Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-25 / 149. szám

BIZTOS, AMI BIZTOS(ITOTT) Állami monopólium helyett magánerőből Mit nyújt a piacon az ÁB-AEGON? Az ÁB-AEGON a legnagyobb élet- és bal­esetbiztosítással foglalkozó biztosítóintézet Magyarországon.- Milyen jelentős változást hozott az Állami Biztosító privatizálása? - kérdeztük Jeager Vera főosztályvezetőt.- Az országos hálózattal rendelkező Állami Biztosítót 1949-ben alapították. Négy évtize­den keresztül monopolhelyzetben, egyetlen biztosítóként működött: Az 1986-os biztosí­tási reform részeként az ÁB monopolhelyze­te megszűnt. Az állam az alaptőke és a bizto­sítási állomány kettéosztásával létrehozta a másik nagy állami vállalatot, a Hungária Biz­tosítót. Az új Állami Biztosító 1986. július 1-jén, 3 milliárd forint alaptőkével, a lakossági va­gyon-, a személy-, valamint a mezőgazdasági biztosítások művelésével kezdte meg tevé­kenységét. 1990. július 1-jétől a privatizáció­ig 100 százalékos állami tulajdonú rész­vénytársasági formában működött. Kidol­gozta az inflációkezelő Családi Otthon Biz­tosítást, a Csoportos Élet Biztosítást és a Vál­lalati Évgyűrű Biztosítást. A CSOB lakásbiz­tosítást a magyar családok közel kétharmada kötötte meg. Áz ÁB 15 százalékos piaci ré­szesedést szerzett a CASCO gépjármű-bizto­sítások piacán. Kiépítette és fokozatosan bő­vítette a nemzetközi viszonteladási tevékeny­séget. A díjtartalékok hasznosításának új formá­jával, a befektetési politikájával az ÁB az ország legnagyobb befektetői között szere­pel. 1991-től az ÁB új biztosítási lehetősé­gekkel (pl. CSÉB-M, Aranytrend-életbiztosí- tás, sportbiztosítás stb.) lépett a piacra. Az élet-, a baleset- és a betegbiztosítások együt­tes díjbevétele 1991-ben meghaladta a 12 milliárd forintot, ez az előző évihez képest 50 százalékos növekedést jelentett. A politikai és gazdasági változások fokoza­tosan változtatták meg a biztosítási piacot is, E folyamat része volt az Állami Biztosító 1990 decemberében meghirdetett privatizá­ciója. Á versenytárgyalások eredményeképpen az Állami Biztosító részvényeinek 75 száza­lékát a hágai székhelyű, nemzetközi hálózat­tal rendelkező AEGON Biztosítócsoport vá­sárolta meg. 1992. május 26-ától az Állami Biztosító Rt. az AEGON-Csoport tagja lett és ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. néven működik. Az AEGON-csoport legfiatalabb tagjaként az a szándéka, hogy vezető szerepét a magyar biztosítási piacon tovább erősítse és eredményeivel új piacot nyisson az AEGON- csoport számára Közel-Kelet-Európában. Célja, hogy ügyfelei az eddigieknél elégedet­tebbek legyenek szolgáltatásaikkal.- Mit tud nyújtani az életbiztosítás terén?- Az ember önmagára, az életére köthet biztosítást, de ez nem értékre szóló, hanem összegbiztosítás. Egy gépkocsira úgy kötök CASCO biztosítást, hogy tudom, az autóm 50 ezer vagy 500 ezer forintot ér. De az életem­nek nincs pénzben kifejezhető ára! Ezért az életbiztosítás megkötésekor magam állapítok meg egy összeget, ami majd engem illet ak­kor, amikor nyugdíjas leszek. Ha meghalok, akkor a családom kapja meg a pénzt. Ezek az életbiztosítások eddig fix összegre szóltak. A biztosított a meghatározott összeget kapta vissza a szerződés szerint megjelölt időben. Időközben az infláció kétjegyű lett. Ezért ha azt ajánlanánk fel ügyfeleinknek, hogy 2000-ben ugyanannyi pénzt fognak vissza­kapni, mint amit ma, 1992-ben befizettek,, nyilván nem kötnének szerződést velünk.- Nem jár jobban az, aki a biztosításra szánt pénzt beteszi a bankba, ahol kamatozik ,és ha szüksége van rá, akkor kiveszi?- A bankbetét és a biztosítás között igen nagy a különbség! Tegyük fel, hogy 100 ezer forintra kötök életbiztosítást. Ha a szerződést követő hónapban meghalok, akkor az örökös megkapja a 100 ezer forintot, annak ellenére, hogy csak egyhavi biztosítási díjat fizettem be. Ha ugyanazt a pénzt bankba tettem volna, akkor csak az első hónapra járó kamatot kapja meg a kedvezményezett! A fix összegek ma már megváltoztak. El­sősorban az infláció miatt a befizetett bizto­sítási díjakat befektetjük, s ügyfeleink számá­ra a legkedvezőbb módon kamatoztatjuk. A befektetésből származó hozamnak - mint ezt a törvény is előírja - 50 százalékát vissza kell juttatnunk az ügyfeleinknek.- Milyen formában?- Ez nyilván nem úgy történik, hogy befizet valaki 60 ezer forintot, aminek a hozama, tegyük fel, 1200 forint, s akkor január máso- dikán kap 600 forintot. Ez sehol a világon nem így működik. Az ügyfél biztosítása azzal az összeggel növekszik, amelyet a biztosító befektetési hozamként rátesz a szerződésben rögzített összegre. Ez a biztosítónak nagy feladat, hisz olyan befektetési lehetőségeket kell keresnie, amelyek tisztességesen meg­emelik a biztosítási összegeket. Ötven száza­lékot ír elő a törvény,'50 százalékot kell visszaadni a befektetési hozamból, de mi a biztosításainkban, főleg az új konstrukció­ban, minimum 85 százalékot hirdettünk meg. így a reálértéknek megfelelő összeget kapja a biztosított. Az életbiztosításokról azért azt is jó tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az életbiztosítási elemeket tartalmazó biztosításokat a vállalatok egyoldalúan nem mondhatják fel. Tehátha a biztosítónak vesz­teséges valamelyik életbiztosítási módozata, nem teheti meg azt, mint mondjuk a CASCO- val, hogy felmondja a szerződést. Vannak olyan szerződéseink, amelyek 20-25 évesek, de vannak olyan háború előtt kötött életbiz­tosítások is, amelyeket mint jogutód, átvett az Állami Biztosító.- Napjainkban az életbiztosítás mellett mi a sláger? A nyugdíjkiegészítő biztosítás?- Van nyugdíjkiegészítő biztosításunk is, ami klasszikus értelemben véve nem kiegé­szítő biztosítás, hiszen a biztosított ma még nem tudja, mennyi lesz a társadalmi nyugdí­ja. Tehát olyan biztosítást egyik cégnél sem lehet ma kötni, amellyel valaki a nyugdíját egy bizonyos összegre kiegészítheti. Ezért a mi úgynevezett nyugdíjkiegészítő biztosí­tásunk és a társadalombiztosító nyugdíja kü­lön fut. Amikor az ügyfél nálunk szerződést köt, csak azt tudja, mi mennyit fogunk neki fizetni, vagy mennyivel fogjuk kiegészíteni a nyugdíját akkor, atnikor nyugdíjba megy. Ezek tőkegyűjtéses biztosítások. Amikor a biztosított eléri a szolgáltatásra való jogosultságot, akkor több lehetősége nyílik: egy összegben felveszi kamataival együtt a biztosítási kalkuláció alapján járó összeget, de járadékká is alakíthatja, vagyis kérheti, hogy a biztosító élete végéig járadé­kot folyósítson. De teheti azt is, hogy egy részét felveszi, és a másik részét kéri járadék­ká átalakítani.- Az ilyen jellegű biztosítások adókedvez­ménnyel is járnak?- Csak jártak, mert azt az adójogszabály megszüntette. Korábban az úgynevezett ön­gondoskodási biztosításokat úgy támogatták, hogy az a biztosított jövedelemadóalapját a díj 20 százalékával, maximálisan 7200 fo­rinttal csökkentette. Idén már a biztosí­tottakat semmiféle adókedvezmény nem ille­ti meg! Ez egyaránt hátrányos intézkedés a biztosítottakra és a társadalomra is, mert ha egy rendkívüli helyzetet a biztosítás ki tud védeni, azzál a társadalmat kíméli meg. Nem 10 BIZTOS,AMI BIZTOS(ÍTOTT) összegét. Hiszen a régi kisebb összegért, ha valamilyen kár éri, már nem tudja a mai értékeit pó­tolni. Negyedik tanács Tartsuk fontosnak a felelős­ségbiztosítást! Végül, de nem utolsó sorban még egy fontos eleme van a la­kásbiztosításnak. Ez a felelős­ségbiztosítás, amely arra nyújt fedezetet, ha a biztosított másnak okoz kárt. Ez esetben a biztosító átvállalja a kártérítési kötelezett­séget. Magyarázatul néhány pél­da: Ha a biztosított nyitva felejti a vízcsapot, akkor a lakásbiztosí­tás - ha az kiterjed a vízkockázati elemre is - fedezetet nyújt. De mi lesz az alatta lévő lakással, ami­ben az átázás miatt kár keletke­zett? Ezt, miután a lakásbiztosítás minden esetben tartalmaz fele­lősségbiztosítást is, átvállalja a biztosító. Néhány, a lakástól független esetben is érvényes a felelős­ségbiztosítás. Ha az erkélyről a szél lefújja a virágcserepet és az kárt okoz, ha a biztosított az ut­cán, a piros lámpánál átszalad, és egy autó - hogy elkerülje a bal­esetet - nekiszalad a falnak, az autóban keletkezett kárt is a la­kásbiztosítás „állja”. A kiskorú gyermek gondozói minőségéből fakadó felelősség - rollerező gyermek kárt okoz par­koló autóban - szintén a lakás- biztosítás térítési kötelezettsége. Ötödik tanács Legyünk tisztában azzal... ...mi kell ahhoz, hogy a bizto­sító kártérítést fizessen? Három dolog: 1. Annak a kockázati ese­ménynek meg kell történni, ami­re a biztosító vállalkozott. 2. A biztosított vagyontárgyat kell, hogy a kár érje. A vagyontárgy akkor biztosí­tott, ha a biztosítási kötvény megfelelő rovatában egy szám jelzi, hogy az a vagyoncsoport mennyire van biztosítva. 3. Érvényes - pontosan fizetett - biztosítási szerződés. biztosítási összeg felső határába, és még sosem volt példa arra, hogy biztosítási díjat kellett visszaadnunk. Sajnos csaknem mindig az történt meg, hogy az ügyfelünk nem kaphatta meg a teljes kártérítést, pontosan azért, mert a biztosítási összege szűk­nek bizonyult. Sajnos az emberek úgy gon­dolkoznak, hogy őket olyan nagy kár úgysem éri, teljesen feles­leges olyan nagy összegre bizto­sítani. Legfeljebb betörik az üveg, eltörik a cső... Valójában a biztosítás nem azt a célt szolgál­ja, hogy ablaküveg-kárt fedez­zen. Egy családi költségvetést nemigen renget meg egy ablak­üvegezés, de a családi költségve­tés nem tud megbirkózni azzal. a biztosítási töredékeket, eleme­ket, amelyekből biztosítása ki­alakul. A lakásbiztosítás tartalmazza az épületbiztosítást, az ingóság alapbiztosítást és utána ezeket az alapokat kockázati eseményki­egészítőkkel lehet bővíteni. Az egyik a vízkiegészítő, a másik az üvegtörés, de mezőgazdasági ká­rokra is ki lehet terjeszteni. Az ingóságbiztosítás hat vagyon­csoportból áll. A legnagyobb va­gyoncsoport a házihasználatú in­góságok köre. Ide végül is majd­nem minden beletartozik, ami a további öt csoportból kimaradt. A további vagyoncsoportok: a nemesfémből készült tárgyak - az érme- és bélyeggyűjtemények -, a képzőművészeti alkotások, a keleti szőnyegek, szőrmék, ne­tóvállalatoknak nélkülözhetet­len, a biztosítottaknak pedig ajánlatos! Az infláció könyörte­len törvénye szerint egyre emel­kednek a kártalanítás árai és a biztosítási összegek ezt nem kö­vetik. Ezen kíván - a biztosítási díjakat karban tartva - a biztosító segíteni, amikor az úgynevezett indexálást alkalmazza. Ez azt je­lenti, hogy az elmúlt esztendő inflációszázalékával megfejeli a biztosítási díjakat és termé­szetesen ennyi százalékkal meg­emeli a kártérítési százalékokat is. Sajnos téved, aki azt hiszi, hogy ezzel az ő vagyona is növe­kedett. A kártérítés összege emelkedett, de azért nem kap ha ne adj isten, egyszer az egész lakás, a berendezés az ingóság­gal együtt leég. Ügyfeleink körében az a tévhit terjedt el, hogy ezt a biztosítási összeget a biztosító állapítja meg, holott ez nem így van! Min­dig a szerződő választja meg a saját biztosítási összegét, hiszen ki tudná legjobban, hogy milyen értékei vannak, ha nem ő maga, aki benne lakik? Nem árt tudni, hogy miből áll egyáltalán a biztosítási szerző­dés? Mi az, amire oda kell figyel­ni, amikor az ember biztosítást köt? Most már majdnem minden biztosítás modul rendszerű, az ügyfél válogathatja össze azokat mesprémek és az antik bútorok köre. Nagyon fontos tudni, hogy nem tartoznak a lakásbiztosítás körébe a keresőfoglalkozás esz­közei. Ezek védelmére vállalko­zási biztosítást kell kötni még ak­kor is, ha a biztosított az adott időben nem folytatja vállalkozá­sát. Harmadik tanács A biztosítást „karban kell tar­tani”! A lakásbiztosításokat - szak­mán belül úgy mondjuk - karban kell tartani. A biztosi­többet, hiszen az infláció miatt ennek is emelkedett az „ára”. Igenám, de ez késleltetett me­chanizmus, hiszen idén érvénye­síti a tavalyi áremelkedéseket. Ezért ajánlatos a biztosítottnak is karbantartani a biztosítását és ha jónak látja, megemelni a biztosí­tási összeget. Ha valaki egy érté­kesebb vagyontárgyat, ékszert vásárolt, esetleg bővítette csalá­diházát, vagy ha úgy látja, hogy lakásának értéke ma nagyobb összeggel fejezhető ki, mint ami­kor a biztosítását megkötötte, ak­kor nem árt, ha annak megfelelő­en növeli lakásbiztosításának 7

Next

/
Thumbnails
Contents