Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-16 / 115. szám

Hazai körkép 1992. MÁJUS 16. A tulajdonos fizet a sértettnek Svéd segítség magyar áfész(ek)nek (Folytatás az 1. oldalról) határos megye közigazgatási te­rületét.- Mekkora arányt jelent a többségi tulajdon?- Természetesen már az öt­venegy százalék is annak tekin­tendő. Egyébként az időszaki lap tulajdonosa harminc százalékot meg nem haladó közvetlen és közvetett tulajdonosi részesedés­sel rendelkezhet egy országos, egy regionális, valamint más egyéb időszaki lapnál.- Mi történik azokkal a tulaj­donosokkal, akiknek több napi­lapjuk van, mint például a Sprin­gernek? Piacszerzés- termelői háttérrel (Folytatás az 1. oldalról) lemének, s nem utolsósorban jó minőségének köszönhetően. A híresztelésekkel ellentétben a vállalat legkedveltebb termékei közé tartozó féltartós tej és féltar­tós habtejszín - melyekből a nyárra való tekintettel minden eddiginél nagyobb mennyiséget gyártanak - nem tartalmaznak semmiféle tartósítószert, a 10 na­pos eltarthatóságot ugyanis spe­ciális hőkezeléssel érik el - vála­szolta kérdésünkre Kuczera La­jos. A zacskós tejre vonatkozóan szintén érkeztek olyan jelzések, hogy tejport, sőt idegen anyago­kat tartalmaz. Nos, ez sem igaz - tudtuk meg -, hiszen teljes érté­kű, különféle zsírtartalmú, hőke­zelt tehéntej kerül a boltok hűtő­pultjaiba, ráadásul a régi áron. A vállalat ugyanis az elmúlt hónap­ban visszalépett a tervezett ár­emeléstől, hogy ezzel is elősegít­se a már hihetetlenül alacsony tejfogyasztás növekedését. Ugyancsak a forgalom élénkíté­sét célozza a közelmúltban ho­zott vállalati intézkedés, mely­nek értelmében olcsóbban adják a tejfölt és a vajat, legújabban pedig a szeletelt sajtféleségeket is kedvezményes áron szállítják a kereskedelemnek. L. Z.- Amennyiben túllépik a tör­vényben meghatározott tulaj­donlási lehetőségeket, akkor rá­juk is vonatkozik az a szabály, hogy egy éven belül kötelesek a többleten túladni. Kártérítést azonban nem ítél meg a törvény, végül is az elidegenítéssel vissza lehet szerezni a befektetett ösz- szeget. Egyébként hadd mond­jam még el, hogy időszaki lapok­nál az a társasági törvény az irányadó, amely a gazdasági tár­saságokról rendelkezik, tehát nem korlátozza a külföldi tulaj­doni részesedést.- Ki fogja ellenőrzni a tulajdo­nosokat? Alakul valamilyen szervezet erre a célra? (Folytatás az 1. oldalról) dóan érezni lehetett, anélkül, hogy bárkinek is kellemetlen­kedtek volna az egyenruhások. A rendfenntartókkal azonos arányban voltak az elektronikus és írott médiák képviselői, a fennmaradt egyharmadot pedig az elégedetlenkedők tették ki. A polgármestert dr. Mengelé- vel összevetve egy állítólagos ki­jelentése okán kívánták eltávolí­tani. Egyesek szerint dr. Herédy Dezső egy április 4-i esküvőn azt mondta, hogy két éven belül ki­irtja a cigányokat Tiszaderzsről. A polgármesterrel szembefordult az önkormányzati testület is. A kilenctagú képviselői gárdából hatan kifejezetten Herédy-elle- nesek, a polgármester és egyik munkatársa érthetően a másik ol­dalon áll, egy ember pedig vacil- lál a két tábor között. Ami a történéseket illeti: ti­- Kifejezetten ellenőrző szerv nem alakul. Adott esetben az ügyész az, aki pert indíthat. Az írott sajtóban most konkurencia- harc folyik. Nyilvánvaló, ha az egyik tulajdonos észleli, hogy a másik túllépi a megengedett há­nyadot, akkor ő is beperelheti. A kontroll szerepet gyakorolhatják a különböző újságíró-szerveze­tek is, amelyek őrködnek a szak­ma tisztasága felett. Tehát rájuk is igen nagy feladat hárul a sajtó- törvény hatályba lépése után. Eh­hez azonban még az Ország- gyűlés hozzájárulása szükséges. V. A. zenegy órakor elindult a menet a községháza szomszédjából, az ABC áruház elől, és mintegy húszméteres menetelés után megérkezett a polgármester fő­hadiszállásához. Itt harsogó be­szédet mondott a cigánybíró, majd fölszólították a polgármes­tert,jöjjön le és vegye át a petíci­ót. O erre nem volt hajlandó, mi­re némi diplomáciai manőver után a tüntetők képviseletében Barkóczi József vitte föl a hiva­talba s nyújtotta át a tiltakozást, amely dr. Herédy Dezsőt mind orvosi, mind pedig polgármesteri mivoltában messze elítélte. Mi­után a tüntetésre a rendőrségi en­gedély tizenkét óráig szólt, a déli harangszó táján véget ért a falu főterén tartott demonstráció. A történések hátteréről és a szerep­lők véleményéről olvasóinkat keddi lapszámunkban tájékoz­tatjuk.- pb ­Megnyílt az ÖMV-benzinkút Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) méltó gyorsasággal megvalósult, éjjel-nappal nyitva tartó benzin­kút szolgáltatásait tekintve mél­tán nevezhető európai színvonalú létesítménynek. A valamennyi üzemanyagfajtát kínálóönkiszol­gáló kútoszlopok mellett például az év 365 napján nyitva tartó, százötven négyzetméter alapte­rületű üzlet várja az autósokat 8 millió forintos árukészlettel. De megkopott fényű, piszkos kocsival szintén érdemes ide be­térni, hisz autóápolási szolgálta­tások egész sorát kínálja az ÖMV-kút. Aki szereti a gyorsasá­got, választhat a mágneskártyá­val vezérelt, teljesen automati­kus, gépi mosóberendezés prog­ramjai közül. Az alapprogram 63 másodperc alatt és mindössze 99 forintért tisztává varázsolja a leg­makacsabb szennyeződéssel bo­rított gépkocsit is. Aki viszont a hagyományos „slagos” autólo­csolás híve, az is megtalálja itt a számítását, az önkiszolgáló mo­sóban ugyanis 20 forintért 3 per­cig kap vizet, mellyel a gőzborot­vához hasonló, alapos munkát le­het végezni. Egy ilyen, osztályon felüli üzemanyagtöltő állomás kínála­tából természetesen nem hiá­nyozhat a belső kárpittisztítás és a gépi olajcsere-szolgáltatás sem. Hiányzik még viszont az automa­tikus, gumiszerelő műhely, de az ígéret szerint ezt is hamarosan munkába állítja az ÖMV. L. Z. Pénteken délután Jászberény városa ismét tanúbizonyságát adta annak, hogy az emberekből nem teljesen veszett ki az egymás iránti figyelmesség és segíteni akarás. Vannak még olyan emberek, akik érzik fogyatékos társaik sokáig háttérbe szorított problémáit, gondjait, és ezen saját lehetősége­ikkel megpróbálnak javítani. Kiemelkedő dolognak tartom, hogy az alapítvány Budapest után a vidéki városok közül Jászberény­be látogatott legelőször, ahol mint dr. Magyar Levente polgármester elgondolkodtató szavaiból meg­Valószínűleg kevesen hallot­tak arról, hogy Svédországban az első fogyasztási szövetkezet har­madikként Európában, már 1850-ben megalakult, sőt 1899- re országos hálózattal rendelke­zett. Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy a Tiszaföldvár és Vidéke Afész a közelmúltban két svéd szakembert is fogadott. Stig H. Lindhé igazgatót, a Kf. Pro­ject Center igazgatóját és Regina Issal Hállt, akik megfelelő előta­nulmányok után Gödöllőn és Ti- szaföldváron „feltérképezték’ ’ a két szövetkezetét. Noha a tapasz­talataikat - legyenek akár pozití­vak, akár negatívak - még nem összegezték, annyit azért a teg­nap délelőtti sajtótájékoztatóju­kon elmondtak: úgy észlelték, hogy az elmúlt időszakban az itt élő emberek nem voltak kitéve annak, hogy saját maguk oldják tudhattuk, a város vezetése is átérzi az ügy súlyát, és saját eszközeivel megpróbálja az eddigi hiányossá­gokat csökkenteni. Olyan, igazán színvonalas kép­zőművészeti kiállítás jutottéi lakó­inkhoz az alapítvány által, ami nemcsak fogyatékos embertársa­ink ügyét, hanem a művészetek jobb megismerését is előre lendít­heti. A színvonalas rendezés mel­lett dicsérően kell szólnunk azok­ról a „jászberényi művészekről”, és természetesen Kincses Veroni­ka művésznőről, akik közvetlensé­gükkel, művészetükkel olyan lég­kört teremtettek a hallgatóságban. meg kereskedési, értékesítési problémáikat. Természetesen nem ajánla­nak, de nem is ajánlhatnak hibát­lan recepteket, hiszen a két or­szágban különböző a gazdasági, társadalmi háttér, noha a meglé­vő eltérések ellenére nem kevés hasonlóság is található a szövet­kezetek között. Az itt megismert szervezési, vezetési, gazdasági benyomásaikról, az egységek, boltok, üzletek mindennapjairól hamarosan közzétesszük felmé­résüket. Elsősorban azért, mert a svéd szakemberek szerint az efféle társulásokra a zavartalan áruellá­tás, kínálat miatt itt is és ott is szükség van. A skandináv ven­dégek látogatása a jövő héten folytatódik, ami után a tapasz­talataik rövid összegzésére visszatérünk. hogy azt hiszem, nem volt ember, aki ne érezte volna át azt a terhet, amit a „MÁS” emberek hordoz­nak magukon. Ismételten el kell mondani, hogy Détár Enikő. Réka- si Károly, Gulyás Imre és a már említett Kincses Veronika olyan művészi élménnyel és értékkel ajándékozta meg a hallgatóságot, ami értékévé válhatna egy előadói estnek is. Köszönet illeti a város vezetőit, a rendezvény támogatóit, a művé­szeket, valamint mindazokat, akik e nemes ügy érdekében mind töb­bet szeretnének tenni az ő javukra. K. T. CSAK MŰKÖDGET A PRIVATIZÁCIÓ Privatizációs keresletélénkítő csomagterv készül, legalább öt olyan konstrukción dolgoznak a szakértők, amely új lehetőséget teremt a tulajdonszerzésre - je­lentette be Szabó Tamás tárca nélküli miniszter pénteken Veszprémben. Jelenleg ugyanis, mint mondotta, „keresletre váró” privatizáció a jellemző Magyarországon, s az egyetlen élénkítő tényező az Egzisz­tencia-hitel, ez is csak „működ- get”. ________________________ C igánytüntetés Tiszaderzsen Együtt-lét Alapítvány a Jászságban \ Jut eszembe! Mindig tragédiának kell történni ahhoz, hogy a for- mállogika legalapvetőbb törvényei végre érvényre jussanak. Az MTK-Ferenc- város mérkőzés során kide­rült: a hatalom privatizáci­ója nem vezet semmi jóra. Az ORFK végre megtiltot­ta a kutyás bandériumok, erőszak kft.-k közreműkö­dését labdarúgó-mérkőzé­seken. Éljen! De tanulságos volt a Skála pénzesautója elleni rablótámadás is, mert itt meg az derült ki, hogy a pénzszállítók bizony nem álltak a helyzet magaslatán. Miért is álltak volna: mi­közben mást sem hallani, mint azt, hogy a bűnözés egyre professzionálódik, velük szemben amatőrök veszik fel a küzdelmet. Jól­lehet a rendőrségünk tech­nikában mind több lesz, szakemberei járják a vilá­got, és hozzák haza a bűn­üldözés elleni harc tapasz­talatait. Hát akkor ők óvják már a rendet, ne más! Az ügybuzgó rendcsinálók pe­dig? Segítsenek nekik, de egy percig se higgyék, hogy pótolhatják a rendőr­séget. Még akkor sem, ha egyébként jól fizetnének érte!-pb­V ________________J „ Volt mindig hozzám víg üzeneted” Kozéki Béla kandidátus az iskola szelleméről Kozéki Béla: . a brit gyerekek felnéznek tanáraikra” Az elmúlt évtizedek „egyeniskoláiban” végzettek közül aligha sokan vannak olya­nok, akik a címben idézett Ady-verssorral üzenhetnek az alma maternek. Jóllehet nem­igen akadt olyan ballagás, amelyen a leg­szebben szavaló diák el ne mondta volna Ady Endre Üzenet egykori iskolámba című ver­sét; amelyben a költő arról vall, hogy amit ott kapott, az egy életen át elkísérte, segítette, irányította. „Tápláltad tovább bennem az erőt,/ Szeretni az embert és küzdeni/ S hűn állni meg Isten s ember előtt” - írta egykori iskolájának. Vajon milyen hittel, meggyőződéssel mondtak köszönetét a végzős szavaló diá­kok? Akik bizonyára csak később jöttek rá, hogy valójában csak tárgyi tudást kaptak, ha kaptak, azt meg később úgyis elfelejti az ember. Ami igazán útravaló lehetett volna, egy pontosan körülhatárolt értékrendszer, er­kölcsi arculat, azt - tisztelet a kivételnek - az iskola nem adott. Hogyan is adott volna, amikor az egész társadalmi rend értékrend- szere, erkölcsi arculata zavaros volt. Ebben a helyzetben elveszítették önálló arculatukat, szellemüket még a hajdan nagy hírű iskolák is. Ha másképp nem, hát úgy, mint például Mezőtúron, ahol a jó hírű református gimná­ziumból mezőgazdasági középiskolát csinál­tak - egy tollvonással. Az iskola szelleme, ethosza napjainkban a politikai változások jóvoltából ismét előtér­be került. A téma jeles hazai kutatója, Kozéki Béla, a pszichológiai tudomány kandidátusa, az MTA Pszichológiai Intézetének tudo­mányos főmunkatársa nemrégiben egy köny­vet jelentetett meg Az iskolaethosz és a sze­mélyiségstruktúra kölcsönhatása címmel. A kötet Nagy-Britanniában és Magyarorszá­gon végzett kutatási eredmények alapján mu­tatja be, hogy miként hat az iskola szellem- sége az iskoláskorúak személyiségének ala­kulására. A neves kutatóval a napokban találkozhat­tak az érdeklődő pedagógusok Szolnokon, a megyei pedagógiai intézet továbbképzési programja keretében. A nagy sikerű előadás­ból megtudtuk, hogy az iskola ethosza nem más, mint az adott intézmény sajátos arcula­ta, nevelési tényezői s a szellemiségét meg­határozó jellegzetességei. E tudományos meghatározást közérthetőbben így magya­rázta el Kozéki Béla:- Az iskola szellemiségén egy olyan erköl­csi felfogást, pontosabban bizonyos alapvető tulajdonságok csoportját értjük, amelyet az iskola megszerettet a gyerekekkel, s egy élet­re beléjük oltja. Olyan életeszményt ad a diákoknak, amely felnőttként is irányt szabó mérceként él bennük. Továbbá egy magatar­tást meghatározó érték- és normarendszert, vagy inkább azt mondhatnánk, morálisan magasrendű szokásrendszert alakít ki a gye­rekekben, ami bizonyos viselkedéseket eleve vonzóvá vagy taszítóvá tesz számukra, ami a döntésekben segíti őket, ami mindig irány­mutató a gyermekkorban és a felnőttkorban egyaránt.- Még akkor is, ha az otthoni vagy a tár­sadalmi gyakorlat másra ösztönöz?- Kétségtelen tény, hogy születésünk pil­lanatában már egy seregnyi tulajdonságot hozunk magunkkal a génjeinkben. A negatív tulajdonságok azonban már kiskorban kez­dett neveléssel csökkenthetőek. Hiszen min­den tulajdonság alakítható, de ebben a követ­kezetesség a legfontosabb a családban s az iskolában is. Egyébként szembetűnően éles különbséget tapasztaltunk a kutatások során az azonos korú angol, illetve magyar gyere­kek iskolai tanulásában. Az angol gyerekek sokkal többet képesek tanulni, mint a magyar gyerekek. S ennek valószínűleg az az oka, hogy Nagy-Britanniában megtanítják a gye­rekeket feszülten figyelni. Az iskolában na­gyon jól érzik magukat, felnéznek tanáraikra, úgy érzik, erős kontrollt jelentenek számuk­ra, s mindig számíthatnak rájuk. Ezzel szem­ben a magyar gyerekek válasza: tanáraik na­gyon lelkesek, igyekeznek érdekesen taníta­ni, ennek ellenére megterhelőnek érzik az iskolát. De visszatérve az eredeti kérdésre, az iskola s a család nem a ma társadalmának neveli a gyermekét. Ezért fontos, hogy az iskolának legyen olyan szellemisége, arcula­ta, olyasmit adjon a tanítványainak, amire jó visszaemlékezni, amiből később is lehet hasznos tanácsot meríteni, ami ha kell, még az embertelenségben is segít embernek ma­radni. Tál Gizella Állásbörze a művelődési központban A megszokott és intézménye­sített próbálkozásoktól meglehe­tősen eltérő módon ajánl munka­hely-teremtési lehetőséget Zelei István szolnoki vállalkozó. A Városi Művelődési Központban május 22-én 14 órára olyan talál­kozót szervez, ahová - mint szer­kesztőségünkbe hozott levelében megfogalmazta - azokat várja, akiknek telephelye, gépei, üzle­te, irodája, földje és termé­szetesen pénze van. Tehát valami olyasmivel rendelkezik, amely- lyel egy gazdasági társaságban részt vehet, illetve elindíthatja azt. Arra számít, hogy kedvező esetben több csoport is megala­kulhatna. A művelődési házba várja a közép- és felsőfokú vég­zettségűeket, a szakmunkásokat és a képzettség nélkülieket is, akik munkanélküliek jelenleg, de szívesen dolgoznának az ott megalakuló társulások valame­lyikében tagként. Ennek a sajátos állásbörzének és kapcsolatteremtésnek egyik kiindulópontja az volt, hogy a vá­rosban számos olyan kihaszná­latlan helyiség van, ahol dolgoz­hatnának. A másik pedig: sokan vannak, akik szívesen dolgozná­nak együtt, de nem ismerhetik egymást. A találkozó feltételei­ről, szabályosságáról a kezdemé­nyező gondoskodik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents