Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30 / 127. szám
Szolnoki Extra 1992. MÁJUS 3i Szolnoki agglomeráció A mezőgazdaság Bővült a diszkont. A Kunság Füszért diszkontáruházai születésnapot ünnepelnek, s ez alkalomból több mint 150 féle árucikket jelentős engedménnyel árusítanak. A szolnoki, Csaba utcai áruházat nemrég bővítették 600 négyzetméterrel, s így a vegyi és kozmetikai áruk sokkal áttekinthetőbbek, és a régi áruház is tágasabb lett. Fotó: N. Zs. Pavilonépítők Sevillában serénykedtek A mezőgazdaság szempontjából a megyét 6 kistájra lehet felosztani. Ezek egy része nem érinti, mások pedig csak kis részben érintik az általunk vizsgált térséget. A 3. számú kistájnak 8 települése (Tiszapüspöki, Sza- jol, Tiszatenyő, Kengyel, Rá- kóczifalva, Rákócziújfalu, Martfű és Tiszaföldvár, valamint Szolnok Tisza-balparti része) tartozik az agglomerációba. Szolnok nélkül ez 336 m2-t és 40 ezer főt foglal magába. A térség kétharmadán szántóföldi növénytermelés folyik, a megye gyümölcsöseinek 40 százaléka itt koncentrálódik. A szántóföldi növénytermelésben nagy a súlya az abraktakarmány-, az iparinö- vény-termelésnek. A megyén belül itt a legnagyobb a szántó aránya, a legkisebb a gyepé. A megye legkedvezőbb talajadottságú kistája, kiterjedésében pedig ez a legnagyobb, amely mint városellátó övezet a legszervezettebb. Az állattenyésztés fontos agglomeráción belüli nyersanyagforrása a hús- és baromfi- feldolgozásnak. A 4. számú kistájhoz. az agglomerációból három település, Cibakháza, Tisza- jenő és Vezseny tartozik, 7203 fős népességgel. Átlagos talajadottságainak megfelelő termelési szerkezet jellemzi. Az 5. számú kistáj az előzőnél már nagyobb jelentőséggel bír. Ide tíz település sorolható. Abony, Jászkarajenő és Köröste- tétlen Pest megyéből, a többi - Szolnok jobb part, Tiszavárkony, Tószeg, Zagyvarékas, Újszász, Szászberek és Beseny- szög - Szolnok megyéből. A tíz településen 121 ezer ember él, vagyis ez a megye legnépesebb kistája. Művelésági szerkezetéta szántó nagy aránya jellemzi, éppúgy, mint a 3. kistájét, s a szántón belül itt is a gabona- és az ipari növények termelése a meghatározó, de kisebb mértékű gyümölcs- és szőlőtermelés folyik. A szarvasmarha-tenyésztésben leginkább ebben az övezetben kellene a városellátó funkció hatásának érződnie, ez azonban nem jelentkezik a gyakorlatban. A hozamok nem mutatják azokat a közgazdasági jellemzőket, amelyekben Budapest viszonylagos közelsége és a megyeközpont vonzása tükröződne. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztésben is. A baromfitenyésztés viszont jobban igazodik városellátó funkcióihoz. Az agglomeráció területén működő agrárvertikumok sajátosságait nézzük, akkor láthatjuk, hogy - eddig legalábbis - elsősorban extenzív növények feldolgozásával foglalkoztak, a feldolgozóipar növényi' nyersanyagát 95 százalékban a nagyüzemektől szerzik be, a hús- és baromfivertikumban mintegy 55-60 százalékban a háztáji és kisegítő gazdaságok nyersanyagára utalt. Ami a gabonavertikumot illeti, az agglomeráción belül termelik meg az ország búza- termelésének 5 százalékát. A Tisza-gáton Kerékpárút Abádszalókig A gondosabb szemlélődő Nyugaton járva már rég felfedezhette, hogy szinte fél Európát behálózzák a precízen kiépített, ápolt kerékpárutak. A fejlett országokban ezek előnyeit (környezetkímélés, egészséges életmód, a közutak tehermentesítése stb.) már az ötvenes években felismerték. Nálunk az Ország- gyűlés mostanában foglalt állást és szavazott meg anyagi támogatást: ez évre 800 milliót, 1993-ra pedig egymilliárd forintot. Elképzelés született egy olyan kerékpárút megépítésére, amely Szolnokot a Tisza-tóval kötné össze, és a Tisza-gáton vezetne. Ez új színfoltja lenne a megyének, s jelentős idegenforgalmi vonzerővel is bírhatna a világkiállítás idején is. Ezt támogatja a megyei közúti igazgatóság is. Az idén Túrkeve térségében épülhet meg egy 800 méteres szakasz 1,8 millió forintos ráfordítással, melynek felét a közúti igazgatóság, másik felét pedig a túrkevei önkormányzat állítja. Megkezdődtek a tervezési előkészületei a Szolnokról induló kerékpárút többi szakaszának is, különös tekintettel a balesetveszélyes közúti átkelési szakaszok elkerülésére, a gyalogos- és kerékpáros-közlekedéstől való tehermentesítésére. Ha a központi forrásokon túl az önkormányzatok is kellő támogatásban részesítik ezt az elképzelést, 1996-ra megvalósulhat az a mintegy 120 kilométeres kerékpárút, amelynek kilométere, kétméteres szélességben, a mai árakon 2 millióba kerül. II. világháborús emlékmű Talán a közeljövőben Szolnoknak is lesz II. világháborús emlékműve - legalábbis a tervek szerint. A városi önkormányát a II. világ- háborús emlékműre augusztus 31- ig tervpályázatot fog kiírni. A beérkezett pályamunkákat közszemlére teszik majd - tehát a lakosság is beleszólhat abba, hogy milyen emlékmű épüljön Szolnokon. Jön a Szonda Ipsos! A városi önkormányzat megbízásából közvélemény-kutatást végez Szolnokon a Szonda Ipsos Média Vélemény- és Piackutató Kft. A felmérés standard kérdőíves módszerrel fog történni 500 felnőttkorú népességet reprezentáló mintán. Az adatfelvétel kezdete 1992. június 15-e. A szakmai értékelés augusztus 1. és 10. között nyilvánosságra fog kerülni. * * * A művelődési és népjóléti iroda szervezésében felmérés készül a város kisnyugdíjasai és rendszeres szociális ellátásban részesülői körében. A mintegy 9-10 ezer főt érintő kérdőíves felmérést a Házigondozó Szolgálat és a Városi Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai végzik megbízólevéllel.- Tudod, hogy szolnokiak is voltak kinn? - kérdezte néhány héttel ezelőtt egyik építész ismerősöm.- Hallottam valamit.- Keresdanemest! - olvad össze egy szóvá két mondatrész. A „nemes” egy kistárgyalóban fogad. Az előző napi egyik országos lapot „véletlenül” az asztalra dobom. Nemes Attila egyszerre áll vételre és adásra:- A keleti bejáró hídja ez. A gyorsvasút a nyugati oldalon érkezik be, az, amelyik Madridból három óra hossza alatt csorog idáig.- Mikor mentetek ki?- Én ’91. november 8-án érkeztem oda. A létesítmény-főmérnök, ő volt a ház ura, gazdája (Deák László építésztervező), a főépítésvezető (Zsigmond István) és többen voltunk Szolnokról. Mako- vecznek volt egy stábja, egy közvetlen csoport (tervezők, szervezők, irányítók) és egy kivitelező alvállalkozói gárda, akik a ház építészeti részét valósították meg. A gépészettel spanyol szakemberek foglalkoztak. Mi egy kis „mindenes csapat” voltunk, gyakorlatilag a spanyoloknak segítettünk. Volt közöttünk kőműves, festő-mázoló, burkoló, ács és még sorolhatnám.-A pénz vagy a munka csábított?- A kettő együtt, de inkább a vállalkozás. No, nem volt hátrány a pénz sem. A magyarországi körülményekhez képest meg voltunk fizetve rendesen.-Itt kéréséi ,¥ 'összeget, mondd az ottani szorzószámát!- Duplája. De ne felejtsd el, 3500 km-re az otthontól, napi 10-11 óra munka. Egyébként nagy önállóságot kaptunk. Irányítás ugyan volt, de „nem kellett fogni a kezünket’ ’.- Kft.-ügyvezető vagy, mi voltál, ki voltál ott?- Nemes Attila, és csakúgy, mint csapatunk egésze - mindenes: a lámpatestek felszereléséig, falvé- séstől-csőszerelésig; kábelezés, ásás, bútorpakolás és természetesen épületgépészeti szakmunka, szakirányítás ... minden a világon. Gondolom, az már nem is meglepő, hogy a létesítmény-főmérnök ugyanúgy rakodott, bontott, pakolt, mint bármelyikünk. Egyébként az ellátás minden tekintetben kifogástalan volt, elég, ha csak a légkondicionált szállást említem. Öt és fél hónap után, április 13-án délben indultunk haza.- Sz - Nem, még mindig csak ígérgetik, hogy majd leközölnek valamit. Mit csináljak?- Egyelőre ne szakíts velük, majd én szólok, ha ott kell hagynod őket. * * * Július utolsó szerdáján a szerkesztő által megjelölt időben Borsos bement a szakszervezeti székházba. A harmadik emeleten megkereste a pénztárat, bemondta a nevét. A kövér pénztárosnő bólintott, hosszan lapozgatott az utalványok között, Borsos feszülten figyelte, hogy fogy a köteg ujjai alatt:- Úgy látszik, nincs - mondta rekedten.- Mára ígérték?- Igen. A nő keze megállt, kiemelt egy kék papírt:- Itt van hátul a Z-betűnél. Zalai Borsos Ferenc. Maga az?- Igen. A „Zalai" az irodalmi nevem.- Jó volna, ha beíratná a személyijébe, mert sok vita lehet belőle. Egy utalást Egy könyv megjelenésére vár?- Csak egyet.- írja alá. A lap nem egészen négyszáz forint honoráriumot utalt ki, Borsos alig tudta leplezni csalódottságát, legalább ezer forintra számított. Óvakodott azonban attól, hogy megjegyzéseket tegyen, feltételezte: a pénztárosnő visszamondaná a szerkesztőnek. Azzal vigasztalta magát, hogy a kezdőket mindenütt rosszabbul fizetik, ha majd nevet szerez magának, többet fog keresni. Elrakta a pénzt:- Nem tudja, hogy mikor jelenik meg a lap?- A júliusi számba írt. Már rég megjött a nyomdából, mindig csak utána utalják a honort. Hogy lehet az, hogy nem küldtek magának?- Biztosan azért, mert nem hagytam meg a címemet a szerkesztőségben.- Várjon, megpróbálok keríteni egyet. A pénztárosnő felhívott néhány szomszédos irodát, az egyik helyen igenlő választ kapott, intett a fiúnak.:- Az expedícióban majd adnak egy példányt, itt van jobbra a harmadik ajtó. Borsos elköszönt és kilépett a folyosóra, az expedícióban már kikészítették az újságot.- Kaphatok még egyet belőle? - kérdezte és egy tízforintost adott a kék köpenyes raktári munkásnőnek. - Ugyanis szeretném elküldeni a családomnak. Egy versem jelent meg a lapban, Zalai Borsos Ferenc vagyok. A nő közömbös arccal bólintott, és egy egész köteg újságot nyújtott át neki. Borsos a hóna alá szorítva a csomagot, lesietett a lépcsőn. Á székházzal szemben leült egy padra, végiglapozta az újságot, de csak másodszorra találta meg a versét: a nyolcadik oldal bal felsősarkába, a gyerekrovatot nyitó labdázó figura alá tördelték. 130 A Valahogy jól sikerült Új könyvet vehetnek kezükbe a szolnokiak. A címe egyszerű: Valahogy. Igen, egyelőre csak a megyeszékhelyen lehet hozzájutni, jóllehet már az első pillantásra tetszetős kötet már egy nagyobb olvasóközönség tetszését is megnyerheti. Oldalpárjain/e/tei Gyula versei és Sárkány Sándor festményeinek reprodukciói szerepelnek. Az alkotópáros a héten mutatta be kötetét. A Művésztelepen a zongora és tubakettős játékával kezdődött az ünnepség, melyen számos érdeklődő és barát vett részt. A reprodukciókat készítő Koronczi Endre képzőművész - a kiadvány egyik lektora - a képek, Szőke György, a szerkesztő a versek értékeit méltatta. A költő lektora Iluh István volt. Jenei Gyulának immár ez a második - immár közös - kötete. Alkotásainak legjavát gyűjtötte össze. Az érzelmi-hangulati témájú verseket tíz év terméséből válogatta úgy, hogy beilleszkedjenek az együtt kialakított koncepcióba.- A képek nem illusztrációk - hangsúlyozta. - Önállóan dolgoztunk mind a ketten, ám munkáinkban - ugyanúgy, mint látásmódunk között - rengeteg a hasonló vonás. 1 I _________________________________ A Valahogy szerzőpárosa: Sárkány Sándor és Jenei Gyula Számtalan gondolati szál fűz össze minket. Nagy öröm számomra, hogy megjelent ez a gyűjtemény, de ennél is jobban izgat az értő emberek visszajelzése. Egy könyv megszületése gyakran hosszabb ideig tart, mint az emberé. Ha líráról van szó, még nehezebb a dolog. Egy évvel ezelőtt határozták el, hogy közösen lépnek az olvasók elé. Ügy tervezték, ’91 karácsonyára készülnek el. Legalább kétszáz lehetséges támogatónál házaltak, míg megtalálták azt a tizenöt szponzort, melyek anyagi segítségével összegyűlt a munkák pénzügyi fedezete.- Sajnáljuk, hogy a meghívottak közül sokan nem jöttek el - mondta Sárkány Sándor. - Ennél azonban fontosabb számomra, hogy ezúttal nem egyedi, meg nem ismételhető produkcióról vagy előadásról van szó. Ez a könyv egyszerűen: van. Huszonnégy képem szerepel benne. Amit összeállítottunk olvasható, forgatható, megőrizhető. Sz. Z. a vi .
