Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

1992. MÁJUS 7. Hazai tükör 3 Falusi hírek Tiszapüspöki Az utóbbi időben tízezer méter, azaz 3,5 kilométer hosszan tizen­két utcát érintő aszfaltúttal gazda­godott Tiszapüspöki. Ezzel a - net­tóban számolva - tízmillió forintos (áfa nélkül) - beruházással 84(!) százalékra emelkedett a burkolt utak aránya. Elismerésre méltó eredmény .különösenhahozzátesz- szük, hogy hat évvel ezelőtt az utak mindössze kilenc százaléka volt burkolt. Mára már 12 kilomé­ter pormentes, s a közeljövőben a maradékot is befedni az önkor­mányzat. Egyébként a lakosság in­gatlanonként hétezer forinttal já­rult hozzá a munkálatokhoz, és a kivitelezésre az önkormányzattal összefogva „útépítő közössége­ket” hoztak létre. * Június 27-én, a hónap utolsó szombatján nagyszabású, orszá­gos rendezvényre kiterjedő juniá- list szervez az önkormányzat a „Számadás” című folyóirattal és az AIR légiszervizzel összefogva. A Horgásztanya és a szabad strand mellett megrendezendő eseményre repülőgép-, hőlégballon-, vala­mint mezőgazdasági gépbemuta­tót terveznek, sétarepüléssel egy­bekötve, ezenkívül kulturális prog­ramok várják majd az érdeklődő­ket, sőt, <h helyi együtteseknek is lehetőség nyílik a fellépésre, be- mutakozásra. * Május 19-én, 14 órakor kép­viselő-testületi ülést tartanak, ahol fő napirendi pontnak az ön­kormányzati rendeletek - ki­emelten a Szervezeti és Működé­si Szabályzattal - fölülvizsgálata, s a tapasztalatok alapján azok módosítása számít majd. * Az idei 48 millió forintos költ­ségvetésből 11 millió forintot tesz ki a fejlesztés, amiben az útépítés miatt már benne foglaltatik a fej­lesztési céltartalék felhasználása is. S hogy a „fejlesztés” szó mit takar még? Folyamatban van a gázcseretelep bővítése, a nyári szünetben a napközi otthonban vi­zesblokkot alakítanak ki, a temető­ben a ravatalozó fedetté alakítása foglalkoztatja a helyieket, ezenkí­vül az önkormányzat a Kötivizig felé bejelentette a gátőrházra irá­nyuló megvételi szándékát. Itt ok­tatási és táborozási céloknak és el­várásoknak szeretnének eleget tenni. * ! ' I. .1 „ il , Ha a fentebb felsoroltak már készén állnak, íme az újabb lista arról, milyen elképzeléseket dédel­get még a község vezetése: az isko­lához kapcsolódó napközis kony­ha, amelynek már a kiviteli terve is rendelkezésre áll. Hogy 15-20 mil­liós beruházásra lenne szükség? Igen, ez az, ami miatt csupán az asztalon porosodik a papír. Sze­retnék a Tisza-partra vezető utat egy esetlges pályázatból le aszfal­tozni. * Az ürömök között öröm, hogy a polgármesteri hivatal érzi a la­kosság támogatását, bizalmát. Tótok Sándor polgármester úr elmondása szerint az emberek jelentős részt vállalnak a faülte­tésben, a falu csinosításában. Mostanában több mint ezer cserjét, gyümölcsfát tettek a földbe. Jászberénybe érkezik a vándorkiállítás „Együtt-lét” a mozgássérült gyermekekért , Amikor az ember mozgássé­rült kisgyermeket lát, hajlamos a fejét csóválva a Természet igaz­ságtalanságát emlegetni. Pedig ezeknek a gyermekeknek életük so­rán nem a korlátozott mozgáskész- ség fogja a legnagyobb problémát jelenteni - sokkal inkább az egész­séges emberek távolságtartása” - vallják azok, akik létrehozták és támogatják az Együtt-lét Alapít­ványt. Az alapítvány - amely Göncz Árpád köztársasági elnök fővéd­nökségével jött létre - célja a moz­gássérült gyermekek gondozásá- nak-nevelésének segítése. Magyarországon ma mindössze három intézményben foglalkoz­nak a mozgáskorlátozottak általá­nos iskolai oktatásával. Az alapít­vány szeretne meghonosítani és el­terjeszteni Magyarországon egy olyan integrációs oktatásformát, amely Nyugat-Európában már másfél évtizede működik. Ezek­ben az integrációs iskolákban az ép és a fogyatékos gyermekek együtt élnek, együtt tanulnak. En­nek az együttlétnek mindkét cso­portra igen jó hatása van. Az egészséges gyermekek ugyanis megtanulják elfogadni társaik másságát, a mozgáskorlátozott gyermekek pedig nem elszigetelt környezetben nőnek fel. Az iskola Rogers amerikai pszichológus ok­tatási-nevelési módszerén alap­szik. Egy osztály elindításához az el­ső évben körülbelül egymillió fo­rint szükséges, amely a második évtől a felére csökken. A kiadások 30 százalékát az állami költségve­tés fedezi, a többit alapítványi pénzből kell előteremteni. Az Együtt-lét Alapítvány támo­gatására nagyszabású kiállításso­rozatot szervezett a Tordai Stawic- ki Marketing Kommunikációs Rt. Több mint 100 mai magyar festő és grafikusművész ajánlotta fel be­mutatásra a másság, illetve annak kezelése témájában alkotásait. A kiállítást két éven keresztül mutatják be itthon és külföldön. A tárlat Budapest és Szeged után a jászberényi Déryné Művelődési Központba érkezik május 15-én. A megnyitón részt vesznek a város és a megye legjelentősebb üzleti, gazdasági személyiségei, művé­szei, sportolói. Díszvendég Kin­cses Veronika, a Magyar Állami Operaház magánénekese. A vándorkiállítás következő helyszíne Debrecen, Pécs, Sopron. A világ körüli út főbb helyszínei pedig: Bécs, Frankfurt, New York. Torontó, Tokió.-pé­kutyafáját! Mostanság az apró csodák éltetik bennünk a reményt. Itt van például egy pettyes dalma­ta: miközben a család legifjabb csemetéje önfeledten gyömö­szölte, a kutya egyszerre dalra fakadt. A srác szaladt az apjá­hoz, Veréb Lajoshoz, aki ter­mészetesen nem hitte, hogy a Jászi Ferenc út tizedik emeltén V Énekóra a tizedik emeleten, a furulyánál Veréb Lajos is megeshetnek csodák. Aztán amint a kutya neki is fújni kezdte a nótát, előkerült a furu­lya, és most már hangszerkísé­ret mellett folytatja zenei gya- korlatait Pongó. Termé­szetesen sokszorosára felérté­kelődött a kedves játszótárs, a sétáltatáshoz immár önként akad jelentkező, és csodálója is akad szép számmal a lakótele­pen. Jómagam is kipróbáhajn az együtténeklés örömét. Az elsVi számot az eb szemmel látható­an nem ismerte, mert dúdolá- somra rá sem hederített, hanem aztán amikor rágyújtottam ar­ra, hogy „Gyere, Bodri ku­tyám, szedd a sátorfádat”, szolgálatkész tercelés volt a vá­lasz. Fura, hogy a kutyával mint élőlénnyel csak egyirányú dol­gok történnek. Léha szenzáció, ha a kutya megharapja a pos­tást, ám ha a postás a kutyát! Ha egy ember ugat, ugye, már oda sem figyélünk. De ha egykutya énekel! Pénz, money, das Geld MÁR TERMELNÉNK IS A megyei munkaügyi központ által meghirdetett munkahelyte­remtő pályázatokra 40 pályamű ér­kezett, ami azt bizonyítja, hogy a munkanélküliség ellen felhasznál­ható aktív eszközöket ma már is­merik az emberek. Lehetőségeit, legalábbis ami a megyei alapokat illeti, már kevésbé, hiszen a 40 pá­lyamű több mint 300 millió forin­tos igényt jelent. Az első szakasz­ban rendelkezésre álló szétosztha­tó pénzalap viszont ennek a tizedét sem éri el. A „népszerűségében” feltehetőleg az is közrejátszik, hogy ez a legolcsóbb beruházási forrás, amely az esetek jelentős ré­szében kamatmentes kölcsönt, ki­sebb részben valódi támogatást je­lent. Azt lehetne gondolni, hogy emiatt a pályázók jobban elenge­dik a fantáziájukat, az igényelt ösz- szegből talán ez is következik, mégis azt mondhatjuk, hogy erről nincs szó. Az igények nagy része üzletileg megalapozott, pénzügyi­leg a vállalkozások jelentős hánya­da megfelelő alapokon áll. Mindez nem azt jelenti, hogy a támogatásra nincs szükség az esetek jelentős részében. Addig viszont, amíg egy normál vállalkozói hitel kamata 30 százalék fölött van, nincs is ezen mit csodálkozni. Általánosítható tapasztalat, hogy a vállalkozók megfelelő befektetési lehetőséget, kielégítetlen igényt találhatnak megyeszerte.dejelentőstőkemeny- nyiséggel nem rendelkeznek. Mi­nél nagyobbak ezek a vállalkozá­sok, annál inkább igaznak tűnik a fenti megállapítás. Örvendetes tény az is, hogy az említett 40 vállalkozás mintegy 70 százaléka valamilyen módon a ter­melést célozza meg. Míg korábban elvétve akadtak ilyen pályázatok, most a megyei munkaügyi tanács - együtt az MMK-val - megalapo­zottan dönthet, válogathat a pályá­zatok között. Mindez nem azt je­lenti, hogy a korábban favorizált kereskedelmet ma nem találnák jö­vedelmező vállalkozásnak, vagy legalábbis befektetésre érdemes területnek. Ezt bizonyítja a ma is szépszámú kereskedelmi jellegű pályázat. Általánosságban külön kiemelhető, hogy a nem megyei székhelyű pályázatok száma el­enyésző. Az olvasók számára bizo­nyára ismeretes, hogy korábban milyen nagy gondot okozott a bu­dapesti székhelyű ipar leányválla­latainak idetelepülése. A recesszi­óban először ezeket számolták fel, s így kritikus helyzetbe hozták egyes térségeket. Az viszont már más kérdés, de az előző problémá­ból jól levezethető, hogy a depresz- sziós területekről igen kevés pá­lyázat érkezett. Jelezve, hogy az ilyen ipartelepítés nem csak hogy nem épült be az adott térség szer­ves fejlődési vonulatába, de ráadá­sul nem tette lehetővé a megfelelő jövedelmek, vállalkozói készség felhalmozódását sem. A szerves fejlődés, amely a tér­ség adottságaiból fakad, úgy tűnik, a jövő fejlődésének záloga lehet. Talán nem véletlen, hogy a terme­lést megcélzó vállalkozások jelen­tős része élelmiszer-feldolgozás, jelezve azokat a potenciális lehető­ségeket, amelyekkel a megye ren­delkezik. Az élelmiszer-feldolgo­zás kitörési pont lehet, főleg akkor, ha a ma bizonytalan helyzetű me­zőgazdaság stabilizálódik. Az élel­miszer-feldolgozás kapcsán is fel­tehetjük a kérdést, vajon nincs elég kapacitás az országban? Miért kell szinte mindent elölről kezdeni? A válasz viszonylag egyszerűnek tű­nik. Az eddigi feldolgozóipar tele­pített, drágán dolgozó, nem a ter­mőhelyeket figyelembe vevő élel­miszer-feldolgozást jelentett. Sok­szor ráadásul ezt monopolhelyzet­ben végezte. A most belépő kapa­citások éppen azért mások, mert ott jönnek létre, ahol az szükséges, a feltétlen indokolt létszámot alkal­mazzák, igazodnak a termelés fel­tételeihez, ugyanakkor az értékesí­tési lehetőséget egyes számú szempontnak tekintik. Hasonló következtetéseket lehet levonni az építőipar területén is, ahol a szét­eső nagy cégek helyét olyan kis szervezetek veszik át, amelyek ké­pesek elkerülni a korábbi buktató­kat. Mindez nem azt jelenti, hogy ez a megyei körkép csupa pozitívum. Az eddig leírtak is inkább lehető­séget jelentenek. A kényszerű kompromisszumok ugyanúgy jel­lemzik a helyzetet. Ezek elsősor­ban a textil-, bőrfeldolgozó iparra jellemzőek, ahol a meglevő szer­vezetek - de az újonnan létrejövőké is - kitörési pontjai a külföldi tőke bevonása. Ez azon túl, hogy lehe­tővé teszi foglalkoztatottsági szint fenntartását, esetleg bővítését, ma­gasabb munkakultúra meghonosí­tását, jelentős jövedelemhez juttat­ja a külföldi partnereket. Az esetek nagy részében ugyanis ők végzik a termék értékesítését, s így a haszon jelentős része ezen a csatornán ke­resztül megy ki az országból. A másik csatorna természetesen az, hogy az esetlegesen itthon megma­radó nyereségből ők is részesed­nek. Jobbik eset, ha ezt itt fektetik be. Itt is azonban sok esetben a külföl­dön levetett gépek jelentik a befek­tetést, ami harmadik csatornája le­het a külföldi cég gazdagodásának. Sajnos ott tartunk, hogy mi még ezen is nyerhetünk valamit. De ez inkább azt jelenti, hogy igen mé­lyen kezdünk, s ez nem túl vigasz­taló. Füle István Moldova György: A félelem kapuja A távolból látszottak egy falu szélső házai, úgy gondolta, valamelyik Balaton menti község lehet. Még mindig nem fogta fel, hogy mi történt vele, milyen szándékok vezérelhették a rendőröket. Először arra gondolt, hogy valamilyen úton-módon hozzájutottak a verseihez és így torolták meg lázító hangjukat, de ezt a feltételezést el kellett vetnie. Lehetetlennek találta, hogy az idegen mezőszegi rendőrök azonosították volna, semmiképp sem tudhattak arról, hogy a pályaudvar restijében üldögél, hiszen csak Zsókának említette meg, hogy itt tartózkodik. Tovább töprengett, eszébe jutott, hogy beszélgetés közben egy kattanást hallott a kagylóban, és egy újabb hasonló jelig csak nehezen értette az asszony szavait. Elképzelhetőnek látszott, hogy Keresztes a lakás valamelyik távolabbi helyiségében felvette a másik telefonkagylót és belehallgatott a beszélgetésükbe - Borsos nem talált más magyarázatot. A további események már egyenesen következtek ebből a kiindulópontból: Keresztesnek maradt annyi kapcsolata régi testületével, hogy megszervezze ezt a leszámolást, ezzel egybevágtak azok a mondatok is, melyeket a rendőrök az ütlegelés után intéztek hozzá. A feltámadt haragtól, hogy ezt büntetlenül megtehették vele, elszédült, le kellett ülnie az országút menti betonból öntött védőkorlátra. Nyögve, félszavakat dünnyögve bosszút esküdött, nem csak Keresztes, de az egész világ ellen, melyben ilyen kiszolgáltatottan kell élnie. Elhatározta, hogy mindenképpen megpróbál fegyverhez jutni. Összeszedte magát és besántikált a faluba, elérte a Budapest felé tartó vonatot. Hazaérve a munkásszállóba, levetkőzött és a fürdőszoba tükrében végignézte magát: testét elborították a gumibotütések fekete nyomai. Megfordult a fejében, hogy orvoshoz megy és látleletet vétet fel, de nem hitt benne, hogy bármilyen elégtételt is kaphatna a rendőrséggel szemben. Lába fájt a legjobban, nem is emlékezett rá, hogy mikor zúzódott össáe. Egy nejlonzacskóba vizet töltött, a mélyhűtőben megfagyasztotta és beborogatta a lábát. Reggel így is alig tudott talpra állni, de muszáj volt - a táppénz fizetése felét sem tette volna ki. Sporttáskájából súlyemelésnél használt rögzítő fáslit szedett elő, feltekerte a bokájára és egy gumiharisnyával leszorította, de így is csak csúsztatni tudta a lábát, ha hirtelen fordulatra kényszerült, újra és újra belenyilalt. A műszak után alig egy-két órát tudott pihenni, mert tízkor munkára kellett jelentkeznie a pályaudvaron, másnap reggel pedig újra leszállt a brigádjával a csatornába. Kedden délután, mikor végre levetkőzhetett, alig tudta lehúzni a gumiharisnyát a megdagadt lábáról. Épp feltette bokájára a jeges borogatást, mikor a portás beszólt.- Jöjjön, telefonon keresik. Borsos kezére és jobb lábára támaszkodva felállt, az erőfeszítéstől egész összevert teste sajogni kezdett. Minden lépés nehezére_esett, percekbe tellett, míg kiért a portásfülkéhez. Nem reménykedett benne, hogy a hívó ilyen sokáig tartotta a vonalat, csak próbaképpen szólt bele a kagylóba:- Halló! A tútoldalon egy nyugodt, mély férfihang jelentkezett: 89

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents