Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

2 Hazai körkép 1992. MÁJUS 7. Alföldi Tudományos Intézet alakul Az MTA Regionális Kutatá­sok Központja keretében Alföl­di Tudományos Intézet alakul, amely vizsgálja a táj regionális fejlesztésének lehetőségeit és korlátáit. A leendő intézet kuta­tóhálózat lesz, nem deklarált székhellyel - tervezik kutató- csoport létrehozását Szolnokon, Debrecenben és Nyíregyházán. Ballagások Összesen 72 ezer 772 torok­ból hangzik fel a „Ballag már a vén diák” című jól ismert bú­csúdal az idei ballagási ünnep­ségeken, a hét végén. Ennyien fejezik be ugyanis tanul­mányaikat idén a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali, esti és levelező tagozatain. Vöröskeresztes világnap „Emberiesség: Együtt a ka­tasztrófák ellen! ” Ez a jelszava a május 8-i vöröskeresztes vi­lágnapnak, amelyre idén is szá­mos programmal készül a Ma­gyar Vöröskereszt. Az elmúlt öt évben a világban csaknem 15 milliárd embert ért valamilyen jellegű katasztrófa. Ugyanak­kor a szegénység által legjob­ban érintett rétegek helyzete megközelíti a természeti ka­tasztrófák által sújtott embere­két. Ezért a világnapon és az azt követő napokon - az egész év­ben végzett munkán túl - or­szágszerte különböző akciókkal segítik a helyi vöröskeresztes szervezetek a rászorultakat. Déri János búcsúztatása Több ezren kísérték utolsó útjára Déri Jánost szerdán a Far­kasréti temetőben. Az ismert te­levíziós személyiséget római katolikus szertartás szerint he­lyezték végső nyugalomra. / \ Jut eszembe! Az ünnepen - a május el­sejei háromnaposra gondo­lok - órákat töltöttem az üz­letekben kenyeret keresve, hiába. Dühömben cikkeket fogalmaztam a kenyérgyár ellen úgy általában, akik fel­tehetően ismét nem álltak a helyezet magaslatán. Na, mondom, jöjjön csak el az első munkanap, azonnal megírom, hogy ismét bete­vő falat nélkül hagyták Szolnok lakosságát azok, akik az ellátásért felelősek lettek volna. Aztán az ille­tékesek elmagyarázták, hogy igenis, ők jól dolgoz­tak. Az igények szerint állí­tották elő a kenyeret, volt is, amennyi kellett stb. stb. Mit mondjak? Még mindig a ke­nyérgyár süti ki a legjobb kifogást, ha egyszer a ke­nyérhiány szóba kerül. Nem tehetek mást, mint hogy vá­sárlótársaimhoz fordulok, akik velem együtt bolyong­tak hiába a gondolák között: ugyan, erősítsenek már meg hitemben, hogy nem puszta délibáb volt az üres kenye­respultok látványa. Mert kezdem azt hinni, hogy a ke- nyértelenség víziója, így ün­nepek táján, puszta rém­álom. V _____________~pbv M ikor utazunk hajóval a Tiszán? Jó lenne Szolnoknak is légi járat Tegnap Szolnokon, a Tudo­mány és Technika Házában öt megye közlekedési szakemberei tanácskoztak. Az ülést dr. Kerká- poly Endre, a Közleke­déstudományi Egyesület elnöke vezette, akivel az összejövetel végén beszélgettünk Jász-Nagy- kun-Szolnok megye közleke­désének jövőjéről.- Mit várhat megyénk közleke­dése az elkövetkezendő években, mondjuk az expóig?- Először mondjak valamit az egyesületünkről: mintegy nyolc­ezer tagja van, és a közút, vasút, vízi és légi közlekedés tartozik hozzánk. A taglétszámunk 60 százaléka nem budapesti, a jelen­legi kihelyezett ülésünkön a Ti- sza-híd van a középpontban, amit megnézünk a helyszínen is. Épí­tésének örülünk, mert nálunk va­lamilyen oknál fogva mindig is a hídépítés tartotta vissza a közle­kedést. Utat még csak-csak épí­tettünk, de Tisza- vagy Duna-hi- dat alig, ha viszont elszántuk ma­gunkat - mint negyven év után fővárosi hídépítésre -, akkor vi­szont egyből kettőt akarunk meg­építeni. Kérdezte, mit várhat Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedése az expóig: az én vé­leményem az, hogy a világkiállí­tás közlekedése nem Hegyesha- lom-Budapest útviszonyainak javítását jelenti, hanem a fővá­rosból kiindulva valamennyi üt­és vasútvonal korszerűsítését igényli. A látogatók zöme nem Hegyeshalmon át érkezik, ha­nem Ukrajnából, Romániából, Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból keres fel bennünket.- A szolnoki Szent István híd mit jelent majd a forgalomszer­vezés szempontjából, és egyálta­lán, mi valósul meg 1996-ig a tervezett három üteméből az el­kerülő útszakasznak?- A közlekedés elterelése a megyeszékhelyről jó lesz a la­kosság és a közlekedők számára. Más kérdés, hogy az üzletek, vendéglátóegységek forgalma jelentősen lecsökken majd, de hát ez így van világszerte, ahol elterelő utak épülnek. Egyszer csak hiányozni kezd a forgalom, volt már rá eset, hogy külföldön zajterelő falakat húztak a vasút mentén, aztán egy év múlva a polgárok kérvényeket írtak, hogy kérem, nem látjuk a vonatokat. Ami a 4-es számú főútvonal há­rom ütemét illeti, szerintem az expóig valamennyi elkészül.-A Tisza menti települések ke­servei közé tartozik, hogy meg­szűnt a személyszállítás a folyón. Mi lesz a hajóközlekedéssel?- Teljesen egyetértek azzal, hogy a folyami hajózás vissza­esése elkeseríti a part menti la­kosságot. Valamikor Budapest és Bécs között, vagy a főváros és Mohács között élénk forgalma volt a személyszállító vízi jármű­veknek. A megszüntetés indoka az volt, hogy ezek a hajók nem gazdaságosak, s ezzel a MA­HART lehúzta a rolót. Szerintem a járatokat újra kellene indítani, s e téren a privatizációt látom én járható vízi útnak.- Az ügy szorgalmazását bíz­hatjuk a Közlekedéstudományi Egyesületre és Önre, mint a MTESZ alelnökére, valamint a fenti testület expobizottságának vezetőire?- ígérhetem, hogy igen. Van egy hajózási szakosztályunk, és nagy örömmel vetem fel a kér­dést, hogy próbálkozzanak a ha­jójáratok újraindíttatásával. Én személy szerint is nagy híve va­gyok a tiszai hajózás feltámasz­tásának.- Emelkedjünk fel a levegőbe: beindult a belföldi légi járat, ám a szolnokiak azt is keserű szájíz­zel vehették tudomásul, hogy itt, ahol a legnagyszerűbb feltételei vannak a repülésnek, nem száll­nak le a légi járatok.- Feltehetően azért nem, mert közel van a fővároshoz.- De ha a ,,kályhának’ ’ nem a fővárost számítjuk, hanem a Schwehatot vagy Frankfurtot, esetleg Ungvári vagy Pécset, mindjárt indokoltabb lenne be­kapcsolásunk a repülőgép-for­galomba.- Budapest és Szolnok között a vasút rövidebb idő alatt hozza az utast, mint a repülőgép a leve­gőben. Gondoljon bele, hogy Pesten ki kell taxizni a repülőtér­re, aztán Szolnokon hasonlóképp meg kell érkezni a centrumba. El tudok viszont képzelni egy Zág- ráb-Pécs-Szolnok-Ungvár útvo­nalat, és így már valóban lenne létjogosultsága a megyeszékhely repülőterének, ahol kisforgalmú gépek, esetleg magántulajdonú masinák landolhatnának.- A szorgalmazást kire bízhat­juk?- Nagyon szívesen próbálko­zunk ennek a felvetésével is.- Köszönöm a beszélgetést. Palágyi Béla Pályázatok sorozatban (Folytatás az I. oldalról) nére komoly vita alakult ki a fe­lek között. Végül is mintegy 36 millió forintra hangzott el javas­lat. E szerint kisebb-nagyobb pénzösszeghez jut Túrkevén egy zöldségszárító és egy gumi- és műanyagüzem, Mezőtúron a Klí­matechnika, Karcagon a „V és V” Kft.,BesenyszögönaBőr-és Textilipari Szövetkezet, Török- szentmiklóson az MGM Hungá­ria és a Melléktermék Gmk. Szolnokon az odaítélt pénzből a Budapest, 150 n. v.: Gözsy, Rákóczi JTKF-Lehel SC: Lenhardt, Molnár 6, Zubornyeva 7, Tar­jám 2, Fjodorova 4, Szegő 2, Esztáriné 2. Csere: Krehlik (kapus), Ésik 1, Kristóf, Béké­si, Fekete. Edző: Ugrin György. Gól hétméteresből: 3/2, ill. 4/4. Kiállítások: 0, ill. 6 perc. A rájátszás első góljára mind­össze fél percet kellett várni, amikor Molnár talált Meggyes hálójába. Ezután sokáig csak üresjáratban mentek a csapatok. A tavaszi szezonban egyre maga­biztosabban játszó idegenlégiós Zuborjevamég növelte az előnyt, ám gyors indításokból egyenlí­tett a leendő testnevelők csapata. Ezt követően újra a herényiek percei következtek, hiszen indí­tásból és látványos akciógólok­ból a 15. percre 7-4-re elhúztak. A vendéglátó azonban szívós vé­dekezésüknek és feljavuló táma­dójátékuknak köszönhetően 8-8- ra alakították az eredményt. A félidő hajrájában a csapatok egy­Tranzit Hotel Kft. építhet péksé­get, emellett egy magánrendelő is létrejöhet. Alattyánban gépja­vító műhely, a jászberényi Jás­zsági Építőipari Szövetkezetnél fóliagyártás, Jászárokszálláson ABC épülhet. A tanács támogatja Martfűn az Elcotrade, Tiszaföldváron a Pfaff-Rigó Kft., Cserkeszőlőn a Miniplast Gmk, míg Tiszajenőn a Tisza Műszaki Szolgáltató Gm továbbfejlődését. más hibáit próbálták kihasználni, és ebben a kék-fehérek bizonyul­tak jobbnak. így alakult ki a 12- 11-es részeredmény. A második játékrészben na­gyobb sebességre kapcsolt a jás­zsági gárda, és háromgólos el­őnyre tett szert. Ezt azonban újra kiegyenlítették a lelkes hazaiak, sőt a válogatott kerettag Simics büntetőből a vezetést is megsze­rezte csapatának. (40. perc: 17- 15.) Ugrin edző ekkor mérsékle­tességre és pontosabb, tudato­sabb játékra hívta föl játékosai figyyelmét, minek következté­ben 21-17-re fordítottak a hűtő- gépgyáriak. A mérkőzés hátralé­vő részében ügyesen tartották négygólos előnyüket. Ezen a ta­lálkozón két azonos képességű csapat játékát láthatták az érdek­lődők, ahol a nagyobb rutinnal rendelkező és győzelmet jobban akaró jászberényiek megérde­melten szerezték meg a győzel­met. A páros mérkőzés követke­ző összecsapására május 8-án 16 órakor kerül sor a Hűtőgépgyári Sportcsarnokban. Hangverseny az uszodáért Aligha látott mostanában akkora tömeget és olyan nagy sikert a karcagi Déryné Műve­lődési Központ második eme­leti nagyterme, amilyet átélt a Puszta koncert szalonzenekar műsorán. Az igényes, ugyanak­kor szórakoztató muzsikát ját­szó harminchét tagú együttes magával ragadta a karcagi kö­zönséget. Együtt játszottak a karcagi zeneiskolai tanárok az egykori és a mostani növendé­kekkel, s két-három hónap alatt összeszokott zenekarrá ková- csölódtak össze, akik a nagy­szerű karmester, Dömötör Zsu­zsa irányításával hétfőn már csodálatos dolgokat produkál­tak. A frenetikus sikerű műsor­hoz azonban kellett még két olyan kiváló énekes is, mint a helyi Kovács Marika és Karca­gi Nagy Zoltán. Operettek és keringők édes hullámai ragad­ták magukkal a közönséget, amely lelkesen tapsolt és újrá­zott még a jó kétórás műsor vé­gén is. A két dirigens, Dömötör Zsuzsa, a kecskeméti Katona József Színház zenei vezetője és Sípos Antal, a karcagi zene­iskola igazgatója egészen biz­tos jelentős sikerekre vezérli majd a Puszta koncert szalon- zenekart, amely saját városa megbabortázása után a tágabb környék meghódítására készül. Ezt jelzi, hogy a karcagi hang­versenyükre sok település pol­gármesterét meghívták. Mosta­ni műsoruk bevételét egyéb­ként a karcagi uszoda építésé­nek a javára ajánlották fel. K. L. Női kézilabda NB I. Rájátszás a 7-8. helyért JTKF-Lehel SC — TFSE 24-21 (12 -11) Elhunyt Borbereki Kovács Zoltán Életének 85. évében - mint azt egy Dél-Afrikából küldött levél hírül adja - 1992. április 6-án meghalt Borbereki Ko­vács Zoltán, a Szolhoki Mű­vésztelep második virágkorá­nak világhírű szobrásza. Életpályája a Máramaros megyei Rónaszékről indul, ahol 1907. július 27-én meglát­ta a napvilágot. Marosújvárott és Borbereken tanulása során már feltűnt kiváló rajzkészsé­gével. Szülei a trianoni béke­diktátummal elcsatolt Észak- Erdélyből Budapestre hozzák tanulmányai folytatására. Vaszary János és Csók Ist­ván voltak a mesterei a Képző- művészeti Főiskola festő tan­szakán, mert pályája festőként indult, és 1933-ban Szolnokra is festőművészként érkezett. Akkor nyerte el az Olasz Álla­mi Festészeti Ösztöndíjat is. Szolnokon éppen Aba Novák Vilmos biztatására szoborport­rékat készít. Rendkívül karak­teres, plasztikai megfogalma­zású alkotása a Verseghy Fe- renc-emlékmű, az elpusztult Pettenkofen-szobor és az Aba Novák-portré. Ez utóbbival, valamint a Kubikos szobrával és a Kucsmás fiúval Borbereki Kovács Zoltán elnyeri Buda­pest székesfőváros szobrászati ösztöndíját, majd 1937-ben a Párizsi Világkiállításon a Grand Prix-t, harmincéves ko­rában, s még ugyanabban az évben elnyeri Bécs városa Vin- dobona-érmét. Szobrai sikerrel vesznek részt a \rx~~ York-i, párizsi, svak Helsinkiben rendezett kiállítá­sokon is. Besenyszög számára hősi emlékművet készít, a me­gyeháza mögötti parkban avat­ják fel Szapáry Gyula emlék­művét, a bombázás miatt el­pusztult szobor két dombor­műve a múzeum bejárati folyo­sóján látható. A Halas lány kút- figurája a Tisza Szálló és Gyógyfürdő árkádsorát díszíti. A Madách apotheozisa c. bronzszobrát 1948-ban szerez­te meg a múzeum. Borbereki Kovács Zoltán művei 1947-ben még láthatóak voltak a „Szolnok a magyar képzőművészetben’ ’ című tár­laton a megyeháza nagytermé­ben, 1948-ban útja az emigrá­cióba vezetett. Előbb Olaszor­szágban, majd 1950-től Johan­nesburgban folytatta a Szolno­kon megkezdett művészi alko­tómunkáját. Sohasem szakadt azonban el szülőföldjétől és Szolnoktól. Leáldozóban a rizstermelés (Folytatás az I. oldalról) A rizstermelés visszaesésének egyetlen kézzelfogható és indo­kolt magyarázata van, igen drága a termelési költség; a műtrágya, a növényvédő szerek, az üzem­anyag, a vízdíj. A jelenlegi szá­mítások szerint hektáronként legalább négy tonna szemtermést kellene elérni ahhoz, hogy a ter­melés rentábilis legyen, egy hek­tár művelési költsége ugyanis meghaladja a 60 ezer forintot. Mint Olajos József, a karcagi hántolómalom vezetője elmon­dotta, korábban a hazai szükség­let háromnegyed részét itthon termelték meg, egynegyedét im­portálták. Az idén megfordul ez az arány, a rizs háromnegyed ré­szét kell behozni. A piackutatást élénken végzik, hogy minél ke­vesebb legyen a ráfizetés. A Kí­nából vásárolt rizsnek az a gond­ja, hogy távolról kell hozni, és a szállítási költség az összes vétel­ár felét teszi ki. Ezért jóval köze­lebbi holland, olasz piacokkal próbálkoznak, de tárgyalnak amerikai érdekeltségű cégekkel is félfeldolgozott rizs vásárlásá­ra. Az összezsugorodott rizstáb­lákon egyébként elvégezték a ve­tést, az árasztást, most már csak a tartós meleg idő szükséges, hogy fejlődjön a kultúra.- end ­Közel harmincezren ... A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ 11 kirendeltségén idén áprilisban 29 ezer 870 munkanélkülit regiszt­ráltak. Tavaly ez a szám ugyan­ekkor még csak 9 ezer 300 volt. A pályakezdő munkanélküliek száma megközelítette az ezerhat- százat. Munkanélküli-ellátásban 25 ezren részesültek. A bejelentett üres álláshelyek száma 1047 volt. A megyében a munkanélküliségi ráta jelenleg 13,6 százalék. vállalkozásfejlesztő A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfej­lesztési Iroda bővíti 1991-ben tett felhívását. Az angol, olasz, német és spanyol üzleti kapcsolatok iránt érdeklődő Szolnok megyei egyéni és társas vállalkozások jelentkezését várja. Felhívjuk a figyelmet, hogy június közepéig az an­gol kapcsolatok iránt érdeklődők részére angol kon­zulensek személyes tanácsadással is rendelkezésre állnak. Közöljük, hogy angol partnerrel való együtt­működés esetén a tanulmánytervekre, illetve az in­duláshoz a költségeket az angol fél fedezi. Jelentkezni lehet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda 5000 Szolnok, József A. u. 22-24. (SZÜV székház) Tel.: 56/43-134. Fax: 56/43-122 *82846/ 1* alapítvámp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents