Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

III. évfolyam 115. szám 1992. május 16., szombat Ára: 9.60 Ft A tulajdonos fizet a sértettnek ÚJSÁGÍRÓ-SZERVEZETEK ELLENŐRZŐ SZEREPBEN Tizenötmillió forintig terjedő kártérítést kaphat az a személy, aki bíróság előtt bizonyítani tud­ja, hogy a sajtó ejtett csorbát jó hírnevén. Ezt az összeget a sajtó- orgánum tulajdonosa köteles számára kifizetni. Azt is előírja az a törvényjavaslat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el a kormány, hogy a helyreigazítási közleményhez tilos kommentárt fűzni. A sajtótulajdonlás mára már valóságos dzsungel lett. Ebben is rendet akar teremteni a törvény­javaslat. Eszerint egy személy vagy gazdasági társaság egyide­jűleg egy országos és egy regio­nális napilapot, illetve három időszaki lapot tarthat fenn. A szokásos péntek délelőtti kormányszóvivői tájékoztatón dr. Papácsy Edit, az Igazság­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára válaszolt a jogszabá­lyok értelmezésével kapcsolatos kérdésekre. Az Új Néplap arról kérdezte a helyettes államtitkár asszonyt, hogy figyelembe veszi-e a sajtó­törvény-javaslat az eddig kiala­kult gyakolatot?- Bizonyos mértékig igen, de azt próbálja megakadályozni, hogy egy tőkeerős társaság alap­vető befolyást tudjon gyakorolni az írott sajtóban egy régión belül.- A törvényjavaslat szerint mi tartozik a régió fogalmába?- Egy kicsit másként határoz­za meg ezt a fogalmat. Egy régi­ónak kell tekinteni Budapest közigazgatási területét, illetőleg három egymással földrajzilag (Folytatás a 2. oldalon) Részvénytársasággá alakul a szolnoki tejipar Piacszerzés — termelői háttérrel Odüsszeusz legeslegújabb kalandja Ha a Szolnoki Tejipari Válla­lat jelenlegi helyzetét röviden akarnánk ismertetni, azt mond­hatnánk, hogy a tejtermelés csökkenése ellenére megfelelő alapanyaggal rendelkezik, fize­tőképes, és termékei jól eladha­tók a piacon. Bizony nagy dol­gok ezek a mai világban, amikor az élelmiszer-ipari vállalatok többsége „kötélen táncol”, na­ponta küzd a túlélésért. A tejtermékek iránti kereslet csökkenése miatt persze a szol­noki tejipar is komoly harcot vív a piacért. Ha háborút nem is, de csatákat nyernek a vállalat ter­mékei, melyek messze a megye­határon túl is közkedveltek. A múlt hónapban például egyhar- madával több szolnoki tejtermék talált vevőre, mint tavaly április­ban. A vállalat - mely néhány hó­napon belül az FM és az AVÜ támogatásával rész­vénytársasággá alakul - továbbra is minden eszközzel törekszik a termelői háttér biztosítására. Ép­pen ezért a szerződéssel szemben nem vezették be az olcsóbb nyári felvásárlási árakat, hanem most is a magasabb'téli áron veszik át az alapanyagot öt megyéből - tá­jékoztatta lapunkat Kuczera La­jos termelési igazgatóhelyettes. A tejipar, melynek privatizá­ciója során az élelmiszer-ipari vállalatoknál szokatlan módon kárpótlási jeggyel is tulajdon- részhez juthatnak a kereskedők, termelők és magánvállalkozók, hamarosan újabb termékekkel rukkol ki. Már a piacon van a korszerű csomagolású, hosszabb ideig eltartható sajt-, illetve vaj­krém, valamint krémtúrófélesé­gek. Hétfőtől megjelenik az üz­letekben a három napig eltartha­tó dobozos tej, az ígéretek szerint elérhető áron. Várhatóan au­gusztusban lehet először megvá­sárolni a kétféle ízesítésű gyü­mölcsjoghurtokat és a hosszabb ideig eltartható, igényesen cso­magolt tejfölt. A közelmúltban átadott, magas műszaki színvo­nalát képviselő kisújszállási sajt­üzemben készülő trappista sajt szintén sikeresen mutatkozott be, mindenekelőtt tetszetős kül­(.Folytatás a 2. oldalon) Cigánytüntetés Tiszaderzsen f)r. Herédy Dezső, Tisza- derzs orvos-polgármestere vala­mikor kalandos hajóútjairól volt nevezetes. Vitorlásával járta a tengert, és bizony a legizgalma­sabb feladat számára mindig az országból való kilépés és vissza­térés volt. Aztán egy nyugodtabb korszak következett az életében, Tiszaderzs népszerű körzeti or­vosa lett, s senkit nem ért megle­petés, amikor polgármesterré vá­lasztotta a falu. Aztán tegnap Ti­szaderzs lakosságának úgy egy- tizede - többségükben a helyi ci­gányság képviselői - tüntetést szerveztek ellene. A demonstrá­ció tizenegy órakor kezdődött, melyet a tiszafüredi rendőrök tartottak kordában. Mindenképp fontos megemlíteni, hogy kellő méltósággal a jelenlétüket állan­(Folytatás a 2. oldalon) Lottószámok 5, 25, 32, 63, 75 Csődök és felszámolások Jász-Nagykun-Szolnokban Az APEH-hel lehet Japán hitel Folyamatban vannak a tárgyalások a Japán Eximbank és az MNB kö­zött arról, hogy a szigetor­szág ne csak beruházási jellegű hitellel járuljon hozzá hazánkban a piac- gazdaság kiépítéséhez - mondotta Hárshegyi Fri­gyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke pénteken a Magyar Távirati Iroda munkatársának annak kapcsán, hogy a japán kül­ügyi szóvivő Tokióban be­jelentette: Japán 300 mil­lió dollár kölcsönt ad Ke- let-Európának, ezen belül 100 milliót Magyarország­nak. Találkozás Iziandban Öt nap múlva Reykja- vikban, Izland fővárosá­ban összeülnek az EFTA- tagországok képviselői, hogy megtárgyalják Ma­gyarország csatlakozását a szervezethez. Kádár Bé­la külgazdasági miniszter elmondta: úgy tűnik, há­rom ország - Finnország, Svédország és Izland - tá­mogatja a magyar törek­véseket. Magyarország azt szeretné, ha olyan megál­lapodás születne, amely segíti a magyar mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutását az EFTA-országokban. Százmilliós beruházással Megnyílt az ÖMV-benzinkút Szolnokon Négynapos próbaüzem után tegnap Buday György alpolgár­mester, valamint Ausztria legna­gyobb iparvállalatának képvise­lői ünnepélyes keretek között át­adták az ország kilencedik ÖMV üzemanyagkútját Szolnokon. A Széchenyi körút kiszélesítésével együtt mintegy százmillió forin­tot fordított az osztrák tulajdonú ÖMV Hungária Kft. a töltőállo­más létesítésére. A Szolnokterv fővállalkozásában dicséretre (Folytatás a 2. oldalon) Több száz érdeklődő jelenlétében tegnap átadták az osztrák mamutcég, az ÖMV kilencedik magyarországi üzemanyagkútját Szolnokon. A megnyitó napján a 92-es benzin áráért extra benzint tankolhattak az autósok, s ingyen beállíttathatták jármüvük fényszóróit az autóklub országúti segélyszolgálatának jóvoltából. Fotó: N. Zs. egyezkedni A csődeljárásoknak a közvéle­mény sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint amit a megyei té­nyek igazolnak - állította munka­társunknak Söllei János, az APEH megyei igazgatója. A Cégközlöny közlései szerint (május hetedikéig) harminc gazdálkodó kezdemé­nyezte Jász-Nagykun-Szolnokból csődeljárás megindítását. A közhi­edelemmel ellentétben az sem igaz, hogy az adóhatóság egyedüli célja az adótartozások azonnali megfizettetése - mondta. Velük is lehet egyezkedni. Az APEH me­gyei vezetője néhány, a háttér megismeréséhez fontos adattal kezdte az Új Néplapnak adott nyi­latkozatát:- A csődöt kezdeményező gaz­dálkodószervezetek harmincas száma nem a megye gazdaságai­nak megrendülését jelzi. Másrészt nem az állami vállalatok kény­szerültek önmaguk ellen eljárást indítani, hanem a kisebb cégek, el­sősorban az ipari szövetkezetek (ezek adják az egyharmadot). Az összes csődbejutottak kétharmada ipari-építőipari tevékenységet folytat, a harmincas körben öt a mezőgazdasági termelőszövetke­zet és öt állami vállalat, valamint egy az áfész. A kft.-ként működő szervezetek közül kilenc kezdemé­nyezett ilyen eljárást, a jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező társasá­gok közül pedig - érdekes módon - egy sem. Úgy gondolom, hogy a cégek még nem mérték fel a tör­vény jelentőségét. Figyelemre méltó, hogy a csődöt jelentők több­sége újjáalakult vagy teljesen új szervezet, soknak közülük már a működés első hónapjai után a bíró­sághoz kellett fordulni.-A csőd a kibontakozásra kínált esély a vállalatoknak. A folyamat­ban lévő eljárások után a cégek mekkora hányada maradhat tal­pon? (Folytatás a 3. oldalon) Magyar részvétel a horvát újjáépítésben? Sikeres megbeszélést folytatott Slavko Degoricia, horvát újjáépíté­si és Szabó Iván, ipari és kereske­delmi miniszter pénteken Buda­pesten hazánk bekapcsolódásáról a horvátországi újjáépítésbe. A talál­kozón a horvát partnerek átadták azon cégek listáját, így a cukor- és téglagyárak, vegyi üzemek, műtrá­gyagyárak felsorolását, amelyek rekonstrukciójában várják a ma­gyar részvételt. Az elképzelések szerint amilyen arányban a magyar cégek részt vesznek az ipari üze­mek értéknövelésében, olyan mér­tékben válnak annak résztulajdo­nosává. Erre máris megvan a jogszabá­lyi lehetőség. Ahhoz viszont új pri­vatizációs törvényt kell alkotni Horvátországban, hogy egy-egy építőipari projekt megvalósításáért a horvát partner tengerparti üdülő­vel fizethessen. Szó volt az Adria- kőolajvezeték helyreállításának kérdéséről is.

Next

/
Thumbnails
Contents