Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-04 / 81. szám
Jász-Kun Kakas El tudod képzelni? Nagy mesemondók voltak a hajdani tengerészek. Mint a régi vízi útvonalak vándorai, az autópályák örök utazói is tudnak mesélni egyet s mást. Inkább mást. Egyikük már éveken keresztül vitt szállítmányokat az arab világba. Társaságban előadott történeteit rendre így zárta le: azt te nem tudod elképzelni!- A kisgyerek alig bírta felemelni a tojás nagyságú követ - kezdett bele. Csak fogta, kiállt az út szélére, és egyik kezében cigarettásdobozt mutatott. A hajításra emelt másikkal jelezte, jó lesz cigarettát adni neki, ha nem akarok üveg nélkül, erős szembeszélben célhoz érni. Mit tehettem volna? Megálltam, adtam neki pár szálat. Azt te nem tudod elképzelni, milyen ideges voltam.- Hát...- Egy másik sivatagi úton a taknyos gyerek géppisztollyal megállított. Beült, és rám fogta. Zsebre tett mindent, ami megtetszett neki. Még szerencse, hogy arrafelé igénytelen népek élnek. Fel tudót fogni, mit érez az ember, ha ráfogják a a fegyvert?- Hát... ő... gondolom - próbáltam bizonyítani, mennyire átér- zem a kutyaszorító helyzetet. Gyenge pillanatomban úgy éreztem, már majdnem el tudom képzelni, miket kell átélnie ennek a fickónak. Ő persze csak legyintett volna. Hisz a biztonságban csörgő írkász mit tudhat ezekről a kemény dolgokról. Szinte már hallottam, amint a fejében megszólal a belső narrátor: „Halványlila gőze sincs arról, miken mentem keresztül.”- Nem hiszed el, az egyik határ menti parkolóban majdnem otthagytam a fogam. Már útközben rettegve* figyeltem, hogy szállnak felettünk a rakéták. Egy nagy ka- mionos pihenőhelyen mi is megálltunk. Elmentünk vacsorázni, és nem messze a mi kocsinktól telibe találtak egy holland trélert. Hajszál híján múlott, hogy most itt lehetek. Mintha tűzbe nézne, a korsóra bámult, s követte a rakétaként felszínre törő buborékokat.- El tudod képzelni, mi van ott? - nézett szemembe kisvártatva. Meguntam a kérde- zősködést. Meg egyébként is nagyon megsajnáltam, hogy olyan egyedül kell átélnie ezeket a léleknyomasztó, szörnyű történeketeket. Köhintettem egyet.- Mennyi?! Nyolcvan forint ez a doboz sör? - kérdeztem, nehezen színlelve csodálkozásomat. Tavaly Görögországban ugyenilyenért csak egy márka körüli összeget kértek fajtáért - fejtettem ki a szépnek mondott eladólánynak. Ismerem, abba a típusba tartozik, amely többnyire csak a Móric- ka-vicceken tud jóízűen nevetni. Szájzárát csak öt szó erejéig oldotta fel. Ezt nem lehet úgy számolni! - préselte ki magából sokáig érvelt igazságát. Igen, már szakállas közhely, hogy az itteni és az ottani keresetek és az árak automatikus összevetéséből hamis kép alakulhat ki az emberben.- Hát ... el tudom képzelni - jegyeztem meg barátilag, és kinéztem a kékfényű éjszakába. Felkapta a fejét, olyan tekintettel kereste tekintetemet, mintha csak azt mondaná: mit képzel ez? A következő pillanatban pontot tett a beszélgetés végére.- Azt te nem tudod elképzelni! És ő ezt már nagyon jól tudja. Bizony, ám! Ott többször annyi jövedelmük van a polgároknak, mint itt. Ez így igaz. És az árak is magasabbak. (Mikor volt már az?)- Az a helyzet - próbáltam egyértelművé tenni a számára rejtett el- lentmondást -, hogy máshol ötszörösen keresnek, és közben egyes termékekhez olcsóbban hozzájuthatnak, mint mi. Érted?- Hát épp ezért nem lehet úgy számolni a nyolcvan forintos sört sem! Nem számoltam tízig, mert mondom, ismertem a lányt. Négynél már megnyugodtam. Mennyivel tartozom? Sz. Z. Nem lehet úgy számolni! — TÁN VITAMINKÚRA LESZ, JULISKA NÉNI!? Kakascsípések Régi szlogen mai változata Gyüjtsd a rezet, színesfémet, kábelekből sok száz métert! Ketten dumálnak- Egyre több az átülés!- Kettő.- Hogyhogy kettő?- Én összesen két átültetésről tudok ...- MDF-es?- Nem! Szíves! Két átültetés történt kis hazánkban.- Átülés több, de átültetés csak egyetlenegy!- Én, öregem, két átültetésről olvastam.- Én egy átültetésről!- Te mire gondolsz?- A szívre. És te?- Én a Palotásra ... Bök Kovács úr a kárpótlását beadta a kívánt módon: „A nejemmel átszenvedett negyven évért ki kárpótol?!” Szex- Hallottad, a Cicciolina elvált.- Vajon miért?- Az újdonsült férje halálosan féltékeny volt rá.- Ugyan mitől félt?- Attól, hogy a Staller Icuka, ne adj isten, még felszarvazza!-dl2 Jász-Kun Kakas A fogyókúra kultúrtörténetéből Mióta szenved az ember a kilóitól? Valószínűnek tartom, hogy attól a pillanattól kezdve, amikor először fölegyenesedett az ősszavannák füvéből, és körülnézett: „Vajon merre lehet itt a spájz?” Az a kissé még buta ábrázat, amelyik akkor kandikált ki a fűből, a világegyetem, a messzi csillagporos végtelen történelmének legcsodálatosabb alkotását takarta: az emberi értelmet. Ha patetikus akarnék lenni, akkor most fel kellene kiáltanom: hogy nem gyulladt föl tőle a látóhatár! Hogy nem hasadtak tőle gázokká a vizek! De nem! Talán csak egy veréb nézte szokásos egykedvűséggel a jelenetet. Pedig ott, abból a szélringatta fűből felkelt a nap! Az értelem napja! Igaz, hogy csak egy pisláko-' ló, bugyuta napocska, de már benne fluoreszkált megannyi találmány ... a dinamó! A telefon! Az autó! A repülő! Az űrkomp! A zacskós tej! És ez az értelem, ez a világcsoda a történelme során arra fecsérelte el energiáinak jelentős részét, hogy azon tépelődött, miként is lehetne a zabálást még egy kicsit fokozni. Hogyan lehetne még rafináltabb fogásokat kitalálni, hogy a pattanásig megtömött bendőkbe még egy kis falatkát bele lehessen préselni. Dr. Powder, a californiai McGulf Egyetem kutatója szerint a Wisconsin állambeli Mii waukee- ben talált barlangrajzok egy fogyókúra történetét mesélik el. A hordákba verődött emberek a dagadt törzstagnak addig verték a pofáját egy bunkóval, míg annak minden kedve elment az evéstől. Dr. Powder, aki rövidke életét a fogyókúrás barlangrajzok kutatásának szentelte, egy expedíciója során rájött, hogy a világ számos barlangrajzán azért látható viszonylag kevés kövér ember, mert mire a korabeli mester kezdetleges * technológiájával a portré elkészítésébe kezdhetett volna, a tisztelt vadásztársaság tagjai közül a mamut egyszerűen felfalta a nehezebben mozgókat. Lám, már a kezdetnél mennyi szenvedéssel járt a kövérség! Mégis, egyes patriárchális ősközösségi társadalmakban nagy becsben tartott érték, amolyan státusszimbólum volt a kövér asz- szony. Szép is az! Pedig gondoljuk csak el, mennyi macera lehetett vele. A kövér asszony ugyanis nemcsak akkor jelenthetett gondot, amikor ki kellett szaladni a vipera elől a szűk barlangnyíláson. Ha- .nem elképzelhető, milyen kínos lehetett egy ilyen szép, fényesre dagadt ősasszonnyal végigménni az utcán úgy, hogy láttára minden szembejövő megnyalta a szája szélét, és azonnal enni akart belőle. Mégis, a barlangrajzok tanúsága szerint minden magára valamit adó ősvadász kövér asszonyt tartott... (habár, ahogy ezek rajzoltak, meglehet, hogy az a nagy halom micsoda nem is a drága ara, hanem a mamut). De mindegy! Vallom és hiszem, hogy akkor is, de a történelem során később is számtalan esetben a kövér volt az esztétikum csúcsa. Kövérnek lenni annyit jelentett, mint manapság Alfa Rómeón járni, Givenchy kölnit használni, Chesterfield cigarettát szívni, vagy a fülben rozsdás csavarhúzót hordani! Még ma is vannak olyan afrikai törzsek, ahol a tehetősebb férfi az asszonyt ketrecben tartja, strapacs- kával eteti, és csak akkor nyúl hozzá, amikora bájos szépség már abszolút beledagadt a bambuszkosárba, és úgy néz ki, mint egy hatalmas bála első osztályú szovjet gyapot. (Sinkó Péter „1001 hülye tanács fogyókúrázóknak” című kötetéből) Szakmai tanács - kiskerttulajdonosoknak Kovácsék hétvégi telket vásárolnak, és kertészkedni kezdenek. A szomszéd Tóth, a község állandó lakója, akinek gyümölcsfái híresek a környéken, termésüket piacra is viszi. Ahányszor Kovácsék lerándulnak a telekre, kezdődik Tóth gyötrése szakmai tanácsokért; mit legjobb vetni, mivel permetezzenek stb. Egy ízben Kovács azt kérdezi:- És mondja, szomszéd, mit csinál például a hernyókkal?- A hernyókkal? Hát arra van nekem egy speciális módszerem. Összegyűjtöm őket egy sátorlapban, a batyut háromszor megpörgetem a fejem fölött, és átszórom őket a szomszédba. Utolsók Bronho Waxom, holland légzéskutató egész életét annak szentelte, hogy feljegyezte különböző emberek utolsó szavait. Most minden különösebb válogatás nélkül ebből nyújtunk át önöknek egy csokorra valót: „Nézd csak, drágám, hát az a busz nem erre jön?” „Hála magának, doktor úr, sokkal jobban vagyok ...” „Egész egyszerűen imádom, ahogy te csinálod a gombát! ’ ’ „Értettem, őrnagy elvtárs...” „Ugyan, szivecském! Értek hozzá! A kék színű a fázis!” „Tehát akkor a pirosat bevenni, ha szorít, és a zöldet, ha nyom ...” ' „Gyertek nyugodtan! Egész vastag már ajég!” „Jobbról jó!” „Nyugi, szívem! Itt nincsenek cápák! ” „Vajon ez a gomb itt mi lehet?” „Három gombóc vaníliát legyen szíves ...” „Adj egy szál gyufát! Semmit sem látok .. /’ „Nézzétek, gyerekek, így néz ki a sikló ...” „Anyukám, ne értsd félre, ez csak a'kolléganőm ....” „Pista! Dobd ide a kalapácsot! ” „Persze, megint rossz a fénysorompó!” „Szivecském! Légy szíves dugd be a konnektorba az ágymelegítőt!” „Jöhettek, fiúk! Ezek a mieink!” „Attól, hogy ön bokszoló, még szólhatok, hogy halkabban rádiózzon!” ' ‘ . „Altatónővérke! Ha felébredek, folytatom a viccet! ” „Gyerünk erre! Tudok egy rövidebb utat! ” „Torreros! Addig tartsátok a lapot, míg leszúrom a bikát! ’ ’ „Ez itt jó lesz! Ebből a kanyarból látni az egész autóversenyt!” „Jöhet, nénike! Zöld a lámpa!” „Miért félnék? Az ezredik ugrásom!” A gyermeknevelés kelepcéi Részletek a Murphy szülők törvénykönyvéből „Mint mindenki, én is a legjobbat akarom a gyermekeim számára. A Murphy szülők törvénykönyve megkönnyíti, hogy akármi ér is, azt elfogadjam, és olyannak szeressem őket, amilyenek” - írja Bruce Lansky. Szemel- gessük együtt bölcs megállapításait. A fogzási tantétel Ha a csecsemőknek mindig kibújna egy foguk, valahányszor a szüleik így beszélnek: „Már megint nyűgös, biztosan jön a foga”, nem csecsemők lennének, hanem krokodilok. Rokonsági rejtélyek 1. Az a kisbaba, amelyik sohasem sír, sohasem nyűgös és végigalussza az éjszakát, a szomszédodé. 2. Ha éjjel-nappal sír és nyűgös, a tiéd. 3. Ha „földre szállt angyal”, akkor a nagymamája vagy. 4. Ha „hülye vakarcs” akkor a nagy testvére. Altatási fortély Köztudott, hogy ritmikus háttérzörejek segítségével könnyebb elaltatni a csecsemőket. Tedd be az ágyadba, közvetlenül horkoló hitvesed mellé, és íziben elalszik. Te magad azonban a horkolástól nem tudsz elaludni. A tisztába tevés dilemmája Minél hamarabb szánod rá magad, hogy ellenőrizd a pelenka állagát, annál hamarabb konstatálhatod, hogy nedves. Adalék: Minél sűrűbben váltod kisfiad pelenkáját, annál sűrűbben leszel te magad pisis. A természet örök körforgása 1. Ami a földön van, a baba szájában végzi. 2. Ami a baba szájában van, a földön végzi. Az apák gyermekőrizeti feltételei Az apák szívesen vigyáznak a gyerekre, feltéve, hogy focimeccs megy a tévében, van elég sör a hűtőben, és a gyerek mélyen alszik. Megjegyzés: Akármilyen gondos volt az apa, a hazatérő anya legalább öt dolgot kér rajta számon, amivel szükségtelenül kockára tette a kisded életét. 15
