Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
14 Természet- és környezetvédelem Zöld Iskola kívül-belül A Széchenyi-lakótelep K. Bozsó Károly Úti Általános Iskolája az elmúlt évben hivatalosan felvette a Zöld Iskola nevet, kifejezésre juttatva ezzel, hogy nemcsak az iskola falai zöld színűek, de az intézményben folyó nevelés középpontjába is a környezet védelmét, a természet szeretetét kívánja helyezni a tantestület. Az 1992. február 7-én megtartott félévi értekezleten már arról határozott a nevelőközösség, hogy ökológiai nevelési központtá Válik, s egész tevékenységrendszerében e nevelés módszereit és tartalmát valósítja meg. Első és legfontosabb teendőnk egy távlati fejlesztési terv elkészítése volt. Rendelkezésünkre áll két erdei iskolai program, az egyik a NEFAG Erdei Művelődési Házának tervezetéhez kapcsolódóan, de az iskola, illetve az ötödikes korosztály sajátos igényeinek megfelelően, a másik pedig kifejezetten a Milléren kint lakó ötödikesek számára. Készül a szeptemberben Nagybátony mellett létrehozandó erdei iskolánk programja is. Ezek az egy-egy hetes „iskolák" újszerű - s vélhetően eredményesebb - tanulást tesznek' lehetővé a gyerekek és tanáraik számára, hiszen élményszerű formában szerezhetnek közvetlen tapasztalatot a természetről és a környezeti problémákról. Kidolgozásra került néhány tantárgy tanítása és a napközis nevelőmunka során megvalósítható környezeti nevelés terve is, amelyet már ennek a félévnek a feladataként végeznek a nevelők. Van olyan osztály, amely egy már korábban - akkor még főleg csak nyári táborozás során - megkezdett egészségnevelési és környezetvédelmi program szerint dolgozik, amelyhez elnyerték a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatását is. Az iskola környékének rendbentartá- sára, parkosítására szerződést kötöttünk az önkormányzattal. Kezdeményezői kívánunk lenni egy, a Széchenyi-lakótelep egészére érvényes nagytakarítási és parkosítási akciónak, s hamarosan megkezdjük az egész lakótelep és környéke környezetszennyezési feltárását, dokumentálva a tapasztalatokat. Az iskolán belül szervezzük a hulladékok differenciált gyűjtését, hozzászoktatva a gyerekeket a műanyagok és szerves hulladék, papír elkülönített tárolásához, remélve, hogy egyszer városi szinten is megalósítható lesz a háztartási szemét ilyen formában történő begyűjtése és kezelése. Az ökológiai szemlélet kialakítását természetesen nemcsak a környezetvédelmi nevelés során kívánjuk megvalósítani. Az iskolában alkalmazott oktatási technológiákban, a nevelői stílusban is jelen kell lennie egy újfajta gondolkodásnak és magatartásnak, amely az emberi kapcsolatok ökológiáját szolgálja. A holisztikus szemlélet az ökológiai nevelés, az egész oktatási-nevelési folyamat átfogó szemléleti minősége, amely meghatározza az oktatás és nevelés módjait, eszközeit és bizonyos mértékben annak tartalmát is. Az ilyen szemléletű iskolában a helyi környezet adotságaiból kell kiindulni, élve azzal a szándékkal, hogy az iskola élő, környezetére kisugárzó hatású kulturális központtá váljon. Ehhez fel kell fedezni az adott hely természeti és környezeti szépségeit és problémáit is, s a tapasztalatoknak be kell épülnie a nevelés egész folyamatába. Szavakkal, direkt eszközökkel esetleges akciók sorozatává silányulhat minden jó szándékú törekvés. Csak akkor várhatunk igazi eredményeket, ha már kicsi kortól felelősségvállaló magatartást alakítunk ki a gyerekekben, amelynek egyik központi eleme a természeti javakkal, energiával való ésszerű takarékosság, az értelmetlen fogyasztással szem- beszálló értékrendszer, a Földért, a természet ősi rendjéért érzett felelősség. Olyan embereket szeretnénk a „Zöld" Iskolában nevelni, akik döntéseikben mindig az ökológiai szempontokat helyezik előtérbe. Pedagógiai tervezésünk és gyakorlatunk a holisztikus megközelítés alapján alakulhat ki, amelyen a földgolyót vesszük a legkisebb számba veendő egységnek, arra törekedve, hogy a gyerekek is átéljék önmagukat mint a Földön él természet részét, amelytől függ az életük, s amelyért felelősek. Ilyen célok eléréséhez nem elegendő egyetlen tantárgy - a környezetismeret vagy biológia - lehetőségeivel élni csupán, hanem az iskolai élet egészének együttes hatása - tudatos és célzott hatása - révén várható eredmény. Mindez természetesen nem megy egyik-napról a másikra. Mindenekelőtt fel kell készülnie a tantestületnek tudásban és beállítódásban, hogy képes legyen megszervezni és megfelelő módon és eszközökkel megvalósítani a megszavazott feladatokat. Ehhez nagy segítséget nyújtanak azok a képzések, továbbképzések, amelyek januártól elindultak. Kollégáink egy csoportja rendszeresen részt vesz a Független Ökológiai Központ által szervezett továbbképzéseken, amelyet szeretnék a többi szolnoki iskola figyelmébe is ajánlani. Tapasztalataik átadására hívtuk meg Salgótarjánból annak az iskolának a képviselőjét, amelyben már több éve folyik szervezetten és magas szinten az erdei iskola programja. Május 15-én és 16-án megrendezésre kerülő pedagógiai konferenciánkon szintén kiemelt fontosságú téma lesz a környezeti-ökológiai nevelés. Áprilisban egyhetes felkészítő tréningen vehetett részt iskolánk egyik nevelője a Soros Alapítvány meghívása alapján egy amerikai nevelési program megismerése és alkalmazása érdekében. Az egészséges, ökológiai szemléletű életmódra nevelő program elterjesztésében, alkalmazásának megtanításában iskolánk központi képzési szerepet vállal, természetesen a Soros Alapítvány támogatásával. Májusban az ARGE nemzetközi ökológiai nevelési konferenciát rendez Bécsben, amelyre a Zöld Iskola is meghívást kapott. Természetesen sok segítségre, folyamatos együttműködésre számíthatunk a helyi környezetvédelmi intézmények, hivatalok és egyesületek részéről is. Kapcsolatban vagyunk a Tisza Klubbal és a Környezetvédelmi Felügyelőséggel. Ugyancsak segítségünkre lesz az ELTE környezeti neveléssel foglalkozó tanszéke, akiktől főként az alsó tagozatban induló környezetvédelmi program kidolgozásához kapunk adaptálható tantervet, s egyben folyamatos felkészítést a tanításhoz. Munkánknak nagyon az elején vagyunk még, csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az eddigi tapasztalatok, a tantestület akarása, ambíciói, motiváltsága biztatóak, s ennek alapján remélhetjük, hogy a szándékaink nem maradnak az óhajtások és elképzelések szintjén, és a Zöld Iskola az ökológiai nevelés igazi műhelyévé, oktatási központjává válik. Zöld Iskola Kovács Tibor osztályfőnök, egyetértésben a 6. c osztállyal Természet- és környezetvédelem 3 Környezeti gondjaink A kelet- és közép-európai volt szocialista országokban, így Magyarországon is a gazdasági-társadalmi átalakulással járó gondok mellett súlyos környezeti örökséggel és problémákkal is szembe kell nézni. Magyarország a jelentős nagyságú külföldi eladósodáson kívül hatalmas „hitelt" vett fel a természettől és a jövő nemzedékektől. Általánosságban a környezeti válság jelei az összes környezeti elem minőségének romlásában megfigyelhetők. Az ország területének 11 százalékán súlyosan szennyezett a levegő, itt él azonban a népesség több mint 40 százaléka. A legszerényebb becslések szerint is a légszennyezésből származó károk meghaladják évente a több tízmilliárd forintot. A közegészségügyi felmérések bizonyítják, hogy a felső légúti megbetegedések folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. Nagyvárosainkban és a főközlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő településeken a levegő minősége sokszor kritikus értékeket ér el. Ennek okai elsősorban az elavult gépkocsiállományra (az átlagéletkora az autóknak 9-10 év), a kétütemű gépkocsik magas arányára (30 százalék), a felhasznált üzemanyagok magas szennyezőanyag-tartalmára és nem utolsósorban településtervezési hibákra vezethető vissza. Az egész országban, de különösen az Alföldön súlyos probléma a talajvizek általános elszennyeződése, amelyért egyaránt felelős a helytelenül alkalmazott műtrágya és növényvédő szer, valamint a kommunális és ipari szennyvizek nem megfelelő tisztítása. A korábbi évtizedekben extenzív módon fejlődött a települések vízellátása, ezzel azonban nem tartott lépést a csatornázás és a szennyvíztisztító telepek fejlesztési üteme. Magyarországon közel ezer település vize nitráttal és arzénnal szennyezett. Ezek jelentős hányada elmaradott térségekben található, ahol az egészséges ivóvíz biztosításához elengedhetetlen a központi támogatás. Az ország legfontosabb természeti erőforrásának, a termőföldnek a romlása is jelentős a helytelen agrotechnika és a termőhelyi adottságokat figyelmen kívül hagyó termelés következtében. A víz- és szélerózió mellett számottevő gondot jelent a talajok sava- nyodása és szikesedése. Az országban keletkező hulladékok mennyisége a termelés nyersanyag-igényessége miatt nemzetközi összehasonlításban nagyon magas, ezzel szemben az újrahasznosítás aránya alacsony. Áz általánosan jellemzett környezeti problémák regionálisan tekintve különböző válsággócokban koncentrálódnak. A szén- és ércbányák közelébe települt hagyományos nehéziparral magyarázható az ipar jelentős tömörülése a Magyar-Középhegység vonalát követő északkelet-délnyugat irányú ipari tengely mentén. Az ebben a sávban található ipari térségek súlyos válságba kerültek, ahol együtt van jelen a nehézipari ágazatok (bányászat, kohászat, vegyipar) krónikus és elhúzódó hanyatlása, a munkanélküliség rohamos növekedésével összefüggő szociális feszültségek és a környezeti elemek súlyos károsodása. Az említett tengelyen kívül fekvő Pécs és környéke hasonló válságtüneteket mutat. A települési és a gazdasági térszerkezet másik meghatározó eleme a Duna vonala, amely az utóbbi évszázad iparosítása környezetszennyezésének nyomait viseli. Ezenkívül e folyó a befogadója az intenzíven művelt mezőgazdasági területek és a Duna menti népességtömörülések szennyezéseinek és hulladékainak. Budapest környezeti állapota elsősorban a közlekedési lég- szennyezés miatt kritikus, de jelentős gondokkal jár a települési szilárd és folyékony hulladékok elhelyezésének és ártalmatlanításának megoldatlansága. Magyarország a piacgazdaság kialakításának a kezdeti szakaszánál tart, ahol a gazdaság működési feltételeihez szükséges törvényi keretek is csak részlegesen érvényesülnek. A környezet- védelmet is nagy átalakulások jellemzik. Rendkívüli lehetőség, felelősség, ugyanakkor sürgető feladat ebben az időszakban egy nemzeti egyetértésen nyugvó környezetpolitikát és cselekvési programot megfogalmazni. A lehetőség szinte történelmi, amikor a szerkezetváltás szakaszában kínálkozik mód arra, hogy a különböző ágazatok fejlesztési politikájába és programjába beépüljenek a környezeti szempontok. Tágaboan értelmezve egy olyan gazdasági-társadalmi modell kialakítására van lehetőség, amely elkerülheti a működő piacgazdaságokra jellemző, fogyasztásközpontú és pazarló életmódot. Van Cauteren: Az ígéret földje A sürgősséget több tényező is indokolja. Jól ismertek azok a tudományos elemzések, amelyek egyértelműen rámutatnak a környezet minősége és a lakosság egészségi állapota közötti szoros kapcsolatra. Az ország népessége csökken, a csecsemőhalandóság emelkedik, az átlagos életkor a második világháború előtti szintet éri el. Az egyes nemzetgazdaságok versenyképességét, a nemzetközi kereskedelembe kerülő termékeket mindjobban a környezeti jellemzők alapján ítélik meg. Az Európai Közösségek (EK) 1992-től létrejövő egységes belső piaca, az EK-val aláírt társulási szerződés, ezzel egyidejűleg a minőségi követelmények előtérbe kerülése hangsúlyossá teszik a környezeti szempontok beépítését a gazdaság- és társadalompolitikába. A környezetvédelem legfontosabb feladatai közé tartozik az elkövetkező években a magyar sajátosságokhoz is illeszkedő szabályozórendszer kialakítása. Ennek első lépése egy új környezet- védelmi törvény, amely hosszú időtávra is érvényesen rögzíti az állam, az önkormányzatok, a piaci szereplők és az állampolgárok felelősségét és tehervállalását. A jogi feltételek kialakítása mellett legalább olyan fontos a környezetkárosítás csökkentését és megelőzését serkentő közgazdasági szabályozórendszer kialakítása és működtetése. Demokratikus környezetpolitika nem működhet aktív társadalmi támogatás és részvétel nélkül. Ennek viszont előfeltétele a környezettel kapcsolatos adatokhoz, információkhoz való szabad hozzájutás törvényi kereteinek megteremtése. Különös jelentősége lesz az önkormányzati és állampolgári részvételnek a környezeti hatásvizsgálat intézményének bevezetésével. A környezeti hatásvizsgálat elvégzése a környezetet várhatóan károsító beruházások és fejlesztések esetében megfelelő garanciát adhat azok megelőzésére, illetve csökkentésére. Áz elmúlt két esztendőben az átalakulással együtt járó feszültségek, a milliókra nehezedő napi megélhetési gondok természetesen nem kedveztek a környezeti szemlélet erősödésének. Az ország jól ismert gazdasági gondjai közepette megfelelő pénzügyi forrásokat is rendkívül nehéz a kormányzatnak, az önkormányzatoknak és a vállalatoknak környezeti célokra fordítani. A környezeti problémák és a megoldásukhoz szükséges eszközök közötti szakadék szinte átugorhatalannak látszik. A gazdaság növekedésére várni viszont szinte öngyilkossággal ér fel, néhány területen azonnali beavatkozásra van szükség. Ezek közé tartozik a nagyvárosainkban a közlekedés által okozott légszennyezés jelentős csökkentése, hiszen ez nap mint nap 3,5-4 millió ember számára jelent súlyos egészségi kockázatot. Ä parlament által 1992 márciusában a gépkocsi-üzemanyagárba beépített 50 filléres környezetvédelmi célokat szolgáló termékdíj lehetőséget biztosít a kezdeti lépések megtételére. Dr. Pomázi István Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
