Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-03 / 130. szám

4 Megyei körkép 1992. JÚNIUS 3. Óvodai reformpedagógia Anyanyelvi játék tudatosan Óvodások ülnek félkörben a szőnyegen. Előttük színes ko­rongokon tárgyak, állatfigurák. Hívóképet választanak, feleme­lik. Helga: - Mérges macskát vá­lasztottam, f hanggal mondom, fonéma. - Ügyes vagy, ez a játék, amit most játszunk - mosolyodik el az óvónő. Másik feladat. Do­bókockát gurítanak. Peti kerül sorra: - Kígyó van a képen, sz hang kapcsolódik hozzá, azt mondom, hogy szilva. Gurul a kocka, röpködnek a s2épen, tisz­tán kiejtett szavak - sosem ugyanazok :, láthatóan élvezik a gyerekek a munkát, amit kreatív játékként élnek meg. Egy Martfűn kidolgozott program nyomán Szolnokon, a Kolozsvári Úti Óvodában Verse­„Kígyó, sz hang kapcsolódik hozzá, azt mondom, hogy szilva” „Vonat, s hang kapcsolódik hozzá, azt mondom, hogy sír” gi Ildikó és Huszár Ágnes óvó­nők is bevezették a középső cso­portban a fonematikus, hallásfej­lesztő, iskola-előkészítő játékot. Ez év februárban kezdtük a mun­kát - tájékoztat Vérségi Ildikó -, napi tíz-tizenöt percben, játékos, kötetlen formában - de tudatosan irányítva - tartjuk a foglalkozá­sokat, melyekről nagyon jó véle­ménnyel vannak azok a tanárok, logopédusok, szülők is, akik lát­tak már bemutatót. Véleményük: ez a fajta munka egyértelműen segíti a szókincsgazdagodást, mondatalkotást, helyes ejtést, s feltehetőleg - ami az iskolában fog kamatozni - az írás-olvasást. A program, aminek nagy cso­portra is van kidolgozott változa­ta, bármelyik óvodában bevezet­hető. _____________________Cs. J. József Attila iskolája az egyházé lesz? Az egyházi ingatlanok visszaadása ma mindenütt téma, így Öcsödön is. Sze­rencsére 10 év alatt kell megegyezni a visszaigé­nyelt ingatlanok sorsáról. Mert egyezséget kötni oly­kor nem is olyan egyszerű, mint kívülről látszik. Öcsödön például visszakéri az egyház a két temetőt. Hozzá kell tenni, hogy annak idején, az 50- es években az egyház ajánlotta fel a tanácsnak, mert nem tudta fenntartani. A főúton lévő élelmiszerbolt is azok közé az ingatlanok közé tartozik, amelyet visszakérnek. Problémát jelenthetnek azok az épületek, amelyek már nin­csenek meg, illetve a helyükön újak állnak. Mert az egyház ezekre is igényt tart. Ebbe a ka­tegóriába tartozik az egyik orvo­si lakás is, amelynek a helyén korábban iskola volt, de lebon­tották. Vagy az az iskola, amelybe annak idején József Attila járt. Csakhogy az iskolát azóta lebon­tották, mert olyan állapotban volt, hogy nem lehetett megmen­teni. A helyére viszont fölépítették József Attila iskoláját - korhű formában. Hírlik az is, hogy az egyház jövőre az általános isko­lát is visszakéri. Csakhát az a probléma, hogy amíg esetleg más településen az egyház több iskola közül kér vissza egyet, itt nincs választás, mert csak egyet­lenegy iskolája van a falunak. Hogy végül is milyen egyezség születik, ez még a jövő titka. Annyi bizonyos, hogy az állam és az egyház együttműködésére továbbra is szükség van. Miként a templom renoválásába is be­szállt az önkormányzat is és a téesz is, aképpen a továbbiakban sem lehet lemondani az önkor­mányzat segítségéről. Már most látható, hogy példá­ul a temető fenntartására nem elég az a pénz, amely a sírhely- díjakból jön össze. Tehát az önkormányzatnak biztosan oda kell tenni az anya­giakat, csakúgy, mint az iskolá­ban, ahol a hagyományos feladat (a község iskolaköteles gyereke­inek oktatása) megmarad. Kisköréről Kunhegyesre. A tizenhét fős női brigád (munkanélküliek, háztar­tásbeliek) naponta jár át Kunhegyesre, hogy besegítve az aktuális mezőgazdasági munkákba keresethez jusson. (Fotó: KE) Zsóka megcsókolta a fiút, és előrelépett, intett a kaput kitáró portás felé:- Legyen szíves, szóljon fel Márta nővérnek a kardiológiára. Zsóka elindult a központi folyosón, Borsos hosszan nézett utána, majd sportszatyorját a vállára vetve a villamosmegálló felé fordult. Hunyorogva nézett a felkelő napba. * * * Borsos úgy gondolta, hogy ha továbbra is meg akar jelenni a „Falusi Elet"-ben, tartania kell a kapcsolatot a lap körül kialakult baráti társasággal. Eljárt a szerkesztőségbe és részt vett esti beszélgetéseiken is a közeli kisvendéglő törzsasztala mellett. Életében először fogadták be egy értelmiségi csoportba, igyekezett minél többet felfogni a társalgásból, füzetében szaporodtak a felszedett idegen szavak. A második verse megjelenésekor az egész társaságot meghívta egy pohár borra, koccintás után Káplár félrevonta:- Most beszéltem Ernővel, nagyon tetszenek neki az írásaid, és állítólag az olvasók is kedvezően fogadták. Hajlandó volna rá, hogy esetleg kiadjunk tőled egy kis verseskötetet, illetve inkább füzetet. Borsos hitetlenkedve nézett az öregemberre:- Viccelsz velem?- Úgy ismersz engem, mint aki viccel ilyesmivel?! Évente megjelentetnek egy-két kötetet, általában vidéki szerzőktől, akiket a nagy állami kiadók mellőznek. Az én kisregényem épp most ment le a nyomdába, te lehetnél a következő. Vannak cimboráim a szakszervezet minden fórumában, meg tudom tárgyalni az ügyedet.- Nekem mit kell csinálnom?- Szedd össze az eddigi verseidet és rágd egy kicsit a ceruzádat fölöttük. Az első kötet olyan, mint mikor az ember első vizitre megy, nem mindegy, hogy nézünk ki ilyenkor. Ha együtt van az anyagod, én is szívesen megnézem. Borsos az izgalomtól ébren töltötte az éjszakát. A sufni csupasz villanykörtéjének fényében átnézte dossziéit és füzeteit, de legtöbb hazai verséből egyetlen példánya sem maradt, az utolsót a rendőrség koboza el az állítólagos betörőtől. Elhatározta, hogy megsürgeti Martint: adja vissza végre a nála maradt kéziratokat. Többször is bement az antikváriumba, de sohasem találta a helyén, feltámadt benne a gyanú, hogy a férfi szándékosan kerüli őt. Üzenetet hagyott neki, hogy másnap meghatározott időben újra jelentkezik majd, de Martin ekkor sem várta meg.- Bejött egyáltalán? - kérdezte értetlenül az egyik fiatal bolti kiszolgálótól.- Igen, alig egy félórával ezelőtt távozott el.- Hová ment?- Valamilyen hivatalos dolga volt. 136 Olimpia fogya­tékosoknak Nyelvtanítás a Szentírásból Mint már hírt adtunk róla, a Linea Nyelviskola keretében az Egyesült Államokból érkezett oktatók is tartanak órákat. Mun­kájukat misszióként, díjtalanul végzik. Ami az egyébként már- már megszokott dolognak külön érdekességet ad, az a nálunk meglepő gyakorlat, hogy a taní­tás segédeszköze a Biblia, ponto­sabban az Újszövetség. Valaha ugyan nemzedékek sora tanulta a betűvetést a Könyvek Könyvé­ből nálunk is, de ez a szokás mára elenyészett. Ezért arra kértük Ike Hamilton urat, a csoport ve­zetőjét, röviden foglalja össze számunkra működésük lénye­gét.- Csoportunk kelet-európai ténykedése nem mai keletű. 1977- ben már jártunk a Szovjetunióban. Szolnokra konkrét hívásra jöttünk, melynek előzménye egy Debre­cenben kifüggesztett felhívásunk volt. Olyan periódusban érkez­tünk, amikor megnőtt az emberek­ben a nyelvtanulás iránti vágy, ugyanakkor nagyon sokuk lelké­ben van valami űr. Mi arra törek­szünk, hogy a nyelvoktatás mellett bátorítást adjunk, lelkierőt öntsünk az emberekbe. Ehhez eszközünk a Szentírás, mely számunkra a leg­fontosabb. Egyaránt szeretettel vá­runk hívőket és olyanokat, akiknek nincsenek ismereteik, vagy hiá­nyos ismereteik vannak Jézus Krisztusról. Nem tartozunk konk­rét vallási felekezethez, habár ma­gam a baptista egyházban nőttem fel. Ami összefűz bennünket, az Jézus Krisztus és a megváltás té­nye. Megszabadulva az O tanítása­ira utólag rakódott dolgoktól, az ősforráshoz, az evangéliumokhoz nyúlunk vissza. Maga a szöveg, melyet használunk, a mai beszélt angol nyelven alapszik. Nem kife­jezetten brit vagy amerikai angol, inkább mindkettőt magában fog­lalja, nemzetközi jellegű. Az ere­deti angol nyelvű bibliafordítás Ja­kab király korába nyúlik vissza, az akkor beszélt angol köznyelv for­dulatait őrzi. Hogy mi a Szentírás szövegét feladatunkhoz alkalmaz­ni tudjuk, új fordítást kellett kézbe vennünk, mely ugyanazokból a hé­ber és görög forrásokból készült, mint az 1611 -es fordítás. A hala­dóknak szóló irodalmi kiadás mel­lett használjuk egy egyszerűbb, rö- videbb mondatokból álló változa­tát is, amely a kezdők számára le­hetővé teszi a szöveg jobb megér­tését. Hangsúlyozom, mindkét szöveg pontos fordítás, nálunk ez meghatározó fontosságú. Maga az oktatás úgy történik, hogy négy-öt fős csoportokkal van egy előadó, így az egy főre jutó nem túl magas óraszám ellenére is tudunk jó ered­ményeket elérni. Egy-egy hallgató három héten keresztül vesz részt munkánkban. Ha Szolnokon befe­jeztük tevékenységünket, tovább­megyünk Miskolcra, majd Debre­cenbe, ahol újabb csoportok vár­nak bennünket. Jövőre szeretnénk ismét visszatérni Szolnokra. Megkérdeztük Várnai Rupert- nét, a Linea Nyelviskola igazgató­ját, pár szóban mondjon véleményt Hamilton úrék missziójáról.- Örültünk a lehetőségnek, hogy mi szervezhettük meg Hamilton úrék munkájának kereteit. Körül­belül 200-210 hallgatójuk van, s információink szerint mindkét faj­ta missziójuknak jó a fogadtatása. Mi örültünk, hogy a könyv, mely munkájuk segédeszköze, egyúttal a világirodalom egyik legnagyobb alkotása is, és vele a hallgatók ilyen minőségben is kapcsolatba kerülhetnek. Jövőre is visszavár­juk őket. Szathmáry István „Csatlakozz a győztesek világá­hoz!” - ez a felhívás olvasható azon a meghívón, amely a megyei területi speciális olimpiai verseny­re invitál. A speciális olimpiát rendszeresen megrendezik - az ér­telmi fogyatékosoknak, ám oda a sérült emberek csak egy kis része jut el. Hogy minél több értelmi fogya­tékos részt vehessen az olimpián, megmérhesse sporttudását, ezért született meg az az ötlet, hogy me­gyénkben is legyen speciális olim­pia. A sportversenyt a Magyar Speciális Olimpiai Egyesület, a homoki diákotthon és speciális szakiskola és a szolnoki szociális foglalkoztatóintézet szervezi júni­us 4-én 9 órától a MÁV-MTE Vé­ső úti sporttelepén. A versenyre 297 versenyző ne­vezett be. A sportolók nemcsak megyénkből érkeznek, hanem az ország más részeiről - például Cserhátsurányból, Kecskemétről, Budapestről. Megyénket szolnoki, karcagi, kisújszállási, homoki, ti- szaugi és pusztataskonyi speciális foglalkoztatóintézetek, napközi otthonok és érdekvédelmi szerve­zetek sportolói képviselik. A versenyszámok között szere­pel síkfutás, magas- és távolugrás, helyből távolugrás, kislabdado- bás, súlylökés. A megyei speciális területi olimpia célja az, hogy az értelmi fogyatékos sportolók összemér­hessék tudásukat, és megerősöd­hessenek bennük azok a pozitív érzelmek - győzelem, tisztességes versengés stb. -, amelyeknek meg­éléséhez nagy lehetőséget ad a sport. Az olimpiára várják - néző­ként - azokat az iskolásokat is, akik szívesen néznek sportversenyt. Ez a találkozás ugyanis elősegítené, hogy a fogyatékos és egészséges gyerekek találkozzanak, az egész­séges gyerekek megismerhessék, elfogadhassák társaik másságát, a fogyatékosoknak pedig segítsen a beilleszkedésben.

Next

/
Thumbnails
Contents