Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

1992. JÚNIUS 3. Gazdasági tájoló 3 A bank is csak vállalkozás Melyek a magyar bankrend­szerrel szemben támasztott kö­vetelmények? Hogyan kell al­kalmazkodniuk a pénzintézeti törvény előírásaihoz? Igaz-e, hogy a bankok ülnek a pénzü­kön? Hasonló kérdésre kaptak választ az 1992. évi közgazdász napok résztvevői Pulai Miklós, a Bankszövetség főtitkára május 27-i előadásán, amely egyben a közgazdász napok záró rendez­vénye volt. A bankrendszer mo­dernizálása elkerülhetetlen, hi­szen mai formájában egyaránt akadályozza a nemzetközi pénz­világba való integrálódást és az ügyfelek pénzügyi megbízásai­nak teljesítését - fejtette ki a fő­titkár. - További követelmény a készpénz nélküli fizetési módok elterjesztése, a hiteladósokról jól használható információs rend­szer kiépítése, s a tulajdonviszo­nyok rendezése után a jelzá­loghitei rendszerének bevezeté­se. Az előadó kiemelte, hogy ma a bankok éppen olyan vállalko­zások, mint a gazdaság többi sze­replői, azzal a különbséggel, hogy működésüket egy igen szi­gorú törvény szabályozza. En­nek az az oka, hogy a bank mint speciális „veszélyes” vállalko­zás - amely a nála elhelyezett betéteket helyezi ki hitelként - minél kisebb kockázat mellett működjék. Cáfolta Pulai Miklós azt az állítást is, hogy manapság a bankok „ülnek” a pénzükön. Ezt egyetlen bank sem engedheti meg magának, hiszen a betétek hitelként történő kihelyezése nélkül a betétgyűjtés önmagában veszteséget okozna. Hangsú­lyozta azt is, hogy a banktör­vényhez való alkalmazkodás a nemzetközi gyakorlathoz való igazodást jelenti, véleménye szerint azonban a törvény túl gyors felzárkózási ütemet hatá­rozott meg a bankok számára. A jelenlegi gazdasági helyzetről szólva annak a véleményének adott Pulai Miklós hangot, hogy a magyar gazdaság problémái nem az inflációból, nem a magas adósságállományból adódnak, hanem azokat a piac beszűkülése okozza. Két lehetőséget lát a fel- emelkedésre: elsősorban a külső új piacok megszerzését, melyek bővíteni tudnák a belső fogyasz­tást, másik - már kockázatosabb - lehetőség volna az infrastruktú­ra fejlesztéséből kiinduló növe­kedés. Egy dolgot nem szabad tenni: a belső vásárlóerő növelé­sét, amely a jelenlegi helyzetben öngyilkosság volna. Pulai véle­ménye szerint a bankok az elkö­vetkezendő időszakban óvatos politikát fognak folytatni, vállal­kozóként viselkednek majd. Ma még nem lehet tisztán látni a csődeljárások és a felszámolá­sok hatását, a bankoknak „élő” ügyfelekre van szüksége, nem az adósságok azonnali behajtása az érdekük. Palla Anna / N Támogatott utazások A Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány ku­ratóriuma legutóbbi ülésén elfogadta a megyei vállal­kozásfejlesztési iroda idei stratégia és pénzügyi ter­vét. A testület úgy határozott, hogy ezentúl anyagilag is támogatja a vállalkozók külföldi tanulmányútjait és határokon túli kiállításo­kon, vásárokon való rész­vételét. A költségek egy részét finanszírozó alapítványi pénz a vállalkozási irodá­hoz benyújtott pályázaton nyerhető el. V ____________________) A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szerve­zetének közreműködésé­vel készül. Szerkeszti: V. Szász József Az álláshelyeket kötelező bejelenteni Több mint harmincezer munkanélküli Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a munkanélküliek száma júniusban meghaladja a har­mincezret, és az előrejelzések szerint ez a szám még tovább emelkedik. A munkaerő-piaci szervezet az állástalanok növekvő táborát igyekszik azzal csökkenteni, hogy a munkáltatónál meglévő üres álláshelyekre az igények­nek megfelelő munkanélkülit közvetít ki. Ennek a feladatának azonban csak akkor tud eleget tenni, ha a munkaadók az általuk kínált munkalehetőséget a mun­kaügyi központnak bejelentik. Sajnos a munkáltatók nem ren­delkeznek kellő tájékozottság­gal arról, hogy a foglalkoztatási törvény módosítása szerint - amely 1991. december 29-én lé­pett életbe - munkaerőigényük­ről, illetve annak megszűnéséről az illetékes munkaügyi közpon­tot folyamatosan tájékoztatniuk kell. E szabály megszegőivel szemben pedig hatósági eljárás foganatosítható. A közeljövőben a munkaügyi központ ellenőrzési csoportja vizsgálatot folytat: a munkálta­tók bejelentési kötelezettségük­nek mennyiben tettek eleget. Ahhoz, hogy a közvetítés haté­konysága javuljon, a munkálta­tók, a munkavállalók és a mun­kaügyi központ szorosabb együttműködésére van szükség. Lényeges, hogy a munkavál­lalóval szemben támasztott kö­vetelményekről a munkaadó mi­nél több információt nyújtson, hiszen a megfelelő munkaerő enélkül nem választható ki. Előfordult már, hogy csak többszöri egyeztetés után alakult ki pontos kép a betöltendő mun­kakörről. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy egy tervezettnél korábban induló vállalkozáshoz sikerült a jól körülírt igényeknek és a munkaügyi központ gyors intézkedésének köszönhetően munkaerőt közvetíteni. Sajnos a munkanélküliek kö­zött vannak olyanok, akik nem élnek a számukra felkínált állás- lehetőségekkel sem. A törvény értelmében pedig azt, aki a jog­szabályi feltételeknek megfelelő munkahelyet nem fogadja el, a munkanélküli-ellátásból ki kell zárni. A közvetítő lapon azonban a munkáltató csak ritkán jelzi egyértelműen azt az esetet, ha a munkaviszony létrejötte a mun­kanélkülinek felróható okból hi­úsult meg. A munkaadó közre­működése nélkül pedig az emlí­tett szankcióra, s vele a Szolida­ritási Alap kímélésére nincs le­hetőség. Természetesen az ellenőrzés a munkanélküliek érdekében is történik, mivel a feltárt és be nem jelentett üres állások az ő elhe­lyezkedési esélyeiket javítják. A munkaügyi központ kiren­deltségein hamarosan beveze­tésre kerül egy új munkakör, a vállalati kapcsolattartó. Felada­ta, hogy folyamatos állásfeltáró tevékenységével rendszeres kapcsolatot alakítson ki a mun­káltatók és a munkaügyi központ között. Emellett munkáltatói ér­tekezleteket szervez, pontos tá­jékoztatást nyújt mindazokról a támogatási formákról, amelye­ket - a foglalkoztatási törvény alapján - a munkaadók igénybe vehetnek. A munkaügyi központ számára a legfontosabb, hogy a munkáltatókat megnyerje az együttműködésre, hiszen az ő se­gítségük nélkül a munkanélküli­ség kezelése elképzelhetetlen. Ürbán Ildikó MUNKAERŐPIAC 1992. MÁJUS Körzet Álláshelyek Állás­keresők Regisztrált munka- nélküliek a) Aktív eszközzel támogatottak b) Járadékosok segélyesek Munka­nélküliségi ráta száma fő vált. +.“c> száma fő vált. + —0 száma fő vált. +>—C) száma fő vált. + —c) száma fő vált. + —C) % 1. Szolnok 766 +175 8895 + 112 7857 + 141 168 +42 6075 +300 11,8 2. Jászberény 98 +55 3682 +296 3663 +286 15 +13 3126 +261 11,0 3. Karcag 69 —5 4372 + 143 3288 +44 328 +31 2313 —25 22,4 4. Kisújszállás 76 — 1210 —19 1095 —115 114 +30 982 —28 11,4 5. Mezőtúr 41 +39 2688 +92 2554 +30 74 + 10 2385 +112 16,3 6. Tiszafüred 39 —48 2515 +45 2325 —75 164 +28 2177 —2 23,7 7. Törökszentm. 9 2988 +83 2877 +69 99 +33 2703 +47 15,1 8. Kunszentm. 39 41 1820 +59 1748 +51 66 +62 1527 —6 14,1 9. Jászapáti 20 9 1368 +34 1335 +33 22 +6 1229 +34 13,4 10. Kunhegyes 27 2126 +21 2086 +23 38 +4 1934 +35 20,7 11. Martfű 8 46 1553 —1 1480 —49 72 +29 1331 —14 8,6 12. Összesen 1192 + 145 33157 +865 30308 +438 1160 +228 25782 +714 13,9 aj aktív eszközzel támogatottak nélkül b> átképzésben részt vevők, közhasznú és egyéb támogatott foglalkoztatás c) változás az előző hónaphoz képest A sékel sem konvertibilis Izraeli bankár az MKT szolnoki klubjában A megyei közgazdász napok keretében az MKT igazgatói klubjának vendége volt Zvi Hoff­man, az izraeli Leumi Bank terü­leti igazgatója, a budapesti Le­umi Hitel Bank igazgatósági tag­ja. Vitaindító előadást tartott az inflációról, a magyar-izraeli gaz­dasági kapcsolatok lehetőségé­ről, valamint a vállalkozások fi­nanszírozásáról. írásunk országa közelmúltbeli pénzügyi gondjai­ról és cégének magyarországi kapcsolatairól tartott beszámo­lóját foglalja össze távirati stí­lusban. Az infláció megfékezése sebb munkavállaló kerüljön ut­cára.) A pénzügyi válság idején a belső piac visszaesett, vállalatok sora jutott csődbe, és bocsátotta el munkavállalók ezreit. A la­kosság számított az előbb-utóbb bekövetkező leértékelési hul­lámra, és felvásárolta a konverti­bilis valutákat. A valutaleértéke­lés azonban csak késve követte az inflációt, mert a Pénzügy­minisztérium két évre felfüg­gesztette a leértékelést - hogy el­kerülje az inflációgerjesztő ha­tást, amelyet az importcikkek árának emelkedése okozott vol­na. Indexálás, tisztánlátás kamatokat rendre hozzáigazítot­ták az infláció üteméhez (inde­xálták), így megteremtették a tisztánlátás lehetőségét. A vállalati nyereséget is min­dig reálértékben mutatják ki. Üzleti kapcsolatok Az izraeli sékel nem konverti­bilis. A vállalatoknak Izraelben nem lehet devizaszámlájuk, és a jegybank engedélye nélkül kül­földi befektetésbe nem kezdhet­nek. Ha vegyes vállalatot alapíta­nak, kötelező előírás, hogy leg­alább 30 százalék izraeli rész­arány (beszállítás) legyen a vál­lalatoknál előállított termékben. Az izraeli tőke érdeklődése Magyarország iránt akkor élén­kült meg, amikor Izrael egyik legnagyobb bankja, a Leumi Bank a Magyar Hitel Bankkal közösen bankot alapított Buda­pesten. Az export és import bővítésé­re Leumi Trade néven önálló szervezetet hoztak létre, amely segít feltárni a kereskedelmi kapcsolatok, barterügyletek le­hetőségeit más országokban is. A Leumi Invest cég a magyaror­szági befektetésekkel foglalko­zik. A vállalkozások finanszírozá­sában az izraeli bankok szigorú­ak. Hitelezési biztosítékként a felajánlott épületek értékének 30 százalékát, a gépek értékének 50 százalékát fogadják csak el. Izraelben öt évvel ezelőtt ha­vonként 20 százalékos volt az infláció, ami egy évre vetítve több száz százaléknak felelt meg. Ezt sikerült néhány esztendő alatt évi 12 százalékra leszoríta­ni. Ezzel azonban viszonylag magas munkanélküliséget is vál­lalni kellett. Az utóbbi két évben 400 ezer bevándorló érkezett Izraelbe, így a munkanélküliség 8 százalékról 11 százalékra nőtt. Ez a bérek növekedését gátolta, iirrfi fSktzte az inflációt. A tőzsde fellendült, mert a nyugdíjalapok számára is meg­engedték, hogy vállalati rész­vényeket vásároljanak. (Sőt szakszervezetek is vásároltak vállalatokat, hogy ezzel is keve­A megtakarítási hajlandóság elérte a nettó jövedelem 20 szá­zalékát. Az emberek hosszabb távra szerették volna megőrizni megtakarításaik értékét, ezért ér­tékpapírokat vásároltak. Hosszú sorok álltak akkor a bankok be­fektetési osztályain. Ilyenkor na­gyon fontos, hogy az értékpapí­rok reálkamatot biztosítsanak, ami azt jelenti, hogy a kamat ha­ladja meg az infláció mértékét, vagyis az árszínvonal növekedé­si ütemét. Izraelben 1983-ban a kötvé­nyek reálkamata 13 százalék volt, amely fokozatosan csőként. Ma már csak 2 százalék (össze­hasonlításként: Németország­ban ma 5 százalékos a reálka­mat). Mind a béreket, mind a Moldova György: A félelem kapuja Borsos is ledobta magáról a ruhát a hóna alatt hordott Rambo-kés beleakadt az ingébe, gondolatai mélyén tompán felmerült: nem volna-e jobb, ha most végezne magával és az asszonnyal, de egy hirtelen mozdulattal félrerakta a kést.- Hiszen még alig éltem - mormogta magában. Az asszony mellé feküdt, mintha bizonyítaná akarná szenvedélyét, szorosan átöltelte. Érezte, ahogy az asszony mellkasában visszhangoznak a szív szabálytalan dobbanásai. Két csúcspont között sem engedte kibontakozni az ölelésből, szinte birkóztak, a csatakos lepedő csomóba gyűrődött alattuk.- Ne siess - mondta Zsóka. - Ez nem teljesítmény, ne akarj túllenni rajta minél hamarabb. Minden ölelés az egyetlen és minden ölelés az utolsó. Már világosodott, mikor az asszony felkelt, a hűtőszekrényből sós mogyorót és egy kis üveg pezsgőt vett ki. Borsos megpróbálta visszatartani:- Ne igyál többet.- Ez a búcsúpohár. Mára. Kutató-kérdő pillantást vetett Borsosra, aki hiába próbálta megfejteni a tekintet jelentését. Azzal biztatta magát, hogy ma éjszaka túljutottak a válságon, és a kapcsolat kitart addig, amíg szüksége lesz rá. Zsóka hirtelen elfehéredett, a pohár kigurult a kezéből.- Rosszul vagy?- Újra zakatol a szívem. Úgy mondják, mellkasi diszkomfort. Túlbecsültem magamat.- Feküdj le, hívok orvost.- Ne ijedj meg jobban, mint én. Nem halálos, csak nagyon kellemetlen. Injekciót kell kapnom. Kísérj vissza a kórházba. Zsóka felöltözött és kifestette az arcát, végigkopogtak a szálló kihalt előcsarnokán, még a portás is bóbiskolt a pult mögötti benyílóban. Kint az utcán belekarolt a fiúba, Borsos a ruhán keresztül is érezte az asszony szívének aritmikus dobbanásait.- Jobban vagy?- Sokkal jobban. Régen még hamarabb összeszedtem magam, lélegzetvé­tellel tudtam szabályozni a szívverésemet; ha visszatartottam a levegőt, lelassult a ritmus. Most már nem tudom megcsinálni, a műtétekkel valamit elrontottak bennem. Borsos szerette volna kimutatni aggódását, de nem talált szavakat, hallgatagon mentek egymás mellett. A kórház kapuja előtt megálltak, Zsóka nekitámaszkodott a falnak:- Nyomd meg a csengőt. Borsos megnyomta a gombot, hallatszott, hogy a portás feltápászkodik és elindul kifelé.- Délután bejövök hozzád.- Nagyon jó lesz. Vi n o & A <i t: ii •________________________________________________ > ß Ívj ■ -o i qc

Next

/
Thumbnails
Contents