom, az autóm 50 ezer vagy 500 ezer forintot ér. De az életemnek nincs pénzben kifejezhető ára! Ezért az életbiztosítás megkötésekor magam állapítok meg egy összeget, ami majd engem illet akkor, amikor nyugdíjas leszek. Ha meghalok, akkor a családom kapja meg a pénzt. Ezek az életbiztosítások eddig fix összegre szóltak. A biztosított a meghatározott összeget kapta vissza a szerződés szerint megjelölt időben. Időközben az infláció kétjegyű lett. Ezért ha azt ajánlanánk fel ügyfeleinknek, hogy 2000-ben ugyanannyi pénzt fognak visszakapni, mint amit ma, 1992-ben befizettek,, nyilván nem kötnének szerződést velünk.- Nem jár jobban az, aki a biztosításra szánt pénzt beteszi a bankba, ahol kamatozik ,és ha szüksége van rá, akkor kiveszi?- A bankbetét és a biztosítás között igen nagy a különbség! Tegyük fel, hogy 100 ezer forintra kötök életbiztosítást. Ha a szerződést követő hónapban meghalok, akkor az örökös megkapja a 100 ezer forintot, annak ellenére, hogy csak egyhavi biztosítási díjat fizettem be. Ha ugyanazt a pénzt bankba tettem volna, akkor csak az első hónapra járó kamatot kapja meg a kedvezményezett! A fix összegek ma már megváltoztak. Elsősorban az infláció miatt a befizetett biztosítási díjakat befektetjük, s ügyfeleink számára a legkedvezőbb módon kamatoztatjuk. A befektetésből származó hozamnak - mint ezt a törvény is előírja - 50 százalékát vissza kell juttatnunk az ügyfeleinknek.- Milyen formában?- Ez nyilván nem úgy történik, hogy befizet valaki 60 ezer forintot, aminek a hozama, tegyük fel, 1200 forint, s akkor január máso- dikán kap 600 forintot. Ez sehol a világon nem így működik. Az ügyfél biztosítása azzal az összeggel növekszik, amelyet a biztosító befektetési hozamként rátesz a szerződésben rögzített összegre. Ez a biztosítónak nagy feladat, hisz olyan befektetési lehetőségeket kell keresnie, amelyek tisztességesen megemelik a biztosítási összegeket. Ötven százalékot ír elő a törvény,'50 százalékot kell visszaadni a befektetési hozamból, de mi a biztosításainkban, főleg az új konstrukcióban, minimum 85 százalékot hirdettünk meg. így a reálértéknek megfelelő összeget kapja a biztosított. Az életbiztosításokról azért azt is jó tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az életbiztosítási elemeket tartalmazó biztosításokat a vállalatok egyoldalúan nem mondhatják fel. Tehátha a biztosítónak veszteséges valamelyik életbiztosítási módozata, nem teheti meg azt, mint mondjuk a CASCO- val, hogy felmondja a szerződést. Vannak olyan szerződéseink, amelyek 20-25 évesek, de vannak olyan háború előtt kötött életbiztosítások is, amelyeket mint jogutód, átvett az Állami Biztosító.- Napjainkban az életbiztosítás mellett mi a sláger? A nyugdíjkiegészítő biztosítás?- Van nyugdíjkiegészítő biztosításunk is, ami klasszikus értelemben véve nem kiegészítő biztosítás, hiszen a biztosított ma még nem tudja, mennyi lesz a társadalmi nyugdíja. Tehát olyan biztosítást egyik cégnél sem lehet ma kötni, amellyel valaki a nyugdíját egy bizonyos összegre kiegészítheti. Ezért a mi úgynevezett nyugdíjkiegészítő biztosításunk és a társadalombiztosító nyugdíja külön fut. Amikor az ügyfél nálunk szerződést köt, csak azt tudja, mi mennyit fogunk neki fizetni, vagy mennyivel fogjuk kiegészíteni a nyugdíját akkor, atnikor nyugdíjba megy. Ezek tőkegyűjtéses biztosítások. Amikor a biztosított eléri a szolgáltatásra való jogosultságot, akkor több lehetősége nyílik: egy összegben felveszi kamataival együtt a biztosítási kalkuláció alapján járó összeget, de járadékká is alakíthatja, vagyis kérheti, hogy a biztosító élete végéig járadékot folyósítson. De teheti azt is, hogy egy részét felveszi, és a másik részét kéri járadékká átalakítani.- Az ilyen jellegű biztosítások adókedvezménnyel is járnak?- Csak jártak, mert azt az adójogszabály megszüntette. Korábban az úgynevezett öngondoskodási biztosításokat úgy támogatták, hogy az a biztosított jövedelemadóalapját a díj 20 százalékával, maximálisan 7200 forinttal csökkentette. Idén már a biztosítottakat semmiféle adókedvezmény nem illeti meg! Ez egyaránt hátrányos intézkedés a biztosítottakra és a társadalomra is, mert ha egy rendkívüli helyzetet a biztosítás ki tud védeni, azzál a társadalmat kíméli meg. Nem 10 BIZTOS,AMI BIZTOS(ÍTOTT) összegét. Hiszen a régi kisebb összegért, ha valamilyen kár éri, már nem tudja a mai értékeit pótolni. Negyedik tanács Tartsuk fontosnak a felelősségbiztosítást! Végül, de nem utolsó sorban még egy fontos eleme van a lakásbiztosításnak. Ez a felelősségbiztosítás, amely arra nyújt fedezetet, ha a biztosított másnak okoz kárt. Ez esetben a biztosító átvállalja a kártérítési kötelezettséget. Magyarázatul néhány példa: Ha a biztosított nyitva felejti a vízcsapot, akkor a lakásbiztosítás - ha az kiterjed a vízkockázati elemre is - fedezetet nyújt. De mi lesz az alatta lévő lakással, amiben az átázás miatt kár keletkezett? Ezt, miután a lakásbiztosítás minden esetben tartalmaz felelősségbiztosítást is, átvállalja a biztosító. Néhány, a lakástól független esetben is érvényes a felelősségbiztosítás. Ha az erkélyről a szél lefújja a virágcserepet és az kárt okoz, ha a biztosított az utcán, a piros lámpánál átszalad, és egy autó - hogy elkerülje a balesetet - nekiszalad a falnak, az autóban keletkezett kárt is a lakásbiztosítás „állja”. A kiskorú gyermek gondozói minőségéből fakadó felelősség - rollerező gyermek kárt okoz parkoló autóban - szintén a lakás- biztosítás térítési kötelezettsége. Ötödik tanács Legyünk tisztában azzal... ...mi kell ahhoz, hogy a biztosító kártérítést fizessen? Három dolog: 1. Annak a kockázati eseménynek meg kell történni, amire a biztosító vállalkozott. 2. A biztosított vagyontárgyat kell, hogy a kár érje. A vagyontárgy akkor biztosított, ha a biztosítási kötvény megfelelő rovatában egy szám jelzi, hogy az a vagyoncsoport mennyire van biztosítva. 3. Érvényes - pontosan fizetett - biztosítási szerződés. biztosítási összeg felső határába, és még sosem volt példa arra, hogy biztosítási díjat kellett visszaadnunk. Sajnos csaknem mindig az történt meg, hogy az ügyfelünk nem kaphatta meg a teljes kártérítést, pontosan azért, mert a biztosítási összege szűknek bizonyult. Sajnos az emberek úgy gondolkoznak, hogy őket olyan nagy kár úgysem éri, teljesen felesleges olyan nagy összegre biztosítani. Legfeljebb betörik az üveg, eltörik a cső... Valójában a biztosítás nem azt a célt szolgálja, hogy ablaküveg-kárt fedezzen. Egy családi költségvetést nemigen renget meg egy ablaküvegezés, de a családi költségvetés nem tud megbirkózni azzal. a biztosítási töredékeket, elemeket, amelyekből biztosítása kialakul. A lakásbiztosítás tartalmazza az épületbiztosítást, az ingóság alapbiztosítást és utána ezeket az alapokat kockázati eseménykiegészítőkkel lehet bővíteni. Az egyik a vízkiegészítő, a másik az üvegtörés, de mezőgazdasági károkra is ki lehet terjeszteni. Az ingóságbiztosítás hat vagyoncsoportból áll. A legnagyobb vagyoncsoport a házihasználatú ingóságok köre. Ide végül is majdnem minden beletartozik, ami a további öt csoportból kimaradt. A további vagyoncsoportok: a nemesfémből készült tárgyak - az érme- és bélyeggyűjtemények -, a képzőművészeti alkotások, a keleti szőnyegek, szőrmék, netóvállalatoknak nélkülözhetetlen, a biztosítottaknak pedig ajánlatos! Az infláció könyörtelen törvénye szerint egyre emelkednek a kártalanítás árai és a biztosítási összegek ezt nem követik. Ezen kíván - a biztosítási díjakat karban tartva - a biztosító segíteni, amikor az úgynevezett indexálást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt esztendő inflációszázalékával megfejeli a biztosítási díjakat és természetesen ennyi százalékkal megemeli a kártérítési százalékokat is. Sajnos téved, aki azt hiszi, hogy ezzel az ő vagyona is növekedett. A kártérítés összege emelkedett, de azért nem kap ha ne adj isten, egyszer az egész lakás, a berendezés az ingósággal együtt leég. Ügyfeleink körében az a tévhit terjedt el, hogy ezt a biztosítási összeget a biztosító állapítja meg, holott ez nem így van! Mindig a szerződő választja meg a saját biztosítási összegét, hiszen ki tudná legjobban, hogy milyen értékei vannak, ha nem ő maga, aki benne lakik? Nem árt tudni, hogy miből áll egyáltalán a biztosítási szerződés? Mi az, amire oda kell figyelni, amikor az ember biztosítást köt? Most már majdnem minden biztosítás modul rendszerű, az ügyfél válogathatja össze azokat mesprémek és az antik bútorok köre. Nagyon fontos tudni, hogy nem tartoznak a lakásbiztosítás körébe a keresőfoglalkozás eszközei. Ezek védelmére vállalkozási biztosítást kell kötni még akkor is, ha a biztosított az adott időben nem folytatja vállalkozását. Harmadik tanács A biztosítást „karban kell tartani”! A lakásbiztosításokat - szakmán belül úgy mondjuk - karban kell tartani. A biztositöbbet, hiszen az infláció miatt ennek is emelkedett az „ára”. Igenám, de ez késleltetett mechanizmus, hiszen idén érvényesíti a tavalyi áremelkedéseket. Ezért ajánlatos a biztosítottnak is karbantartani a biztosítását és ha jónak látja, megemelni a biztosítási összeget. Ha valaki egy értékesebb vagyontárgyat, ékszert vásárolt, esetleg bővítette családiházát, vagy ha úgy látja, hogy lakásának értéke ma nagyobb összeggel fejezhető ki, mint amikor a biztosítását megkötötte, akkor nem árt, ha annak megfelelően növeli lakásbiztosításának 7