Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-06 / 106. szám
1992. MÁJUS 6. Gazdasági tájoló 3 gMkullold, pénzek kölcsönbe Vállalkozni nem könnyű gazdaságunkban. Aki mégis ezt teszi, arra csodálattal néz az „egyszerű ember”, a szakértő pedig a magyar gazdaság meg- mentőjét látja benne. A vállalkozáshoz azonban önmagában a bátorság kevés, hitel felvételének. A hangsúly a kedvezőn van, merthogy manapság az egyszerű banki kölcsön - még a kamatok csökkentése után is - igen drága, feltételezi a nagy jövedelmet hozó termelő vállalkozást. Csak hát nem minden bokorban terem az előny a mérsékeltebb kamatok. Ám a hazai keretek vagy szűkek a hazai igényekhez (Starthitel, MVFA-kölcsön) vagy konstrukciójuk nem teszi őket alkalmassá széles körű felhasználásra. így marad a külföldi pénz. zás célja (például a világbanki kölcsönök). Az említett megszorítások megszűrik, szűkítik a felhasználók körét. Ha valaki a külföldi forráshoz kap kedvet, egyéb „buktatókra” is számítania kell. Itt van mindjárt a mérhetetlen papírmunka, mely nélkülözhetetlen a benyújtandó pályázat sikeréhez. Szigorú követelményeket támasztanak az igénylővel szemben. A jelentkezéskor alapvető a pontos, minden releváns adatot tartalmazó, gondosan kidolgozott terv. Csupán az ötlet kevés, s csak a minden részletre kiterjedő elképzeléssel állhat a vállaló a hitelnyújtó elé. Természetesen a pénzintézetek dolgozói segítenek az idea, az ötlet megfelelő formába öntéséhez - de a helyzetet a vállalkozónak ismernie kell teljesen. Sokan a külföldi hitelek esetében a túlbürokratizáltsággal vádolják a hazai bankokat, tudni illik azonban, hogy az adós ilyenkor nem a magyar pénzintézettel, hanem a forrást biztosító külföldi szervezettel áll hitelviszonyban, az itthoni bank csak bonyolító, s követi a külföld előírásait. Másra is figyelni kell. A külföldi hitelek - akár forintban, akár devizában veszik fel - magukban hordják az árfolyamváltozásból eredő veszteség, illetve nyereség lehetőségét. A jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a megtermelt devizát a gazdálkodó megtarthassa magának, mindenkor fel kell azt ajánlania megvételre a jegybanknak. A törlesztés ily módon mindig forintban történik, és semmi biztosíték arra, hogy a forint a törlesztéskor is ugyanannyit ér, mint amikor felvették. Lehet persze nyerni is, de nagyobb a veszélye a vesztésnek. Védekezni azért lehet, a magyar bankok ügyfeleik részére kínálhatnak megoldást az árfolyamkockázat kivédésére, az úgynevezett határidős deviza- vásárlást. Ezzel előre kikötött árfolyamon juthat hozzá az ügyfél adott napon a devizához, s ezzel biztonságban érezheti magát, tudhatja, mennyit kell „kitermelnie” a megfelelő forintfedezet meglétéhez. Á külföldi források túlnyo- mó része nem a kezdő vállalkozók pénztárcájához „méretezett”, ugyanis a hitelösszeg alsó határát meglehetősen alacsonyra állították, általában több millió forintosra. Kezdők aligha gondolhatnak ilyen nagy kölcsönre. A világbanki hitelkonstrukció azonban nekik is elérhető: úgy hírlik, hamarosan nemcsak termelőszférában, hanem a kereskedelemben, idegenforgalomban tevékenykedők is igénybe vehetik, kamatköltségei viszonylag alacsonyak, felhasználásának nincsen alsó értékhatára. Milyen feltételekkel kell számolnia általában egy külföldi hitel esetén? A kamat devizafelvét esetén konstrukciónként változik, míg forint igénybevételekor a hosszú lejáratú jegybanki alapkamatból (jelenleg 22 százalék), a banki kamatmargeból, valamint a kölcsönfelvevő hitelképességéhez igazodó kamatfelárból tevődik össze. Az úgynevezett saját erő mértéke 15-30 százalék, a futamidő akár több év is lehet, s sok esetben türelmi idő is adható. Részletes tudnivalókkal azonban az adott konstrukcióval foglalkozó minden bank szívesen szolgál a hozzá fordulónak. ifj. Valkó Mihály közgazdász Külföldi hitelek a Kereskedelmi Bank Rt.-nél Konstrukció neve Adható Kérelmezhetik Min. hitelösszeg Befogadhatósági határidő Törlesztés Saját erő Olasz kormányhitel I. A. kulcsra kész gyárak B. beruházási javak C. alkatrészek, tartozékok D. vegyi, kohászati, acél- textiltermékek, tartós fogyasztási cikkek importja Olaszországból importáló magyar vállalatok, vállalkozások A. 2,5 milliárd ITL B. 100 millió ITL C. 50 millió ITL C. 50 millió ITL A. 1991. dec. 31. B. 1992. jún. 30. C. 1992. jún. 30. D. 1992. jún. 30. A. 17 félév B. 10 félév C. 6 félév D. 4 félév 15% Olasz bankhitel II. olasz ipari termékek, termelő berendezések importja magyar vállalatok, vállalkozók, ill. EGK országból származó társtulajdonosú vegyesvállalkozások 200 millió ITL 1,5-5 éves törlesztésnél 1 millió USD 5-7 éves törlesztésnél nincs kulcsrakész gyár esetén 14 félév, gépek esetén 14 félév, ipari termék esetén 6 félév 15% Olasz bankhitel III. importakkreditiv finanszírozás Olaszországból származó import esetén magyar vállalatok, vállalkozók nincs nincs 180 napNémet bankhitel I. német javak és szolgáltatások importja Németországból importáló magyar vállalatok és vállalkozók 500.000 DEM 1994. dec. 31.15% Német bankhitel II. német beruházási javak importja Németországból importáló magyar vállalatok és vállalkozók 500.000 DEM 1992. jún. 30. 3-5 év 15% Belga hitel importakkreditiv finanszírozás bármely európai, közel- keleti, latin-amerikai országból történő import esetén180 napFrancia hitel francia beruházási termékek, szolgáltatások importja esetén Franciaországból importáló szervezetek 300.000 FRF3-5 év 15 % Svájci hitel svájci beruházási javak, importja Svájcból importáló magyar szervezetek 100.000 CHF 1992. dec. 31. 2-5 év 15 % Svéd hitel importakkreditiv finanszírozás magyar vállalatok, vállalkozók, akik Svédországból importálnak 300.000 SEK " - ' '!Finn hitel tőkejavak és kapcsolódó szolgáltatások importja Finnországból importáló magyar szervezetek 100.000 USD 1993. febr. 23. 17 félév 15% Török hitel Törökországból származó termékek importjára Magyarországon működő, Törökországból importáló vállalatok, vállalkozásokfogyasztási eszközöknél 12 hó beruházási javaknál 2-5 év 15% vakon vállalkozni pedig olykor kész öngyilkosság. Nem lehet magukra hagyni vállalkozóinkat, ezért kell segítséget nyújtani nekik, és a legfontosabb segítség természetesen a tőke lenne. Bizony egymásnak adták a kilincset a vállalkozók, szinte megrohamozták a bankokat, amikor lehetőségét látták kedvező feltételek melletti szenzációs üzlet! Ha tehát nem lehet kedvezően banki forrásból építkezni, akkor miből, akkor hogyan? Többfélét lehet javasolni: meg lehet célozni a hazai célirányos (célorientált) forrásokat, mint a Starthitel, az Egzisztenciahitel avagy a MVFA-kölcsön, de igénybe lehet venni külföldről származó pénzeket is. Mindkét esetben A külföldi pénzforrásokban egy dolog közös: a kölcsön fel- használhatóságában valamennyi tartalmaz megkötést. Az import-előfinanszírozásnál például előírják a kapott kölcsönpénz elköltésének helyét, magát az országot, más esetben a felhasználók körét határozzák meg. Másutt kiköthetik, mi legyen a finanszírozott beruháÚjra Gazdaság Ismét megjelent a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, a Gazdaság. Háromévi szünet után sikerült ismét újraindítani a folyóiratot, mely küllemében és tartalmában jócskán eltér elődjétől. A gondosan válogatott cikkekben neves szerzők reagálnak gazdasági életünk időszerű problémáira, emellett tájékoztatást ad a folyóirat a társaság belső életéről, munkájáról is. A Gazdaságot a napokban kapják kézhez - térítésmentesen - a társaság tagjai. Az első szám tartalmából: Erdős Tibor: A gazdasági élénkülés esélyei; Komái János: A privatizáció elvei Kelet-Európábán; David Stark: Privatizáció Magyarországon; Köves András: A közép- és kelet-európai eladósodás és a nyugati politika; Várhegyi Éva: „Felvilágosult” reformért kiált a bankrendszer; Fertő I.-Juhász P.- Mohácsi K.: A magyar élelmiszer-gazdaság gondjai és lehetőségei. A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József Munkaerőpiac (1992. április) Regisztrált Aktív eszközzel Járadékosok, MunkaÁlláshelyek Álláskeresők munkanélküliek támogatottak segélyesek nélküliségi KÖRZET a/ b/ ráta száma változás száma változás száma változás száma változás száma változás % fő +,-c/ fő +,-c / fő +,- c/ fő +,-c / fő +,-c/ 1. Szolnok 591-96 8783 + 2490 7716 + 1601 126 + 1 5775 + 478 11,6 2. Jászberény 43 + 10 3386 + 107 3377 + 112 2-2 2865 + 179 10,2 3. Karcag 74 + 3 4229 + 147 3244 + 109 297-25 2338 + 118 22,1 4. Kisújszállás 76 + 26 1229 + 42 1210 + 122 84-5 1010 + 15 12,6 5. Mezőtúr 22536 + 127 2524 + 196 64-3 2273 + 140 16,1 6. Tiszafüred 87 + 24 2470-98 2400 + 4 136 + 71 2179 + 16 24,5 7. T.szentmiklós 9 + 9 2905-35 2808-34 66 + 5 2656 + 76 14,8 8. K.szentmárton 80 + 68 1761 + 12 1697- 1 4 + 2 1533 + 34 13,7 9. Jászapáti 11- 1 1334-392 1302 + 37 16 + 4 1195 + 26 13,0 10. Kunhegyes 20 + 10 2105 + 43 2063 + 42 34 + 3 1899 + 32 20,4 11. Martfű 54 + 50 1554 + 39 1529 + 76 431345 + 67 8,9 12. Összesen 1047 + 103 32292 + 2482 29870 + 2264 872 + 51 25068 + 1181 13,6 a/ aktív eszközzel támogatottak nélkül b/ átképzésben részt vevők, közhasznú és egyéb támogatott foglalkoztatás c/ változás az előző hónaphoz képestMoldova György: A félelem kapuja | Az autóbusz-végállomásnál beült egy vendéglőbe, megebédelt, megivott egy deci pálinkát két üveg sörrel. Feje hamarosan zsongani kezdett, félt, hogy berúg, ösztönösen biztonságba helyezte a pénzt; dzsekije belső zsebébe rakta és ráhúzta a zippzárat. Kiérve a pályaudvarra, még mindig órákat kellett várnia a vonatra, Borsos szeretett volna valamilyen újságot vagy könyvet vásárolni, de a pavilont zárva találta. Behúzódott a restibe, és itt is pálinkát rendelt sörrel. Mikor elindult Budapestről, megfogadta magában, hogy semmilyen körülmények között nem hívja fel Zsókát, elhatározása most megingott, meggyőzte magát: nem jár különösebb kockázattal, ha jelentkezik nála. Utánaszámolt: már több mint két hónapja nem találkozott az asszonnyal, időnként írt neki egy levelet, a megyei könyvtárban dolgozó ismerősnek, Pauli Zsoltnak címezve dupla borítékban, de nem kapott választ. Szerette volna hallani a nő hangját, hirtelen elszánta magát és kiment az előcsarnokban álló telefonfülkébe. Tárcsázott, a túloldalon Zsóka vette fel a kagylót:- Halló. Ki az? Még egy ismeretlen eredetű kattanás hallatszott, ettől az asszony szavait is elmosta a zúgás, mintha a vonalba valamilyen idegen zaj is beszűrődött volna. Borsos kénytelen volt felemelni a hangját:- Én vagyok. Tudsz beszélni?- Itthon van a férjem - suttogta Zsóka -, lehet, hogy közben le kell tennem a kagylót. Miért nem köszöntél el?- Hirtelen el kellett mennem. Hogy vagy? Miért nem válaszoltál a leveleimre?- Újra megoperáltak a szívkórházban, azóta is sokat fekszem, naponta jár ki hozzám az orvos. Én már soha többé nem jövök fel a víz alól.- Ne sírj.- Honnan telefonálsz most?- Itt vagyok Mezőszegen, kint a pályaudvaron, várom az esti vonatot. Tudnánk találkozni valahol? Újabb kattanás hallatszott, a vonal váratlanul kitisztult. A nő csodálkozva kérdezte:- Valami baj van a telefonnal?- Nincs semmi, én jól hallok. El tudsz szabadulni, hogy kimehessünk a nyaralóba?- Sajnos, nem lehet. Ki sem merek lépni a házból, a férjem lesi minden mozdulatomat, ki vagyok szolgáltatva neki.- Nem tudsz valamit kitalálni?- Megpróbálok feljutni Pestre, ha sikerülne, előtte írok neked. Zsóka hirtelen letette a kagylót, Borsos megértette, hogy valami megzavarhatta az asszonyt. Visszatért a restibe, feszítette a türelmetlenség, nehezen tudta elviselni, hogy még két órát kell várakoznia, intett a pincérnek:- Még egy konyakot és egy sört kérek. 87
