Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

III. évfolyam 107. szám 1992. május 7., csütörtök Ára: 9.60 Ft Visszavonulnak a kunsági gazdaságok Leáldozóban a rizstermelés A fontos délszaki növény, a rizs termesztése leáldozóban van jelentős termőhelyén, a Nagy­kunságban és a Tisza, Körös vi­dékén. A korábbi húsz-huszonöt gazdaság helyett az idén már csak nyolc üzem kötött nyolc­ezer tonnányi termésre szerző­dést a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat karcagi hánto­lómalmával. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 7-8 ezer hektár helyett csupán 2500-2800 hektá­ron vetették e fontos étkezési cikket. A hajdan legnagyobb ter­melőgazdaság, a karcagi Ma­gyar-Bolgár Barátság Tsz példá­ul egy szemnyi nagyüzemi ve­tést sem végzett, csupán egy bér­lőcsoport vállalkozott 140 hek­tár rizs termesztésére, noha eb­ben a nagyüzemben már volt há­romezer hektár is a rizstáblák nagysága. Hasonlóan visszavo­nult a termeléstől a karcagi Má­jus 1., a kisújszállási Tisza II., a körösladányi téesz és a több más, hajdan jeles gazdaság. A régi tra­dicionális nagyüzemek közül többek között a Palotási, a Nagy­kunsági és a Hevesi Állami Gaz­daság tartotta meg termelési szintjét, és kisebb területen fog­lalkozik rizzsel a DATE karcagi kutatóintézete is. (Folytatás a 2. oldalon) Prágai csúcs Tegnap délelőtt a prágai Várban megkezdődött a Visegrádi Hármak csúcs- találkozója. Václav Havel csehszlovák és Lech Wale­sa lengyel elnök, valamint Antall József magyar kor­mányfő elsősorban azt vi­tatja meg az egynapos megbeszélésen, hogy mi­lyen közös lépéseket tehet a három közép-európai or­szág az európai intézmé­nyekhez való további kö­zeledés érdekében. Ifjúság ’92 Ifjúság ’92 címmel ren­deznek konferenciát május 8-án és 9-én a Parlament­ben, amelyen jelen lesznek a kormányzati, az önkor­mányzati, a parlamenti és a pártoktól független ifjúsá­gi szakemberek. A hazai gyermek- és ifjúsági szer­vezetek száznál több kép­viselőt küldenek a tanács­kozásra. A résztvevők fog­lalkoznak a gyermek- és if­júsági jogokkal, az ifjúsági szervezetekkel, a munka- nélküliséggel, az oktatás­sal és egyéb - az ifjúságot érintő - kérdésekkel. Magyarok III. Világ­kongresszusa Több mint fél évszázad után rendezik meg a Ma­gyarok III. Világkong- reszusát, amely jelképes értelemben egy mozaikjai­ból újraépíthető nemzet szellemi parlamentjének is tekinthető. Az augusztus 19. és 21. között lezajló nagyszabású eseményre 3000 résztvevőt várnak a diaszpórában és a környe­ző országokban élő ma­gyarok közül. Meghalt Marlene Dietrich Párizsi otthonában szer­dán délután elhunyt Marlene Dietrich. A 90 éves, világszerte ismert és szeretett filmcsillag és énekesnő halálát unokája jelentette be. Andrásfalvy Bertalan látogatása Jászok napja Jászjákóhalmán Jászjákóhalma önkormányza­ta tavaly döntött arról, hogy má­jus 6-át, az 1745-ös redemptio évfordulóját Jászok napjává nyilvánítja. Célul tűzte ki, hogy minden jász és innen elszárma­zott település emlékezzen meg múltjáról ezen a napon. Tegnap neves vendégei voltak a községi ünnepségnek; a polgármester megnyitója után a Közösségi Házban Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója beszélt a jászok történetéről, összetartásáról. Dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és közokta­tási miniszter az ország e törté­neti tájának lakosságmegtartó erejéről szólt, arról, hogy a fiatal­ság akkor nem hagyja szülőföld­jét, ha annak történelmi hagyo­mányait is megismeri. Jászjákó­halma nélkül nincs Jászság, Jászság nélkül nincs Magyaror­szág - mondta a miniszter. Az iskolások nagy sikerű folk­lórműsora után a helyi amatőr művészek munkáiból nyílt kiál­lítás, majd megkoszorúzták az iskola falán a jászok letelepedé­sének 750. évfordulójára elhe­lyezett emléktáblát. Az ünnepsé­gen részt vett a testvérközség, Jászszentlászló és a Jászok Egyesületének küldöttsége is. Ezek után a miniszter napjaink problémáiról beszélgetett a helyi pedagógusokkal. ■■ A polgári repülés kezdete ................................„ . ..----->------------------------1----------------------------------Az uj magyar legitarsasag, az AIR Service jaratai tö bb alkalommal érintik Debrecent, köztük a Budaörs-Ungvár járat is, így a város területén lévő hírhedett-egykori szovjet katonai repülőtér immáron közszolgálatba kerül. Képünkön az L-410-es, amely 15 utast 300 km/óra sebességgel röpít. Jó lenne Szolnoknak is légi járat- ez fogalmazódott meg tegnap Szolnokon azon a tanácskozáson, me­lyen öt megye közlekedési szakemberei folytattak eszmecserét a közlekedés jö­vőjéről. Ezenkívül felvetődött, hogy talán újjáéleszthető a tiszai hajózás is. A kon­zultáció után lapunknak interjút adott dr. Kerkápoly Endre, a Közleke­déstudományi Egyesület elnöke, amely a 2. oldalon olvasható. A megyei munkaügyi tanács ülésén Pályázatok sorozatban A megyei munkaügyi tanács tegnap tartotta soron lévő ülését. Elsőként tájékoztató hangzott el aról, hogy miként szerepeltek a megyéből továbbított pályázatok az országos megméretésen. A közhasznú munkavégzésre, a pá­lyakezdők, a tartósan munka nél­kül lévők és a megváltozott mun­kavégző képességgel rendelke­zők támogatására, munkahelyek megteremtésére benyújtott, mintegy 43 millió forintot meg­célzó pályázatokat végül is mind jóváhagyták. Május 10-ig lehet egyébként az újabb pályázatokat eljuttatni a megyei munkaügyi központba. A tanács ezután a képzések, az átképzések helyze­tét tekintette át. A kirendeltségek tapasztalatai alapján a mezőgaz­dasághoz kapcsolódó, korszerű képzési formákra van igény első­sorban. Ebben az évben is nagy hangsúlyt kell fektetni a pálya­kezdőkre. Az előzetes felméré­sek alapján 2261 gyereknek nem lesz állása a végzést követően. A nyárig ez a szám még mérséklőd­het, viszont a felvételt főiskolák­ra, egyetemekre nem nyertek szaporíthatják a munka nélkül lé­vők számát. A kirendeltségek egy része jelezte, hogy a munkáltatók né­melyike átképzéssel szeretné el­kerülni az elbocsátásokat. Ehhez kérik a központ segítségét. Minderre, továbbá a hagyomá­nyos formákra eddig szánt pén­zek várhatóan kevésnek bizo­nyulnak. Ezért további 30 milli­ós igény merült fel ezen a terüle­ten. Nagy kérdés azonban, hogy honnan? A javaslat részletes ki­munkálásáig a döntést elnapolta a tanács. Nagy érdeklődés előzte meg a megyei munkahelyteremtő be­ruházási támogatások odaítélé­sét. A benyújtott pályázatokat előzetesen egy szakmai team vizsgálta meg, többek között vé­gigjárva a tervezett beruházáso­kat. A team tagjai között először szerepeltek a tanács három olda­lának képviselői. Az előzetes előkészítés elle­(Foly tatás a 2. oldalon) Országgyűlési bizottságok Bős-Nagymarosról A szerződést fel kell mondani! Az Országgyűlés gazdasági, környezetvédelmi, külügyi, va­lamint szociális és egészségügyi bizottságának egy-egy kormány­párti és ellenzéki tagja szerdán egyeztető megbeszélést tartott Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszterrel a bős-nagymarosi be­ruházással kapcsolatban. A kor- mánypárti és ellenzéki képvise­lők valamennyien egyetértettek azzal, hogy a beruházásra vonat­kozó államközi szerződést fel kell mondani, csak a felmondás következményeinek megítélésé­ben volt véleménykülönbség. E képviselői megerősítéssel végle­gesítheti tehát a kormány a fel­mondásra vonatkozó határozat szövegtervezetét. _____________ S zerkesztőségünk vendége volt Szabó István filmrendező írásunk az 5. oldalon Cél a szakmai továbbképzés / Ápolónők összefogása Tudományos ülést tartottak Szolnokon az intenzív gyermek- szakápolónők számára, melyre az ország minden részéből érkez­tek résztvevők. (Magyarorszá­gon több mint három- száznyolcvanan dolgoznak e szakmában.) Az ülésen megala­kították az intenzív gyermek- szakápolónők szakcsoportját. A csoport elnökétől, Bilióné Jenei Annától megtudtuk, hogy az ala­kulásnak elsősorban szakmai okai vannak. Céljuk segíteni a szakdolgozók összefogását, együttműködését, nemcsak ér­dekvédelmi, hanem szakmai szinten is. Szeretnének tovább­képzéseket szervezni számukra, melyre - mint a tudományos ülé­sen kiderült - hatalmas igény van. Az intenzív gyermek-szak - ápolónők ugyanis közvetlenül a betegágy mellett dolgoznak, így igényük van arra, hogy állandó­an új ismereteket kapjanak. Ez ahhoz szükséges, hogy elláthas­sák feladatukat. A továbbképzésekre tehát nagy szükség és igény van, ugyanakkor tudjuk, hogy a kór­házak kevés pénzzel rendelkez­nek, hogy dolgozóikat^ tovább­képzésre küldjék. A szakcsoport feladatának tekinti, hogy más pénzforrásokat derítsen fel, és így segítse a tagok továbbkép­zésre való eljutását.

Next

/
Thumbnails
Contents